Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-28 / 144. szám
uj Dunántúli napló 1991. május 28., kedd Még a kedvezőtlen virágzáskori időjárás esetén is előfordulhat, hogy gyümölcsfáinkon - függően a fák kondíciójától és metszésétől - sokkal több gyümölcs kötődik, mint amennyit célszerű megtermelni. Ez esetben főleg két oknál fogva szükséges ritkítani: egyrészt a fát feleslegesen terheljük, másrészt a sok gyümölcs rontja a méretet, amely alapvetően befolyásolja az értékesítési árat, árbevételt. A gyümölcstermesztési gyakorlatban, ritkábban az almán és a körtén, rendszeresen az őszibarackon végzik el a gyümölcsritkítást, véleményem szerint az őszibaracknál a metszéssel egyforma fontosságú és szükséges- ségű munkaműveletet, a ritkítást. A szakma úgy tartja — főleg olaszországi megfigyelésekre alapozva —, hogy egy őszibarack gyümölcsre 40—60 levélnek Gyümölcstermesztés - korszerűen A gyümölcsritkításról kell jutnia ahhoz, megfelelő méretet érjen el a gyümölcs, de a megfigyelések összefüggést mutattak a vesszők mérete, egészsége és a gyümölcs darabszáma között is, mely szerint a 3 mm vastag vessző 1, a 6 mm-es vessző 4 db gyümölcsöt képes kifejleszteni. Az általános tapasztalat már régóta bizonyította a ritkítás szükségességét. Sok évtizeddel ezelőtt még azt tartották, hogy: „ritkítsd meg a gyümölcsöt szabályszerűen, 1-2 nap múlva menj vissza a fádhoz, és most dobd le a rajta maradt gyümölcs felét, akkor talán jól rit- -kították". Ha ez túlzásnak is tűnik a mai tápanyag-visszapótlási lehetőségekkel és a modern, termékeny fajtákkal, mégis állíthatjuk, hogy bizony egy-egy évben előfordulhat ilyen nagymértékű ritkítás is. Fogadjuk el általánosítható szabálynak, hogy 25—30 százalék között van a ritkítás mértékének gyakorisága, és tekintsük az 50 százalékot a felső határnak, mindezt az évjáratok és fajták függvényében. Nagyon fontos a ritkítás időpontjának helyes megválasztása. Akkor kell elvégezni, amikor a virágzás utáni természetes gyümölcshullás bekövetkezett, ugyanis az előtte történő ritkításnál levehetjük azt a gyümölcsöt is, ami egyébként nem hullana le, viszont meghagyjuk és termést várunk abból, ami le fog hullani a természetes gyümölcsritkulás következtében. Hogyan határozhatjuk meg az optimális időpontot? Legmegbízhatóbb módszer az, ha a gyümölcs méretét tekintjük támpontnak: ennek alapján a legalkalmasabb időpont az őszibarack ritkítására, amikor a gyümölcskezdemény úgynevezett „nagy mogyoró — kis dió” nagyságban van, ami kb. 1,5-2 cm méretet jelent. Ez az a fejlődési fokozat, amikor már tisztán, egyértelműen látszik, hogy melyek a természetes ritkulás után megmaradó gyümölcsök, és melyek azok, amik le fognak hullani, az utóbbiakat a ritkításnál már nem vesz- szük figyelembe. A gyümölcsritkítás elvégzésének legelterjedtebb módja jelenleg is még a kézi ritkítás, annak ellenére, hogy ismert az ollóval és a vegyszerrel történő végrehajtása is. Buzássy László Változnak az idők és változnak nemcsak a szokások, hanem az anyagi lehetőségek is. Hol van már az az idő, amikor a szegény embernek csak „babra" — az Alföldön paszulyra — futotta a keretéből. Ma ugyancsak belenyúl a pénztárcájába az a háziasszony, aki egy kis szárazbabot — a zöldbabról nem is beszélve — kíván vásárolni. Pedig bármilyen drága legyen is a bab, változatlanul fontos népélelmezési cikkünk marad. A zöldbabhüvely ugyanis a Bl, B2 és C-vitaminokon kívül igen fontos és hasznos ásványi sókat tartalmaz. A szárazbabban pedig 24—26 százalék fehérje van, a benne lévő igen fontos foszfortartalom mellett. A bab (Phaszolus vulgaris) ameígy csinálja a szomszéd Osztrák bioterraelés állami támogatással Burgenland az osztrák bio- gazdák „mintatartománya" kíván lenni — jelentette be Kismartonban a régióagnár- témák'ban illetékes vezető tisztviselője, Paul Rittsteuer. Beszámolója szerint kedvezően alakult az ökológiai gazdálkodás meghonosítását célzó, 1989-ben indított program. A kiterjedt tanácsadó tevékenységnek Iköszön- hetően megháromszorozódott a biogazdálkodásra igénybe vett terület: jelenleg 950 hektáron 70 gazda tevékenykedik. Ezzel Burgenland a második helyen áll Alsó-Ausztria mögött. A tartomány az idén 1 millió schiMinggel 4,5 millióra növeli az ilyen célra for- dínható támogatás összegét. Minden kezdő biogazda 8 ezer séhilfingre formálhat igényt, s ezen felül hektáronként 500-700 schilling támogatásra is számíthat. Egyes kultúráknál — így a szőlő-, a zöldség- és a gyümölcstermesztésben — további 2500 sohillinggel nő az indulási támogatás. Az Ausztriában elfogyasztott biotermékek 80 százalékát évek óta import révén fedezik. A saját termelésű kínálat eddig sok esetben nem felelt meg a kerestetnék, és a hiányt bioterméknek feltüntetett, de valójában nem ebbe a kategóriába sorolható cikkekkel igyekeztek kitölteni. A szákma ezért fokozza az ellenőrzést, valamint a márkanevek használatát. rikai eredetű, hőigényes növény. Hazánkba Purkirchner György pozsonyi orvos 1560 körül hozta be és hasznosságára való tekintettel gyorsan meghonosodott. Melegigényes és rendkívül fagyérzékeny. A növény plusz 2 C fokon már szenved a hidegtől, a mínusz 0,5—2 C fokon pedig elpusztul. A hidegtől meggyötört növény megáll a fejlődésben, megsárgul, az ilyen növényre mondjuk azt, hogy „leült" a hidegtől. Ezért szerencsésebb, ha csak akkor vetjük el a magot, ha a talaj hőmérséklete tartósan 10 C fok felett van, mivel a mag csírázásához ez a hőmérsékleti minimum szükséges. Fényigénye közepes, ezért teljes megvilágításban és félárnyékban egyaránt jól fejlődik. A laza, porózus, mészben gazdag talajt kedveli. Vízigénye közepes. A száraz talajban a növény megáll a fejlődésben, termése lecsökken. Az esőztető túlöntözésnél viszont a virágok köny- nyen lerothadnak. Régebben úgy vélték, hogy mivel a bab a nitrogéngyűjtők (Legumi- nosae) családjába tartozik, nem trágyaigényes. Az újabb kísérletek és a gyakorlati tapasztalat ezt a nézetet megcáfolta. A bőséges trágyázás hatására a vegetatív rész bujább, fejlődése nem eredményesebb virágelrúgást, sőt, bőségesebb termést produkált. A magvetést szakaszosan, egész július közepéig végezhetjük, ezzel elérjük, hogy a nyár folyamán folyamatosan van zöldbabunk. A vetést 40—50 cm sortávolságra bokorba, egy bokorba 4-5 szem magot 3-4 cm mélyre vessünk. Zöld és sárga hüvelyű fajtákat különböztethetünk meg. Nálunk jobban kedvelik p sárga hüvelyű fajtákat, bár a zöld hüvelyűek hasznosabbak, a hüvelyek vastagabbak, „kövérebbek". . Kisebb mennyiségben a balkonon cserépben is termeszthetjük a babot. A magot 6-7 cm átmérőjű cserepekbe vessük el és az első lomblevelek megjelenése után 15-18 cm átmérőjű cserepekbe ültessük át. Az átültetésnél nagyon óvatosan járjunk el, a növényt teljes földlabdával emeljük ki, különben az átültetést megsínyli. Egy cserépbe 4—5 szem magot tegyünk. Szükség szerint öntözzük és a balkonon megfelelő párologtatásról is gondoskodjunk. A száraz környezetben ugyanis a vöröspók kártevő megtámadja a növényt. A vetéstől számítva 55—60 nap alatt szedhető termésünk lesz. Amellett, hogy szép, üde zöldlombos növényünk van a balkonon, termését jóízűen elfogyaszthatjuk. Ez a tevékenység, az anyagi megtakarítás mellett, nem kis büszkeséget jelent majd a háziasszonynak, ha családját a saját termésű „balkonzöldbab" levessel örvendeztetheti meg. Dr. Tamcsu József Már most készüljön az őszre! Szőlőprések és -darálók 1990-es fogy. áron az Agroker Rt. Áruházban WPB 125 literes prés 20 200 Ft WPB 63 literes prés 10 600 Ft WPBS 32 literes prés 7800 Ft WPBS 16 literes prés 3980 Ft FCM 12 szölőzúzó 6400 Ft B-5-K zúzó-bogyózó 9700 Ft. Pécsi lakosok előleg-befizetés nélkül is vásárolhatnak az áruházunkban. Címünk: Agroker Áruház Pécs, Közraktár u. 7/A. Telefon: 11-459, 11-682. Kistermelők rovatunkkal legközelebb június 11-én jelentkezünk. Növényvédelmi tanácsadó A burgonya károsítói A burgonyánál a legszembetűnőbb a burgonyabogár és a burgonyavész kártétele. A házikertekben a védekezés elsődlegesen e kórosítók elten irányulnak, mivel kártételük lombvesztéssel, lombszáradással jár. Kevésbé feltűnő a FONALFÉRGEK kártétele. Az utóbbi években mind gyakrabban előfordulnak. Károsításuk következtében jelentősen csökken a gumóképződés. A fertőzött tövek gyengén fejlődnek és apró gumókat nevel. A fonalférgek közül a gumórontó fonalféreg és a burgonya fonalféreg az oldalgyökereken illetve a gumókon szivogat, melynek következtében különböző rothasztó mikroszervezetek telepednek meg. A tárolás alatt a gumórothadás az egészséges gumókra is átterjed. A fonalférgek felszaporodásának általában a csapadékos, párás-meleg időjárás kedvez. Ellenük a védekezés agrotechnikai jellegű (vetésváltás, fertőzött területre 6—8 évig ne kerüljön burgonya, csak fémzárolt, ellenőrzött gumó ültetése). A burgonyabogár fő kártételét a lárva okozza. A fiatal lárvák kezdetben a levéllemez főnöki részén hámozgatnak, majd lyuggatják és karéjozzák a leveleket. Súlyos esetekben tarrágást okoznak (8-10 százalékos lombvesztés ugyanilyen arányú terméskiesést okoz). Nyár végén a talajfelszínre került gumók is károsodhatnak. A burgonyán kívül a tojásgyümölcsöt, paradicsomot kedvelik, de más konyhakerti növényen is előfordulhatnak. Ellenük a védekezés leghatásosabb a tojásból kikelt lárvák ellen. A levéltetvek kártétele nyomán a burgonya fejlődése lelassul. A burgonyán a bur- gonya-levéltetveken kívül a zöld őszibarack levéltetű és a fekete répalevéltetű is károsít. Kártételük az egész tenyészidő- szakra kiterjed. A burgonyavész tünetei a lombozaton és a gumón is megtalálhatók. Az első tünetek a levélkék csúcsán, illetve szegélyén láthatók, barna nyirkos, állandóan növekvő foltok formájában. A bámulás a levélke egész felületét ellepheti. Ilyenkor a levélke ráncosodik, feke- tedik és az időjárástól függően rothad (nedves időjárás), illetve szárad. Közben azonban még egy jellegzetes tünetre figyelhetünk fel az egészséges zöld rész és a barna folt határán esős időben, vagy harmat alkalmával vékony fehér sáv húzódik végig a levélfonákon. A gomba a szárakat is megtámadja, azokon előbb barna, hosszanti csíkok jelennek meg, maid a bámulás teljesen körülöleli a szárat, ráhatol a le- vélnyelekre is. A gumókon előbb fényes, majd sötétszürke, kemény tapintású foltok jelennek meg. A gumót keresztülvágva láthatjuk, hogy a foltok alatt száraz, bar- nuló mezők mélyednek a húsba. Ez a bámulás a raktározás alatt az egész gumót át- szőheti. A megtámadott folton a héj felrepedezik, ezzel utat nyitva, más rothadást előidéző mikroorganizmusoknak. A csapadékos időjárás kedvez a kórokozó terjedésének, erős fertőzés esetén teljes iombvesz- tést is okozhat. Czigány Csaba Aktuális növényvédelmi munkák 1991. május 28. junius 4 között Növény ________növényvédOszer fenoléKárosító Neve Forg. 10 l.permetléMegjegyzés Pia hez szüks. Hajtás nöLevélpirosító PIRIM0R Sz. Csak levéltetű vekedés levéltetvek, ellen takácsatkák UNIF0SZ 50EC Sz. 10 ml pajzstetvek Bi-58 EC Sz. 10 ml DANITÓL 10EC F. 10 ml EKALUX 25EC F. 25 ml Z0L0NE 35EC Sz. 20 ml 03 E Varasodás, SYSTHANE MZ Sz. 3 dkg Mindkét betegség —f <r lisztharmat SYSTHANE 12E Sz. 6 ml ellen hatásos TOPAZ MZ 62,5WRSz. 2 dkg T0PSIN M 70WP Sz. 1,5dkg TRIFMINE 30WP Sz. 7 gr CH.FUN0AZ0L 50WP Sz 1 dkg RUBIGAN 12EC Sz. 6 ml Záródás BurgonyaSEVIN 85 WP. Sz. 3 ml előtt bogár PADAN 50 SP Sz.. 1,5dkg BANC0L 50WP Sz. 1,5dkg EKALUX 25EC F. 25 ml Levéltetvek ellen DECIS 2,5 EC Sz. 5 ml is védelmet nyújt. CHINMIX 5 EC Sz. 5 ml FEND0NA 2 EC Sz. 8 ml KARATE 5 EC Sz. 3 ml O) Burgonyavész DITHANE M-45 Sz. 2 dkg o MIKAL C-64 Sz. 5 dkg CUPR05AN Super D Sz. 3-5dkg CQ RÉZ0XIKL0RID 50Wf Sz. 4 dkg MILT0X SPECIAL Sz. 3-5dkg RIDOMIL PLUS Sz. 1,5dkg SANDOFAN Z Sz. 3 dkg SAND0FAN C Sz. 2,5dkg CHAMPION 50WP Sz. 2 dkg Kiültetés Levéltetvek, H0STAQUICK után atkák 50EC F. 8 ml Mindkét kártevő 03 DANITÓL 10EC F. 10 ml ellen. r—f Levéltetvek ANTHIO 33Ee— F. 10 ml Q_ 03 DECiS 2,5EC UNIF0SZ 50EC Sz. 5 ml 0_ Sz. 10 ml KARATE 5 EC Sz. 3 ml FtNOONA 2EC Sz. 8 ml Pontos nép élelmezési cikkünk Bab szárazon és zölden
