Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-28 / 144. szám

1991. május 28., kedd uj Dunántúli naoiö 7 Ml van a FEMA-kenguru erszényében? Hiper a market, szuper a választék A hipermarket látványnak is szép a hatalmas' áruválasztékával Fotó: Läufer László sütöde — forog az idegen, fo­rog a helybeli. Igaz, francia sütnivaló majd csak május 27. után érkezik, a sütöde azután üzemel majd nonstop. Addig bekopogtatha­tunk az ügyfélszolgálati irodá­ba mondjuk a téglát rendelni, vagy az áruházzal szerződésben lévő takarékszövetkezetbe köl­csönért. Vagy a kis miniképtár­ba, ahol ugyan szívbemarkoló- an szép, dilettáns munkákat árulnak, de visznek belőle a hálószobába az ágy fölé 15 ezerért is. No és mi az, ami nem kap­ható? Parkolásra való hely, mert 500 autóra méretezett parkoló gyorsan telik — kétszázzal sze­retnék bővíteni. Egyszóval he­lyet néha még nagyítóval sem találni. Ráadásul hiánycikk a közönséges nagyító is; kérdez­zék csak meg a fotóosztályon. Az említettnél egyelőre most nagyobb gond, hogy a vonal­kódos áru-' és árnyilvántartás miatt egyes termékek árát ma­guk az eladók sem ismerik, s az ilyen módon történő árazás az első napokban igencsak lassan haladt. Ennek egyik oka, mondják az áruház vezetői, hogy a hazai, élelmiszert szál­lító cégek közül jónéhányan ezt a számokkal jegyzett kódot nem tüntetik fel árujukon. B. R. — A nyitva tartást is meg kel­lett hosszabbítanunk a csütör­töki első bevásárlónapon — mondja Perget Béla, a pécsi FEMA gazdasági igazgatója. - Reggel hatkor kétszázan áll­tak az áruház bejárata előtt, a szerény ajándékunkra számító első vevő - egy férfi — hajnali négytől várakozott a nyitásra. A számítógépes rendszerünk pontosan regisztrálta, hogy a forgalom 11 órakor tetőzött először, majd 17 óra körül. A vártnál nagyobb látoga­tottságot az ötszáz, földszinti eladótérben sorakozó bevá­sárlókocsi eltűnése is jelezte, özönlött a nép a belvárosi boltokénál olcsóbban kínált árukért, de főként azért, hogy a jó érzékkel megszimatolt ki­vételes választékban legalább elgyönyörködhessék ... Mert ha a kilónként most 160 forintért mért görögdinnye esne a fejemre, s cserébe iri­gyen vihetném el, akkor talán nem is fájna az ára. De van itt fekete szőlő, naspolya, ba­nán, datolya is, s kicsit arrébb az olasz hűtőpultok alatt ötfé­le hal jégbe dermedve a Bikali Állami Gazdaságból. Egy idő­sebb úr dohog: lesz-e ehhez vásárlóerő, s miért nincs me­netrendszerinti körjárat a déli városcentrumtól is messze eső áruházhoz? Nos körjárat - méghozzá in­gyenes Fallbach-busz — már van a FEMA—Rózsa F.-Kan- zum—Zsolnay szobor—Főpálya- udvar—Bőrgyár—FEMA útvona­lon reggel héttől hozzávetőleg óránként. Ha beválik, a Volán is hozzájárul a véglegesítésé­hez. Az aprócikkek közt pedig mindig lesz valami olcsóbb kí­nálat: most szörpök, ágynemű­félék viszik ebben a prímet. A legnagyobb forgalmat egyéb­ként az olasz Filanto termékeit kínáló cipőosztály bonyolította, de a gyermekcipők választékát tekintve nem marad le a ver­senyben a Sabaria sem. Csak győzze a pénztárcánk. Jung­hau s órák, Triumph-melltartók, Chinon-fényképezőgépek, Zsol- nay-porcelán, nagyméretű Phi- lips-képernyő, bébiáruk tömke­legé, Panasonic Shop, kulcs­másoló, Gilde Söröző, francia Aláírásgyűjtési akció Magyarbólyban Mi lesz a húsbolttal? Heves indulatokat korbácsoló harc színhelye hónapok óta Magyarbóly, melyet a helyi ön- kormányzat tulajdonában lévő hatósági húsbolt üzemeltetője és az önkormányzat közötti né­zeteltérés váltott ki. Aláírásgyűjtési akciót is szerveztek és olyan hírek röp­pentek fel a faluban, hogy el akarják távolítani a bolt éléről az üzemeltetőt, Soós Miklóst, aki — többek szerint — nagy népszerűségnek örvend, még Villányból, Siklósról is szívesen járnak hozzá vásárolni. A kedélyeket kár borzolni, az önkormányzat csupán a tanács­csal még tavaly szeptemberben kötött szerződést szeretné mó­dosítani, mert mint fenntartó és tulajdonos, nem részesül a haszonból. A boltot az akkori tanács — a helyi MDF ösztönzésére — létesítette 150 000 forintból. Az iskola egyik szertárából alakí­tották ki, az eladóteret az MDF, az MSZP és a Határőr­ség dolgozói és a tanácsi karbantartó brigád néhány tag­ja társadalmi munkában épí­tette. Soós Miklós azóta, saját elmondása szerint közel 300 000 forintot fektetett az üzletbe, hűtőt, szállításra alkalmas gép­kocsit, edényeket, eszközöket vásárolt. Jelenleg az önkormányzat fi­zeti a rezsit (víz, villany, csa­torna), a tatarozási munkák is rá várnak. Az állami gazda­ságból szállított hús eredeti árának 13 százaléka illeti az üzemeltetőt, a nyereségből az önkormányzat szintén részesülni akar. Év eleje óta sorozatos leve­lezések, alkudozások, egyezke­dések folynak, de megállapo­dás még a falugyűlésen sem jött létre. Februárban pályáza­tot is hirdettek az állásra, bár Korsós Ernő polgármester hang­súlyozta, hogy nem Soós Miklós személye ellen van kifogása. Az önkormányzat úgy véli, hogy a bolt heti kétszer négyórás nyitva tartással is szép hasznot hoz, kívánságuk kielégítése mellett is megkeresné a havi 12 000 forintot az üzemeltető. Viszont Soós Miklós szerint szép haszonló egyáltalán nem lehet beszélni, forgalma az utóbbi időben csökkent is. Akkor miért tart ki emel­lett? Elmondta, legalább a be­fektetett forintját szeretné visz- szanyerni. A húsiparban 15 éve dolgozik, szívesen foglalkozik a bolttal. Az önkormányzat végső aján­lata havi 5000 forintos bérleti díj. Soós Miklós ezt a befekte­tett magántőke miatt nem tart­ja méltányosnak, szerinte az üzlet nyereségességével sem arányos a kívánt összeg. A víz- és villanyszámla — havi átlag 5-600 forint - fizetését átvál­lalná. Az ügy hamarosan bíróság elé kerül. Tröszt É. Ha Ön is segít „A Pécsi Német Okta­tás Centrumáért" elneve­zésű alapítványt elkötele­zett pedagógusok és lel­kes szülők hozták létre azzal a határozott szán­dékkal, hogy végre kez­deményező és aktív része­sei legyenek ügyeik inté­zésének. Az elmúlt év­tizedekben a német nyelv és kultúra léte, átörökíté­sé a hazai németség kö­rében és általában véve Magyarországon veszélybe' került. Ezért alapítványunk célkitűzése: hatékonyan támogatni Pécsett a né­met nyelv és kultúra ter­jesztését a magyarországi német kisebbség és az ér- déklődő, nem németajkú lakosság körében. Ha­zánkban egyre sürgetőbbé válik az igény, hogy Euró­pához csatlakozzunk. Ter­mészetesnek tartjuk, hogy ebben a folyamatban a magyarországi németség segítő szerepet vállaljon. Ennek a várakozásnak azonban e pillanatban nem tud megfelelni, miivel nincsenek saját intézmé­nyei. „A Pécsi Német Okta­tási Centrum” lehetőséget kíván biztosítani a ma­gyarországi németek fia­tal nemzedékének ahhoz, hogy visszataláljon saját hagyományaihoz, a há­romszáz éven át megőrzött identitáshoz, és ezáltal az anyaország nyelvéhez és kultúrájához. Mindez csak komoly erőfeszítések árán valósítható meg, mivel a háborús és a háború utá­ni események következté­ben a korábban még meg­lévő nyelvi-kulturális po­tenciák úgyszólván nem léteznek. így az újrakez­dés elkerülhetetlen. Ezt szolgálja a pécsi 12 év­folyamos Német Oktatási Centrum, az első ilyen tí­pusú magyarországi isko­la létrehozása. Pécs Me­gyei Jogú Város önkor­mányzata 1991 szeptem­berétől az általános isko­lai osztályok rendelkezésé­re bocsátotta a Tiborc Utcai Általános Iskola épületét. Ahhoz, hogy az elképzelések megvalósul­janak és a gimnáziumi osztályok helye is bizto­sítva legyen, az épületet bővíteni kell. A vidéki ta­nulóik részére kollégiumot kell építeni. A beruházás várható költsége: 400 mil­lió Ft. Az alapítvány vál­lalta a feladatot, hogy barátokat és támogatókat keresés talál bel-és kül­földön. Az alapítvány szék­helye: Lenau Ház, H-7621, Pécs, Munkácsy M. u. 8. Telefon: 72/32-515. Az alapítvány számlaszámai: Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. DEM: 407-7127- 844-49; ATS: 419-7127- 844-49; Ft: 246-10655- 7007. Örömmel és köszönettel vennénk az ön (önök) adományait! Az összeg felhasználására támoga­tóinkat évente tájékoz­tatjuk. Dr. Szende Béla, a kuratórium elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom