Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-19 / 135. szám
Egykori magyar multimilliomos lanya Izraelbe hívom a zsidókat.. Kathalin Sziládi missziója A könyv címe: Gyökér a száraz földből. Kathalin Sziládi tárgyalt Göncz Árpád köztársasági elnökkel is, az izraelita felekezet több vezető személyiségével, rabbijával. Ahogy ő mondja: missziót teljesít. Mélyen vallásos asszony. Az „Illés krónikái" szolgálat nagykövete. Célja egy: hívni, szólni az Izraelen kívül élő zsidóikhoz, hogy térjenek haza, őseik földjére. Keresi a nyilvánosságot, hogy elmondhassa: Jeremiás próféta könyvében megírtak elkövetkeztek, keletről megindult a zsidóság II. exodusa, s ez a pillanat, a zsidóság egybegyűjtésének lehetőségét, mi több, kényszerét adja. Kathalin Sziládi jókedélyű, kedves asszony, Marylandból. Férje mérnökember, két lánya közül a kisebb ősztől a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója. Hozzá intézett kérdésünk jogos:- Hogy fogadják önt idehaza, másutt megismerve szándékát és a Bibliában logant indokait? — Természetesen úgy, mint ahogyan jó pár évvel, megtérésem előtt én is fogadtam volna bárkit, aki az Isten nevében arra kér, hogy térjek haza Izraelbe. Megmosolyognak. Természetesen vannak, akik értik a szavam, mégsem, vagy igen nehezen vállalják föl a döntést. S ez érthető: föladni állást, pozíciót, adott esetben jólétet, nagyon nehéz. Kathalin Sziládi meglepően jól beszél magyarul, pedig 35 éven keresztül nem szólalt meg ezen a nyelven. Édesanyjával 1957-ben hagyták el Magyarországot: akkor 11 éves volt. Egy vaskos önéletrajz kéziratát teszi elém: a könyv rövidesen megjelenik. Angol szöveg. Le kell fordítani. Kiadót már talált, s szeretné, ha sokfelé eljuthatna. A történet 1944 áprilisában kezdődik, amikor édesapja, Reich Aladár, magyar multimilliomos a holocaust elől Budapesten egy keresztény lánynál talált menedéket, akit később feleségül is vett. Ebből a frigyből született Kathalin, 1946-ban. A jólétet 1950-ben deportálás váltja föl: a Reich családot Mezőberényben tartják fogva három évig, s ott ölik meg az édesapát. . .- A múltat csak tanulságként bolygatom — jegyzi meg. — Hogy lehetőségem legyen elmondani, bármilyen szenvedés is érte a népemet, holocaustok sora, Istentől nem szabad elfordulni. A szívben békével, az emberek iránt szeretettel kell élnünk. Könyvem bárki elolvassa majd — bármely felekezethez tartozó avagy felekezeten kívüli — biztosan megért, s megérti gondolataim mélyebb összefüggéseit is.- ön 'ma Amerikában él, jólétben, barátok között. . .- Ha arra gondol, nemsokára én is Izraelbe települök családommal . . . De addig még sok a teendőm. Sokfelé szeretnék menni, a kelet-európai országokba, rövidesen a Szovjetunióba. Én is Sión lánya vagyok, s kiválasztott, a hivó szót viszem. S tudom, sokan hallgatni fognak rám. Kozma Ferenc Továbbképzés az Egyesült Államokban Magyar katonák a Harvardon Csövesek, munkanélküliek klubja Itt nem csak a szakadtaknak zenélnek! Csövesek a pálya szélén Undergrund Musik Headqarfers - föld alaf-H zenei főhadiszállás A kérelem tulajdonképpen szerény. Kivéve a helyiség nagyságára vonatkozó igényt: 150 ember befogadására alkalmas legyen. És a színpad! A zenekarnak? Bizonyára meglepő a hír, mindenesetre igaz: már az idei ősztől magyar katonák — főtisztek, tisztek, tiszthelyettesek - tanulhatnak az Amerikai Egyesült Államok katonai és nem katonai felsőfokú oktatási intézményeiben. Lapunk munkatársának kérdéseire válaszolva Beöthy Mihály, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára azt is elmondta, hogy az Egyesült Állomok Külügyminisztériumának Nemzetközi Katonai Tanulmányi és Kiképzési Programjába — angol nyelvű rövidítéssel IMET — kapcsolódik be hazánk. Tehát nem egy olyan programról van szó, amit a Kelet-Európá- ban végbement változások hívtak életre, hanem olyanról, amely évtizedek óta tart: ezt jól példázza, hogy eddig 122 ország harcosai tanultak az IMET révén az USA-ban. Igazán nagy választékot kínálnak az amerikaiak, hisz több mint 2000 képzési forma, több száz intézmény közül válogathatnak azok a magyar katonák, akiket erre a posztgraduális tanulásra kiválaszjanak a HM illetékesei. Bizonyos fokú angol nyelvtudás szükséges, ennek szintjét a budapesti nagykövetség munkatársai állapítják meg, nyelvvizsgáról szóló papírt nem fogadnak el, de érdekesség, hogy angol nyeivi továbbképzésre is kínálkozik lehetőség. Tehát egyáltalán nem arról van szó, hogy csupán katonai téren akarják bővíteni a magyar honvédtisztek ismereteit, hiszen egyebek mellett közgazdasági, jogi tanulmányok folytatására is lehetőséget kínálnak. A költségek tetemes részét az USA vállalja. A két ország külügyminisztériuma között rövidesen megszületik az a jegyzőkönyv, mely az IMET-hez való bekapcsolódásunkat rögzíti, Így 1991 szeptemberétől az első katonák útnak indulhatnak a tengerentúlra, hogy a Harvardon, a Yale, a kaliforniai UCLA egyetemen vagy éppen a West- Pointon tanulhassanak. (roszprim) A kérelem fogalmazója, Endrédi Péter rábólint. Csak a mutatóujjnyi hosszú, fonott hajtincs bukik előre a halántékánál, ahogy a kopaszra nyírt fejét fordítja. Szakácsnak tanult, de a szó szoros és jelképes értelmében is maga húzta el a saját nótáját, azaz lógott el muzsikálni, ahelyett, hogy a vizsgákra készült volna. Aztán jött a bánya, majd a magyarszéki téesz lakatosműhelye, de még a katonaságtól is kimuzsikálta magát. Aki a hagyományos diszkóba jár, az a konszolidált, de sokunknak más zene kell — fordul felém. A Mecsekalja M. A. Skins a bőrfejűek zenéjét játssza ugyan, de mi az ,,oi musik"-ka! nem osztályozzuk az embereket - magyarázza társával, a szemüveges Kelemen Zsolttal együtt. Ez a skinhead Henbert-féle szelíd változata, ami inkább a társadalmat bírálja. A klub bárki előtt nyitott, hogy a munkanélküli, iskolából kimaradt srácok, lányok ne az utcán csavarogjanak. És ne törjék össze az „utcabútort" — vetem közbe, az egyébként igencsak korrekt kérelem ugyanis Így fogalmaz. ,,A diszkókban előbb-utóbb kirobban valami viszály, ahol a jólfésültekkel együtt vagyunk, és meg lehet nézni, hogy kik csinálják a legtöbb balhét! Ez már csak azért is van így, mert a rendőrség bennünket jobban ellenőriz!" Kritikus, egyúttal önkritikus véleménye ez a Csizmazia Szakmunkásképzőt otthagyó Zsolttól, aki maga is belátja — ő hibázott, amikor összetűzött osztályfőnökével. A katonaság utón a Központi Gépüzem betanított lakatosaként dolgozott a gyorsan beik öve t ke z ő lé tszá m I e é p í tés ig... „Szüleim? Válnak. Édesanyám a Gesztenyésben maszek presszós." Éppen a Geszte- nyési Klubkilnyvtárral szemben, ahol a termet, az olyannyira óhajtott klubhelyiséget a Komlói Művelődési Központ a rendelkezésükre bocsátja. Meg lesz hát a szülői felügyelet, mondom Zsoltnak, nem minden irónia nélkül, amire aztán nagyon higgadt válasz érkezik: — Ahogy megfogalmaztuk, együtt akarunk működni a rendőrséggel — fordul a társaságunkban lévő Wölllinger László rendőr főhadnagyhoz is a skinhead-frizurás Péter de kérjük, a rendőrség csak szükség esetén legyen jelen, az állandó felügyeletben elveszne kölcsönösen a bizalom. Azt mondják, nem fogalmaztok meg célokat, nem szeretnétek senkit átnevelni. Ha valaminek nevelőereje van, az legyen maga a társaság, maga az alkalom, hogy a közel azonos sorsú fiatalok ebben a klubban rendszeresen találkozhatnak. összegyűjtöttek 150 aláírást, köztük igen sok, a kezdeményezést helyeslő, támogató szülői vélemény. A komló-gesztenyési képviselőt csak a betegsége miatt nem tudták megkeresni eddig, hogy a klub — a Szürkületi Zóna működését a lakókkal is elfogadtassák . . . Mindenkit várnak — itt nemcsak a szakadtaknak zenélnek! Bóka Róbert Exkluzív interjú Simion Poppal, Románia budapesti nagykövetével (Folytatás az 1. oldalról) harminc könyve jelent meg. Magyarul az „Egy különös kőműves" novellagyűjtemény és a „Hófehér menet", melvet Domokos Géza adott ki, a Kri- terion égisze alatt. . .- Vagy tíz esztendőn át a Román írószövetség alelnöke- ként is dolgoztam, de aztán messze kerültem a politikától. Magamnak találtam ki; tulajdonképpen mint újságíró idegenforgalmi lapokat szerkesztettem, melyek több nyelven jelentek meg . . . Másfél év óta, hogy nagykövet lettem, az irodalomra nem jut időm. Azt hiszem, ez érthető, legföljebb éjszakánként írok, jegyzetelek, s inkább témákat gyűjtök, mint dolgozom. Egyébként régebbi verseimből a közelmúltban jelent meg egy kötetnyi. — A téma .. .?- Főleg lírai, a szeretet, szerelem mezsgyéjén. — ön hogy látja a magyarromán kapcsolatokat?- Én maradéktalanul bízom benne, bár még feszült a helyzet. Bölcsességgel, jó akarattal, realizmussal, megértvén egymás helyzetét - a politikai változásokban feljövő gondokat is — örvendetes változások érhetők el.- Most Pécsett beszélgetünk: ön a Magyar-Román Baráti. Társaság meghívására érkezett ide. Hogy logadta a meghívást?. . .- Jó érzés, hogy van az értelmiségnek, a gondolkodó embernek egy olyan közössége, mint a pécsi, akik a román-magyar viszony mélypontján, nem politikai nyomásra, csupán emberi jószándéktól vezérelve hívták életre ezt a kört. Én közöttük otthon érzem magam, hiszen én is a két nép közti hídépítés nagykövetének érzem magam. Ebben ahol tudok, segíteni fogok.- ön özvegyember. Nincs nagyon egyedül? . . . — Ezen dolgozom magam is, s akadnak ma mór biztató jelek. Arra gondolok, hogy Antall József és Petre Romon miniszterelnökök asztalán ott a közvetlen telefon, a néha vitás kérdésekről, tisztázandó témákról egy órát is beszélgetnek. Nagy előrelépés a napokban aláírt „Nyitott égbolt” szerződés, amiről a lapok hírt adtak. S éppen abban az időben jött ez létre, amikor az Öböl-háború miatt e téma lekerült ugye az európai országok asztaláról,- Tehát van esély mindkét népnek európai módon kezet lógnia? — Feleségem három éve halt meg; ő mindig hiányozni fog. De örömöm; hogy a családomról jó híreket hallok, s időnként meglátogatnak az unokáim is. Lányom filmrendező — most éppen francia kooprodúkcióban dolgozik —, fiam Kolozsvárott végzett, történész. . . Mit kívánhatok még magamnak? A nagykövet bármikor visszahívható, tehát nem tudom, hogy meddig leszek Budapesten. De úgy szeretnék távozni, hogy elmondhassam, tettem valamit a két nép közeledéséért, s hogy magyar íróbarátaim, továbbra is barátok . . . Kozma Ferenc J. Kostoló Hévízen Drága falatok az Adriából Osztrigát kagylót- kínál a YU-SHELL a magyar ínyenceknek A piacgazdaság fellendülésével egyre újabb és egyre szokatlanabb cégek jelennek meg Magyarországon. A fél éve megalakult YU-SHELL magyar—jugoszláv kft. például kizárólag adriai tengeri herkentyűk forgalmazására specializálódott. Mivel a polippal és az élő osztrigával szemben nálunk még a főétkezéseken biztosan tartja magát a rántotthús, a héten kóstolóval egybekötött kedvcsinálót tartottak a hévízi Thermal Hotelben. Horváth Zoltántól, a kft. tanácsadójától megtudtuk, hogy a tájékoztatóval Magyarország déli részének vendéglátóiparát szeretnék megismertetni a YU-SHELL kínálatával. Ebben a Kvarner- öbölből és az Isztriai-félsziget partjáról származó kagylók, rákok, osztrigák, polipok, makréla, tengeri fogas, lepényhal és egyéb különlegességek szerepelnek. Budapesten egy-két hónapon belül speciális szaküzletet is szeretnének nyitni, de raktárukból már most rendelhetnek az ország ínyenc falatokra vágyó vendéglősei, boltosai. Elképzeléseik szerint friss (vagyis élő) árut hetente egyszer hoznának, de a fagyasztott csemegék folyamatosan kaphatók lesznek. A jugoszláviai tengeri falatokkal csak egy baj van: hogy drágák. Horváth Zoltán szerint azért van, ami elérhető, de a darabonként 120 forintba kerülő osztrigát valóban csak kóstolónak ajánlja. P. V. vasárnapi 3
