Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-18 / 134. szám
1991. május 18., szombat aj Dunántúli napló 7 Az idén átadott új létesítmény a hozzáfűzött reményeket teljesítette Fotó: Koródi Gábor Szilárdabb tojásszén - kevesebb korommal A piaci pangás idejére karbantartást terveznek Készülő új beruházás izgalma járja át ezekben a napokban a Mecseki Szénbányák Vállalat Nagymányoki Brikett- gyárának dolgozóit. Az elavult, régi aprító-, osztályozó- és szárítórendszert modern német technológiai berendezésekkel váltják fel. Ezáltal, a kereslethez igazodva, a gyár a termelési kapacitását nem növeli ugyan, a minőségi mutatók azonban minden tekintetben jobbak lesznek. Kárpótlásból kimaradnak - egyelőre? Bűntelenül bűnhődők Ivik Jónosék újra a régi házban Szabó László főmérnök büszkeséggel mutatta be a befejezés előtt álló 200 millió forintos beruházást. Mint a gyárban szinte mindenki, ő is kicsit magáénak érzi az új gépsorokat, az irányitó berendezéseket. A leírás szerint az új szárító elődje 25-30 tonna/ órás teljesítményével szemben 60 tonna szenet szárit óránként. Ugyancsak figyelemre méltó adat, hogy hatvan perc alatt mintegy 5 tonna nedvesség leválasztására képes. A teljes technológiai sort számítógéppel vezérlik. Ez magasfokú üzembiztonságot jelent, ám egyben az eddiginél lényegesen nagyobb pontosságot is igényel. Bármelyik alapanyag paraméterei eltérnek az optimálistól, a gép azonnal leáll. Az új sor üzembe állítása természetesen a kezelő- személyzettől is lényegesen lobbet kíván, a kiválasztottak német szakemberek segítségével tanfolyamon sajátítják el a szükséges tudnivalókat. Csak valamennyi feltétel teljesülésével érhető el, hogy az új gépsorról a korábbinál sokkal jobb minőségű brikett guruljon le, mint az öreg gyár szalagjairól. A hatékonyabb szárítás következtében javulnak a végtermék szilárdsági mutatói, nem kell hozzá annyi kötőanyag. Ez utóbbi azért is nagy jelentőségű, mert az Így 1<észült brikett eltüzelésekor sokkal kevésbé lesz kormozó. Az új berendezések nemcsak a végtermék minőségét javítják. Ugyancsak örömre ad okot, hogy a kiépített technológia révén a gépek üzembe helyezésétől lényegesen kevesebb füst, por és korom jut a levegőbe. A gyártás során keletkező füstgázt szárazzsákos szűrővel pormentesítik. A próbagyártást május végére tervezik, hogy utána az új berendezés, a préselést kivéve, teljes egészében kiválthassa az elavult szárító, osztályozó és őrlő technológiát. A minőségi és környezetvédelmi fejlődés feltétlenül szükséges o brikettgyár továbbéléséhez is. Bár a termelő- egység növekvő veszteségeit elsősorban az alapanyagárak rohamos emelkedése okozta, az új berendezések pontosságuk miatt segíthetnek valamit a megtakarításban is. Csak Így kapcsolódhat a nagymányoki üzem a Mecseki Szénbányák felszámolás után megmaradó szenes blokkjához. Az új felállástól a brikettgyárban nagyobb önállóságot és biztos ellátást várnak. A gyár erre az évre a tavalyi 337 ezer tonnával szemben 350 ezer tonna brikett előállítását tervezi. A jelenlegi mérleg szerint minden remény megvan a kitűzött cél teljesítésére. pillanatnyilag 20 ezer tonnával termeltek többet az időarányosan elvárhatónál. Ezekben a napokban a piaci érdeklődés is rohamosan megnőtt a brikett iránt, magánszemélyek és tüzelőanyag-értékesítő vállalatok teherautói sorakoznak a gyár kapuja előtt. A megrendelők, a vásárlók a június 1-jére jelzett áremelés miatt igyekszenek még kedvező áron beszerezni a következő télre való tüzelőt. Ezt követően viszont a nyári hónapokban várhatóan alaposan visszaesik majd a kereslet. A piaci pangás időszakát Nagy- mányokon teljes leállással, nyári nagykarbantartással szeretnék átvészelni. K. E. Udvar: kétszázötven lelkes kisközség Mohács alatt. A háború végéig itt többnyire csak német szó hallatszott. Aztán megindult a mozgás: telepesek jöttek délről, nyugatról, áttelepítettek Felvidékről, a németek mentek Németországba, a Hortobógyro és a falu végére. 1948. szeptember 8.. Mária napia óta egy emberöltőnél is több eltelt, mégis e dátumra minden udvari német emlékszik. Kapásból mondják, amikor rákérdezek, hogy mikor is kellett elhagyniuk otthonukat, átköltözni n fnluszélre, mikor vették el földjeiket. — Ezt a házat az anyósom szülei építették 1908-ban. Amikor 1947-ben esküdtünk, ideköltöztünk, aztán rá egy évre elvették és kikerültünk az Újsorra egy kis házba. — Ivik Jánosáéval a Fő - utca 30. előtti kispadon ülünk, nézzük azt a jellegzetes tornácos, hosszú épületet, ahová többször is beköltöztek. Nem könnyű követni a történteket: az újsori ház túl közel volt a határhoz (most ott megy a nyomsáv), s amikor Tito „láncos kutya" lett, le kellett bontani az egész sort. Átmenetileg az egykori házukba betelepített felvidékiek adtak helyet Nikéknek. Majd ismét önálló otthonuk lett, de az anyós addig járt a felvidékiek nyakára, mig azok 1972-ben végül is eladták a házat: Nikék visszavásárolták a sajátjukat. A felvidékiekkel most is szomszédok, civódás sosem volt köztük. Az elvett föld harminc hold volt, helyette kaptak hatot, ezt vitték be a tsz- be. — Mondja, miért nem kapunk, mi. németek is kárpótlást? - kérdi tőlem Ivik Jánosáé. - Pedig mindenki ezt várta. * — Hiábo mondtuk 1948-ban, hogy mogyar, magyar Nem érdekelt az senkit! Annak el-, lenére, hogy mi Magyar- országért szenvedtünk. Velünk o Volksbund alatt is baj volt. mert vállaltuk a magyarságot. Ki sem mertünk menni az utcára! Talán egy bűnünk volt: németül beszéltünk — Rittlin- aer Adámné sírással küszködik, alig érteni szavait: — Egész télen néztük a tv-L Na, most lesz valami. És mi lett? A kárpótlásból kimaradtunk. Lehet ezek utón reménykedni? Hiába ígérget a miniszter: ha akarták volna, most rendezhették volna a mi ügyünket is. Fölösleges erről bármit Írni! Maga sem tud segíteni. — Jobb magyarnak nem lehetett lenni, mint mi voltunk, mégis hiába — szól közbe Rittlinger Adámné édesanyja, Schrem Györgyné, akinek szülei építették ezt az Nikékhez hasonlóan újra birtokba vett, pénzért megvett házat a Fő utca 38. szám alatt. Az 1948-as kilakoltatás a szülői házból, az elvett harminc hold föld, persze, hogy naav sérelem. Mégis azl mondja Rittlinger Adámné, hogy most nem lett volna szabad a kárpótlással foglalkozni. mert úgy odavan az ország. Majd, ha helyrejön, majd akkor lehet kárpótolni. És akkor mindenkit, akit kár ért. * A szomszédban Máy Györgytől és húgától, Kollár Ferenc- nétől azt tudakolom, hogyan voltak meg a felvidékiekkel, kötöttek-e házasságot velük.- Persze, az én férjem is felvidéki volt — mondja Kollár Ferencné. - Ök nem tehettek semmiről, őket áttelepitették Magyarországra, mert hogy magyarok.- A régi házat 1930-ban építették a szüléink, akkor én ötéves voltam. — Máy György elmereng, majd folytatja. — A kilakoltatás után az apónk csak akkor ment a Fő u. 14. felé, ha nagyon kellett. De inkább nem ment! Vérzett a szíve a házért. Csakúgy az elvett 1024 négyszögöl új telepítésű szőlőért.- Az édesapjuk reménykedett valaha is kárpótlásban?- Nem. Ö már belenyugodott mindenbe. 1985-ben halt meg. De ez a kárpótlás, úgy ahogy van, helytelen. Vagy adtak volna mindenkinek, vagy senkinek! A ház utón kárpótlást nem is vártunk, de a föld tulajdonjogának visszaadására számitottunk. Persze, mi már nem tudjuk megművelni, de földjáradékot kapnánk utána. Azt nem akarjuk, hogy g tsz szétmenjen, hisz" onnan mentek nyugdíjba sokan a faluból, így a feleségem, a húgom is. Onnan kapják a háztájit. Ha szétesnek a tsz-ek, ismét mi leszünk a vesztesek! L. Cs. K. I Schrem Györgyük szép háza a Fó utca 38-ban Kóródi Gábor felvételei Profilban ...................................... ............ Dr. Dobay Gábor, a Siklósi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Pécsett született 1953-ban. A Nagy Lajos Gimnázium angol tagozatán érettségizett, diplomáját o Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerezte. Nős, felesege vállalkozó, lánya gimnáziumba, fia általános iskolába jár. Első munkahelye az Országos Takarékpénztár Siklósi Fiókja volt, melynek 1981-ig volt a vezetője. Idén 10 esztendeje o Siklósi Takarékszövetkezet elnöke. 1986-tól három éven át volt a SZÖVOSZ alelnöke, 1989-től a Takarék Bank igazgatótanácsának tagja. Alig két hete. hogy a siklósi vállalkozók a helyi kereskedelmi és iparkamara élére választották. A fiatal elnök elsősorban a kamarai funkciók gyors kiépítésén, a gazdasági információáramlás megindításán, a térség és a helyi vállalkozások fejlesztésén fáradozik. Szathmáry Magdolna, a Dél- dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igozgatója. Mérnöki diplomáit a Miskolci Műszaki Egyetemen és a Veszprémi Vegyipari Egyetemen szerezte, okleveles környezetvédelmi szakmérnök. 1975-ig a Mecseki Szénbányáknál dolgozott, mint tervező mérnök, 1975-től pedig a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon vízellátási és csatornázási, vizminőségszabályozási szakterületen osztályvezetőként, a VIZIG-OKTH egyesítését követően környezetvédelmi, igozgatóhelyettes lett, majd az 1990. december elsején Önállósult környezetvédelmi I. fokú hatóság igazgatója. Oktat a Pollack Mihály Műszók! Főiskolán, jelenleg a környezetvédelmi szaküzemmérnök képzésben. Évek óta aktivan tevékenykedik a Pécsi Akadémia Környezetvédelmi Szakbizottságában, a Magyar Hidrológiai Társaságban, és egy éve a Mérnöki Kamara környezet- védelmi tagozatában. A környezetvédelmi feladatok komplex értelmezése hívta életre az önálló irányitó munkát igénylő környezetvédelmi felügyelőségeket. Céljuk az észlelő hálózat fejlesztése, a környezetállapot értékeléséhez szükséges adatforgalmi-információs rendszer kialakítása (ez országos feladat) és környezeti károknál a megelőzés hangsúlyozása. Munkájukat alapvetően megváltoztatja cf" várhatóan bevezetésre kerülő kötelező környezeti hatásvizsgálatok elrendelése. Két fia van, férje bányamérnök a Mecseki Szénbányáknál. Hirth Ferenc, a KONTAKT Gm. cégvezetője, a VOSZ Baranya megyei területi szervezetének elnöke. 1948-ban született Siklóson. Általános iskolai tanulmányait Beremenden, illetve Szigetváron végezte. A Pécsi Ziper- novszky Károly Gépipari Technikumban elektrotechnikusi oklevelet szerzett. 1983-ig a pécsi Mezőgép Vállalatnál dolgozott különböző műszaki beosztásokban. Az ottani 15 év igen jó iskolának bizonyult, 1982-ben közvetlen kollégáival alapították meg vállalkozásukat, amelyben ma is dolgozik. A villamos kapcsoló- és vezérlőberendezéseket, valamint ipari elektronikát gyártó kisüzem termékei az elmúlt években közel azonos arányban kerültek a hazai piacra, mint exportra. 1985-86-ban a megyében már ismert vállalkozókhoz csatlakozva belépett a Kereskedelmi Kamara, majd a KIOSZ peremén kibontakozó magánvállalkozói érdekekért tevékenykedő csoportba. Mint a Baranya megyei területi szervezet nemrég megválasztott elnöke, elsősorban a vállalkozásbarát környezet megteremtéséért szeretne dolgozni. A Baranya megyei vállalkozók önálló, Budapesttől független pénzügyi alapjának megteremtését már elkezdték, élnek külföldi kapcsolataik. Alapvető fontosságúnak tartja, hogy napjaink vállalkozója csak önmagára számíthat, valamint arra az érdekképviseletre, amelynek munkájában aktívan és teljeskörű beleszólással vesz részt. Ehhez viszont partnerek kellenek, és természetesen nemcsak a vállalkozók részéről. Gáldonyi Magdolna, Kaszás Endre Minőségjavító beruházás a Nagymányoki Brikettgyárban
