Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-15 / 131. szám

1991. május 15., szerda új Dunántúli napló 7 Bírósági perré dagadt az ügy Pécsi forgalom­irányító központ Lassacskán ki lehetne tapétázni a leendő pécsi közút forgalomirányító központ helyiségeinek fo- Igit azokkal a le- és felira­tokkal, levelekkel, határo­zatokkal, melyek az elmúlt majd' négy évben „jöttek össze". De, ha ezt egy ügyeskezű mesterember vállalná, akkor is csak emlékeztető dekoráció lenne ebben a jobb sorsra érdemes központban, ahol, bár, majdnem min­den elkészült, . a „beüze­melés" mégsem kezdőd­het meg. Ugyanis a majdnem mindenbe nem tartozik bele a-komputer vezérelte rendszer, mert saj­na, ezt a vállalkozó, GANZ- VILL a mai napig nem szerelte fel. A forgalomirányító köz­pont átadása szüntelenül késett - azt feltétlenül meg kell jegyezni, hogy már 1989-ben kész kellett volna lennie -, határidő- módositás határidő-mó­dosítást követett, míg nem a beruházó, Pécsi Közúti Igazgatóság, megunván a totojázást, bírósági eljá­rást kezdeményezett a GANZVILL ellen. A Fővá­rosi Bíróság annak rendje és módja szerint ítéletet hozott, mely szerint a vál­lalását nem teljesítő cég­nek 2,1 millió forint ké­sedelmi kötbért kell fi­zetnie, valamint a pécsi központot 1990 szeptem­berében átadnia. Talán mondani sem kell, az át­adás ezúttal is elmaradt, így a bírósági ügy foly­tatódott: ezúttal azonban szakértőt kérted fel annak vizsgálatára — lévén, hogy sok idő telt el a szerelés kezdete óta —, hogy ami eddig elkészült, mennyire felel meg a követelmé­nyeknek. Amennyiben a rendszer plk’almas a befe­jező munkálatokra, úgy a bíróság dönti el, hogy ezt mikorra kell megtennie a cégnek, ha nem, abban az esetben azt kéri a KIG, hogy a más kivitele­zővel történő megvalósu­lás költségeit a GANZVILL fedezze. Természetesen mindkét döntés mellett követelik az újabb ké­sedelmi kötbért. A tárgyalásra májús végén kerül sor, hogy mi­lyen Ítélet születik, nem tudni. Az azonban bizo­nyosnak látszik, hogy a rétestésztává nyúló ügy egyhamar nem fejeződik be. arról nem is beszélve, hogy ezzel a forgalomirá­nyító központ elkészülte továbbra is bizonytalon. Pedig nagy szükség lenné, hogy a megyeszékhely közlekedési lámpái össze­hangoltan, ellenőrzötten működjenek. Most mór tényleg minél előbb! Roszprim N. Kíuételes fog a ffegyverhasmalat Nyolc óra magány Az őrszolgálat harcfeladat Volt egyszer egy iskola... Évtizedek óta nem történt olyan esemény a pécsi határ- örkerületben, hogy megtámad­ták volna a felállított fegyveres őrt. Most mégis megtörtént. Kgtonakorom emlékképei jutnak eszembe az őrségről, amikor az eligazításon az ügyeletes tiszt kérdéseire szinte ledaráltuk a szolgálati szabály­zat megfelelő pontjait válasz­ként. Egyikünknek sem fordult meg komolyan a fejében, hogy esetleg megtámadhatnak min­ket, vagy lőni kell valakire. — Az őrségben a katonák harcfeladatot látnak él! — mondja Lovász József ezredes, a pécsi határőrkerület parancs­noka. - A szolgálatba lépést négyórás örségfelkészítés előzi meg, ami kétórás szakmai és kétórás egyéni felkészülésből tevődik' össze. A szakmai felké­szítés keretében átismétltk a fegyverhasználat szabályait, a felállított őr kötelmeit, az adott őrhelyre vonatkozó fela­datokat, előírásokat, konkrétan készülnek a szolgálatra. Az egyéni felkészüléshez tartozik a tisztálkodás, étkezés, a felsze­relés rendbetétele, egyebek. A szolgálatba lépést közvetle­nül egy eligazítás előzi meg, ahol az adott egység ügyele­tes tisztje ellenőrzi az őrök felkészültségét, megkérdezi, hogy mindenki képes-e ellátni a feladatát, és mégegyszer fel­hívja a figyelmet, mire kell vigyázni az egyes őrhelyeken. Ezzel kezdetét veszi az őrszol­gálat. < Az őrszolgálati felkészülést megelőzi a bevonulás utáni alapkiképzés, ahol többek kö­zött megismerkednek a kato­nák az őrség fogalmával, az őr feladataival, kötelmeivel, a fegyverrel és. annak használa­tával, illetve kötelező lőgya- korlaton is részt vesznek. — Az őrség 24 órás szolgá­lat. A mai szisztéma szerint ez azt jelenti, hogy egy adott őr­helyen a katona eltölt két órát, szintén két órát van készenléti szolgálatban, ami azt jelenti, hogy bent van az őrszobán, bármelyik pillanatban riasztha­tó. illetve a következő két órát pihenéssel, alvással tölti. Tehát hat óránként két órát van az őrhelyen, konkrétan őrségben, a 24 órás szolgálatra kivetítve , ez nyolc órát jelent. Az őrség után a szolgálati szabályzat értelmében négyórás pihenő idő, illetve az éjszakai pihenés illeti meg a katonákat, egy 24 órás szolgálat’ után nem oszt­ható be a következő 24 órá­ban hasonló szolgálatra.- Ménnyire veszik komolyan a liatalok oz őrséget, hogyan érzik át a leiadat felelősségét? Mindenképpen meg kell ér­tetni a katonákkal az őrség fontosságát, annál is inkább, mert lőszer, fegyver van a ke­zükben. Nagyon komoly, kivé­teles jog, hogy fegyvert hasz­nálhat valaki. Erre lelki és fizi­kai értelemben is fel kell készí­tenünk őket. Az első őrség al­kalmával, még a legalaposabb felkészítés mellett sincsenek tökéletesen tisztában a kato­nák a szolgálat minden egyes részkövetelményével. Szemé­lyes élmények, tapasztalatok után lehet csak igazán megis­merni, megtanulni ezt a fela­datot. Bizonyos gyakorlatot kö­vetel. hogy az adott helyzet­ben a másodperc tört része alatt döntsön az őr, használ­ja-e a fegyverét vagy sem.- Minek kell megelőznie a fegyverhasználatot?- Meg kell előznie a fegy­verhasználat alapjául szolgáló cselekmény abbahagyására irányuló felszólításnak, ameny- nyiben lehetséges más személy segítségül hívásának - példá­ul szomszédos őr —, vagy csen­gőn riadóztatja az őrparancs­nokot, kényszerítő intézkedést alkalmaz, figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat követke­zik - állj, vagy lövök illetve figyelmeztető lövésnek a leve­gőbe. Ezután lőhet az őr. A megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedé­sekre mór nincs idő és a «'késedelem súlyos következmé­nyekkel járhat, például, ha közvetlen közelről le akarják szúrni az őrt.- Mennyiben változtatta meg az őrségle/készitést ez az esemény, hogy megtámadták az őrt? ,- Ezután még jobban oda kell figyelnünk a részletkérdé­sekre, több figyelmet követel a lélektani felkészítése a kato­náknak az őrségre, és a leg­fontosabb, hogy a támadás lehetőségére is fokozottan fel­hívjuk a figyelmet. Felejtsék el azt az illúziót, hogy itt min­den csendes és békés, mert ez az esemény is az ellenkezőjét bizonyította. Hajdú Zsolt Siklóson - volt egyszer egy iskola .. . Úgy a harmincos— negyvenes években. Nem volt belőlük sok, mintegy 10 az egész országban. Ebből három Baranyában: Mohácson, Sikló­son és Szentlőrincen. „Téli Gazdasági Iskola" volt a ne­vük, s mezőgazdasági szakta­nácsadásra is hivatottak. Siklóson 1935-ben létesült. Célja és feladata a falusi földműves fiatalság korszerűbb mezőgazdaságra képzése. A beiskolázás felvétele a 15. életév betöltése és az elemi iskola elvégzése. Elv. hogy le­hetőleg falunként 2-2 fiatalt vegyenek fel. A tanulmányi idő két év. Az elméleti oktatás novem­ber elején kezdődött és már­cius közepéig tartott. Az első félévben a közismereti tárgyak mellett a szaktárgyak dominál­tak (növény- és állattenyésztés, kertészet, szőlészet, borászat, üzemtan, stb.). Siklóson a gyü­mölcs- és szőlőtermesztés fő szerepet kapott. Büszkén mon­dotta Tóth László, az iskola egykori igazgatója, hogy a két kh. gyümölcsösükben igen korszerűen termelték az almát. Annyit, hogy Siklós éves szük­ségletét fedezni tudták. A kü­lönböző gyakorlati tárgyakat (kosárfonás, seprő- és kefekö­tés, kaptárkészítés, bognár­munkák, stb.) mesteremberek oktatták. A gyakorlati félévet (szept. —okt. és ápr.—június) a tanú-* lók otthoni gazdaságukban töltötték. Az iskola tanárai fel­keresték őket, ellenőrizték munkájukat, a kötelező napló­vezetést. A tanulók részére Siklóson diákotthoni ellátást biztosítot­tak. A patináns Pelikánt bé­relték, 70—75 fiatalnak adott helyet. Az iskola és a diákott­hon teljesen ingyenes. A ki­adásokat Baranya vármegye fedezte, évente 10 000 pen­gőt fordítottak erre a célra (egy mázsa búza ekkor 8 pen­gő, egy kezdő tanító havi fize­tése 45-50 pengő). A negyedik félévet záróvizs­ga és ünnepélyes tanévzárás fejezte be. A leendő aranyka­lászos gazdák a vizsgabizott­ság előtt adtak számot tudá­sukról. A bizottság elnökét a minisztérium jelölte ki. A vizs­gáztatás után következett az ifjúsági gazdakör nyilváros zá­róülése. A gazdaköri gyűlése­ket havonta tartották. Az 1940—41. tanév befejező ünnepélyes gazdaköri gyűlését az elnök, a kémesi Molnár Gyula nyitotta meg. Szőllősi József (Kistótfalu) és Nagy Fe­renc (Siklós) verseket adtok elő. Az énekkar népdalokat énekelt. A márfai Szántó Fe­renc, a nagybudméri Gehring Gyula és a vokányi Ritter Má­tyás kutatásaik eredményét is­mertették. Az ünnepélyen részt vett Nagy Ferenc országgyűlé­si képviselő (a későbbi minisz­terelnök), Öllé István várme­gyei főjegyző, Dávid Pál al­jegyző. A siklósi járást dr. Winternitz Ferenc főszolgabíró, az egyházat P. Horváth Do­monkos ferences házfőnök, plébános képviselték. Gazdaságukba visszatérve a fiatalok nem maradtak ma­gukra. Tanáraik továbbra is a helyszínen segítették őket. Ösz- szel a betakarítás utón min­den végzett gazda csokorba kötötte munkája eredményét és a' termését behozta az is­kolában rendezett kiállításra. Csak ezután kapták meg az aranykalószos gazda oklevelet és jelvényt. A siklósi iskola a téli hóna­pokban az idősebb gazdák­nak gazdasági tanfolyamokat tartott a környező községek­ben. Az itt végzettek lettek az „ezüstkalászos gazdák". A leá­nyok számára háztartási tan­folyamok voltak, ahol a min­dennapi életre készítették fel őket. Az iskola tanárai különböző bemutatókat szerveztek, ahol a vetésforgót, a. gyümölcsfa metszését, ápolását ismertet­ték. Kapcsolatban voltak a Me- teorolóaiai Intézettel, ellátták a növénvegészségügyi, mező­gazdasági exportvizsgálato­kat. Mindezt a siklósi iskolá­nál két gazdasági tanár vé­gezte, akik közül az egyik az igazgató volt. Volt még egy középiskolai tanár is, aki el­látta iskolai munkája mellett az adminisztrációt és felügyelt a diákotthonban. A II. világháború után „Gazdaképző Iskolák" néven szerepeltek. Számuk megnőtt, szinte minden járásban műkö­dött egy-egy. 1949-ben meg­szűntek. A mohácsi és a szent­lőrinci tovább szolgálta a me­zőgazdaságot, a siklósiból gimnázium lett. Tóth László elmondotta, hogy „amilyen nagy nyeresége lett a sikló­siaknak a gimnázium, annál nagyobb veszteség érte Siklós környéki kisgazdaságokat isko­lájuk elvesztése miatt.” A siklósi volt téli gazdasági iskolások 1984-ben több szá­zan találkoztak iskolájukban. Az arany- és ezüstkalászos gazdák emlékeztek. Iskolájuk­nak, tanáraiknak nem kellett szégyenkezni. Volt tanítványaik becsületesen helytálltak az életben. Perics Péter Felrobbant a gázüzemű autó Nemrégiben gázüzemügép- kocsí-robbanós okozott súlyos balesetet Siklóson. Az ügy példaértékű tanulságai miatt kerestem fel dr. Király Tibor •őhadnagyot. a Siklósi Rend­őrkapitányság közlekedési al­osztályának vezetőjét.- Az ifjú. alig egy hónapja együtt élő házaspár Siklós belterületén közlekedett. Ko­csijuk egy házilag beépített gyári. gázüzemű' készülékkel működött, a fiatalok így akar­ták megspórolni a drága ben­zint. A szerencsétlen napon a férj átengedte a vezetést fe­leségének, mellette ült, beszél­gettek. Nem vették észre, hogy valohol szivárog a gáz és a férfi rágyújtott. Abban a pillanatban a gépkocsi ptasfulkéje felrobbant.. A hölgy reflexszerűen kiugrott o járda felé haladó autóból. A kocsit egy családi ház fala állította meg, ekkor mór kigyulladt és lángolt az autó, a férjet csak segítséggel tud­ták a roncsból kimenteni. A fiatal pár egy életen keresztül viselni fogja a súlyos fokú égési • sérülések következmé­nyeit. Tudom, népszerűtlenek va­gyunk, de a kocsik ellenőrzé­sét e szempontból is megszi­gorítottuk. Hetente több, gáz­zal működő gépjármüvet von­nak ki a lo,'gólomból - és ez­zel megelőzzük a tragédiákat. Reichmesz Adóm Fotó: Proksza László Őrszolgálatban

Next

/
Oldalképek
Tartalom