Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-11 / 127. szám

1991. május 11., szombat aj Dunántúlt napiö­5 iff freie» Informffcidlc, eseményei« .............:...........................✓....................................... H ade in Sopianae Made in Sopianae címmel pécsi összművészeti bemutat­kozást szervez a Pécsi Zenei Alternatíva Egyesület Budapes­ten, az Almássy téri Szabadidő- központban május 11-én 19 órától. Fellépő zenekarok: Gruppensex, Kispál és a Borz, öregek Otthona, Milleniumi Földalatti Vasútvonal nevű együttes. Emellett megnyílik Odrobina Tamás képzőművé­szeti és Gyenes Zsolt fotómű­vészeti tárlata is. Megoldódott Szigetváron a szennyvíz elhelyezése Mivel a szigetvári szennyvíz- telep április elsejétől a túlter­helés miatt nem fogadta a szippantott házi szennyvizet, szükségessé vált az ürítőhely ismételt üzembe helyezése. Ezért az önkormányzat 150 ezer fo­rintért felújíttatta a telep déli határán lévő ürítőt, amit a Baranya Megyei Talajerőgaz- dálkodási Vállalat vállalkozói alapon üzemeltet majd. Mivel egyelőre nincs lehetősége a városnak a szennyvíztelep to­vábbi bővítésére, ezért átmene­ti megoldásnak az ürítő ismé­telt megnyitása látszik a leg­kézenfekvőbb megoldásnak. Jókai Iskola Alapítvány Amint lapunkban beszámol­tunk róla, a pécsi Jókai Utcai Ál­talános Iskola oktatási, kultu­rális és sportolási lehetőségeik javítása, hagyományaik őrzése érdekében alapítványt hozott létre. Akik szívesen támogatnák az iskola célkitűzéseit, adomá­nyaikat az alábbi számlaszá­mon „Jókai Iskola Alapítvány" megjelöléssel fizethetik be: MHB Rt. 240-88884-10970. Maszek benzinkút nyílt Udvaron Udvar község neve általában a határátkelőjéről vált ismert­té. Amúgy a párszáz lélekszá­mú település lakói évtizedeken át a külvilágtól elzártan éltek. Azóta nagyot változott a vi­lág. Molnár Rudolf szegedi magánvállalkozó a nyomsávtól mindössze 4—6 méterre az or­szágnak e legdélibb csücskén kilenc kétállásos, korszerű töl­tőállomást épített, kerek ötven nap alatt! A csütörtöki hiva­talos használatbavételi szem­lén e teljesítményről elismerő­en szóltak a szakemberek, s nem is emelt kifogást senki az ellen, hogy délután máris tan­koljanak a gépkocsik. Egyedül a tulajdonos volt némileg mo- rózus. A kerítés túloldalán, az őrhelyükről visszatérőben lévő jugoszláv katonákat nézve megjegyezte, nem számított a turistaforgalom ekkora vissza­esésére ... Udvar önkormányzata egyéb­ként húsz évre kötötte a bér­leti szerződést a területre Mol­nár Rudolffal. Úgy érzik, ők ezzel a lépésükkel csak nyer­hetnek. A nonstop üzemelő töltőállomás néhány helybeli­nek munkaalkalmat jelent, a községnek pedig öt házhelyet alakítottak ki a terület közmű­vesítésével. B. M. Holnap az Uj VDN-ben ELKÉPESZTŐ VERI-E A PÉCS A SZEGEDET ÉS HÁTBORZONGATÓ „SZEGGEL”? Már a gyógyszereket is hamisítják Tudósítás a PMSC-Szeged FC labdarúgó-mérkőzésről HA NEM FIZET A SAMAX ... IZOMKOLOSSZUS 1,6 millió márkával tartoznak A MECSEKALJÁN Farkas Sándor a magyar bajnokságon TELJES LISTJA VOLT SPORTOLÓK A KÁRPÓTLÁSHOZ A SPORT MEGMENTÉSÉÉRT A Strázsánál megvannak az adatok Fonyód polgármestere Somogy sportjáért A mohácsiak szeretnék ha a városé lehetne A mohácsi templom különleges orgonája a karzaton Fotó: Läufer László Német kézművesek együtt­működése a Pécsi Ipartestülettel Elviszik az orgonát! Mohács emléktemplomába 1989 decemberében Miskolc nagytemplomából költöztették át azt a rendhagyó orgonát, amelyet Albert Péter elektro­mérnök konstruált. A hagyo­mányoshoz semmit sem hason­lító, ' csodálatos hangzású hangszer négy billentyűsoros, 112 regiszteres, azaz hangszí­nű, a megszólalását chipek, diódák, ellenállások, hangszó­rók biztosítják. Június elején lesz egy éve, hogy az avató hangversenyen Bojtár László mohácsi zeneszerző nagy sike­rű előadását tartotta, aztán novemberben Székely Miklós. orgonaművész volt a templom és a város vendége,. kará­csonykor a helyi zeneiskola koncertjét hallhattuk, április­ban pedig a húsvéti koncer­ten a Pécsi Szimfonikus Zene­kar, valamint a Bach Ének- együttes műsorában szólalt meg újra a nagyközönség szá­mára. E szép hangversenysorozat most megszakad. A református világtalálkozó helyszínére, Debrecenbe viszik június 21 — 22-re a Mohácson eddig csu­pán letétbe helyezett hang­szert és félő, hogy beleszeret­nek . .. Hárommillióba kerülne, de ennyi pénze a katolikus egyházközségnek és az önkor­mányzatnak együtt sincs. A polgármester a költségek 25— 30 százalékának vállalását lát­ja biztosítva. Pedig a város la­kói — és nemcsak a fogadal­mi templom hívei — szeretnék, ha az orgona maradhatna. Ahogy hallottam pénzt is ál­doznának rá. Várják, hogy a gyűjtéshez alapítvány létreho­zásához akadjon vállalkozó. Az egyházközség bátortalan. Csősz István, vikárius, a belvá­rosi plébánia nevében csak akkor látja értelmét a pénz­gyűjtés megkezdésének, ha egy jelentősebb összeget elő­zetesen kapnának. Van-e érre remény? Talán Ausztriából, esetleg Bensheimből lehetne kérni. De ki tegye az első lé­pést? Júniusban Albert Péternek illene válaszolni, megveszi-e Mohács a remek hangverseny­orgonát. A móhácsiak jó­része örömmel venné, ha igent lehetne mondani. Ellenkező esetben remény sincs rá, hogy ehhez hasonló hangszere lesz belátható időn belül a város­nak. Berta M. (Folytatás az 1. oldalról) A német fél jogi és szak­mai tanácsokat ad, segíti a magyar kézműveseket a szá­mítógépes ismeretek elsajátí­tásában, és ötletekkel szolgál, hogyan érdemes vállalkozásba kezdeni. A vállalkozásokhoz azonban pénz kell — vetette föl Hirth Ferenc, a VOSZ Baranya Me­A Pécsi Városszépitő és Város­védő Egyesületben szívügyünknek te­kintjük, hogy időről időre megem­lékezzünk helytörténeti múltunk egy- egy neves alakjáról, emléktáblával adózva néki. Ma 18 árakor az Anna utca 20. számú ház falán helyez­zük el Visy Zoltán építész emlék­tábláját. Visy Zoltán a pesti Műegyetemen szerezte meg építészi oklevelét 1926-ban, és Pécsre való visszaté­rése után önálló építész-tervezőként kezdett dolgozni. Számos híres épü­let fűződik a nevéhez Pécsett és Baranyában. ö alkotta meg a Vármegyeháza közgyűlési termét, a volt megyei mentőállomás épüle­tét, illetve a Perczel utca 11/A. és gyei Területi Szervezetének el­nöke. Az új banktörvény meg­jelenéséig lis egy nyitott ala­pítvány létrehozásán gondol­kodnak, amely a vállalkozók pénzügyi helyzetén javítana. Ezt továbbfejlesztve regionális vállalkozási bankot állítaná­nak fel, összehangolva a Pé­csi Ipartestület hasonló elkép­zeléseivel. SZ. L. I. a Surányi út 36. szám alatti lakó­házakat, ő alakította át a volt mo­hácsi püspöki kastélyt gimnázium­má, tervezte a mohácsi hősi em­lékművet és a László. Kórház tüdő­beteg pavilonját, a harkányi OTI- üdülőt . . . 1938-ban bekövetkezett korai ha­láláig az Anna utca 20. számú házban élt és alkotott. Az emlék- tábla-avatón dr. Kubinszky Mihály soproni egyetemi tanár méltatja életpályáját, dr. Marton István egyesületi elnök leplezi le az em­léktáblát, amelyet a PéCSITERV fiatal mérnöke, Somlyód! Sándor tervezett, a kivitelezés Kassai József kőfaragó mester munkája. Dr. Vargha Dezső Óvodai, bölcsődei beíratások Emléktábla-avató Visy Zoltán ápitász (1903-1938) emlékezett Mecseki!adasd es környéke Halaszthat Hidas — pontosabban a kö­zelében működő ipari üzem, a Budapesti Vegyi Művek gyáregysége - és Mecsekná- dasd között ez esetben a köz­vetlen kapcsolat: az utóbbi község területén működik a hajdanában enyvgyárnak neve­zett üzem. Ami ma már köz­vetetten másképp hívta fel ma­gára a figyelmet: „anyacége”, a BVM ugyancsak megkavarta a kedélyeket a Garé környé­ki veszélyeshulladék-lerakó kö­rüli anomáliákkal. Márpedig a BVM újabb lépésre készül: a hidasi gyár területén „sósav­gyárat” óhajt létrehozni, s az idézőjelet egyetlen szempont indokolja: a közvélemény - égetőműnek nevezve a létesít­ményt — mindjárt közelebb ke­rül a valósághoz. Csütörtökön este Mecsekná- dasdon a helyi Tájvédelmi Egyesület szervezésében ren­deztek tájékoztatót: a BVM vezérigazgatóját kérték fel, ad­jon felvilágosítást a tervezett égetőről, válaszoljon a kérdé­sekre. Valovits Emil ezt meg­Lesz-e égetőmű Hidason? tette, mint ahogy megtette már korábban Hidason is, ám egye­lőre úgy tűnik, a helybeliek és az Ipari óriás közötti kapcso­lat legfeljebb a várakozások­kal telt kompromisszumig — an­nak is csak ideiglenes — ju­tott. Az égetőmű az első sza­kaszban csak a négy dél-du­nántúli megye, majd később az egész ország területéről gyűjtött, magas halogéntartal­mú veszélyes hulladékokat semmisítene meg. A végter­mék: évente 8000 tonna Só­sav, illetve a hidasi gyáregy­ség működését gazdaságosab­bá tevő energia. Az égetőmű mintegy 1 milliárd forintba ke­rülne, amelynek 50 százalékát a svájci kormány támogatása fedezné, további 30-at a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztériumé, míg a BVM 20 százalékot adna. A BVM-et az idő is sürgeti: 1997- ig el kell „tüntetnie” mind­azt, amit Garéban felhalmo­zott, erre pedig a gyárnak — vélik a szakemberei — öt évre van szüksége. Vagyis a hidasi égetőnek mielőbb működnie kell. A csütörtöki falugyűlésen úgy vélték a környezetet fél­tők: csak a helybeliek dönt­hetnek arról, beengedik-e az idegenforgalmi szempontból frekventált — s erre életét mindjobban alapozni szándé­kozó — területre a potenciáli­san veszélyes üzemet, vagy sem. Erre jó alkalmat kínál a közeljövőben Mecseknádas- don rendezendő választás, ami­kor egyúttal erről is vélemé­nyüket nyilváníthatják az itt élők. Mindenesetre csütörtö­kön választottak egy hét főből álló társadalmi bizottságot, amelynek feladata a választá­sokig a szükséges információ­kat a lakosság rendelkezésére bocsátani. A bizottság nem­csak a mecseknádasdiak, de a környező települések lakos­ságának érdekeit is képviseli. Kimondták azt is, hogy szük­ség van egy kül- és belföldi tekintélyekből álló független szakértői bizottság működteté­sére is. Addig is legfeljebb „Ha ..kezdetű mondatokkal lehet szólni a hidasi égetőmű­ről, például: ha megépül, az érintett községek a BVM-től bérleti díjat kérnek a vállalat nyereségéből, vagy: ha elha­tározzák működtetését, a ten­dert megnyerőnek folyamato­san garantálnia kell annak ve­szélytelenségét. A BVM csütörtöki álláspont­ja: ha a népszavazás ered­ménye a „nem” lesz, akkor továbbállnak tervükkel. M. A. Pécs M. J. Város Polgármes­teri Hivatala értesíti az érde­kelt szülőket, hogy az 1991/92-es nevelési évre az óvodai beíratás 1991. május 13—14—15-én lesz valamennyi óvodában. Az oktatási törvény 43. pa­ragrafus (1) bekezdése alapján óvodába az a gyermek vehető fel, aki a harmadik életévét az adott év: (1991.) a.) augusz­tus 31. napjáig betölti, illető­leg b.) december 31. napjáig tölti be, és felvételét az óvo­dai férőhelyek száma lehetővé teszi. A gyermeket elsősorban ab­ba az óvodába kell beíratni, amelynek közelében lakik, il­letve ahol a szülője dolgozik. A horvát-szerb nemzetiségi szülők gyermekeiket a Szalai A. út 4. sz. alatti óvodába, a német nemzetiségi szülők óvo­dáskorú gyermekeiket a Dugo­nics u. 25. sz. alatti óvodába és a Kóczián S. u. 17. sz. alatti óvodába Írathatják be. A Kóczián utcai Német Nem­zetiségi Óvoda 1991. szeptem­ber elsejétől átköltözik a Len­gyel Gy. u. 3. sz. alatti épü­letbe. A Nevelési Központ környé­kén lakó szülők gyermekeiket az egyes számú óvodában Írat­hatják be. Az óvodába felvett gyermekek fogadása szeptem­ber elsejétől folyamatosan történik. * A polgármesteri hivatal ér­tesíti azokat a szülőket, akik­nek lisztérzékeny gyermeke 4 hónap és 6 éves életkor közöt­ti, és bölcsődei vagy óvodai elhelyezést igényelnek, jelent­kezésüket. május 13—14—15-én az Ajtósi Dürer úti bölcsődé­ben, illetve óvodába nyújtsák be. Jelentkezéskor a gondozó szakorvos előzetes vizsgálata és-írásbeli javaslata is szük­séges. * Az érdekelt szülők a bölcső­dei elhelyezés iránti kérelmeket 1991. május 13—14—15-én sze­mélyesen adják be a Módszer­tani Bölcsődébe naponta 8-16 óráig. (Pécs, Budai Nagy Antal u. 3. sz.) A kérelemnek tartalmaznia kell a pontos lakcímet, a gyer­mek születési adatait, mellé­kelni kell a lakhely szerint il­letékes védőnő által készített környezettanulmányt, valamint a szülők munkahelyétől mun­káltatói igazolást. A bölcsődei felvételek október elsejétől történnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom