Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-11 / 127. szám

e uj Dunántúli napló 1991. májúi 11., szombat Az elmúlt napokban építették be a lépcsöfeljáró melletti ré­szek tetőszerkezetét Fotó: Läufer László Belső átalakítás # a Mecsek Áruházban Ami jó a vásárlónak, az nem min­dig kedvező a kereskedőnek Falu es üdülő Modem családi házak o régi faluban Vásárlói szempontból örven­detes tény, hogy egymás után nyílnak meg a különböző ke- resikedelmi egységek, boltok. Végre eljutottunk odáig, hogy a kereskedők a kiszolgálás színvonalának javításában, az áruválaszték szélesítésében, a lehető legkedvezőbb ár kiala­kításában és az egyre színvo­nalasabb kiképzésű üzletek ki­alakításában versenyeznek a vevőkért. Nem kivétel ez alól a hat­vanas évek végén, Pécsett épült Mecsek Áruház sem. A földszint és az első emelet kö­zött akkor egy hatalmas galé­riát építették a kivitelezők, ami építészetileg kedvelt meg­oldás, azonban túlzottan hely­igényes. A hosszú évek alatt megszokott látvány,' most meg­változott, a galériáikat meg­szüntették, az első emeletet beépítették. Merkl József, aMecsek Áru­ház Kft. ügyvezetője elmond­ta, a jobb helykihasználás, az eladótér növelésének érdeké­ben kerestek valami megol­dást a szabad tér hasznosítá­sára, a galériák beépítésével 60 négyzetméterrel nőtt a hasznos tér. Azonban ehhez szükség volt az épület tulaj­donosának, a Baranyakor Vál­lalatnak is a hozzájárulása — miivel a kft. csak bérli az áruházat —, amit csak az el­múlt év végén kaptak meg. A beépítéssel együtt meg­változik néhány osztály elhe­lyezkedése is. A földszinti Ti­sza Shop az első emeleti ci­pőosztály mellé költözik, helyét a játékosztály bővítéséhez használják fel. Áz emelet má­sik oldalán a beépített galé­riával nyert területen a divat­áruosztályt bővítik. A második emelet egy részét olyan tevé­kenységre adnák ki, amivel az áruház jelenleg nem foglal­kozik, míg a harmadik eme­leten fürdőszoba-berendezé­sekkel bővítenék a kínálatot. A bútorosztályon újonnan ala­kítottak ki egy sarkot, ahol apró lakásfelszerelési tárgya­kat - függönykarnis, kenyér­doboz, cipőspolc, szobainas - kínálnak. Az áruház üzletpolitikájá­val kapcsolatban az ügyveze­tő elmondta sokkal kedve­zőbb több olcsó árut elad­ni ük, mint kevés drágát. Mi­vel nagykereskedelmi tevé­kenységgel is foglalkoznak, ezért a közvetlen árubeszerzés miatt — kevesebb kézen megy át az áru — az átlagosnál alacsonyabb árszinten dolgoz­nak. Ezzel együtt nap mint nap más keresett árufélesé­gekre adnak kedvezményeket, illetve egész évben biztosítják a hitelbe történő vásárlást. H. Zs. A megye kisközségei között speciális helyzetben van Orfű. Egyik oldalon van a falu, a maga infrastrukturális és egyéb gondjaival, a másik oldalon az egyre fejlődő, de épp e fejlő­désből adódó gondokkal terhes üdülőövezet. Természetes, hogy a gondok fontossága és elsőd- legesséqe aszerint ítéltetik meg, hogy ki melyik oldalról nézi. Az üdülőövezet és a falu vezetői közötti viszony évek óta nem volt feszültségmentes. Most sem az. A közelmúltban az új polgármester és a jegyző, vala­mint az üdülőtulajdonosok rész­vételével megrendezett fórumon csaptak össze a különböző né­zetek. Most Ortű polgármesteréi. Nagy Bandó Andrást kérdeztem arról, mit sikerült megválasztá­sa óta a terveiből, ígéreteiből megvalósitania, és mi módon próbálja összehangolni — vagy egyáltalán tudja-e - a kétféle feladatot, igényeket?- Kezdeném azzal, hogy az orfűi önkormányzathoz tartozó 630 helyi lakos öt településen van szétszórva. Ide tartozik Me- csekszakáll, Mecsekrákos, Te­keres, Bános és Orfű. így az a pénz, amit egy 630 fős normál községnek megfelelő mértékben kapunk, öt, egymástól 1.5-2-3 kilométerre levő települések aondjait kell. hogy megoldja, öt templomot, temetőt, rava­talozót kell rendbehoznunk. Ha például vizet vagy villanyt aka­runk valamelyik településnek adni, ez háromszor-négyszer többe kerül, mintha ez a 630 fő egv községben lakna. Ugyanakkor itt van az üdülő- terület, a tavak gondja. Én tisz­tában vagyok véle és vallom is, hogy a tavak és az üdülők nélkül Orfű meghalna. Ám méqsem tudjuk vállalni, hogy a falunak juttatott pénzből — ami messze kevesebb, mint amire szükséqünk lenne — meg­oldjuk az üdülőterület és a ta­vak gondját.- A nyaralótulajdonosok ar­ra hivatkoznak, hogy az üdülő­helyi dijakat az önkormányzat kapja meg, és ezt az összeget teljes egészében az üdülőterü­let fejlesztésére kellene fordí­tani.- Én lennék a legboldogabb, ha ez akkora összeg lenne, hogy komolyan kezdeni lehetne vele valamit. A tavalyi évben ez a díj üdülőtelkenként 500 forint volt. (Idén az önkormány­zat 700 forintot szavazott meg. A szerző.) Ez 422 000 forint volt. A vendégéjszakák (szoba­kiadás) után fizetett napi üdü­lőhelyi díjakhoz az állam ugyanennyit ad támogatásként. Ez összesen 600 000 forint volt tavaly. Tehát mindennel együtt az önkormányzatnak alig több mint egymillió forint volt eb­ből a bevétele. Itt jegyezném meg, hogy számomra tisztázat­lan a vállalati üdülők helyzete. Úgy informáltak, hogy van olyan vállalati üdülő, amelyik nem fizet üdülőhelyi díjat vagy csak ugyanazt az 500 forintot, amennyit egy kis vityilló tulaj­donosa is. Holott némelyikben több száz vendég is megfor­dul nyaranta, sőt az idegenfor­galomnak átadott szobáiból szép bevételhez jut. — Tehát visszatérve a bevé­telekre, ez az egymillió forint csak apróságokra elég. Az idén például szeretnénk az Orfűi-tó után a Pécsi-tó felé vezető el­ágazásig, valamint az elága­zástól a faluig az utat megvi­lágítani (jelenleg itt nincs köz- világítás), és szeretnénk ugyan­ezen a szakaszon az úttest mel­lett gyalogos utat kialakítani. A Pécsi-tó déli végén parkolót alakítunk ki. A komlói vízmű vállalat önköltségi áron lefek­tet egy új, nagyobb kapacitású vezetéket — már folynak a mun­kálatok -, amely az üdülőterü­let vízgondját fogja megoldani. (A régi vezeték már nem bírta a nyári terhelést.) Ez a munka ezzel a kedvezménnyel is egy­millióba kerül.- A Pécsi-tó keleti oldalán rendbe tettük a repülőteret és a piknik-parkot, a fafaragó mű­hely segítségével padokat, asz­talokat helyezünk ide. Vannak azonban dolgok, amit Orfű nem tud megoldani önerőből és ezt ne is várja senki. Isza- posodik a tó. Ki kellene tisztí­tani. Óriási összeg, meghalad­ja egy 630 fős község erejét. Kellene legalább 7 iszapcsap­da, ami egyenként minimum 1 millióba kerül. Én bízom ab­ban, hogy ezekre a feladatok­ra sikerül valamilyen központi forrásból pénzt szerezni. Meg kell oldani a kis tónál a szennyvíz elvezetését, hiszen a Köjál enélkül a jövőben nem engedi kinyitni itt a strandot. Ezt társulás formájában kíván­juk elvégezni, de olyan nagyok a költségek, hogy a jelenlegi becslések szerint 150-200 ezer forintba kerülne üdülőtelken­ként. Teljesen megértem, hogy ez sok embernek nagy anyagi megterhelést jelent. Bízom ben­ne, hogy a megye is fölismeri, hogy számára is fontos, hogy Orfű idegenforgalmi központ maradjon, és áldoz rá. — A faluban is csak apróbb dolgokra telik. Hiszen a Husz- tóton fúrásra kerülő kút költsé­geibe is beszálltunk, mert bár jelenleg nincs rá szüksége Or- fűnek, de ha a falu és üdülő­telep tovább fejlődik, onnan kell pótolni majd a vizet. Ki­tisztítottuk Bánoson a kutat, az idén a villanyt is felvisszük oda. Én sok mindent szeretnék, de a pénzhiány megköti a kezem. Azonban sokat lehetne tenni Orfű érdekében, ha mindenki fontosnak érzi és rendbetartja a környezetét. Itt a faluban ki­hirdettem, hogy mindenki tegye rendbe a háza körüli területet. Ha kell, virágmagokat is osz­tok, hogy szebb legyen a falu. Ezt a szemléletet szeretném az üdülőtulajdonosoktól is kérni, hogy ne csak a telkük határain belül tartsanak rendet, hanem egy kicsit tekintsék a sajátjuk­nak azt is, ami körülötte van. Fafaragók megígérték, hogy az ABC-áruház melletti hidat rend­be teszik és faszobrot is ígértek a falu központjába. Jó lenne a villányi szoborpark alkotásaiból egy-két darabot megkapni. Sze­retnénk a buszmegálló mellett kulturált piacot kialakítani, s az ABC előtti körforgalmat is átalakítani, mert így baleset- veszélyes. — ön nemrég ún. fórumon találkozott az üdülőtulajdono­sokkal. Ök azt sérelmezték, hogy bár háromszor annyian vannak, mint a község lakói, mégsincs képviseletük az ön- kormányzatban, az ő megkér­dezésük nélkül döntenek róluk. Azt vetették az ön szemére, hogy elzárkózik az üdülőhelyi részönkormányzat létrehozata­lától, pedig erre van jogi lehe­tőség. — Az én véleményem erről, hogy én sohasem zárkóztam el az* elől, hogy megbeszéljük a dolgokat. Itt mindenki előtt nyitva áll az ajtó. Én megkö­szönöm, ha ötleteket adnak, ha figyelmeztetnek dolgokra, hi­szen annak idején én is üdülő­ként jöttem Orfűre. Én azt aka­rom, hogy szót értsünk egy­mással, és ezt megtehetjük mindenféle részönkormányzat nélkül is. Sajnos, az» önkor­mányzatnak nem lehetnek dön­tési joggal bíró tagjai a nem helyi lakosok. Sarok Zsuzsa Paprikatermesztés vízzsákokkal A primőr paprikák rendszeresen korán jelennek meg a piacon Fotó: Läufer László A zöldpaprika egyik legér­tékesebb zöldségnövényünk. A táplálkozásban nélkülözhetet­len C-vitamin tartalma igen magas: 120-150 mg/100 g. Táplálkozási jelentősége azért is igen foptos, mivel az em­beri szervezet az úgynevezett vízben oldható vitamint —, C-vitamin — nem tudja sem előállítani, sem tartalékolni. Ezt naponta kell a szervezet­nek pótolni. Ezért a táplálko­zási időszak széthúzása miatt nagy jelentősége van a haj­tatásnak. A paprika melegigényes nö­vény. Fejlődéséhez az optimá­lis hőmérséklet: 22-27 C fok. Fűtetlen fóliasátor alá azért nem szabad korán kiültetni. Április vége, május eleje az az idő, amikor kockázatmen­tesen ki lehet ültetni. A sátorban az úgynevezett főnövény előtt valamilyen rö­vid tenyészidejű előveteményl már letermeltünk (például hó­napos retek, zöldhagyma stb.) A paprika nemcsak meleg, ha­nem tápanyagigényes is. Ezért az elővetemény lekerülése után a talajelőkészítés egyik legfontosabb mozzanata a szervestrágyázás. Négyzetmé­terenként 10—12 kilogramm jó érett szervestrágyát, körülbe­lül 2 deka 28 százalékos péti­sót, 2 deka 40 százalékos szu­perfoszfátot, és 3 deka 50 százalékos kálisót adagoljunk a talajba. A talajelőkészítés magába foglalja az előzetes terület letakarítását, gyomta­lanítását és a szerves műtrá­gya egyenletes bedolgozását, a talaj morzsalékos szerkeze­tűvé alakítását. A talajelőké­szítési műveletek a terület száraz állapotában optimáli- sabban hajthatók végre. Az előkészítés után, ültetés előtt a területet öntözzük be úgy, hogy a talaj 20—30 centimé­ter mélyen alaposan átnedve­sedjen. A fólia alatti sikeres papri­katermesztésnek előfeltétele a jó palánta. Csak erős, zömök, vastagszárú, egészséges gyö- kérzetű palántákat ültessünk ki. A tápkockázáskor az a termelő járt el körültekintően, aki úgynevezett ikerpalántá­kat tápkockózott. (Egy táp­kockába két darab palánta.) Az ültetést a tápkocka felső pereméig történő talajba sül­lyesztéssel, ültetőkanállal hajt­suk végre. Ha az egyes növé­nyeken kis, apró kötések már megjelentek, azokat távolítsuk el. Az ilyen növény ugyanis kiültetés után lassan indul a fejlődésben. Legjobb a bim- bós állapotban lévő palánta. Kiültetés előtt 5-8 nappal edzzük a palántákat, hogy az új életkörülményeket jobban elviseljék. Optimális ültetési távolság: 40x30 centiméter. Egy négyzetméterre 8 tő. A termésmegjelenés koraisá- gát elősegíthetjük, ha a nap­pali hőenergiát éjszakára „zsákokban” tároljuk. Ez úgy történik, hogy 30-35 centimé­ter átmérőjű, tetszés szerinti hosszúságú fóliazsákot, zsá­kokat fektetünk a sorok közé és ezeket megtöltjük vízzel. A két végét magasabbra emelve elkötjük, hogy a víz ki ne folyjon. A nappali magasabb hőmérséklet hatására a víz felmelegszik és a hőt éjszaká­ra tárolja. Az éjszakai lehűlés alkalmával a vízben tárolt hő­mennyiség a környezetét me­legíti, nme engedi a levegőt nagyon lehűlni. Az ilyen nap­energiával fűtött vízzsákos sá­torban átlagban 4-5 C fokkal magasabb a hőmérséklet. En­nek eredménye, hogy a termés 5-7 nappal előbb jelenik meg, lesz piacképes áru. Ez a fűtési mód a legolcsóbb, és akik fólia alatti termesztéssel foglalkoznak, tudják, hogy mit jelent a mai árak mellett olaj helyett nappali hőener­giával hajtatni a paprikát. Dr. Tamcsu József

Next

/
Oldalképek
Tartalom