Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-31 / 88. szám
Az élet újjászületésének jelképe Az ezerarcú húsvéti tojás Vizsgálják a rinyaszentkirályi csecsemőügyet Megismétlődhet a baj? Lábuk alatt vulkán dübörög Dél-olasz terepgyakorlaton a pécsi egyetemisták Nem mindennapi vállalkozásba kezd ezen a hét végén a Janus Pannonius Tudomány- egyetem 10 hallgatója és 4 oktatója. Szegedi és budapesti társaikkal együtt vasárnap hajnalban indulnak közel háromhetes tanulmányútra a holt, nyugvó és aktív európai vulkánok földjére, a Lipari- szigetekre. A dél-olaszországi terepgyakorlat egyik kiötlője Mátrai Miklós, a JPTE Földrajztudományi Intézet Földrajzi Információs Központjának vezetője, aki korábban már két ízben is járt ezen a vidéken. Az indulás előtt ő számolt be lapunknak a mediterrán túra programjáról.- Autóbusszal utazunk Ná- polyig, ahonnan hajóval közelítjük meg Lipari-szigetet. Csillag túra szerűen bejárjuk a szigetcsoport valamennyi tagját, majd továbbmegyünk Szicíliába. Palermóból újabb hajóút vár ránk Livornóig, ahonnan már busszal jövünk haza. A 19 nap alatt tanulmányozzuk többek között a Vezúv rétegvulkánszerkezetét, a Pozzuoli és a Freglei utóműködését, a Vulcanus pihenő kráterét, valamint Európa egyetlen működő vulkánját, a Strombolit. Szicíliában az Et- nán a mellékkrátereket és a korábbi kitörések lávafolyásait vizsgáljuk, de kirándulást tervezünk a festői szépségű Alcantara bazaltkanyonba is.- Mi a célja a dél-olasz terepgyakorlatnak?- Régi álmom valósul meg most azzal, hogy a hallgatóknak szervezhetek ilyen tanulmányutat. Meggyőződésem, hogy egy földrajzszakosnak utaznia kell, méghozzá nagyon sokat. Ezek a hallgatók egészen biztosan másképp tanítják majd a vulkáni működést, ha a lábuk alatt érzik a Stromboli dübörgését. Magán az élményen túl természetesen gyűjtésre, szemléltető kőzetanyag összeállítására, a növény- és állatvilág megfigyelésére is ki akarjuk használni a túrát. Élményeinket fotókon és videofilmen is meg akarjuk örökíteni, hogy azután minél szemléletesebben megoszthassuk másokkal is. Kaszás E. A tojás az élet újjászületésének és a termékenységnek az egyik jelképe. Kínáiban a tojás a kezdetet szimbolizálja, de számos nép hagyományai ba n szintén fontos szerepet játszik. Az egyházi áldásban részesített húsvéti tojásról a IV. majd a XII. századból olvashatunk. A húsvéti tojás piros színe (.Bálint Sándor kutatásai nyomán) Krisztus vérét jelképezi, melyre magyar és lengyel mondák is utóinak. A Körmendről származó monda szerint, egy asszony tojásos kosarával térdelt le a keresztre feszített lézus előtt, és Krisztus vére csöppent a tojásokra. Más mondákból úgy tudjuk, a húsvéti tojások Mária Magdolna kosaráiban váltak pirossá, míg Krisztus sírjához ment, de olyan legenda is ismert, amely szerint az első fiiros tojást Mária festette a kis Jézusnak. A tojások díszítésével már az ősi zsidó szokások között lehet találkozni. A tojásfestés az egész világon elterjedt, de népszokásként elsősorban Kelet-Európábán, valami nt Közép -Európa és Nyugat-Európa egy részén maradt fenn, országodként eltérő jellegzetességekkel. Leírások szerint az angol királyi udvarban és az orosz cári birodalomban is nagy hagyománya volt a tojásdíszítésnek. Készítettek húsvéti tojást aranyból, drága kövekkel díszítették, és néha kis ajándékokat is „belecsempésztek”. A németeknél leginkább a feliratos tojások jöttek divatba, amikor is viasszal írtaik valamit a tojás héjára. Nálunk ismert módszer például a tojások „hímzése”, míg a délebbre, északabbra és kéletebbre lévő országokban főleg batikolással szépítették azokat. De 'karcolják, festik, patkolják is a tojásókat. Ez utóbbinak rontáselhárító szerepet is tulajdonítottak; a virágokkal, növényekkel díszítettek viszont szerelmi ajándéknak is beváltak. Magyarországon a leggyakrabban a geometrikus mintákat ailkallimazzák. Tojásfestésre régen növényeket pl. berzsenyt vagy hagymahéjat használtak, de azután a gyári festékék hódítottak tért a családokban. A húsvéti tojásoknak különös erőt is tulajdonítottak, s egyes vidékeken egész évben megtartották a tojást, de volt, hogy keresztelési ajándékoknak is díszes tojást adtaik, amit a kereszt- gyereknek meg 'kellett őrizni egész életén át. A to- jáistáncok, a tojásjátékok ma már kevésbé ismertek, de a húsvéti tojások elmaradhatatlan részeivé .váltok a húsvéti ünnepnek. Jézus feltámadása emlékének. A húsvéti étkezésben sem elhanyagolható a tojás szerepe, a sonka, a bárány, a baromifi, a zöldfélék és a torma mellett. A magyar föl vakban a tojásokat több étellel együtt a templomiban megszenteltették. A tojás Krisztus keresztfáját, a díszítés a kötelet, a torma a keserűséget jelképezte. A zsidó hagyományokban a szédertál az Egyiptomból való menekülés emlékére utal. De készítenek Jugoszláviában is húsvéti tojástálat, melynek közepébe sót, vagyis Jézusnak, mint az élet sójának a jelképét tették. B. A. Április elején kezdik a rinyaszentkirályi felnőttek muta- genitási vizsgálatát. Ez is hozzátartozik ahhoz az alapvetően két szálon futó — öröklő- déstani és környezeti -, széleskörű vizsgálathoz, amellyel a szomorú szenzáció okát igyekeznek kideríteni. Mint ismeretes, ebben a Somogy megyei községben az elmúlt évben született 15 csecsemő közül 11 súlyos fejlődési rendellenességgel jött világra. Közülük öt meghalt. Az okkutatást a Somogy Megyei Köjál és az Országos Közegészség- ügyi Intézet humángenetikai osztálya fogja össze. A Pécsi Gyermekklinika — mint déldunántúli genetikai centrum — vállalta az esetleges intézeti, genetikai kivizsgálást. Dr. Méhes Károly akadémikust, a klinika igazgató professzorát az eddigi elemzések megállapításairól kérdeztük. — Egyértelmű és nagyon lényeges, hogy csak ez a település érintett. Az előzetes vizsgálatok szerint nem öröklődő rendellenességről van szó. A sérülten született gyermekek családjában és közeli rokonságában nincs, illetve csak a szokásos mértékben van fogyatékos személy. Szakmai tapasztalataink szerint az örökletes ártalmak időben széthúzottab- ban jelentkeznek. Rinyaszent- királyon pont ennek ellenkezőjével szembesültünk. A múlt év november, decemberében született 9 gyermek közül 8 érintett volt. — Az okleltáró vizsgálat a község körzeti orvosának jelzése nyomán indult. Hogyhogy nem vette észre mindezt a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása, a VRONY? — Észrevette volna, de később. Czeizel Endrével, a VRONY létrehozójával már korábban is sokat beszélgettünk arról, miként lehetne ezt a rendszert finomítani. A számítógépes nyilvántartás ugyanis éves viszonylatban elemzi az országos adatokat, s a nagy számok között szinte elveszik egy ilyen „pici járvány”. A nyolcvanas évek elején Győr- Sopron megyében azt a gyakorlatot folytattuk, hogy minden kórház és körzeti orvos havonta, közvetlenül nekünk jelentette a fejlődési rendellenességgel született gyermekeket. A kis esetszámot egyszerű volt áttekinteni, s ha egy településen rövid időn belül 2 ilyen gyermek született, már utánanéztünk. E gyakorlat kialakítása Baranyában is elkezdődött.- Hol tartanak most a vizsgálatok? — Március végén egyeztetett ismét számos tudományág szakértője. Rengeteg mintát vettek talajból, vízből, növényzetből. Vizsgálják a lakosság étkezési, háztartásvezetési szokásait, a mosószertől kezdve a dezodorhasználatig. A gyerekektől vérmintákat küldtek külföldre, bizonyos nukleinsav vizsgálatokra. Az utóbbiaktól — magánvéleményem szerint — nem remélhető az ok kiderítése. Mégis fontosak, mert kizárhatják, hogy ennek a bajnak több generáción át hordozott hajlam lenne az oka. Az egy nagyon fontos szempont, hogy a legtöbb károsodott gyermek fogantatásának ideje az elmúlt év tavaszára esett, vagyis akkor történhetett valami. Lehetséges, hogy egy gyorsan bomló anyag, például vegyszer került a lakosság környezetébe. Az esetek azóta nem folytatódnak, s nem növekedett a kóros terhességek száma, ám ennek nem lehet maradéktalanul örülni. Nagyon fontos az ok kiderítése, mert ha nem tudjuk, hogy mi okozto a bajt, akkor esetleg megismétlődhet. T. É. Az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat pécsi munkahelyre keres középfokú műszaki végzettségű gyakorlattal rendelkező ki rend élt ség vezetőt erőművi karbantartási feladatok irányítására művezetői munkakörben 50 óv alatt Bérezés megegyezés szerint Jelentkezés: Pécsi Hőerőmű Vállalat ERŐKAR Kirendeltség Tel.: 72/25-644/22-96. (raet) Gördülő hordóügy Volt egyszer egy határozat. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adta ki, milyen feltételeik megteremtése esetén kezdheti meg tevékenységét Nagy Róbert vállalkozó: mezőgazdasági göngyölegek gyűjtését, előkezelését és átmeneti tárolását, mégpedig Bőszéníán. Lényegében növényvédő szereket tartalmazó fém- és műanyag hordókról van szó. A vállalkozói engedélyt természetesen a helyi önkormányzattól kérte Nagy Róbert, meg is kapta. Amikor pedig munkához fogott, az élőbb említett határozatot engedélyként mutatva fel, kötött üzleteiket az ország minden részében lévő termelőszövetkezeteikkel. A hordók elkezdtek gyűlni - bennük a hol kevesebb, hol több, rendkívül mérgező vegyszerma- radékokkal - Bőszénfán. Az előírt feltételeket persze, a kaposvári vállalkozó nem teljesítette. Ez néki nem volt új, Ka zsákból egyszer már ki- ebrudalták a kömyezetszeny- nyezés miatt. Új volt ellenben a dolog a környezetvédelmi hatáságnak, fel is szólították — három iziben - Nagy Róbertét, a bőszénfai önkormányzat pedig panasszal élt ellene az ügyészségnél. Sőt: visszavonták a vállalkozói engedélyét, amit Nj R. megfellebbezett, de másodfokon is veszített. Fütyült rá. Mint ahogy arra is, hogy néki csak kimosott hordókat lett volna szobád átvennie. A felügyelőség kötelezte: a kitisztított fémhordókat 1990. december 31-lg szállítsa el a MÉH-oék, az időközben összegyűlt 15 000 darab műanyag hordót pedig november 25-lg aprítsa fel. Az előbbit teljesítette, az utóbbira határidő- módosítást kért, s kapott december 31-íg. Január 2-án már Bőszénfán voltak a felügyelőség szakemberei, s mo- rózusan vették tudomásul: nemhogy eltűntek volna a műanyag hordók, de számuk tovább nőtt. Majdnem rá két hétre csaknem 1,9 milliós ve- szélyeshu Had ék-bírságot varrtak N. R. nyakába. Megfellebbezte, a másodfok azóta hallgat ... A hordókból ugyanis a vegyszermaradékok a talajba, onnan pedig a Surján- patakba szivárogtak. A mérések szerint a méreg már eljutott a Kapós folyóig. Március elején a felügyelőség felszólította N. R.-t: azonnal kezdje meg a kárelhárítást. Felszólítást kapott a tárolótér tulajdonosa, a helyi téglagyár is, teljesíteni megfelelő eszközök hiányában nem tudja, ellenben ijedtében felbontotta a szerződést Nagy Róberttel. Március 7-én a felügyelőség a vállalkozó költségére megkezdte a kárelhárítást. Ennek becsült összege 7,5-8,5 millió forint között mozog. A bírsággá! együtt 10 millió körüli összeg kifizetése vár az időközben ,,megtalálható tlanná vált” Nagy Róbertre. A talajban eddig 98 féle mérgező anyagot mutattak ki, a Surjánból ugyancsak nagyon sokat. Bőszénfánál a veszélybe került területen 12 méter mélyen van a talajvíz szintje, ezt a mérgek nem fenyegetik. A csapadékvizeket a felügyelőség szakemberei egy szigetelt medencébe terelik, itt gyűlik össze. A felröppent hírrel szemben a Kaposvár vízellátását biztositó víznyerőhely nem veszélyeztetett. Még két adalék: a 6/1990. számú kereskedelmi miniszteri rendelet értelmében vállalkozói engedély kiadható mindenféle hulladékra, alapanyagra tekintet nélkül. A környezetvédelmi szakembereknek az égnék mered a haja. A másik: ez év január 14-én a bajai önkormányzat vállalkozói engedélyt adott ki Nagy Róbertnak: mű- onyagdarálásra, vas- és fémhordómosásra, préselésre .. . A bajaiok figyelmébe ajánljuk: Bőszénfán az iN. R.-féle vállalkozás közvetlen közelségében élők már csak palackos vizet ihatnak. Mészáros A. vasamapi 3 Fotó: Mészáros Attila Szennyező anyagot tartalmazó hordók Bőszénfa határában Kaposvár vize nincs veszélyben BösKénfdtöl Bajáig
