Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-27 / 84. szám
1991. március 27., szerda aj Dunántúlt napló ■7 A felújítás során eltüntették a felesleges bokrokat, lekaszálták a füvet, rendbe tették a stációk környékét A Kálváriáról - végre örömmel E sorolk íróját elégtétellel tölti el. hogy annyi év hiábavaló és indulatos imondogatás után, végre arról számolhat be, hogy a pécsi Kálvária-dómbon elkezdődtek a változások. Vége a vandalizmus évtizedeinek, új korszak kezdődik a Kálvárián. A kálvária-építések a középkorban kezdődtek, amikor Szent Ferenc rendje megkapta a Szentföld őrzési jogát. Ez a rend kezdeményezte aztán a Kereszitút mintájára a kálváriák építését, előbb 7, majd 10 stációval, jelenleg általánosan elfogadott a 14 stáció. Pécsett az 1287—1305 között volt püspök Szécsi Pál, akinek a nevéhez fűződik Oz Űrnapja magyarországi meghonosítása, az akkor Berta- lan-hegynek nevezett, mai Kálváriára vezetett úrnapi kör- menetet. Ott akkor volt már kereszt, később pedig Corpus Christi kápolnát te építetek, ami a hódoltság idején pusztult el. A város felszabadulása után a jezsuiták igen hamar létesítettek itt Kálváriát. Az új történet főbb eseményei Mac/as Józsel kutatásai szerint így rekonstruál hatók: 1701 — hét stációval áll már a jezsuiták kálváriája; 1716 — a jezsuiták új kálváriája három kereszttel és tíz stációval; 1721 - Az Agónia Christi Társulat védelmül pirosra festett kerítést állít; 1807 — Piatsek Józsel és Cianone Péter újjáépítik a stációkat: 1812 — püspöki engedély Ábel József takácsmesternek a kálváriakápolna építésére; 1814 — felszentelik az új kálváriát és a kápolnát; 1842 — Ábel Józsefet eltemetik a Kálvárián; 1895 — október 15-én reggel 8 órakor a várostSmiplom- tól (dzsámi) körmenet indul a Kálváriára, ahol az új, öntöttvasból készült stációkat be- szentelték. Ezeket Magenheim Józsel belvárosi apátplébános ö hívők adományaiból Würz- burgból rendelte meg. • Az általunk ma .is ismert Kálvária a 30-as években alakult Ildi, amikor elkészültek a felvezető lépcsősorok, a lépt csők aljáiban lévő feszülettel együtt. A Kálvária Pécs hitéletének a részeként a keresztúti ájtatosságok színhelye volt, minden pénteken pedig szentmisét tartottak. A 60-as lévőkben minden megszűnt itt. Az egyház kényszerű kivonulása után azok kerültek „birtokon belül”, akik a máig volt alapotok előidézői lettek. • A történeti hűség kedvéért el kell mondani, hogy e sorok írója egykor volt kollégájától és rovatvezetőjétől, Garay Fe- renctől „örökölte” a Kálvária (témáját. Ő írendőri ügyként foglalkozott ezzel, mint tudjuk: eredménytelenül, hiszen a csövesek a korabeli rendőri intézkedésekkel szemben erősebbnek bizonyultak. Amikor laz „örökös" 1975 májusában először foglalkozott a Kálváriával, bár a „pusztuló" jelzőt illesztette a névhez (a VI. stáció akkor mór ledőlt, a reliefet biztos helyre menekítették), még viszonylag elfogadható állapotokat talált. A Szent Sírnál még épségben volt Bartalits Mihály térdeplő 'Mária Magdolna szobra, a sír fölött épségben, eredeti helyén volt Ábel József sírfed- lapja, s emléktáblája is látható volt a kápolna bejáratának a bal oldalán. Különösebb károk nem voltak még észlelhetők a kápolnában, jóllehet, félreérthetetlen jelei voltak annak, hogy illetéktelenek tanyáznak ott. Aztán vészes gyorsasággal indult meg a vandál pusztítás, ami a kápolnabelsőre irányult, a Ipusztítókat pedig senki-semmi nem akadályozta. Az újságíró 'híradásai egyre indulatosabbak lettek, de igazán senki nem figyelt fel rá. Akkoriban jjgy tűnt, mintha a DN egymaga hallatta volna a szavát egy fontos pécsi egyházi műemlék érdekében, amikor ez egyáltalán nem volt „divatos”. Mindenesetre 1975 őszén volt egy DN-kezdeményezés: társadalmi munka a Kálvária megmentésére. A Medha'labor Edison brigádja jelentkezett az előtér rendezésére, s egy szombati napon kiirtották a gazt, a dudvát a lépcsők kö- ;rül. A BÉV nyolc munkása a lépcsőket, a támfalakat hozta rendbe, a Kertészeti Vállalat pedig soron kívül „rendszabályozta meg" a dombtető elvadult növényzetét. Hiába volt (azonban ez a riadó, a város iés a lakossága nem reagált. A hivatalos magyarázat a tulajdonviszonyok tisztázatlanságával érvelt (egyházi területen nem munkálkodhat a tanács), az egyház pedig azon gondolkodott, hogy esetleg szorosabban a kápolna köré (kellene vonni a stációkat • Miközben semmi nem történt, az évek múltak, s a pusztulás folytatódott. Azért valami mégis történt. A legkorábbi hazai klasszicista körtemplom kupolája új, ún. műemléki pala borítást kapott, (az épületen vágott lyukakat (befalazták, az ajtót megerősítették. Elszomorodva kellett azonban látni, hogy kevéssel utóbb (ismét voltak illegális lakói a kápolnának, s a pusztítás megújult dühvei folytatóidéit. Hamarosan eltűnt a márvány emléktábla, Ábel József sírkövét összetörték, akárcsak a Mária Magdolna-szobrot, s közben megindult — a szó igazi értelmében megindult - a Kálváriát övező kőfal: egyre nagyobb részei „omlottak le”, a kőnek pedig se híre, se hamva. így jutottunk el 1989 júniusához, amikor „Szándék szüleitett" címmel arról adhattunk hírt, hogy a Kálvária újjáépítésére létrehozott alapítvány segítségével megindul a munka. Első lépésiként tavaly nagyszabású kőszállításra került sor hívő és nem-hívő pécsiek közreműködésével a kőfal helyreállítása érdekében. És ugyancsak tavaly, több évtized után először, ismét megÚj lépcsősor vezet fel a Kálvária-domb bejáratához Läufer László felvételei tartották a nagyböjt) kereszt úti ájtatosságokat, amik idén már újjáéledt hagyamánykén! zajlottak le. Az idei első áj- tatosság fontos eseményekén! dr. Kele Pál apátplébáno: megáldotta a kápolna új ke resztjét, melynek a gömbjében különböző iratokat - pl iaz alapítvány alapítólevelét, ; a DN-ne'k a Kálváriával fog lolkozó írásait - helyezték e1 • A Kálváriát ma már isméi védőfül övezi, az OMF-nél elkészülteik a tervek (tervező Ere Zoltán) a kápolna és a kapuzat idei felújítására. A kápolna esetében külső felújításról Van szó, hiszen a belsőre o 'várható jelentős költségek miatt ma még gondolni sem lehet. Maga az oltárkép és ai asztal Ideiglenes helyreállítá- sa ugyan megoldható, így re- fmény van arra, hogy hamarosan ismét megtarthatók lesznek a pénteki misék. A kupola új, Németországból származó, természetes palabufkolatot fog Jkapni. Jövőre kellene a stációk rendbetételével foglalkozni: megtisztítani az öntöttvas relieféket, Szükség szerint -megerősíteni és felújítani a homokkő foglalatokat. Él egy olyan gondolat, hogy a stációk felújítására külön lehetne pénz! felajánlói, ennek elismerésedként a stáción elhelyezett kis táblán örökítenék meq az do- rmányozó inevét. Külön téma lle-sz majd a Ikópolnalbelső felújítása. A -teret szép, a ke- resztúthoz kapcsolódó szobrok díszítették, ezeket a vandál kezek szinte teljesen megsemmisítették. És amiről még szólnunk kell a Kálvária örömteli felújítása (kapcsán: a „Bertalan-hegy” egészének a jövője. A dombtető ma járhatatlan; az új -falban nem nyílik ajtó erre, bz István utca felől pedig teljes a megközelíthetetlenség. A városfal felújítása és az alagút építése (kapcsán ismertettük valamikor azt a tervet, miszerint a fal mentén szép sétányt létesítenek (ez részben meg is valósult), am'i az alagút felett felvezet a Kálváriára, onnan át a dombtető természetes parkjába, ahonnan tovább lehet menni az István utcán át a -hegyre. Hát mindez píllantnyilag nem látszik megvalósíthatónak. A Kálvária-kert éjszakára zárva lesz, (barátságtalan kutya fogja őrizni. És a dombtető, ami iPécs őshonos flórájának a megóvandó nyomait őrzi? A (hegyre vezető sétány gondolata illúzió marad, míg az István utcai átjáró -nem válik ismét kényelmesen járhatóvá. (Ehhez egy keskeny sáv kisajátítására is szükséa lehet. A qando'latot nem szabad veszni hagyni, uqyanis a tetőről egyedülálló körpanorámás kilátás ínyí-lik a városra. Hársfai István Üzemben az új sörternyok Kiegészítő beruházásokat tervez a Pannónia Sörgyár Befejeződött a Pécsi Pannónia Sörgyár kapacitásbővítő rekonstrukciója. A több évig tartó munkálatok leglátványosabb produktumaként nyolc új erjesztőtartály magasodik a gyártelep északi oldalán. Az új tornyok az elmúlt napokban kapcsolódtak be a gyártásba, nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a Pannónia idei termelése elérje az egymillió hektolitert. A kapacitásbővítő rekonstrukcióról 1986-ban született meg a vállalati döntés, az első munkálatok pedig — az élesben ment. A vegyes (automata és kézi) irányítású berendezés jól vizsgázott, szerepe a Szalon sör erjesztésénél lesz fontos. A jövőre gondolva a tornyokhoz kapcsolódó kiszolgáló egység további 8-10 tartály telepítését teszi lehetővé. A kapacitásbővítő rekonstrukció 'keretében további kapcsolódó beruházásokat valósított meg a Pannónia Sörgyár. A bajai kirendeltség új elosztó raktárral gyarapodott, Szekszárdra és Vésére palackozó gépsorokat telepítettek. Látványnak is szépek a gyár északi részén emelt erjesztőtornyok AGROBER ÉLTI tervei alapján — két évvel később májusban kezdődtek. Sajnos, még ugyanebben az évben a pécsihez hasonló tervű tornyok (Nagykanizsán összedőlték. így a szükséges biztonsági vizsgálatok után — bár bontani semmit sem kellett — csak féléves csúszással indulhatott újra a munka. Az építkezés ge- nerálkivietlező nélkül, sörgyári irányítással és szervezéssel, több vállalat bevonásával folyt. A 300 millió forintos beruházás decemberi műszaki átadását követően az elmúlt napokban álltak üzembe az egyenként 3000 hektoliter űrtartalmú tartályok. Tekintve a mennyiség nagyságát, próbáról szó sem lehetett, már az első erjesztési folyamat is Az erjesztőtartályok üzembe helyezésével lezárult ugyan a több éves rekonstrukció, máris megvannak az új sörgyári tervek. A pécsi telephelyen kapacitásösszhangot teremtő kisebb technológiai beruházásokra lesz szükség, melyekben a mennyiségi után az elkövetkezőkben nagyobb hangsúlyt kap majd a minőségi javulás is. A gazdaságosságot növelhetik az erjedési széndioxid visszanyerésére tett technológiai lépések. Az elképzelések szerint Baján a ki- rendeltség befejezése mellett a palackozókapacitás bővítése ad majd munkát, Szekszárdon pedig az ottani kirendeltség saját gőzenergia-vonalát építi ki a vállalat. K. E. Az erjesztőtartályok belsejében már érlelődik a sörital Fotó: Läufer László
