Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-27 / 84. szám

8 aj Dunántúli napló 1991. március 27., szerda A lóversenysport helyett rendőrakadémia? Változatok a pályakezdésre Van, aki máris vállalkozna (az iskola is) Az ískofo 'irodájában most majd feltaláljuk a jövőt, így Változó rendszerek, új formák Főiskolások, egyetemisták gyakorlaton A felsőoktatási intézményekben tanulók számára nem szokat­lan az a kérdés: ugyan, mit is tanulnak ők éveken keresztül az egyetemen, főiskolán, és mit is kezdenek a sok elméleti isme­rettel, gyakorlati tapasztalatok nélkül. A beavatotton érdeklődők tudakozódása persze, érthető, amikor arra kiváncsiak, milyen hatékonyságú gyakorlati képzés segíti a hallgatókat most, ké­sőbbi munkájuk alaposabb megismerésében. A témának ezúttal a Janus Pannonius Tudományegyetem jogi és közgazdaságtudo­mányi karán, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán és a Pécsi Orvostudományi Egyetemen néztünk utána. negyen-öten. Például a feisdóbszai fiatal­ember álmai közül őzt, amely­ről nem tudni, hogy most már álam marad-e végképp. Egy évet se töltött Bábolnán. Se­hogy nem tudott szót érteni osztálytársaival!, alkillokel együtt sportlótenyésztőnek tanult... Balogh Csaba neun szívesen beszél erről, ahogyan orról sem, hogyan kötött ki itt, a 'Pécsváradi Mezőgazdasági Szakmunkásképzőben. Különö­sen, hogy nyárra ő is azok közé az állattenylésztő szak­munkások 'közé tartozik majd, akiknek hiába lesz friss szak­munkás-bizonyítvány o kezük­ben. Akik eltéhetife egyelőre a ipopírt emléknek a szivük tőié. Csakhogy neki neim o ter­melőüzem fordított hátat. El­lenkezőleg. — A nyári gyakorlaton Nagy­dobszán, a tsz-ben kérdezték, szerződök-e velük, de nem tudtam elkötelezni magam. Ügy döntöttem, inkább rend­őrtisztire mennék . . . Rendsze­resen sportolóik, szeretem a fegyveres szolgálatot. Legszí­vesebben deszaintos lennék . . . — ... otthon mit szólnak eh­hez? — Nevelőanyáim is segít eb­iben — réved el egy pillanat­ra. — Ha mégis maradna a szakma? Lehet mlég helyem a g őrösbal la i tehenészetben is! Saját farmergazdaság? Mást forgat o fejében az ezen a szakon még csak má­sodéves Erdélyi Balázs. A mo- Ikány székesfehérvári fiú édes­apja, oki már éppen túljutott az ötödik X-en, o fodrász szakmával szakított korábban, 'hogy zenéléssel keresse a ke­nyerét. Balázs elsőként az ő támogatásában bízik, amikor kijelenti — saját farmergazda­ságot erkor. — Ajánlottak nékem állást egy gépesített tehenészetben is Fehérvár mellett — mondja végül. — ...és nem fogadtad el!? — kérdezi egy szőke, nyúlánk fiú kissé elképedve. A közbe­szóló Varga Zoltán Dombóvár­ról. Ő úgy véli, a bizonyta­lanságtól is megkímélte ma­gát azzal, hogy elszerződött a Koposszékesői Termelőszö­vetkezethez. A Dombóvár kör­nyéki, viszonylag jó adottságú termőföldeken egyébként is maradt még jó néhány életre­való szövetkezés a talán kímé­letesen történő, és nem pusz­tán restaurációval fenyegető (ire)iprivatizáció időszakára is. Csi'kóstöttösön 700 férőhelyes szarvasmarihatelep van — Zol­tánban pedig erős vágy, hogy bojtárként állhasson itt mun­kába. Csalódottan A finom metszésű arc, o nyugodt tekintet mögött ki gyanítana keserűséget? Kiss Krisztina a lelke mélyén még­is csak csalódott. — Mohácsra szerettem volna menni kárpitosnak, vagy a ke­reskedelmibe, Pécsre. Persze, se ide, se oda nem vettek fel. Pályaválasztásim tanácsol­ták ezt az iskolát, és ha meg is tetszett, o véletlen műve, hogy állattenyésztő vagyok. — És most hogyan tovább? — Gyulopusztóa van egy szarvasmarhatelep, ahová le­szerződtem. Édesapáim sertés- tenyésztő, édesanyám — aki az ikertestvéreimmel van most otthon gyeden — maga is eb­ben a szakmában dolgo­zott ... De mai fejjel már szí­vesebben 'helyezkednék el pékségben! Vagy csak jutnék be a ipécsi tejüzemibe, mint­hogy egy tehenészétben azt csinál iáim, amit egy segéd­munkás ... És ha orrai gon­dolák, hogy édesapáim most 13 ezer forintot keres ötünk­re . . .! Áz iskola bízik jovojeben Az igazgatói iroda falán egy Rohbock-imetszet alapján készült festmény az egykori rneogát városházáról. Martyn Ferenc m tunikája. Az 1966-ban alapított Pécsváradi Mezőgaz­dasági és Élelmi szeriipari Szak­munkásképző Intézet és Szak- középiskola egyik épülete ez o nagyközség központjában. Most újítják fel, immáron el­odázhatatlan sürgősséggel. Az új épülettel együtt tágas ok­tatási intézmény szebb jövőt remél. S nemeseik reméli, de tervezi is azt. Jelenleg 365 szakimunkástanuló és 79 szak­középiskolás tanul a falai közt — évfolyamonként két húsfel­dolgozó szakmára 'képző, egy- egy baromfifeldolgozó, sütő­ipari, illetve állattenyésztő osz­tály. Az érettségivel társuló sZaikközépiskolá'ba n általános állattenyésztő szakmát tanul­nak. — Tervezzük 18 éven felüli fiatalok képzését is — . kínál hellyel dr. Brezniczky József iskolaigazgató, miután az öreg épület és a főtér valamikori, XVIII. századi mását szemügy- re vettük. — A kiswágóhidük- inaik szükségük lesz olyan szakemberekre, akilk az állat­ié ivásá dóstól a késztermék-ér­tékesítésig, o forgalma zástól a Ikereskede Imi -fellha sz ná ló jog o- kig mindemhez értenék, ami egy vágóhíd működtetéséhez szükséges. Két pályázatunk is írni hisztériám i jóváhagyásra vár — egy nálunk létesítendő vá­góhíd felépítésére, majd gé­pesítésére kérünk támogatást. Míg egy harmadik pályázat, a „Húsmívességéért alapít­vány” a gazdaságiak mellett szakmai-oktatási célokat fogal­maz meg. Szakmailag mi len­nénik a mészárszék gazdái, szívesen társulnál a helyi áfész — és hiszem, hogy a lakosság javára, versenyképesen tud­nánk működtetni! -De tárgya­lunk egy, a beruházást min­denestül vállaló, sőt magyar- országi régióban gondolkodó olasz céggel is. Sőt tervünk az is, hogy az iskola 1992-től általános gimnáziumi képzést indítson — döntően a számí­tástechnika, valamint o német, sőt a francia nyelv megmöve­ked ett szerepére építve. Ugyanis Pécsvá.rad idegenfor­galma iránt francia 'befekte­tők érdeklődnek! Ezért is ve­zetnénk be a turizmust is szol­gáló vendéglátó-gazdaasz- szonyképzést is. Átmeneti elhelyezkedési gondok — A diákok elhelyezkedését illetően értsem ezt úgy is, hogy gondjuk csak átmeneti? — Én remélem. A húsipari szakmáikban végzettek el tud­tak helyezkedni az idén is — várta őket a iMöbiusz, a Pécsi Baromfifeldolgozó. Szakmájuk­ban dolgozhatnak a pékjeink — jelenleg a 13 állattenyész­tőnk sorsa bizonytalan. Az előbbi szakmáidban viszont na­gyot nőtt az érdeklődés, so­kan a szakma „maszek" vál­tozataiban — a pecsemyesütés- Iben, a böllérlkedésben látnak nagy üzletet, és egyelőre van jövője a kisebb ihelyíi sütödék, pékségeik létesítésének is. Bóka Róbert Gondot okoz a pénzhiány Kiderült, hogy a jogi kairan a. régi gyakorlati rendszer már évek óta megszűnt. Dr. Bru- hács János dékán elmondta: — 'Nincs pénzünk, a költség­vetés nem tud elegendőt biz­tosítani ahhoz, hogy a hall­gatók számára ilyenkor is fi­zethessük a nekik járó jut­tatásaikat, ezenkívül pedig a konzultánsokat is díjazni kel­lene. Év közben van azonban arra lehetőség, hogy a hall­gatók az egyes szaktárgyaik elsajátításai közben bírósági tárgyalásókat látogassa nak, de tény, hogy ez nem követel tő­lük alktív részvételt a munká­iban. Tolláin az új, fejkvótás rendszer kialakításakor ezeket a költségeiket is bekalkulálják a szakemlberek. A közgazdaságtudományi ka­ron első alkalommal a har­madik év befejezése után ke­rül sor egy hónapos szakmai gyakorlatra. A hallgatók vál­lalatokhoz, intézményekhez ke­rülnek, de beszámítják az AlESIEC-munkát is. A negye­dik éviben — a hetedik félév után — kéthetes szakmai gya­korlat következik, elsősorban a diplomáim unlküi előkészítésé­ihez kapcsolódva. Specializáció Hetess y Mária, a kar dé­káni hivatalvezetője elmondta azt is, hogy o tantervi re­formokhoz kötődve, ülj rend­szerű gyakorlati képzést kí­vánnak megvalósítóin!, mely oz eddigi, gyakran csak formális munkát kevésbé kötötté, de sókkal célirányosabbá tenné. Az elképzelés szerint a hall­gatók beosztását az úgyne­vezett specíalizádiák szakmai vezetői határozzák meg. Ilyen speaializóoió például az áltál­lá nos gazdálkodás szak mel­lett a számvitel, az informati­ka, a marketing, a pénzügyi menedzsment, az idegenforga­lom, az agrárgazdaságiam és igy tovább. A karon egyéb­ként a mostani első és másod­évesek már ilyen beosztásban tanulnak, jövőre hát a szá­múkra már az új szakmai gya­korlati rendszer lép életibe. Intézeti szervezésben zajla­nak a termelési gyakorlatok a Pollack Mihály Műszaki Fő­iskolám, ahol a hallgatók a második és a negyedik félév után teljesítik ezeket. Az Épü­letgépészeti Intézetben dr. Kosaras Gellért oktatási igaz­gatóhelyettes beszélt arról, mekkora gondot jelent, hogy a nagyvállalatok megszűnésé­vel egyre nehezebb a hall­gatókat szakmai gyakorlatokra elhelyezni, gyakran baráti kap­csolatokon múlik, lesz-e hely a számukra. Nem ritkán a nagyobb vállalatok nyűgnek, -szükséges rossznak tekintik a diákokkal való foglalkozást, a konzultáinsók csupán jelké­pes összeget kapnak munká­jukért. A mostani kisebb cé­gek sem remélhetnek semmi­lyen Opéldául állami) ösztön­zést, kedvezményt azért, ha fő­iskola! hallgatókat foglalkoz­tatnak gyakorlaton. Gazda nélkül A helyzet hasonló az Épí­tészeti és Építőipari Intézet­ben is, ahól dr. Medvetzky Antal né alátámasztotta az el­mondottakat. — Az új vállalkozók olykor csak azért nem örülnék a diá­itoknak, mert elég bajuk van a talpon maradással is, nem jut energia másrai. Aki mégis náluk ismerkedik a szakmá­val, jól jár, ugyanis a kisebb cégek általában komplex mun­kákat végeznek, igy az egész folyamattal megismerkedhet a főiskolás. A helyzetünkre jel­lemzőnek találom, hogy en­nek aiz ágazatnak még gaz­dája sincs, nincs egyetlen mi­nisztérium sem, móly legalább a nevében említené az építő­ipart . . . Az Épületvillamositási Inté­zet hallgatói jóbb helyzetben vannak, s az óktatási igazga­tóhelyettes, Helmich József szerint a termelési gyakorlat ellátja a feladatát. A felvo­nások esetében ez különösen lényeges, mert a főiskolán nincs lehetőség a bemutatás­ra. Legújabb hír, hogy kül­földi cégek is érdeklődnek, el­képzelhető hát, hogy pécsi főiskolások Németországban vagy Ausztriában végezhetik gyakorlatukat. A Pedagógiai Intézethez tar­tozók, de mások is lehetősé­get kaptok arra, hogy nyári termelési gyakorlat helyett in­tenzív nyelvi táborban vegye­nek részt. A háromhetes kur­zuson angolul és németül ta­nulhattak, az érdeklődés már tavaly óriási volt. A nyelvi tanszék által indított kezdemé­nyezést folytatják idén is. Kun Lászlóné, az intézet igazgató- helyettesétől megtudtuk, hogy a műtanártképzésben részt ve­vők helyzete a többiekéhez képest eltérő, ők a nyáron ne­velőtanári feladatokat látnak el, de a négyéves képzés alatt év közben is részt kapnak a tanításból, az utolsó féléviben két hetet szakmunkásképző­ben, két hetet pedig szakkö­zépiskolában. Külföldre is eljutnak Dr. Harsányi László, a Pé­csi Orvostudományi Egyetem oktatási rektorhelyettese fog­lalta össze az intézményükre vonatkozókat: — A hallgatóink kórházi gyakorlatukat hatodéves ko­rukban a klinikákon, illetve az oktatókérházaikban végzik. Né­hányon az orvostanhallgatók nemzetközi egyesületének szer­vezésében külföldre jutnak, idén huszonöt diákunk mehet ki. Szerződésünk van a tü- bíngervi egyetemmel, és várha­tó, hogy hasonló lesz hama­rosan a grazi egyetem klini­káival is. Az orvostanhallga­tók az első év után ápolási gyakorlaton, a negyedik év után pedig sebészeti gyakor­laton vesznek részt. A legfris­sebb léhetőség egy Stuttgart melletti kórháziból származik, ahová ápolási gyakorlatra vár­nak hallgatónőiket. A változó rendszerek, új formák mellett tehát úgy tű­rtük, új távlatok is nyílnak. Ügy látszik, a külföldnek megéri... Hodnik I. Suli-klub a — Például ez a terasz is nagyon klassz — mutat körbe Viktória. - Valóban az. Süt a nap, az autóbuszok pöfögése már alig hallatszik ide, ellen­ben csicseregnek a madarak. Nyikorog a kapu, egy idő­sebb asszony lép a kertbe. Ismerősként üdvözli a lányo­kat. Ö a szomszéd, a Rózsika néni, aki őrzi a klub kulcsát, s odaadja a gyerekeknek, ha tanár nélkül jönnek. — Bejöhetünk, ugyanis a tanárok megbíznak bennünk, főleg az Éva néni, de a diri is — jelentik ki. A pécsi, régi kertvárosi, Táncsics Mihály Általános Is­kola suliklubját dicsérik a 8/a tanulói, Kovács Viktória, Nágl Ágota és Goldbach Júlia. A klub az iskolától nem messze található egy kertes házban. Az épület a Hazafias Nép­fronté volt, de tavaly meg­kapta az iskola. Ide költöztet­ték tízezer kötetes könyvtáru­kat, berendezték a fotószakkör helyiségét. De a szakkörök többségét is itt tartják azóta. A pincében három, korongozó- gép, ha lesz kemence, kez­dődhet a kerámiázás is. A lá­nyok nagyon várják, s állító­lag majd a szülők is dolgoz­hatnak a kerámiaműhelyben.- A legjobb, hogy suli után is mindig benézhetünk ide. Sokan járnak a klubba az is­kolából. Lehet beszélgetni, vi­deózni, tanulni. Gyakran ka­punk gyűjtőmunkát magyar­ból, történelemből, a könyv­tárban remekül fel tudunk készülni. Pláne, hogy a „Pé­kó”, bocsánat az Éva néni is segít nekünk. — Az Éva néni egyébként szigorú tanár, de igen rendes emberileg - állapítják meg a lányok. - S a többi tanár is kertben másként viselkedik a klubban, mint az iskolában. Barátként kezelik őket, beszélgetnek ve­lük sokat, viccelődnek, s így az iskolában is jobban kijön­nek egymással. — A gimnáziumi felvételink­re is itt készültünk az Éva né­ni segítségével — mondja Vik­tória. — Mindhármukat fel is vették, Júlia a Nagy Lajosba, Viktória és Ágota a Janus Pannonius Gimnáziumba fog járna. — De akkor is visszajárunk a klubba — bizonygatják. A könyvtárban P. Kovács Tiborné, „Pékó" mosolyogva fogad. Ő a klub, a könyvtár vezetője, s a lányok osztály- főnöke: — Az iskolában egy apró Ikönyvtáminik volt csalk. Jártak oda is a gyerekek, de itt azért egészen más minden. A gye­rekeken kívül • a környék ma­gányos, idős emberei is jár­nak hozzánk, nyáron kirándul­ni megyünk velük. A szülőket is szeretnénk majd ide csábí­tani szülői fórumokra, kpzpn- gozni.- A mi iskolánk a város peremén épült, s amikor ki­alakult az új kertvárosi centrum, akkor megint a ket­tő közé kerültünk - állapítja meg Murai János, a Táncsics iskola igazgatója. — Ennek el­lenére jó az iskolánk színvo­nala, és a gyerekek évekig visszajárnak rendezvényeinkre, még szülőkként is. Ez nem az én érdemem, csak egy éve vagyek itt igazgató, hanem a kollegáimé és az elődömé. A suli-klub írveim nagy. Te­rasz, könytár, két kisebb he­lyiség, alagsor. Lehetőségei­ben viszont alapterülete sok­szorosát nyújtja. Kár lenne megszüntetni. B. A. A HNF-töl átvett családi ház egyik szobájában rendezték be az iskola könyvtárát Fotó: Läufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom