Új Dunántúli Napló, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-15 / 73. szám

1991. március 15., péntek uj Dunántúlt napló 5 Pécsi diaporámás siker Március 8—10-én rendezték ímeg Temesváron az I. Nem­zetközi Diaporáma Fesztivált, Imélyre 7 ország 31 szerzője 46 művel nevezett. A trófeát és közönségdíjat Eilert János „Helyzetjelentés”, a Nemzet­közi Fotóművész Szövetség (FIAP) ezüst érmét Kiss Már- ta-Mánlai György: Elégia, bronz érmet Eilert János: Be­mutatom a feleségem, FIAP Mention d' Houneur díjat Szőke János: „Életre ítélve!" és Mániái György: „Akvarell” kategória első díját Tám László: „Cím nélkül” és Sző­ke János: „Akadály”, a Belga Fotóművész Szövetség díját pedig Árgyelán György-Mán- lai György ,,A túlsó parton" c. műve nyerte. A legjobb alko- tócsooort címet a Pécsi Hiúsá­gi Ház Diaporáma Stúdiója érdemelte ki. Kazinczy-verseny „Kazinczy" Szép Magyar Be­széd Verseny megyei és városi döntője volt a hét elején Pécsett, a JPTE Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumban. Me­gyei győztesek: 1. Puch Éva i(Kisfaludy K. Gimn., Mohács). Tanára: dr. Kövesi Józselné. 2. Komáromi Judit (Táncsics M. Gimn., Siklós). Tanára: Bakó­né Aradi Éva. 3. Votava Erna (Marek József Szakközépiskola Mohács). Tanára: Lajdi Antal- né. Városi győztesek: 1. Ha­rangi Mária (leőwey Klára Gimn.). Tanóra: dr. Szabó Szabolcs. 2. Mezei Alida (Ja­nus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola). Tanára: dr. Rnmvárv Ferencné. 3. Horváth Lilla (JPTE Babits Mihály Gya­korló Gimn. és Szakközépisko­la). Tanóra: Rózsaheqyi Ag­nes. Az áoriliisi országos dön­tőn, Győrben a megyét és a várost az 1—2. helyezett kép­viseli. Vasutas eszperantisták A Nemzetközi Vasutas Esz­perantó Szövetség (IFEF) Pé­csett tartja első félévi elnök­ségi ülését március 22-én. A szövetséghez ma már több mint 20 ország vasutas esz- perantista szervezete tartozik. Kongresszusaikat — lassan már az ötvenediket — mindig más országban rendezik. Magyar- országon már kétszer került rá sor, Budapesten és Balaton- fü reden. Az IFEF napjainkban az egyik legelőrehaladottabb eszperantista szervezet. Saját tudományos folyóirattal is ren­delkezik, melyben a publiká­ciók, szakmai viták sóját szak­maii vasutas szakszákinccsel je­lennek meg. Tanácsülés a JPTE-n Urbanisztika, amerikanisztika szak és egynapos angol képzés A március 15-i megemléke­zés után estébe nyúló tanács­ülést tartottak tegnap a JPTE-n, ahol kilenc napirendi pontot tűztek ki megvitatásra. A leghamarabb afelől döntöt­tek, hogy a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola és a Pécsi Kisszínház továbbra is közösen tartja fenn a „Pécsi Egyetemi Művészeti Együttest”, mely három amatőr csoport összefoglaló elnevezése. A Pé­csi Egyetemi Színpad, a Ba­ranya Táncegyüttes és az Egye­temi Kórus tartozik a művé­szeti együttesbe. A megálla­podást Ormos Mária, a JPTE rektora, Lenkei Péter, a mű­szaki főiskola főigazgatója és Bagossy László, a Pécsi Kis­színház igazgatója írta alá. Döntöttek új szakok alapí­tásáról, így a Pollack Mihály Műszaki Főiskolával közösen indítandó urbanisztikai szak­ról. A képzés célja mérnöki vagy üzemmérnöki diplomával rendelkező szakemberek város- fejlesztési kultúrmérnökké való képzése, akikre az önállóan gazdálkodó önkormányzatok és építési hatóságok számít­hatnának munkájukban. A fő­iskolai hároméves oktatás után következne a kétéves, egyete­mi oktatás, melyben a tervek szerint az MTA Regionális Ku­tatások Központjának szakem­berei is részt vesznek. Az új szak szükségességével minden jelenlévő egyetértett, de ki­sebb vihart kavart annak meg­vitatása, hogy az egyes ka­rokkal mennyiben egyeztettek vagy sem az elképzelések. A rektor javaslatára a szak rész­letes képzési koncepciójáról, annak személyi feltételeiről a JPTE dékánjainak vezetésével további megbeszéléseket foly­tatnak. A műszaki főiskolán a képzés 1992-ben kezdődik, így az oktatás a JPTE-n 1995-től, legkorábban 1994-től válik esedékessé. Több javaslatot vitt az egye­temi tanács elé a tanárképző kar angol nyelvi tanszéke, köztük az amerikanisztika c- szak indításának tervezetét, valamint az újtípusú, angol egyszakos tanárképzési prog­ramot. Az egyetemi tanács a javas­latokkal egyetértett. A tanács tagjai megszavaz­ták Dobay Péter egyetemi do­cens 1993. június végéig tar­tó külügyi rektorhelyettesként való kinevezését, s ugyancsak szavazataikat adták egyetemi tanári, docensi kinevezésekre és címek odaítélésére. Egyete­mi tanári kinevezésre Bélyácz Ivánt, a közgazdaságtudomány doktorát, az egyetem rektor­helyettesét, Kabdebá Lórántot, a tanárképző kar irodalom- történeti tanszékének vezető­jét, Keserű Ilona festőművészt, a rajztanszék munkatársát, Rétfalvi Sándor szobrászmű­vészt, a rajztanszék vezetőjét és Gaizer Ferencet, a kémia tanszék vezetőjét. B. A. Holnapután as Üj lfDN-ben HETI 25 TONNA ÚJSÁG KERÜL MAMMUT-KONCERT A MAGYAR A SZEMÉTRE KÖNNYŰZENÉÉRT Siker a Tiffany- és a szerelmeslapok * Nagy Feróék a külföldi „szenny” ellen AZ ALUM PÉNZÉN TELEFONÁLNAK * ELKÉSZÍTJÜK A HOROSZKÓPJÁT! K-vonalak: tények és államtitkok * Vágja ki szelvényünket az Új VDN-ből, sorsoláson vehet részt VESZÉLYES E JUGOSZUVIA A TURISTÁKNAK? * VILÁGSZTÁROK A BIRKÓZÓSZŐNYEGEN Munkatársunk személyes tapasztalatai a határ túlsó oldaláról Matura-emlékverseny Pécsett Pécsváradon idén befejeződik a volt községháza műemléki épületének külső, belső felújí­tása az OMF kivitelezésében. Az 1800-as évek elején, neogót stílusban készült létesítmény felújítására idén 14 millió forintot biztosította Megyei Közgyűlési Hivatal. Fotó: Proksza László Privatizáció az építésügyben. Ez a téma eleve vonzza me­gyénk 'kivitelező építőiparát, a tervezőket, a beruházókat és az érdekképviseleti szerveket. A Pécsiterv székházálban a héten összejött a szakma szí­ne-java, hogy az eddigi gyér privatizációs információkat ki- bővíthessék, ám lényegében csalódniuk kellett. Karikás György, az Ipád és Kereske­delmi Minisztérium építőipari főosztályvezetője maga is úgy kezdte várva várt előadását, hogy nehéz e témáról elő­adást tartani. Már csak azért lis, mert oly sok minden tisz­tázatlan ma még, is a tárca is csak most munkálkodik az építőipari privatizációs progra­Abbain egyet lehetett vele érteni, hogy nem szerencsés a vállalati vagyon megoszlásá- (ban a kétharmadot kitevő hu­mán vagyonelemeik (üdülők, székházak stb.) részaránya, s ezektől megszabadulni csak úgy lenne érdemes, ha az ér­tük befolyó összeg számottevő részét meghagyná az adott cégeknél az állam, hogy azo­kat a megújulást szolgáló fej­lesztésekre fordíthassák. Fel­gyorsult a vállalatoknál a spontán privatizáció, ami bizo­nyos éntelemlben már nevesíti a vagyont, magyarán, érdekel­ték azok hatékonyabb működ­tetésében. Hogy aztán mikor és mit hoz a privatizáció az építésügyben? Ez megválaszo­latlan kérdés maradt, és félő, Ijó ideig marad is. A tegnapi építőipari tanács­kozás, melyet a Baranya Me­gyei Építőipari Egyesülés és az Építési Vállalkozók Orszá­gos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közreműködésével szervezett, második témaköre kézzelfog­hatóbb volt. Koji László, az ÉVOSZ főtitkára megfogalmaz­ta ismét a vállalkozói érdeke­ket a privatizációval kapcso­latban, kiállt a világkiállítás megrendezése mellett, hangsú­lyozta a keleti piac szükséges­ségét és az oktatás, képzés új álapókra helyezését. M. L. Por és palló Épülünk, szépülünk anya­giakban és egy kicsit lélek­ben is, bár az utóbbi vonat­kozásában nehézkesen. Pe­dig néha ez nem múlik sok mindenen. Elég lenne csak egy palló és az, hogy jól el­seperjék a port. Baloghné Budai Márta szólt több butikos társa ne­vében a pécsi Kossuth Lajos utcából, ahol száll a bontás utáni por, vele a tél utáni aszfalti por és benyomul ki­rakatba, zárt ajtó mögé. — Rialtó nevű butikomból hetek óta hazahordom ki­mosni a kirakati portékákat, azon gondolkodom, nem ren­dezek be kirakatot. Hiába szóltam miként kereskedő­társaim a Levendula és a Cao Ragazzo putikból. Jó­magam biztosítóhoz fordul­tam, de ha kell, perre me­gyek. Hetek óta mi seperjük az üzletünk előtti részeket. Most meg jön a díszburko­latozás, csakhát be kell zár­ni, mert egy pallót sem fek­tetnek le, hogy a vevő azon bejöhessen. Napi 10 000 fo­rintos forgalomtól esem el. Nyomoztunk por-ügyben. Kása Imre takarító kisiparos, aki egy 7 fős közösséget ve­zet a belvárosban, és velük együtt felel az utcák tiszta­ságáért, azt állítja, hogy ők mintaszerűen takarítanak az utcákban és mintarendet akarnak. Az épületet és asz­faltot bontó munkások hüm- mögtek és kuncogtak, nem indokolták meg, miért is kell annyira porzani a bontási te­rületnek. Ok is a munka ha­táridejére, fontosságára hi­vatkoztak és csodálkoztak, miért gond a vele járó kis por. Környezetvédő és me­teorológus elmondta, hogy a tél folyamán sokféle szeny- nyeződés rakódott az utakra, házakra, s nem jött még az áldásos eső, szél, ami elta­karította volna. Úgy tűnik, az okok között marad tehát a Tél úrfi, a természet, mint megkövezhető ludas. Csuti János Fórum az atomtemetőről Széles kört megmozgató esz­mecserét szervezett a Pécsi Akadémiai Bizottság székházá­ban a kővágószőlősi körjegy­zőség. A fórumon képviseltette magát többek között az Ipari Minisztérium, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat, a függet­len szakértői bizottság, s mel­lettük természetesen az érin­tett térség önkormányzatai és a lakosság is. A téma a MÉV által nagy mélységben kiala­kítandó, az atomerőművi hul­ladék végleges elhelyezését szolgáló „temető" volt. Az alaposabb, részleteket is taglaló szakmai párbeszédet akadályozta, hogy az Ércbá­nyászati Vállalat által eddig lefolytatott vizsgálatok ered­ményeinek egy részét a füg­getlen szakértők mindössze egy héttel ezelőtt kapták kézhez, így csak általános véleményt formálhattak a MÉV e tervé­ről. A létesítmény megvalósu­lásának egyébként is a leg­elején tartunk még, ám ezzel együtt is úgy tűnik, bizalom- erősítőnek a rendezvény nem minősíthető. A párbeszédet természetesen folytatják, amint a független szakértők alapo­sabb vizsgálat után konkré­tabb következtetésekre juthat­nak. A tervet falufórumokon is ismertetik majd az érintett köz­ségek lakóival, akik végső­soron a döntés elfogadására, vagy elutasítására jogosultak. A fórumon elhangzottakra la­punkban bővebben visszaté­rünk. M. A. A falvakba is jussanak el a kulturális húzó­ágazatok Szorítani a nadrágszíjon, és végleg elfelejteni a kiadás- orientáltságot, azaz tisztában kell lenni azzal, hogyha kifogy az egyik zsebből a pénz, nem lesz másik zseb, ahová nyúlni lehetne, állapították meg a ihosszúbetényi Általános Iskolá­ban megrendezett, az általá­nos művelődési központ veze­tőinek tartott megyei értekez­leten. A Megyei Művelődési Központ által szervezett mun­katalálkozón a résztvevők a tulajdonosi szemlélet kialaku­lásának szükségességét han­goztatták, vagyis úgy kell gaz­dálkodniuk, mintha magánis­kolában, illetve a magán kul­turális intézményben dolgoz­nának. Több kistelepülésen koráb­ban hozzácsapták az iskolák­hoz a művelődési házakat, a könyvtárakat és sóik helyütt az óvodákat üs, mivel költséges­nek bizonyult külön működtet­ni ezeket az intézményeket. Kényszer hatására születtek meg az általános művelődési központok, de végül is nyertek vele a falvak a gazdaságo­sabb tevékenységgel, és azzal, hoav nincs szakemberhiány a közös működés miatt. Néhány kivételtől eltekintve az önkor­mányzatok felállásával sem adtak be vátókeresetet az egy- Ibekelt intézmények. Sdk helyütt viszont felmerült, hogy a művelődési központok az önkormányzatok által meg­szabott költségvetésen belül önállóan gazdálkodjanak. Így map mint nap láthatják, ho­gyan állnak, a tulajdonosi szemlélet erősödik, és az ön- kormányzat is mentesül szá­mos adminisztratív munka alól. Néhányon éppen ez utóbbi miatt nem értettek egyet az elképzeléssel, adminisztráljon csak a polgármesteri hivatal. A résztvevők elmondták, az általános művelődési közpon­tók és az önkormányzatok kö­zött jó a kapcsolat, de igazán ott súrlódásmentes a viszony, ahol a képviselőtestületben van pedagógus. A művelődési központdk vezetői, az iskola- igazgatók különféle ötletekkel gazdagították egymás tarso­lyát. Az intézmények eddig is élharcosai voltak annak, hogy a falvaikba is eljussanak a kulturális húzóágazatok, az idegennyelvi és a számítás- technliikai oktatás. Szijjártó J. Az építőipar privatizációja Sok a megválaszolatlan kérdés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom