Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-06 / 36. szám

191. február 6., szerda uj Dunántúli napló 7 fi milliárdosok körött A Garancia Rt.-nél műszaki vizsgával, rendszámmal ellátva vehetik át a vásárlók □ gépkocsikat Fotó: Szundi György Részvénytársaság a Garancia Mindennel kereskednek, ami eladható Több kft.-ben érdekeltek Autók az Egyesült Államokból? /igy ázat! -ront­ietörés! A fenti címmel irt könyvet Ir. Lányi Péter, aki orvos- iológiai szempontból vizsgál- a évek óta a különböző me- eorológiai hatósokot az em­er szervezetére. Mint Írja, vagy a meleg­ont, vagy a hidegfront ha­msai Magyarországon minden ötödik embert érintik. Akik a letegfrontra érzékenyek, ilyen- or ingerlékenység, nyugtalan­ág, depresszió léphet fel, a idegfront pedig az arra ér- ékenyeknél kábultsógot, fára- ékonyságot, csökkentebb tel- ssitményképességet okozhat. Dr. Lányi Péter elmondja, ogy a városban élőket jób­an sújtja a fronthatás, mint természettel szorosabb kon- rktusban élőket. S érdekes legfigyelés, hogy az erősen ohányosok és rendszeresen Ikoholizálók is jobban meg- rzik a fronthatásokat. Termé- retesen leginkább a valami- ■en szív- és érrendszeri be- ;gségben szenvedők, a köz- onti vagy vegetativ idegrend- rer valamilyen zavarával küsz- ödők, a reumások, a magas érnyomásúak, az asztmások zenvednek igazán a frontok­ul. De az egészséges szervezet : akaratlanul jelzi az időjá- is változásait és reagál íjuk. Ráadásul a rádióból, ívéből, újságokból nap mint ap frontokról, szélirányról, ■gnyomásról, ciklonokról, anti- iklonokról hallunk. S valljuk ie, nem mindig értjük, miről > van szó. Ehhez kíván segít- éget nyújtani e könyv, amely épszerüen, de mégis szak- zerűen vezet be az időjárás- áltozások rejtelmeibe, ele- íezve és értékelve a múltat, történelmi hagyományokat, a épi megfigyeléseket is. Köz- rthetően tárgyalja a Föld dőjárási zónáit, az éghajlati veket, s a nagy egészbe eilleszti hazánk időjárását is. A könyvben lévő teszt se- itségével megtudhatjuk, hogy i milyen frontra érzékeny, s dott időjárási körülmények özött melyik tevékenységet sbb nem űznie a különböző letegségben szenvedőknek. S. Zs. Budapesti ismerősömmel a minap Kertváros felé autózva a Garancia, Megyeri úti te­lephelye mellett mentünk el. Megpillantva a több száz, ka­tonás rendbe állított Ladát, 'kérdezte, milyen cég árulja ezeket. Miután mondtam a nevet, felkiáltott: „Tudom, a Merkur után ők hozzák be a legtöbb személygépkocsit az országba I" Igen, a Garancia, mely ja­nuár elsejétől részvénytársasá­gi formában működik, erről lett híres szerte az országban, mármint az autókereskedésé­ről. Persze, nem is csoda, hisz 1990-ben 6000 új sze­mélygépkocsit — a Szovjetunió­ból importált különböző Lada típusokat - hoztak forgalom­ba, ezenkívül mintegy 2500 használt személyautót árusítot­tak a pécsin kívül a soly­mári, nyíregyházi, bajai, győri és nagykanizsai telepükön. S tessenek megkapaszkodni, ép­pen akkor, amikor Komáromi Istvánnál, a Garancia Keres­kedelmi és Ipari Részvénytár­saság ügyvezető igazgatójánál jártam, több tucat Ladát pa­koltak fel a pécsi telephelyü­kön szállítótrélerekre, hogy Ju­goszláviába vigyék az autókat.- Igen, jó üzlet van a do­logban, s mi egyetlen jó üz­letet sem szeretnénk elsza- lesztaai - mondja az ügyve­zető igazgató. Komáromi István azt is ma­gától értetődő ügyletnek, mondhatnák természetesnek tartja, hogy Magyarországról használt személyautókat expor­tálnak a Szovjetunióba - már tavaly is dollárért -, a kon­vertibilis valutát fori ntosítják, s igy az importált Ladák egy részét forintért is árusítják.- Minden olyan tevékeny­ségbe belefogunk, melyben hasznot sejtünk. Ha a piac azt diktálja, hogy ne gépkocsikat, hanem porszívókat importál­junk, akkor azt hozunk az országba, ha kötőgépekre lesz szükség, akkor kötőgépeket. . . A Garancia Rt. számos kor­látolt felelősségű társaságot alakított, melyek az „anyacég­gel” kézenfogva igyekeznek Iminél jobb boltokat kötni, s minél nagyobb profitra szert fenni. S hogy nem csupán kereskedésben gondolkodnak — a társaság nevében ott az ipari szó is - bizonyítja, hogy létrehozták a Ladakomplex Kft.-t, mely Kővágószőlősön, a Mecseki Ércbányászati Vállalat autójavító bázisán működik. A szervizben elvégzik a személy- gépkocsik nullrevízíójót, fog­lalkoznak vonóhorogszereléssel, s a tervek szerint ráállnák va­lamennyi szovjet személyautó- típus javítására úgy, hogy sa­ját konszignációs alkatrészrak­tárot alakítanak ki. A terveik között szerepel az is, hogy egy belga céggel összefogva itt Kővágószőlősön ,,öltöztetik át" a Lada Samara ötajtós, 1500 köbcentiméteres változa­tát — ezt jelenleg Brüsszelben csinálják —, mely a Carlota nevet viseli. Ugyancsak a kö­zelmúltban jött létre a Zoli - trode Kft.-jük, mely vámügyin­tézéssel kibővített kereskedelmi szolgáltatást nyújt partnerei­nek. Mindenképpen említést érdemel a Garancia—Lagermax Kft., amely húsz személygép­kocsiszállító trélert üzemeltet: csupán érdekességként emli- tem meg, hogy az Országos Mentőszolgálat új Toyota-men- tőautói is a társaság trélerein étkeznek az országba. Ugyan­csak fontos a szerepe a Gar- ma Kft.-nek, mely a Szovjet­unióból történő gépkocsiim­port tevőleges végrehajtója. Az idén egyébként szintén 6000 autót hoznak be, köztük a Lada-motoros Moszkvics-Alekót és mikrobuszokat. öt év alatt a huszonötszö­rösére növekedett az árbevé­tel, mely 1990-ben elérte az egy milliárd forintot! Felmerül a kérdés, ha ilyen jól megy a cégnek, akkor miért váltott gazdálkodási formát?- Vártuk, hogy megszületik a szövetkezeti törvény, de ez még mindig várat magára - válaszol Komáromi István. — Ezért úgy döntött a szövetke­zet vezetősége, hogy lépünk: a szövetkezeti vagyont vagyon­jegy formájában lelosztottuk a tagok között, akik ezekkel lép­tek be a részvénytársaságba. Tehát alakítottunk egy zárt­körű Rt.-t, melynek működteté­se korszerűbb, mint a szövet­kezeté, s egy év elteltével na­gyobb lehetőségünk lesz kül­földi tőke bevonására. Ami a jövőt illeti, a Garan­cia továbbra is vállalkozás- barát marad. íme a legújabb példa: az ügyvezető igazgató néhány hét múlva az Egyesült Államokba utazik. Igen, Ame­rikából is szeretnének személy- gépkocsikat behozni. Újszerű használtakat, elérhető áron. . . Roszprim Nándor Millió feletti fizetés )r. Telkes vegyesvállalatok élére keres vezetőket „Kreatív? önálló? A nagy ehetőségre vár? Itt az alka- om, hogy bizonyítson! A siker iröme mellett évi 1 000 000 Ft eletti jövedelemre számíthat..." lyen, és ehhez hasonló hir- letésekkel gyakorta találkozni rostanában a „Dr. Telkes Jó- sef Vezetői Tanácsadó Iro- lája” cégér alatt.- Telkes úr, ön a Pécsi Or- ostudományi Egyetemen vég­ett. Miként lesz egy orvosból izletember, vállalatok élére ezetöket kereső „lejvadász"?- Igen, a POTE-n végez­em, majd pszichiátriai szak- izsgót tettem. Megelőző jel­egű pszichiátriai munkám so- án - mint páciensekkel — ta- ólkoztam vállalatvezetőkkel, nenedzserekkel. Talán ennyi apcsolódás van jelenlegi nunkám és az egykori között. ■Mindenesetre magam is me- ledzseralkat vagyok, ezért vól- oztattam pályát. Dr. Telkes igen agilis hir­dető. A Heti Világgazdaság cimű lapban egy olyan hir­detést is találtunk, amelyben nem más cég, hanem saját vállalkozása számára keres megfelelő embereket. (Felső­fokú végzettségű, vállalkozó­szellemű, dinamikus tanács­adókat a cég hamarosan meg­nyíló debreceni, győri, szegedi és pécsi képviseleteihez.)- Ezek szerint terjeszkedik irodája?- A budapesti központban heten dolgozunk és valóban megkezdtük az országos háló­zat kiépítését. Szekszárdon már működik képviseletünk, a pécsi ellátná majd Somogy megyét is, a szombathelyi pe­dig Zalát. A mi vezetőkiválasz­tási módszerünknek szerin­tem többek között az az elő­nye, hogy a pályázóknak az első fordulóban nem kell sze­mélyesen megjelenni nálunk. A kiválasztás több lépésben történik, a grafológián kívül élünk a telefon kínálta lehe­tőséggel is. Személyesen már csak azzal a néhány fővel keTI találkoznunk, akik az előzetes rostákon fennakadnak. S hogy miként kerül az al­kalmazott módszerek közé o grafológia? Előfordul, hogy a megrendelő cégvezető arra kí­váncsi, hogy fontosabb be­osztottjainak melyek az erős, s melyek a gyenge oldalai. Mire alkalmasak? Megbízható vezetők-e egyáltalán? Ha a cégvezető beküldi a fejvadász- irodába ezen beosztottak né­hány soros kézírását, a grafo­lógiai módszerek alkalmazá­sa választ adhat az előbbi kérdésekre. Ugyanez a mód­szer, a kézírás elemzése alkal­mas lehet egy üzleti partner „leinformátására" is, meg­tudhatja a megrendelő, hogy az illetőnek például milyen a viszonya a pénzhez. A nyugati színvonalú szol­gáltatás tehát már él és ter­jeszkedik hazánkban is. Nem kisebb megbízóknak dolgoznak Telkesék, mint a kamionjairól ismert Scania, vagy a szóra­koztató elektronikai eszközei­vel híressé vált Sony. Ez utób­bi például éppen pécsi szer­vizét akarja beindítani, s en­nek élére keresnek baranyai képviselőt. Az ajánlat több, mint jó . . . Balog N. Ne szülessenek újabb sérelmek! Nyílt levél Dr. Wekler Ferenchez A Parlament foglalkozik a kárpótlási törvénnyel,^a föld­törvénnyel. Rendkívüli felelősség hárul a képviselőkre, de különös a felelősségük azoknak, akik olyan ígéretekkel nyertek szavazatokat és ezen keresztül parlamenti képvi­selői megbízatást, amelyeket a falusi lakosság elhitt, el akart hinni! Ezek az Ígéretek úgy szóltak, hogy jogállam lesz, nem ismétlődnek a törvénysértések, nem születnek nemzetiségeket megbántó, megalázó törvények. Én most a nemzetiségekről szeretnék szólni, bár szárma­zásomnál fogva én vagyok az átlag magyar, hisz ereimben német, magyar és még talán horvát vér is csörgedez. A magyar falu minden gond ellenére a nyugalom példaképe. A régi sérelmek nagyrészt begyógyultak, a történelmi ese­mények során megbántott emberek megbékéltek egymás­sal, dolgoztak, összeházasodtak és még ez ideig nem néz­ték azt, hogy ki honnan jött. Ezek az újonnan születő törvények —, ismerem a terve­zetet - véget vetnek a békének. Ennek beláthatatlan kö­vetkezményei lehetnek. Ki dönti el, hogy ki a jogos tulajdonosa a földnek, a háznak? Annak a földnek, amelynek eredeti tulajdonosa német nemzetiségű, tőle elvették, de ő itt lakik a faluban. Elvették legtöbb esetben a házát is. Megkapta 1948-ban az, akit Szlovákiából vagy máshonnan idetelepítettek, ő 49-50-ben, amikor az első tsz megalakult, behozta a tsz- be. Ő kapja a földjáradékot, nevén van a föld és nevén van a ház. Nem akart ő sem saját akaratából ideköltözni, erre kényszerítették. Nem ő a hibás, ő is jogos tulajdo­nos! Az eredeti tulajdonos is, de a tervezet szerint ő me­gint károsult lesz. Hát van baj elég, kár újabbakat alkotni! Ennek a választókerületnek a lakossága azért szavazott Rád, mert elhitte választási beszéded gondolatait és el­várja, hogy úgy döntsenek a Parlamentben, hogy nyuga­lom maradjon a falvakban és ne szülessenek újabb sérel­mek. Ismerem tisztességedet, tudom, hogy megteszel mindent annak érdekében, hogy béke legyen falun. Dr. Herger László----------------------- * ---------------------------------------------­E z diszkriminácii! Két megjegyzést teszek a kárpótlási törvényjavaslattal kapcsolatban. A törvényjavaslat szerint az 1949. június 8-át követő időpont sérelmeit akarják kárpótolni. Ha ez így marad, akkor is e mondat folytatá­saként javaslom a hazai né­met nemzetiségűek esetében 1945. január 1-jét kárpótlási kiinduláspontként megjelöl­ni. Ellenkező esetben a németek semmit sem kapnak vissza, a magyarok meg — legalábbis e kárpótlási törvényjavaslat szerint - az elvett föld nagyságától füg­gően visszakapják annak 10-90°/0-át. Ez a negatív diszkriminináció az állam- polgári jogegyenlőséget is sérti és mint ilyen, alkot­mányellenes. 1949. június 8-ra ugyanis a német lakosságot már megfosztották tulajdonától, jelentős részüket kitelepítet­ték, másokat elkergettek lak­helyükről és csak egy töre­déküknek sikerült megúszni az ezzel járó lelki és anyagi sérelmeket. A német nemze­tiségűek megbüntetését a magyar állam a szovjet ha­talom segítségével össze- kapcsqjta a kollektív felelős- ségrevonással. Ez a saját állampolgáraival szemben el­követett súlyos hiba arra kell hogy kötelezze a mai ma­gyar parlamentet, hogy legalább most még egyszer ne folytatódhasson a német nemzetiségűekkel szemben semmilyen negatív diszkrimi­náció. Ez pedig csak akkor kerülhető el, ha ugyanabban a szövegösszefüggésben kü­lön kiemeljük, hogy őket kárpótolni nem az 1949, ha­nem 1945. január 1. után elkövetett sérelmek alapján kell. Ha e módosítást ezen a helyen nem iktatjuk be, ak­kor az általános indoklás második oldalán szereplő megállapítás szerint őket ké­sőbb fogják kárpótolni. Ez pedig szintén lehetetlen, mert 1949-ben a korábban németek tulajdonában lévő ingatlanok már 1—3 éve a székely, felvidéki és kelet­magyarországi betelepülők kezében voltak. így őket fogjuk kárpótolni és az igazi, eredeti kárvallottak még egyszer egy későbbi idő­pontban nyilván nem jelent­kezhetnek a kárpótlási ösz- szegért. Hiszen egy tulaj­dont nem fognak kétszer kárpótolni. A német nemze­tiségű magyar állampolgá­rok kárpótlását semmi esetre sem lehet későbbi időpontra halasztani és főleg csupán olyan alapon nem, hogy őket a kár korábban érte, mint a többi magyar állampol­gárt. A másik előterjesztési pont, amit kifogásolni sze­retnék, az az, hogy csak ki­zárólag a helyben lakók kaphatják vissza természet­ben földjüket. Gondolom, nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy a helyben lakókon kívül még azok is kaphassák vissza földjüket, akik egy bizonyos időn belül odaköltöznek vagy a meg­művelésről maguk gondos­kodnak. A mai közlekedési viszonyok között nem fontos az, hogy közvetlenül helyben lakjon a tulajdonos. A tu­lajdonos dolga, hogy a föld­jéhez való közlekedést meg­oldja. A kiutazókon kívül egy szűk réteg a panelból szívesen kiköltözne a saját vagy szülei szülőfalujába. Különösen az elmaradott tér­ségek fejlesztésében van en­nek jelentősége, mert pár fiatal és középkorú család letelepedése egy-egy elöre­gedő és elnéptelenedő falu­ba fejlődési kilátásokat ered­ményez és nagy jelentőség­gel lesz a helyi civil társa­dalmi élet alakulására is. Angliában a háború után a városi emberek, általában a középosztály kiáramlott a falvakba. Magyarországon — főleg a környezetvédelmi érdekek felerősödésével — s'zintén a várható egy he­lyenkénti kisebb-nagyobb visszaáramlás a falvakba. Mint ahogy már most is van erre példa, a földvisszaadás pedig csak erősítheti ezt q pozitív tendenciát. Mivel sem a kiutazás, sem a visszaköl- tözés nem lesz tömeges mé­retű, ezért az erre vállal­kozó, földjüket maguk mű­velők előtt nem szabadna leeresztenünk a sorompót. Dr. Kovács Teréz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom