Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-06 / 36. szám
991. február 6., szerda uj Dunantüii napló 3 Milyen lesz a pécsi Fema autós bevásárlóközpont? (Folytatás az 7. oldalról) De feledjük a múltot, s lézzünk körül ebben o „majd- lem kész", de imó>r így is im- jozáns ke re Skedelimi egységjen, mely a vásárlás egy ha- :á nkban még szinte ismereten módját nyújtja. A hármas agalású épület legyező a'laká észében lesz a 2500 négyet méter alapterületű hipermarket : bár itt még dolgoz- Tok az építők, a társaság már megvásárolta a legmagasabb műszaki és esztétikai színvonalat képviselő áruházi berendezéseik, vonalkódos áru- jelölésre alapozott lézeres letapogatású pénztárgéprendszer, a .mérlegek, csomagológépek zömét. Látványosságnak sem lesz utolsó, hogy a hipermarket akváriuma mellett lévő hűtőpulton jégdarasző- myegen helyezik el a bontott és szeletelt halféleségeket. Ugyancsak nem mindennapi „attrakciónak" ígérkezik, hogy a vevők szeme láttára', egy üvegfal mögött zajlik a hús- bontás, s előrecsamagolós. A bipermonketből feltekinthetünk az 1500 négyzetméteres galériára., ahol kis üzletekben divatárut, ékszeréket és sok más egyébét árusítanak o magán- kereskedők. Jelzi az igényességet, hogy miután mozgólépcsőn feljutottunk, szőnyeg- padlón lépked hetünk. A kupolától — itt kap helyet egyebek közt a ruhatár, o csomagmegőrzés — északra húzódik a fedett ^vásárlóutca., melyből jobbra, és balra üzletek sokasága nyílik, így például építőipari bemutatóterem, virágbolt, söröző... S lévén, hogy autós bevásárló- központ lesz o Fetma, ezért o létesítmény körül 500 személygépkocsi számára létesül parkoló, amit természetesen térítésmentesen ha'szná Ihat nak a látogatók. A Fellibaeh Rt. képviselőitől megtudtuk, úgynevezett városon kívüli kereskedelmet valósítanak meg, mely egyebek közt az á rstratégiáiban is megnyilvánul. A hipermarketben például úgynevezett diszkontárak is lesznek, ugyanakkor a galérián az igényesebb választékhoz igazodnak az árak ... A bevásárlóközpont a tervek szerint reggel 6 és este 7 óra között várja a vásárlókat. A tegnapi sajtótájékoztatón adták át az országosan meghirdetett névpályázat nyertesének a díjat: a Femai nevet — Féllbach-imarket — Nagy Zoltán szaaki közgazdász javasolta. Roszprim Nándor Folytatódott a kárpótlási törvényjavaslat vitája (Folytatás az 1. oldalról) úgy vélte, az Országgyűlésiek el keli végre döntenie: ti mellett is áll. Hangoztatta ovábbá: ha gátat szabnak a :ommunisták jelenlegi orgaz- )asúgónak, lépéseiket a nagy ömegek is támogatni fogják. Elszabadultak az indulatok, ralikor az ezután szót kérő \örsi Mátyás (SZDSZ) képvi- •elötől az elnöklő Szabad jyörgy megkérdezte: szemé- yes meg támad tatás címén kí- ráin-e szólni? A szabad de- nókrata honatya először is ütrambának minősítette o hóz- ilnök felvetését. Majd aggá- yosnak nevezte, hogy a Csur- cáéhoz hasonló típusú political és reklámizű felszólalások j parlamentben egyáltalán ífhangozhatnak. A vitába be- tapcsolódó Kónya Imre, az vIDF frakcióvezetője kiállt a íázelnök mellett, kérve, figyel- neztesse Eörsi Mátyást hang- íeméért. Majd Pozsgay Imre [MSZP) is felháborodásának idott hangot Eörsi Mátyás őt ;s a ház elnökét ért észrevé- elei miatt, mert szerinte ezrei o szabad demokrata képviselő lehetetlenné tette a ovábbi érdemi munkát. Szabad György a vitát leró rvo bejelentette: a pulpitusról saját személyét nem kívánja megvédeni, a T. Ház pedig lásson hozzá a kárpótlási törvényjavaslat általános vitájához. Megkezdve az érdemi munkát, a törvényjavaslat vitájában elsőként Kupa Mihály pénzügyminiszter kért szót, s ada tóikkal egészítette ki a hétfőn efhongzottakat. Kiemelte: figyelembe véve hazánk adósságait, a pénzügyi hiányokat, az inflációs hatásokat és a lakosság leterhelését, csak olyan kárpótlási megoldást tart elfogadhatónöik, amely — függetlenül a pótitilkai szempontoktól és a jogosultak körétől - nem haladja meg a 70-90 milliárd forintot. A képviselőcsoportok második vezérszónokaival folytatódott ezt követően a kárpótlási törvény általános vitája. Szabó Iván (MDF) a vitában eddig elhangzott pártvéleményekre reagált. A beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban egy szójátékot megemlítve kifejtette: bo a kárpótlási törvény igazságos, okkor nem jogszerű, ha jogszerű, akkor pedig nem igazságos. Ekt követően arra mutatott rá, hogy ai kárpótlási törvényt egy új társadalmi szerződésként keli értékelni, amelyet a néplképviseiet szerve, az Országgyűlés köt meg. Csak aikkor lehet elindítani a XXI. század magyar társadalmát, ha létrejön ez a szerződés. Hiszen új struktúrák, új tulajdonviszonyok alapjai körvonalazódnak ebben a szerződésben. Tardos Márton (SZDSZ) pártja második vezérszónokaiként hang súlyozta, hogy a gazdasági rendszerváltásra még mindig nem került sor. Két alapvető kérdés ímegol dósát 'tartotta fontosnak: kit alkarunk kárpótolni, illetve ezt a kárpótlást hogyan lelhet a privatizáció csato móljába terelni. Tardos Márton szerint olyan privatizációra van szükség, amelynek fontos résztvevője minden magyar állampolgár és az általuk létrehozott intézmények. Az SZDSZ rendkívül fontosnak tartja a belföldi kereslet megteremtését. A magyar tulajdonosok kezébe ennek a vagyonnak körülbelül 70 százalékának kellene kerülnie. Oláh Sándor, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka kifogásolta, hogy a Balsai István igazságügy-miniszter által előterjesztett kárpótlási törvény nem kellő gondossággal készült. Csehszlovák, német és szovjet példákat sorolt, ahol szerinte pontosabban, precízebben készítették-készí- tik elő a privatizációt. Kifejezte aggodalmát, hogy a kelet-európai országok közül, a kezdeti lendületünket elvesztve, utolsóként oldjuk majd meg a privatizáció kérdését. Nehezményezte, hogy a vitában azonos elvet és kárpótlási módot javasoltak az alapvetően eltérő tulajdonságú vagyonokra. A föld külön elbírálást érdemel, és ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az ingatlantulajdonokra vonatkozóan rendkívül megbízható adatok állnak rendelkezésre. A továbbiakban arra biztatta koalíciós partnerét, az MDF- et, hogy ne taktikázzanak tovább, álljanak elő az általuk javasolt igazi megoldási lehetőséggel. A kisgazdapárti szónok szavait követően Orbán Viktor kért szót, leszögezve: a Fidesz az összes morális érvet végig gondolta, amikor kialakította álláspontját a kárpótlási törvényjavaslatról. A frakcióvezető Oláh Sándor szavaira reagálva úgy fogalmazott: nem tűrik, hogy nézetüket morális szempontból bárki is kétségbe vonja. Egyébiránt pedig a Fidesz tagjai eleik révén éppoly érintettek a rendezésben, mint a kisgazdák - tette hozzá. A frakciók vezérszónokai sorában ezután Katona Béla ismertette az MSZP álláspontját. Mint mondta, a szocialisták támogatták, hogy e kérdés mielőbb a plénum elé kerüljön, a beterjesztett törvény- javaslatot azonban sem tartalmában, sem színvonalában nem tartják elfogadhatónak. A tervezet politikailag átgondolatlan, közgazdasági szempontból pedig megalapozatlan. A szónok szerint a képviselőknek nagyon sokat kell még dolgozniuk, hogy a társadalom számára elfogadható törvényjavaslat szülessen. A másik lehetséges út, hogy a kormány visszavonja, átdolgozza o tervezetet, s a Parlament többsége által elfogadható, új javaslatot terjeszt elő. Glattlelder Béla (Fidesz) a törvényjavaslat gazdasági kérdéseit elemezve kijelentette: a hatást nehéz megítélni, mert ma még azt sem tudni, hány hektár föld kerül vissza az egykori tulajdonosokhoz. A tervezetet bírálva kifogásolta: az Országgyűlésnek úgy kellene döntenie e kérdésről, hogy nem tudja, hány milliárd forintot juttat a volt tulajdonosoknak. A képviselő szerint a kárpótlási jegyek tovább növelik az ország nettó államadósságát. Ügy vélte, hogy az értékpapírok gyorsan fognak elértéktelenedni, s ez kedvezőtlen lehet más értékpapírok árfolyamára is. Rótt Nándor, a KDNP vezérszónoka egyetértett azokkal a képviselőkkel, akik szerint a kárpótlási törvény termőfölddel foglalkozó fejezete önmagában nem tisztázza a helyzetet. A kereszténydemokrata képviselő ugyancsak az új szövetkezeti és földtörvény szükségessége mellett érvelt. A vezérszónokok felszólalása után az elnöklő Szűrös Mátyás szünetet rendelt el. Délután interpellációkkal és kérdésekkel folytatta munkáját a Tisztelt Ház. Az interpellációkra megszabott idő elteltével a plénum áttért a kérdések megtárgyalására. Több mint két órát töltöttek a képviselők a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával, mégsem értek a részletes vita végére, mert a tervezethez újabb módosító indítványok érkeztek, s azokról bizottsági állásfoglalások méa nem születtek. Az elnöklő Dörnbach Alajos az elhúzódó vitára való tekintettel a tervezettnél csaknem fél órával később, este fél 7 órakor zárta be az Ország- gyűlés ülését. 200 millió forintos támogatás a kisebbségi szervezeteknek A törvényhozás utolsó napirendi pontként határozatot hozott a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költség- vetési támogatásáról. Az idei költségvetésben már jóváhagyott 200 millió forintos támogatás szétosztásáról intézkedő határozatot 199 szavazattal, 2 ellenében, 6 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Parlament. A határozatnak megfelelően a cigány szervezetek 81 millió, a német szervezetek 32 millió, a szlovák szervezetek 20,5 millió, a hor- vát szervezetek 18,5 millió, á román szervezetek 13 millió, a szerb és a szlovén szervezetek 7,5—7,5 millió forint támogatásban részesülnek. A Parlament döntése értelmében a támogatás összegéből 20 millió forint tartalékot is képeznek, amely az év közben alakuló új nemzetiségi és etnikai szervezetek működési [költségeire használható fel. A polgármester: Nem tudom magamat hova sorolni Csak az élelmiszerbolt környékén vannak emberek a Geresdlak— Püspöklak főutcáján Fotó: Läufer László „Elegünk van már a szavazásokból.. A nagyobb hagyja el a kisebbet - Szétszakad-e Geresdlak? — Nem tudom magamat hova sorolni, Püspöklakon születtem, Geresden van az otthonom — mondja Geresdlak polgármestere, Kiss György a múlt évben a község szétválasztásáról és elnevezéséről kirobbant vitával kapcsolatosan. A körzetesítés! és faluegyesítési hullámban házasították össze a nyolcszázas lélekszámú Püspöklakot a háromszáz lakosú Geresddel. Akkoriban nem kérdezték az emberek véleményét a frigyekről, és az egyesülés utáni új település- névről. A püspöklakiak erősen sérelmezték, hogy nevüket megcsonkították, most háromszázan fordultak az önkormányzathoz a válás igényével. Azóta a kedélyek lecsillapodtak, ugyanis helyi népszavazást kellene tartani a szétválasztásról és az újrakeresz- telésről is. — Elegünk van a szavazásokból, úgysem mennek el az emberek — mondja Bayer Ferenc helyi lakos a boltban. — Nem kell a népszavazást erőltetni, falugyűlést kell tartani. A fő kérdés, mi lesz a következménye az elszakadásnak, és hogyan járnánk vele anyagilag. Legyen egy község, egy önkormányzat, de az elnevezésben szerepeljen a Püspöklak név is. — Ne legyen válás — veszi át a szót Schenk Mihály. — A kis falvakat elsorvasztották, azért költöztünk mi is ide. Közösek az intézmények, mi értelme lenne a szétszakadásnak? Jórészt az idősebbek akarják azt, ők is inkább a névváltoztatás miatt.- Jobb volna együttmaradni - tolmácsolja társai véleményét a 18 éves Burka Erzsébet —, mi így szerettük meg a falut. A geresdieket egyébként nem kérdezték meg, de ők riern is akarnak válni. Alsó tagozatos általános iskola és alapfokú egészségügyi és szociális hálózat megléte mellett még számos szigorú követelményt kívánnak meg a jogszabályok az önálló községgé válás feltételéül. Ezenkívül a helyi népszavazás lebonyolítását az önkormányzatnak kell finanszíroznia. Többen kitartanak álláspontjuk mellett, igenis újra legyen a település neve Püspöklak, ha kell válás útján is. Sokan viszont számításba veszik, mit szabad, és mit nem, áldozni a nosztalgia oltárán, ahogy mondják Ge- resdlakon. Valóban jogos igény a név- változtatás kérése, de a jogi procedúra nem tesz különbséget Geresdlak, Pécs és Budapest között, ha névcseréről van szó. Az a lehetőség viszont adott, hogy a Geresdlak helyséqnévtábla alatt a Geresdlak-Püspöklak, illetve a Geresdlak—Geresd településrész-elnevezés szerepeljen a falu végén. Szíjártó J. Képernyő előtt Nulladik típusú televízió Minél sikertelenebb a jelen, annál fenyegetőbb a múlt. Halálos, önveszélyes logika. A léghajóból mindent ki kell dobni eszerint, ami előbb vagy utóbb csak nehezék lehet. Először csak a neurotikus lelkek koloncát, a nyelvet bűvészmutatványaival alázó verseket —, azután majd a táncokat, a könyveket és a tiszta szándékú, elemző ismeretterjesztést is. És ha már az utóbbinál, elsők között a gyerekeknek szánt műsoroknál tartunk, fel sem sejlik valami koncepcióféle, ami a hamvába hulló iskolatele- viziót — szegény, elárvult oktatásügyünk e jószóndékkal fabrikált mankóját még úgy- ahogy jellemezte, öveges professzor a személyiségével is iskolát teremtett — ő sajnos már nem lehet köztünk. De a Magyar Televíziónak mintha általában sem lenne szüksége személyiségekre — kivéve a még fel-fel- bukkanó kivételeket. Közülük egyet-egyet persze most a léghajóból szükséges kidobni a már említett okok miatt. Pedig a politikai vegyesfelvágottak közt Mester Ákos kiebrudalt Hírháttere volt a legemészthetőbb, mert tudtuk, hogy a köz érdekeit igyekszik képviselni lényegre törő szabatosság-’ gal — taktikai okokból sem hátrálva soha —, és mert a választott időpont szerint is többségünkhöz szólt. Pedig a bagolylelkű Napzárta mindent megtesz, néha már fél tízkor jelentkezik, de ettől még ugyanolyan jól betölti a hagyományos vásári tombola, a zsákbamacska szerepét. Többnyire csak annyit sejtünk, hogy az oldott fecsegés után a Tv2-ön most egy, fennköltebb következik, és meg is szokhattuk a képernyőt egyébként is uraló verbalizmust, amely fotelek fedezékéből, szakértők végtelen sorát citálva keresi esetenként a Bölcsek Kövét. Miközben nehezékeitől szabadul a léghajó, a sztárolásba is beletanulunk lassan. Mert van, akit mégiscsak vissza kell venni a kosárba, esetleg csak azért, Hogy jobban megülhessünk benne mi is. A demokráciákban a sztárolás a személyi kultusz bűnös hagyományát váltja fel valami eredendően újjal. Láthattuk, a legzajosabb kisgazdapárti képviselőért mindent megtett a Tv1-en a legutóbbi Hét, nehogy ez újabb, a televíziót is magával rántó kormánypárti belvillongásokhoz vezessen, és végre megbízható hermeneutikai elemzést kaphattunk a patakokban folyó vér aranykoronaértékéről is. Patakokban folyni azonban nem vért, hanem vizet és tejet láttunk. A víz a metrót öntötte el, a tej a kanális felé csörgedezett. Az Áfor kútjaiban csörgedező, drágán ránk sózott olajat viszont nem láttuk, a Mineralimpex 15 forintos árrésén nyert 2 forintot pedig nem értjük. Vártuk hát a slusszpoént, hogy a hazai árkartell bennfentesei megmagyarázzák majd ezt is, vagy leváltják őket, vagy rámutatnak, miért volt jobb az időt halogatni most is. Azt ugyan a hülye fejünkbe verték, hogy a parasztság a feldolgozóipar által szervezett hazugság áldozata, amikor tehenekkel vesződik, és így már értettük a bankok IMF-re kacsintó Salome-táncát a levágott tehénfejek előtt. A bombák okozta bagdadi mészárlás képsorain pedig már feledékenyen és kommentár nélkül ugrott át a Hét, kétségbeesetten szorítva ágyékához egy fügefalevéllé zsugorodó ENSZ-határozatot. Ez a televízió és a valóság már hamisítatlan, nulladik típusú találkozása volt. Bóka Róbert
