Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-06 / 36. szám

991. február 6., szerda uj Dunantüii napló 3 Milyen lesz a pécsi Fema autós bevásárlóközpont? (Folytatás az 7. oldalról) De feledjük a múltot, s lézzünk körül ebben o „majd- lem kész", de imó>r így is im- jozáns ke re Skedelimi egység­jen, mely a vásárlás egy ha- :á nkban még szinte ismeret­en módját nyújtja. A hármas agalású épület legyező a'laká észében lesz a 2500 négy­et méter alapterületű hiper­market : bár itt még dolgoz- Tok az építők, a társaság már megvásárolta a legmaga­sabb műszaki és esztétikai színvonalat képviselő áruházi berendezéseik, vonalkódos áru- jelölésre alapozott lézeres le­tapogatású pénztárgéprend­szer, a .mérlegek, csomagoló­gépek zömét. Látványosságnak sem lesz utolsó, hogy a hi­permarket akváriuma mellett lévő hűtőpulton jégdarasző- myegen helyezik el a bontott és szeletelt halféleségeket. Ugyancsak nem mindennapi „attrakciónak" ígérkezik, hogy a vevők szeme láttára', egy üvegfal mögött zajlik a hús- bontás, s előrecsamagolós. A bipermonketből feltekinthetünk az 1500 négyzetméteres galé­riára., ahol kis üzletekben di­vatárut, ékszeréket és sok más egyébét árusítanak o magán- kereskedők. Jelzi az igényes­séget, hogy miután mozgó­lépcsőn feljutottunk, szőnyeg- padlón lépked hetünk. A kupolától — itt kap he­lyet egyebek közt a ruhatár, o csomagmegőrzés — északra húzódik a fedett ^vásárló­utca., melyből jobbra, és balra üzletek sokasága nyílik, így például építőipari bemutató­terem, virágbolt, söröző... S lévén, hogy autós bevásárló- központ lesz o Fetma, ezért o létesítmény körül 500 sze­mélygépkocsi számára létesül parkoló, amit természetesen térítésmentesen ha'szná Ihat nak a látogatók. A Fellibaeh Rt. képviselőitől megtudtuk, úgynevezett váro­son kívüli kereskedelmet való­sítanak meg, mely egyebek közt az á rstratégiáiban is meg­nyilvánul. A hipermarketben például úgynevezett diszkont­árak is lesznek, ugyanakkor a galérián az igényesebb vá­lasztékhoz igazodnak az árak ... A bevásárlóközpont a tervek szerint reggel 6 és este 7 óra között várja a vá­sárlókat. A tegnapi sajtótájékoztatón adták át az országosan meg­hirdetett névpályázat nyertesé­nek a díjat: a Femai nevet — Féllbach-imarket — Nagy Zol­tán szaaki közgazdász java­solta. Roszprim Nándor Folytatódott a kárpótlási törvényjavaslat vitája (Folytatás az 1. oldalról) úgy vélte, az Országgyűlés­iek el keli végre döntenie: ti mellett is áll. Hangoztatta ovábbá: ha gátat szabnak a :ommunisták jelenlegi orgaz- )asúgónak, lépéseiket a nagy ömegek is támogatni fogják. Elszabadultak az indulatok, ralikor az ezután szót kérő \örsi Mátyás (SZDSZ) képvi- •elötől az elnöklő Szabad jyörgy megkérdezte: szemé- yes meg támad tatás címén kí- ráin-e szólni? A szabad de- nókrata honatya először is ütrambának minősítette o hóz- ilnök felvetését. Majd aggá- yosnak nevezte, hogy a Csur- cáéhoz hasonló típusú politi­cal és reklámizű felszólalások j parlamentben egyáltalán ífhangozhatnak. A vitába be- tapcsolódó Kónya Imre, az vIDF frakcióvezetője kiállt a íázelnök mellett, kérve, figyel- neztesse Eörsi Mátyást hang- íeméért. Majd Pozsgay Imre [MSZP) is felháborodásának idott hangot Eörsi Mátyás őt ;s a ház elnökét ért észrevé- elei miatt, mert szerinte ez­rei o szabad demokrata kép­viselő lehetetlenné tette a ovábbi érdemi munkát. Szabad György a vitát le­ró rvo bejelentette: a pulpi­tusról saját személyét nem kívánja megvédeni, a T. Ház pedig lásson hozzá a kárpót­lási törvényjavaslat általános vitájához. Megkezdve az érdemi mun­kát, a törvényjavaslat vitájá­ban elsőként Kupa Mihály pénzügyminiszter kért szót, s ada tóikkal egészítette ki a hét­főn efhongzottakat. Kiemelte: figyelembe véve hazánk adós­ságait, a pénzügyi hiányokat, az inflációs hatásokat és a lakosság leterhelését, csak olyan kárpótlási megoldást tart elfogadhatónöik, amely — függetlenül a pótitilkai szem­pontoktól és a jogosultak kö­rétől - nem haladja meg a 70-90 milliárd forintot. A képviselőcsoportok máso­dik vezérszónokaival folytató­dott ezt követően a kárpótlá­si törvény általános vitája. Szabó Iván (MDF) a vitá­ban eddig elhangzott pártvé­leményekre reagált. A beter­jesztett törvényjavaslattal kap­csolatban egy szójátékot meg­említve kifejtette: bo a kár­pótlási törvény igazságos, ok­kor nem jogszerű, ha jogsze­rű, akkor pedig nem igazsá­gos. Ekt követően arra mu­tatott rá, hogy ai kárpótlási törvényt egy új társadalmi szerződésként keli értékelni, amelyet a néplképviseiet szer­ve, az Országgyűlés köt meg. Csak aikkor lehet elindítani a XXI. század magyar társadal­mát, ha létrejön ez a szer­ződés. Hiszen új struktúrák, új tulajdonviszonyok alapjai kör­vonalazódnak ebben a szer­ződésben. Tardos Márton (SZDSZ) párt­ja második vezérszónokaiként hang súlyozta, hogy a gazda­sági rendszerváltásra még mindig nem került sor. Két alapvető kérdés ímegol dósát 'tartotta fontosnak: kit alka­runk kárpótolni, illetve ezt a kárpótlást hogyan lelhet a pri­vatizáció csato móljába terelni. Tardos Márton szerint olyan privatizációra van szükség, amelynek fontos résztvevője minden magyar állampolgár és az általuk létrehozott intéz­mények. Az SZDSZ rendkívül fontosnak tartja a belföldi ke­reslet megteremtését. A ma­gyar tulajdonosok kezébe en­nek a vagyonnak körülbelül 70 százalékának kellene ke­rülnie. Oláh Sándor, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka ki­fogásolta, hogy a Balsai Ist­ván igazságügy-miniszter által előterjesztett kárpótlási tör­vény nem kellő gondossággal készült. Csehszlovák, német és szovjet példákat sorolt, ahol szerinte pontosabban, precízebben készítették-készí- tik elő a privatizációt. Kife­jezte aggodalmát, hogy a ke­let-európai országok közül, a kezdeti lendületünket elveszt­ve, utolsóként oldjuk majd meg a privatizáció kérdését. Nehezményezte, hogy a vi­tában azonos elvet és kár­pótlási módot javasoltak az alapvetően eltérő tulajdonsá­gú vagyonokra. A föld külön elbírálást érdemel, és ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az ingatlantulajdonokra vonatko­zóan rendkívül megbízható adatok állnak rendelkezésre. A továbbiakban arra biztatta koalíciós partnerét, az MDF- et, hogy ne taktikázzanak to­vább, álljanak elő az általuk javasolt igazi megoldási lehe­tőséggel. A kisgazdapárti szónok sza­vait követően Orbán Viktor kért szót, leszögezve: a Fidesz az összes morális érvet végig gondolta, amikor kialakította álláspontját a kárpótlási tör­vényjavaslatról. A frakcióveze­tő Oláh Sándor szavaira rea­gálva úgy fogalmazott: nem tűrik, hogy nézetüket morális szempontból bárki is kétségbe vonja. Egyébiránt pedig a Fidesz tagjai eleik révén épp­oly érintettek a rendezésben, mint a kisgazdák - tette hoz­zá. A frakciók vezérszónokai so­rában ezután Katona Béla is­mertette az MSZP álláspont­ját. Mint mondta, a szocia­listák támogatták, hogy e kér­dés mielőbb a plénum elé ke­rüljön, a beterjesztett törvény- javaslatot azonban sem tar­talmában, sem színvonalában nem tartják elfogadhatónak. A tervezet politikailag átgon­dolatlan, közgazdasági szem­pontból pedig megalapozat­lan. A szónok szerint a képvise­lőknek nagyon sokat kell még dolgozniuk, hogy a társada­lom számára elfogadható tör­vényjavaslat szülessen. A má­sik lehetséges út, hogy a kor­mány visszavonja, átdolgozza o tervezetet, s a Parlament többsége által elfogadható, új javaslatot terjeszt elő. Glattlelder Béla (Fidesz) a törvényjavaslat gazdasági kér­déseit elemezve kijelentette: a hatást nehéz megítélni, mert ma még azt sem tudni, hány hektár föld kerül vissza az egykori tulajdonosokhoz. A tervezetet bírálva kifogásolta: az Országgyűlésnek úgy kelle­ne döntenie e kérdésről, hogy nem tudja, hány milliárd forintot juttat a volt tulajdo­nosoknak. A képviselő szerint a kárpótlási jegyek tovább nö­velik az ország nettó állam­adósságát. Ügy vélte, hogy az értékpapírok gyorsan fognak elértéktelenedni, s ez kedve­zőtlen lehet más értékpapírok árfolyamára is. Rótt Nándor, a KDNP vezér­szónoka egyetértett azokkal a képviselőkkel, akik szerint a kárpótlási törvény termőfölddel foglalkozó fejezete önmagában nem tisztázza a helyzetet. A kereszténydemokrata képviselő ugyancsak az új szövetkezeti és földtörvény szükségessége mellett érvelt. A vezérszónokok felszólalása után az elnöklő Szűrös Mátyás szünetet rendelt el. Délután interpellációkkal és kérdésekkel folytatta munkáját a Tisztelt Ház. Az interpellációkra megsza­bott idő elteltével a plénum áttért a kérdések megtárgya­lására. Több mint két órát töltöt­tek a képviselők a foglalkoz­tatás elősegítéséről és a mun­kanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával, mégsem értek a részletes vita végére, mert a tervezethez újabb módosító indítványok érkeztek, s azokról bizottsági állásfoglalások méa nem szü­lettek. Az elnöklő Dörnbach Alajos az elhúzódó vitára való tekin­tettel a tervezettnél csaknem fél órával később, este fél 7 órakor zárta be az Ország- gyűlés ülését. 200 millió forintos támogatás a kisebbségi szervezeteknek A törvényhozás utolsó napi­rendi pontként határozatot ho­zott a nemzeti és etnikai ki­sebbségi szervezetek költség- vetési támogatásáról. Az idei költségvetésben már jóváha­gyott 200 millió forintos tá­mogatás szétosztásáról intéz­kedő határozatot 199 szava­zattal, 2 ellenében, 6 tartóz­kodás mellett hagyta jóvá a Parlament. A határozatnak megfelelően a cigány szerve­zetek 81 millió, a német szer­vezetek 32 millió, a szlovák szervezetek 20,5 millió, a hor- vát szervezetek 18,5 millió, á román szervezetek 13 millió, a szerb és a szlovén szerve­zetek 7,5—7,5 millió forint tá­mogatásban részesülnek. A Parlament döntése értelmében a támogatás összegéből 20 millió forint tartalékot is ké­peznek, amely az év közben alakuló új nemzetiségi és et­nikai szervezetek működési [költségeire használható fel. A polgármester: Nem tudom magamat hova sorolni Csak az élelmiszerbolt környékén vannak emberek a Geresdlak— Püspöklak főutcáján Fotó: Läufer László „Elegünk van már a szavazásokból.. A nagyobb hagyja el a kisebbet - Szétszakad-e Geresdlak? — Nem tudom magamat ho­va sorolni, Püspöklakon szület­tem, Geresden van az ottho­nom — mondja Geresdlak pol­gármestere, Kiss György a múlt évben a község szétvá­lasztásáról és elnevezéséről ki­robbant vitával kapcsolatosan. A körzetesítés! és faluegyesí­tési hullámban házasították össze a nyolcszázas lélekszá­mú Püspöklakot a háromszáz lakosú Geresddel. Akkoriban nem kérdezték az emberek vé­leményét a frigyekről, és az egyesülés utáni új település- névről. A püspöklakiak erősen sérelmezték, hogy nevüket megcsonkították, most három­százan fordultak az önkor­mányzathoz a válás igényével. Azóta a kedélyek lecsilla­podtak, ugyanis helyi népsza­vazást kellene tartani a szét­választásról és az újrakeresz- telésről is. — Elegünk van a szavazá­sokból, úgysem mennek el az emberek — mondja Bayer Fe­renc helyi lakos a boltban. — Nem kell a népszavazást eről­tetni, falugyűlést kell tartani. A fő kérdés, mi lesz a követ­kezménye az elszakadásnak, és hogyan járnánk vele anya­gilag. Legyen egy község, egy önkormányzat, de az elneve­zésben szerepeljen a Püspök­lak név is. — Ne legyen válás — veszi át a szót Schenk Mihály. — A kis falvakat elsorvasztották, azért költöztünk mi is ide. Kö­zösek az intézmények, mi ér­telme lenne a szétszakadás­nak? Jórészt az idősebbek akarják azt, ők is inkább a névváltoztatás miatt.- Jobb volna együttmarad­ni - tolmácsolja társai véle­ményét a 18 éves Burka Er­zsébet —, mi így szerettük meg a falut. A geresdieket egyébként nem kérdezték meg, de ők riern is akarnak válni. Alsó tagozatos általános is­kola és alapfokú egészségügyi és szociális hálózat megléte mellett még számos szigorú követelményt kívánnak meg a jogszabályok az önálló község­gé válás feltételéül. Ezenkívül a helyi népszavazás lebonyo­lítását az önkormányzatnak kell finanszíroznia. Többen ki­tartanak álláspontjuk mellett, igenis újra legyen a település neve Püspöklak, ha kell válás útján is. Sokan viszont számí­tásba veszik, mit szabad, és mit nem, áldozni a nosztalgia oltárán, ahogy mondják Ge- resdlakon. Valóban jogos igény a név- változtatás kérése, de a jogi procedúra nem tesz különb­séget Geresdlak, Pécs és Bu­dapest között, ha névcseréről van szó. Az a lehetőség vi­szont adott, hogy a Geresd­lak helyséqnévtábla alatt a Geresdlak-Püspöklak, illetve a Geresdlak—Geresd település­rész-elnevezés szerepeljen a falu végén. Szíjártó J. Képernyő előtt Nulladik típusú televízió Minél sikertelenebb a je­len, annál fenyegetőbb a múlt. Halálos, önveszélyes logika. A léghajóból min­dent ki kell dobni eszerint, ami előbb vagy utóbb csak nehezék lehet. Először csak a neurotikus lelkek koloncát, a nyelvet bűvészmutatvá­nyaival alázó verseket —, azután majd a táncokat, a könyveket és a tiszta szán­dékú, elemző ismeretterjesz­tést is. És ha már az utób­binál, elsők között a gye­rekeknek szánt műsoroknál tartunk, fel sem sejlik vala­mi koncepcióféle, ami a hamvába hulló iskolatele- viziót — szegény, elárvult ok­tatásügyünk e jószóndékkal fabrikált mankóját még úgy- ahogy jellemezte, öveges professzor a személyiségével is iskolát teremtett — ő saj­nos már nem lehet köztünk. De a Magyar Televíziónak mintha általában sem len­ne szüksége személyiségek­re — kivéve a még fel-fel- bukkanó kivételeket. Közü­lük egyet-egyet persze most a léghajóból szükséges ki­dobni a már említett okok miatt. Pedig a politikai ve­gyesfelvágottak közt Mester Ákos kiebrudalt Hírháttere volt a legemészthetőbb, mert tudtuk, hogy a köz érdekeit igyekszik képviselni lényegre törő szabatosság-’ gal — taktikai okokból sem hátrálva soha —, és mert a választott időpont szerint is többségünkhöz szólt. Pedig a bagolylelkű Nap­zárta mindent megtesz, né­ha már fél tízkor jelentke­zik, de ettől még ugyan­olyan jól betölti a hagyo­mányos vásári tombola, a zsákbamacska szerepét. Többnyire csak annyit sej­tünk, hogy az oldott fecse­gés után a Tv2-ön most egy, fennköltebb következik, és meg is szokhattuk a kép­ernyőt egyébként is uraló verbalizmust, amely fotelek fedezékéből, szakértők vég­telen sorát citálva keresi esetenként a Bölcsek Kövét. Miközben nehezékeitől szabadul a léghajó, a sztá­rolásba is beletanulunk las­san. Mert van, akit mégis­csak vissza kell venni a ko­sárba, esetleg csak azért, Hogy jobban megülhessünk benne mi is. A demokrá­ciákban a sztárolás a sze­mélyi kultusz bűnös hagyo­mányát váltja fel valami eredendően újjal. Láthattuk, a legzajosabb kisgazdapárti képviselőért mindent megtett a Tv1-en a legutóbbi Hét, nehogy ez újabb, a televí­ziót is magával rántó kor­mánypárti belvillongásokhoz vezessen, és végre megbíz­ható hermeneutikai elemzést kaphattunk a patakokban folyó vér aranykoronaérté­kéről is. Patakokban folyni azonban nem vért, hanem vizet és tejet láttunk. A víz a metrót öntötte el, a tej a kanális felé csörgedezett. Az Áfor kútjaiban csörgede­ző, drágán ránk sózott olajat viszont nem láttuk, a Mine­ralimpex 15 forintos árrésén nyert 2 forintot pedig nem értjük. Vártuk hát a slussz­poént, hogy a hazai árkartell bennfentesei megmagyaráz­zák majd ezt is, vagy levált­ják őket, vagy rámutatnak, miért volt jobb az időt halo­gatni most is. Azt ugyan a hülye fe­jünkbe verték, hogy a pa­rasztság a feldolgozóipar által szervezett hazugság ál­dozata, amikor tehenekkel vesződik, és így már értet­tük a bankok IMF-re ka­csintó Salome-táncát a le­vágott tehénfejek előtt. A bombák okozta bagdadi mé­szárlás képsorain pedig már feledékenyen és kommentár nélkül ugrott át a Hét, két­ségbeesetten szorítva ágyé­kához egy fügefalevéllé zsu­gorodó ENSZ-határozatot. Ez a televízió és a valóság már hamisítatlan, nulladik típusú találkozása volt. Bóka Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom