Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-28 / 58. szám
1991. február 28., csütörtök uj Dunántúli napló 7 köteles átadni a város a gazdasági önállóságot is kívánó kistestvérnek. A polgármesteri hivatal illetékesei azt vallják, ha ennyi mindent - beleértve természetesen a pénzt is — akarnak, legyenek teljesen önállóak. Tizmillió forint körüli összeget számoltak ki nekik járó pénzként a mánfaiak, s legfőbb érvként azt hangoztatják, saját ügyeikben maguk akarnak dönteni, mert meggyőződésük, hogy falun belül jobban tudnának gazdálkodni eredményesebben tudnák irányítani az 1063 lakos sorsát. Felkeresték már a köztársasági megbízottat is. Schmidt Zoltán elmondása szerint dr. Bőgner Miklós megerősítette őket törvényértelmezésük helyességében, s arra biztatta őket, valósítsák meg elképzeléseiket, kérve a működéshez szükséges anyagiakat is. Februárban újabb kérelem került Tóth József polgármester asztalára a mánfaiaktól, s várhatóan márciusban születik meg a végleges döntés. G. G. Ismét önálló lett az egykori Zengőaljai Á. G. Halas után ehhez megvan a szükséges tömegtakarmány — egy export- ügyekkel is foglalkozó kereskedő cég már jelentkezett a témában a gazdaságnál. Gazdasági önállóságot kíván a „kistestvér” Mánfa látképe Fotó: Szundi György Megvalósulnak a mánfaiak vágyai? Schmidt Józselné tanácselnöknek nem volt mit tennie, a mánfai tanácstestülettel együtt tudomásul vette a központi rendlekezést, s ezzel megszűnt az ősidők óta független Mánfa község önállósága. 1958 novemberét írták, amikor a kényszerű egyesítéssel Komló része lett a település. Az egykori tanácselnökasszony fia, Schmidt Zoltán komló-mánfai területi önkormányzati képviselő 1990 decemberében juttatott el levelet a polgármesteri hivatalba, amelyben a falu akaratát kifejezve kérte, biztosítsák számukra a településrészi önkormányzat létrehozását. — Amióta megjelent az ön- kormányzati törvény, s abból nyilvánvalóan kiderült, lehetőségünk van az önállóságra — mondja Schmidt Zoltán —, felerősödtek ezek a hangok, amelyek az elválást követelik. Sok-sok beszélgetés után döntöttünk úgy a kellő feltételek hiánya miatt, nem a teljes elszakadást kell kezdeményeznünk, hanem csak a település- részi önkormányzat létrehozását, azzal a kitétellel, hogy saját gazdasági ügyeinket a falun belül kívánjuk intézni. A mánfaiak szeretnék maguk irányítani kultúrotthonuk, óvodájuk működését, vállalnák az úgynevezett kommunális feladatokat (közvilágítás, utak, hidak, árkok karbantartása, tisztítása, köztemető fenntartása, környezetvédelmi ügyek). Emellett a második félévtől fa- luteleviziót működtetnének, s a Vöröskereszttel karöltve öregek napközi otthonát kívánnak létrehozni, biztosítva az idősek étkeztetését, s a helyi lakosság segélyezéséről is önállóan szeretnének dönteni. Ezen feladatok ellátásához kérik a várostól lakóik számának arányában a normatív állami támogatásokat, a személyi jövedelemadó rájuk eső részét és a faluból befolyó lakossági adót. Itt kezdődnek a bökkenők, amelyekben az eddigi több- fordulós tárgyalások után sem sikerült megegyezni. Senki nem vitatja, hogy a komlói képviselőtestület nem tagadhatja meg a mánfaiak kérését —, törvény ebben a kérdésben egyértelműen szabályoz. A vita azon van, milyen feladatokat és milyen pénzeszközöket amely 130 tonna termést produkált hektáronként. A gyümölcs minőségére jellemző, hogy az értékesítési átlagár 40 Ft/ikg volt. Ugyanezt a telepítési módot lehet alkalmazni alma, cseresznye, meggy stb. gyümölcsfajoknál is. Az előadó külön kiemelte a Pécsett sikerrel termeszthető mandula telepíthetőségét is. összefoglalva a jövő kisüzemi gyümölcsöse: kis területen sűrű állományú telepítés, gyümölcsfajra való tekintet nélkül. Ez a telepítési mód területtakarékos, egységre vetítve hihetetlen nagy mennyiségű termést produkál, ezen túlmenően növényvédő szer és munkaerő-takarékos. Szilvából pl. 800 kg-ot szed egy ember egy munkanap alatt. A permetezésnél pedig — mivel kicsi a lombkorona - kevesebb vegyszert kell felhasználni. Ugyanilyen takarékosság jellemzi a talajművelést is. A kistermelők a kísérleti eredményeket és a távlati tervet örömmel fogadják, most már csupán a faiskoláknak kell a legsürgősebben az ilyen irányú igényekhez igazodni és facsemetékből a szükségletet kielégíteni. Dr. Tamcsu József, a szövetség elnökhelyettese A Pécsváradi Á. G.-hoz tartozó 4100 hektár földterületből 2900 hektár a szántó. Az állatállomány csökkenésével együtt mérséklődik a takarmánynövény-termesztés is, a felszabadult földekre ipari növények kerülnek: repce, napraforgó, valamint exportra szánt facélia, cirokmag, köles. A trágyázásban ez évtől fordulat áll be: műtrágyázás helyett fokozatosan áttérnek az istállótrágyázásra. Felhasználják a sertéstelepről kikerülő hígtrágyát is. Az erőgépek idősek, de a javítóműhely dolgozóinak szaktudása ezt ellensúlyozza. A betakarító gépsor elfogadható állapotú, a Claas Dominatorok két—hatévesek. Csokoládépusztán felszabadult égy közel kétezer négyzetméteres tárolóhely — ugyanis a sertéstakarmányozáshoz szükséges adalékanyagok napi szállítását vállalta a gabonaforgalmi vállalat, így nincs szükség nagy mennyiség hosz- szadalmas tárolására, viszont raktározási célra ez kiváló. E tárolóhelyet vagy bérbe adja a gazdaság, vagy bekapcsolódik különböző kereskedelmi tevékenységekbe. A szolgáltató részleg - a javítás és a szállítás — is átalakul: a mezőgazdasági tevékenység kiszolgálása mellett vállalnak saját dolgozóknak, idegeneknek gépjárműjavítást, az egykor jól működő fejőgépszerviz megmaradt szakemberei (vizszerelők, fejőgépszerelők) továbbra is a Pécsi A. G.-nak szolgáltatnak. A saját alkalmazottakat szállitó buszokat összevont munkakörű dolgozók vezetik, a sofőrök a buszról átülnek a markolóra, vagy bemennek a szerelőműhelybe, s műszak végén ismét sofőrökké válnak. A gazdaság vezetése minőségi munkát vár el minden dolgozótól. Hogy cserébe mit kínál? Az adómentes 18 százalékos béremelést, természetbeni juttatásokat (húst és hús- készítményeket önköltségi áron), az eddigi 10—13 mázsa illetménykukorica helyett 20— 25 mázsát, bevezetik a részes- művelést (ez ötvenezer forint jövedelemig adómentes!). Ugyanakkor megszüntetik az üzemi konyhát — hiszen csak páran vették igénybe -, viszont helyette lesz tésztaüzem, ahol munkához juthatnak azok, akik az átcsoportosítások során munka nélkül maradnak. L. Cs. K. genetikailag törpésített őszibarackból és nektarinból (kopasz barack) például 4200 db-ot telepítenek 1 hektárra és terméshozama 150 tonna/ hektár. Éppen ezért — hangsúlyozta az előadó — már a közeljövő gyümölcstelepítési koncepciója nem a száz hektárokban való gondolkodás lesz, hanem a darabszám. A privatizáció, a kisüzemi magángazdálkodás megvalósulása kapcsán ugyanis a kiültetendő gyümölcsfák darabszámúban való gondolkodás lesz majd a meghatározó. Egy 400 négyszögöles (1440 négyzetméter) területre ugyanis 576 őszibarack — vagy nektarin — fát lehet ültetni, amely, ha ősszel szakszerűen elültették, tavasszal már virágzik és némi termést is hoz. A második évben pedig 'már 3-5 kg/fa termést képes teremni. Az ültetvény telepítési költsége így - bár kétségtelen, magasabb a hagyományosnál — 3—4 év alatt megtérül. A diaképeken láttuk, hogy egy 4 éves fa alig nagyobb egy paradicsomtőnél, rajta 10-11 kg gyönyörűen beszíneződött, I. osztályú minőségű gyümölccsel. Az előadó minden állítását a hazai kísérletekről készített diaképekkel támasztotta alá. Siklóson pl. olyan 5x3 m-re telepített szilvást láthattunk, lasztották három jelölt közül. Mándy Lorándnak szavaztak bizalmat. 43 éves, közel huszonöt éve a gazdaság dolgozója, felsőfokú iskolai végzettségű agrárszakember, állattenyésztésben és növénytermesztésben egyaránt otthon van, a Pécsi A. G. 3-os, csokoládépusztai kerületének volt az igazgatója. 4200 fácska egy hektáron Rendkívül érdekes és tanulságos előadás hangzott el a Kistermelők Baranya Megyei Szövetségének szervezésében megtartott gyümölcstermesztéssel kapcsolatos előadáson. Annak előrebocsátásával, hogy megyénk ökológiai adottságai igen jók, de ezt messze nem használjuk ki, dr. Sípos Lajos, a Kertészeti Egyetem kutatásfejlesztési osztályának vezetője diaképekkel illusztrálva lenyűgözően bizonyította, hogy miként lehet kis területre genetikailag vagy ún. közbeoltással törpésített gyümölcsfákból akár több ezer darabot is telepíteni egy hektárra, szinte hihetetlen mennyiségre növelve ezáltal a terméshozamot. A Nosztalgiázás helyett az ész győzött Szilágypusztán: a volt Zengőaljai Állami Gazdaság Pécsvárad néven kezdett az önálló élethez. Az indoklás egyszerű: Pécsvárad országszerte ismert, így bárki be tudja mérni a Pécsváradi Állami Gazdaság működési körzetét. Pár szót a múltról: 1974- :ben szűnt meg a Zengőaljai A. G., ekkor vonták össze a Pécsi Á. G.-val.- A Bonyhádtól Harkányig húzódás is jelzi, hogy túlméretezett nagyüzemről volt szó — mondja Mándy Loránd, a Pécsváradi A. G. február 5-én választott igazgatója. — Ezt már az összevonáskor is tudtuk, mégis 1990. december 31- ig kellett várni az önállósulással. A Pécsi Állami Gazdaság dolgozóinak kilencvennégy százaléka szavazott a 'Szétválásra, a mi területünkön, a Csokoládépusztán és Szilágypusztán ez az igény kilencvenkilenc százalékos volt. A Pécsváradi Á. G. lényegében a volt Zengőaljai A. G. területén működik szilágy- pusztai központtal. Kétszázhetven dolgozója van. Az osztozkodás alapja a vagyon ■bruttó értékének aránya, azaz 43 százalék a Pécsváradi A. G.-hoz, 57 százalék a Pécsi Á. G.-hoz került. A hiteleket a beruházás helyéhez kötötték, Így Pécsváradnak kevés hiteltartozás jutott, mivel beruházás sem volt itt az utóbbi időben. (A félmilliárdos vagyon végleges szétosztása a mérleg elkészülte után történik meg.) Ez évtől tehát ismét önálló a volt Zengőal'jaí, a mostani Pécsváradi Állami Gazdaság. Az alapító okiratot január 10- én írta alá Nagy Ferenc József. Az igazgatói állást meghirdetni csak ezt követően lehetett. A választás február 5- én megtörtént, de mindaddig sok minden nehezítette az állami gazdaság működését. Például felelős vezető hiányában nem nyithattak bankszámlát, nem juthattak hitelhez, azaz a mindennapi árbevételből fedezték a kiadásokat. Mindez jó iskola volt: megtanulták megfogni a forintokat! Intézkedések sora következett, köztük ilyen: az olajkályhákat kirakták, helyükbe vaskályhák kerültek, Ingyen fa — a gazdaság erdeiből — meltegiti a helyiségeket. Mindent csők készpénzért vásárolnak az „Addig nyújtózkodj, míg a takaród ér"-elv alapján. A központi stáb kialakítását házon belül oldották ,meg, egyetlen új embert vettek fel, a főkönyvelőt. Az igazgatót a dolgozók váezerötszázas létszámával. A jelenlegi piaci helyzet rákényszeríti a gazdaságot, hogy ezer-ezerkétszáz kocára csökkentse az állományt. Az értékesítésben a fő partner eddig a Möbiusz Húsipari Vállalat volt. Ezt a kapcsolatot megtartja, de ugyanakkor szélesíti o gazdaság a partneri kört: keresik a vállalkozó kereskedőket, valamint nagyobb felhasználókat (iskolák, óvodák, egyéb intézmények konyháit, éttermeket), hogy közvetlenül a gazdaság vágóhidjáról szállítsák el a húsárut és a kéA Pécsi Állami Gazdaság csokoládépusztai sertéstelepe Fotó: Szundi György — Van jövőjük az állami gazdaságoknak? — kérdezem az igazgatót. — Van. Persze, könnyebb lenne a helyzet, ha kész törvények lennének már, kárpótlásról, tulajdonrendezésről. A mi feladatunk most a pénzügyi stabilizálás, az egységek önállóságának megteremtése, és ezt követheti majd egy privatizációs javaslat elkészítése. Az önállóság pár hete alatt lényegi változások történtek. Megszűnt a két kerület, helyettük üzemegységek működnek: sertés- és takarmány-, növendéküszö-telep, hízómar- hatelep. növénytermesztési üzemegység, szolgáltató (szállítás, javítás), vágóhíd. Baranya legnagyobb sertéstelepe a csokoládépusztai, szitményeket. Jelenleg tizenöt partnerrel áll kapcsolatban a gazdaság, hetente kétszáz feldolgozott sertésre van igény, de tudnának szállítani heti .három száz ötve net. A vágóhídon felkészülnek a zsirsütés- re és csomagolásra is. Az üszőtelep továbbra is ellátja a Pécsi Állami Gazdaságot — mint vevőt — a tiszta vérű, értékes holstein-friz egye- dékkel. Növeodéküszők tartására kooperációra hajlandó gazdaságot keresnek: a Pécsi A. G.-val már tárgyaltak e kérdésről, de van még férőhely a most ötszázas létszámú üszötelepen (150-200 állatnak lenne még helye). A gazdaság emberei gondolkodnak azon is, hogy a hízómarhatelepen bérhizlalást vállalnak, Gyümölcstermesztésünk távlatai Mandulafák Pécsett, a Kálvária-dombon Fotó: Horváth Norbert
