Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-28 / 58. szám

1991. február 28., csütörtök uj Dunántúli napló 7 köteles átadni a város a gazdasági önállóságot is kívá­nó kistestvérnek. A polgármes­teri hivatal illetékesei azt vall­ják, ha ennyi mindent - bele­értve természetesen a pénzt is — akarnak, legyenek telje­sen önállóak. Tizmillió forint körüli össze­get számoltak ki nekik járó pénzként a mánfaiak, s leg­főbb érvként azt hangoztatják, saját ügyeikben maguk akarnak dönteni, mert meggyőződésük, hogy falun belül jobban tudná­nak gazdálkodni eredménye­sebben tudnák irányítani az 1063 lakos sorsát. Felkeresték már a köztársasági megbízottat is. Schmidt Zoltán elmondása szerint dr. Bőgner Miklós meg­erősítette őket törvényértelme­zésük helyességében, s arra biztatta őket, valósítsák meg elképzeléseiket, kérve a műkö­déshez szükséges anyagia­kat is. Februárban újabb kérelem került Tóth József polgármester asztalára a mánfaiaktól, s vár­hatóan márciusban születik meg a végleges döntés. G. G. Ismét önálló lett az egykori Zengőaljai Á. G. Halas után ehhez megvan a szükséges tö­megtakarmány — egy export- ügyekkel is foglalkozó keres­kedő cég már jelentkezett a témában a gazdaságnál. Gazdasági önállóságot kíván a „kistestvér” Mánfa látképe Fotó: Szundi György Megvalósulnak a mánfaiak vágyai? Schmidt Józselné tanács­elnöknek nem volt mit tennie, a mánfai tanácstestülettel együtt tudomásul vette a köz­ponti rendlekezést, s ezzel megszűnt az ősidők óta füg­getlen Mánfa község önálló­sága. 1958 novemberét írták, amikor a kényszerű egyesítés­sel Komló része lett a telepü­lés. Az egykori tanácselnök­asszony fia, Schmidt Zoltán komló-mánfai területi önkor­mányzati képviselő 1990 de­cemberében juttatott el leve­let a polgármesteri hivatalba, amelyben a falu akaratát kife­jezve kérte, biztosítsák szá­mukra a településrészi önkor­mányzat létrehozását. — Amióta megjelent az ön- kormányzati törvény, s abból nyilvánvalóan kiderült, lehető­ségünk van az önállóságra — mondja Schmidt Zoltán —, felerősödtek ezek a hangok, amelyek az elválást követelik. Sok-sok beszélgetés után dön­töttünk úgy a kellő feltételek hiánya miatt, nem a teljes el­szakadást kell kezdeményez­nünk, hanem csak a település- részi önkormányzat létrehozá­sát, azzal a kitétellel, hogy sa­ját gazdasági ügyeinket a fa­lun belül kívánjuk intézni. A mánfaiak szeretnék ma­guk irányítani kultúrotthonuk, óvodájuk működését, vállalnák az úgynevezett kommunális fel­adatokat (közvilágítás, utak, hidak, árkok karbantartása, tisztítása, köztemető fenntartá­sa, környezetvédelmi ügyek). Emellett a második félévtől fa- luteleviziót működtetnének, s a Vöröskereszttel karöltve öregek napközi otthonát kívánnak lét­rehozni, biztosítva az idősek étkeztetését, s a helyi lakos­ság segélyezéséről is önállóan szeretnének dönteni. Ezen feladatok ellátásához kérik a várostól lakóik számá­nak arányában a normatív állami támogatásokat, a sze­mélyi jövedelemadó rájuk eső részét és a faluból befolyó lakossági adót. Itt kezdődnek a bökkenők, amelyekben az eddigi több- fordulós tárgyalások után sem sikerült megegyezni. Senki nem vitatja, hogy a komlói képviselőtestület nem tagad­hatja meg a mánfaiak kérését —, törvény ebben a kérdésben egyértelműen szabályoz. A vi­ta azon van, milyen feladato­kat és milyen pénzeszközöket amely 130 tonna termést pro­dukált hektáronként. A gyü­mölcs minőségére jellemző, hogy az értékesítési átlagár 40 Ft/ikg volt. Ugyanezt a telepítési módot lehet alkalmazni alma, cse­resznye, meggy stb. gyümölcs­fajoknál is. Az előadó külön kiemelte a Pécsett sikerrel ter­meszthető mandula telepíthe­tőségét is. összefoglalva a jövő kisüze­mi gyümölcsöse: kis területen sűrű állományú telepítés, gyümölcsfajra való tekintet nélkül. Ez a telepítési mód területtakarékos, egységre ve­títve hihetetlen nagy mennyi­ségű termést produkál, ezen túlmenően növényvédő szer és munkaerő-takarékos. Szilvából pl. 800 kg-ot szed egy ember egy munkanap alatt. A per­metezésnél pedig — mivel ki­csi a lombkorona - kevesebb vegyszert kell felhasználni. Ugyanilyen takarékosság jel­lemzi a talajművelést is. A kistermelők a kísérleti eredmé­nyeket és a távlati tervet örömmel fogadják, most már csupán a faiskoláknak kell a legsürgősebben az ilyen irá­nyú igényekhez igazodni és facsemetékből a szükségletet kielégíteni. Dr. Tamcsu József, a szövetség elnökhelyettese A Pécsváradi Á. G.-hoz tar­tozó 4100 hektár földterület­ből 2900 hektár a szántó. Az állatállomány csökkenésével együtt mérséklődik a takar­mánynövény-termesztés is, a felszabadult földekre ipari nö­vények kerülnek: repce, nap­raforgó, valamint exportra szánt facélia, cirokmag, köles. A trágyázásban ez évtől for­dulat áll be: műtrágyázás he­lyett fokozatosan áttérnek az istállótrágyázásra. Felhasznál­ják a sertéstelepről kikerülő hígtrágyát is. Az erőgépek idősek, de a javítóműhely dolgozóinak szak­tudása ezt ellensúlyozza. A betakarító gépsor elfogadható állapotú, a Claas Dominatorok két—hatévesek. Csokoládépusztán felszaba­dult égy közel kétezer négy­zetméteres tárolóhely — ugyan­is a sertéstakarmányozáshoz szükséges adalékanyagok napi szállítását vállalta a gabona­forgalmi vállalat, így nincs szükség nagy mennyiség hosz- szadalmas tárolására, viszont raktározási célra ez kiváló. E tárolóhelyet vagy bérbe adja a gazdaság, vagy bekapcsoló­dik különböző kereskedelmi te­vékenységekbe. A szolgáltató részleg - a javítás és a szállítás — is át­alakul: a mezőgazdasági te­vékenység kiszolgálása mellett vállalnak saját dolgozóknak, idegeneknek gépjárműjavítást, az egykor jól működő fejő­gépszerviz megmaradt szak­emberei (vizszerelők, fejőgép­szerelők) továbbra is a Pécsi A. G.-nak szolgáltatnak. A sa­ját alkalmazottakat szállitó buszokat összevont munkakörű dolgozók vezetik, a sofőrök a buszról átülnek a markolóra, vagy bemennek a szerelőmű­helybe, s műszak végén ismét sofőrökké válnak. A gazdaság vezetése minő­ségi munkát vár el minden dolgozótól. Hogy cserébe mit kínál? Az adómentes 18 szá­zalékos béremelést, természet­beni juttatásokat (húst és hús- készítményeket önköltségi áron), az eddigi 10—13 mázsa illetménykukorica helyett 20— 25 mázsát, bevezetik a részes- művelést (ez ötvenezer forint jövedelemig adómentes!). Ugyanakkor megszüntetik az üzemi konyhát — hiszen csak páran vették igénybe -, vi­szont helyette lesz tésztaüzem, ahol munkához juthatnak azok, akik az átcsoportosítások so­rán munka nélkül maradnak. L. Cs. K. genetikailag törpésített őszi­barackból és nektarinból (ko­pasz barack) például 4200 db-ot telepítenek 1 hektárra és terméshozama 150 tonna/ hektár. Éppen ezért — hang­súlyozta az előadó — már a közeljövő gyümölcstelepítési koncepciója nem a száz hek­tárokban való gondolkodás lesz, hanem a darabszám. A privatizáció, a kisüzemi magángazdálkodás megvalósu­lása kapcsán ugyanis a kiül­tetendő gyümölcsfák darab­számúban való gondolkodás lesz majd a meghatározó. Egy 400 négyszögöles (1440 négy­zetméter) területre ugyanis 576 őszibarack — vagy nektarin — fát lehet ültetni, amely, ha ősszel szakszerűen elültették, tavasszal már virágzik és né­mi termést is hoz. A második évben pedig 'már 3-5 kg/fa termést képes teremni. Az ül­tetvény telepítési költsége így - bár kétségtelen, magasabb a hagyományosnál — 3—4 év alatt megtérül. A diaképeken láttuk, hogy egy 4 éves fa alig nagyobb egy paradicsom­tőnél, rajta 10-11 kg gyönyö­rűen beszíneződött, I. osztályú minőségű gyümölccsel. Az előadó minden állítását a hazai kísérletekről készített diaképekkel támasztotta alá. Siklóson pl. olyan 5x3 m-re telepített szilvást láthattunk, lasztották három jelölt közül. Mándy Lorándnak szavaztak bizalmat. 43 éves, közel hu­szonöt éve a gazdaság dol­gozója, felsőfokú iskolai vég­zettségű agrárszakember, ál­lattenyésztésben és növényter­mesztésben egyaránt otthon van, a Pécsi A. G. 3-os, cso­koládépusztai kerületének volt az igazgatója. 4200 fácska egy hektáron Rendkívül érdekes és tanul­ságos előadás hangzott el a Kistermelők Baranya Megyei Szövetségének szervezésében megtartott gyümölcstermesztés­sel kapcsolatos előadáson. Annak előrebocsátásával, hogy megyénk ökológiai adott­ságai igen jók, de ezt messze nem használjuk ki, dr. Sípos Lajos, a Kertészeti Egyetem ku­tatásfejlesztési osztályának ve­zetője diaképekkel illusztrálva lenyűgözően bizonyította, hogy miként lehet kis területre ge­netikailag vagy ún. közbeol­tással törpésített gyümölcsfák­ból akár több ezer darabot is telepíteni egy hektárra, szinte hihetetlen mennyiségre növelve ezáltal a terméshozamot. A Nosztalgiázás helyett az ész győzött Szilágypusztán: a volt Zengőaljai Állami Gazdaság Pécsvárad néven kezdett az önálló élethez. Az indoklás egyszerű: Pécsvárad országszerte ismert, így bárki be tudja mérni a Pécsváradi Állami Gazdaság mű­ködési körzetét. Pár szót a múltról: 1974- :ben szűnt meg a Zengőaljai A. G., ekkor vonták össze a Pécsi Á. G.-val.- A Bonyhádtól Harkányig húzódás is jelzi, hogy túlmé­retezett nagyüzemről volt szó — mondja Mándy Loránd, a Pécsváradi A. G. február 5-én választott igazgatója. — Ezt már az összevonáskor is tud­tuk, mégis 1990. december 31- ig kellett várni az önállósu­lással. A Pécsi Állami Gazda­ság dolgozóinak kilencvennégy százaléka szavazott a 'Szétvá­lásra, a mi területünkön, a Csokoládépusztán és Szilágy­pusztán ez az igény kilencven­kilenc százalékos volt. A Pécsváradi Á. G. lénye­gében a volt Zengőaljai A. G. területén működik szilágy- pusztai központtal. Kétszáz­hetven dolgozója van. Az osz­tozkodás alapja a vagyon ■bruttó értékének aránya, azaz 43 százalék a Pécsváradi A. G.-hoz, 57 százalék a Pécsi Á. G.-hoz került. A hiteleket a beruházás helyéhez kötöt­ték, Így Pécsváradnak kevés hiteltartozás jutott, mivel be­ruházás sem volt itt az utóbbi időben. (A félmilliárdos va­gyon végleges szétosztása a mérleg elkészülte után törté­nik meg.) Ez évtől tehát ismét önálló a volt Zengőal'jaí, a mostani Pécsváradi Állami Gazdaság. Az alapító okiratot január 10- én írta alá Nagy Ferenc Jó­zsef. Az igazgatói állást meg­hirdetni csak ezt követően le­hetett. A választás február 5- én megtörtént, de mindaddig sok minden nehezítette az ál­lami gazdaság működését. Például felelős vezető hiányá­ban nem nyithattak bankszám­lát, nem juthattak hitelhez, azaz a mindennapi árbevé­telből fedezték a kiadásokat. Mindez jó iskola volt: megta­nulták megfogni a forintokat! Intézkedések sora következett, köztük ilyen: az olajkályhákat kirakták, helyükbe vaskályhák kerültek, Ingyen fa — a gaz­daság erdeiből — meltegiti a helyiségeket. Mindent csők készpénzért vásárolnak az „Addig nyújtózkodj, míg a ta­karód ér"-elv alapján. A köz­ponti stáb kialakítását házon belül oldották ,meg, egyetlen új embert vettek fel, a fő­könyvelőt. Az igazgatót a dolgozók vá­ezerötszázas létszámával. A jelenlegi piaci helyzet rákény­szeríti a gazdaságot, hogy ezer-ezerkétszáz kocára csök­kentse az állományt. Az érté­kesítésben a fő partner eddig a Möbiusz Húsipari Vállalat volt. Ezt a kapcsolatot meg­tartja, de ugyanakkor szélesí­ti o gazdaság a partneri kört: keresik a vállalkozó kereske­dőket, valamint nagyobb fel­használókat (iskolák, óvodák, egyéb intézmények konyháit, éttermeket), hogy közvetlenül a gazdaság vágóhidjáról szál­lítsák el a húsárut és a ké­A Pécsi Állami Gazdaság csokoládépusztai sertéstelepe Fotó: Szundi György — Van jövőjük az állami gazdaságoknak? — kérdezem az igazgatót. — Van. Persze, könnyebb lenne a helyzet, ha kész tör­vények lennének már, kárpót­lásról, tulajdonrendezésről. A mi feladatunk most a pénz­ügyi stabilizálás, az egységek önállóságának megteremtése, és ezt követheti majd egy pri­vatizációs javaslat elkészítése. Az önállóság pár hete alatt lényegi változások történtek. Megszűnt a két kerület, he­lyettük üzemegységek működ­nek: sertés- és takarmány-, növendéküszö-telep, hízómar- hatelep. növénytermesztési üzemegység, szolgáltató (szál­lítás, javítás), vágóhíd. Baranya legnagyobb sertés­telepe a csokoládépusztai, szitményeket. Jelenleg tizenöt partnerrel áll kapcsolatban a gazdaság, hetente kétszáz fel­dolgozott sertésre van igény, de tudnának szállítani heti .három száz ötve net. A vágóhí­don felkészülnek a zsirsütés- re és csomagolásra is. Az üszőtelep továbbra is el­látja a Pécsi Állami Gazda­ságot — mint vevőt — a tiszta vérű, értékes holstein-friz egye- dékkel. Növeodéküszők tartá­sára kooperációra hajlandó gazdaságot keresnek: a Pécsi A. G.-val már tárgyaltak e kérdésről, de van még férő­hely a most ötszázas létszámú üszötelepen (150-200 állatnak lenne még helye). A gazda­ság emberei gondolkodnak azon is, hogy a hízómarha­telepen bérhizlalást vállalnak, Gyümölcstermesztésünk távlatai Mandulafák Pécsett, a Kálvária-dombon Fotó: Horváth Norbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom