Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-27 / 57. szám

1991. február 27., szerda aj Dunántúli napló 7 Vállalkozások — Üzlet Bemutatjuk A Domina Kft. üzlete Pécsett, a Tábor utcában Domina Kft, Fotó: Szundi György Á foglalkoztatási törvény a rehabilitá ltokról Az új ellátási forma: bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka KAMARAI BÖRZE Keres - kínál Hosszú távú termelési és ke­reskedelmi együttműködés le­hetőségét keresi a sertéshiz- ilaldá'k és marhafarmok részére felszereléseket, vágóhidak, tej­por, üdítőital gyártására be­rendezéseket, valamint utánfu­tókat és tartályokat gyártó (knezevói cég. Édességet gyártó jugoszláv cég exportálna Magyarország­ra csokoládét és cukorkát és importálna Magyarországról tejport, növényi zsiradékokat és 'mogyorót. Hosszú távú ter­melési és hagyományos keres­kedelmi együttműködést aján­lanak. Francia tojásfeldolgozó cég széles körű együttműködési le- Ihetőséget keres magyar cé­gekkel. A vállalat évente 150 imillió tojást dolgoz fel 3 féle módon. Keresik a kapcsolatot tojástermelőkkel vagy hasonló profilú élelrrviszerfeldolgozó vállalattal. Vásárolnának tojást (ellentételeként feldolgozó gép­sort adnának), de szóba jöhet közös értékesítés és vegyesvál­lalat alapítása is. Fémből készült mennyezetet és falburkolatot gyártó francia cég keresi az együttműködés lehetőségeit olyan magyar vállalattal, amelyik értékesíte­né termékeit, esetleg szóba jö­het közös gyártás, licencszer­ződés és vegyesvállalat alapí­tása is. Rizsamagyártáshoz bérmun­kára keres olasz cég magyar partnert. Jugoszláv magánkohfekció cég keres partnert termékei ér­tékesítéséhez. (Olyan délszláv nemzetiségű öltözeteket érté­kesítenének — ing, nadrág —, amelyek szabadidőruhának is alkalmasak.) Gyümölcsfákkal foglalkozó holland cég keres magyaror­szági kapcsolatokat export­import lehetőségék felméré­sére. Hómét cég kozmetikai ter­mékeit kínálja magyar piacra, esetleg szóba jöhet magyar gyártókkal partnerikapcsolat a gyártás területén is. Német cég keresi azon ma­gyar cégekkel a kapcsolatot, amelyek beszállítóként jöhet- rténék számításiba az alábbi termékcsoportókban: minden­féle tartozékok személy-, teher­autókhoz és autóbuszokhoz (napellenzők, ventillátorok, ha­mutartók, rolók, textíliák, tető­ablakók, műanyag karosszéria elemék, duroplast idomók, kar­fák, műszerfal). Ezen túl kap­csolatot keresnek alumínium, műanyag, guimii és szivacsgumi profilok gyártóival. (Részletes tájékoztatást ad a Dél-dunántúli Gazdasáai Ka- jmara. Pécs, Bem u. 24. Tel.: 10-878J ___________________ E urópai szabványok egységesítése Egyszerűbben fogalmazva: a Domina Kft. családi vállalko­zás a vállalkozásokért. A há­zaspár (dr. Molnár Ferenc jo­gász és Molnárné Luca Zsu­zsanna Németországiban diplo­mát szerzett német nyelvta­nár) még az 1989-ben mellék- foglalkozásban kezdett Summa Et lus Bt. tevékenységük kap­csán tapasztalták ki adóta­nácsadóként, vállalkozásszer­vezőként és ingatlanközvetítő­ként, hogy . . . Szóval, hogy ilyen tevékenységet csakis fő­állásban szobád és lelhet vé­gezni, és hogy sok szempont­ból hátrányos helyzetben van­nak ezért-azért a vállalkozá­sok. Hogy miért? Mert pél­dául az induláshoz és a mű­ködéshez szükséges szaktudós hiányosságai, gyakorta szinte teljes hiánya sdkszor jelent megoldhatatlannak látszó ne­hézséget a vállalkozóknak, vál­lalkozásoknak. Elég, ha csak a szakkönyvéket említem, hisz azokat felhajtani nem épp egyszerű foglalatosság. Ahogy dr. Molnár Ferenc említi: ,.Magam is bújtam, és nap­hosszat kerestem Pécsett min­denütt a szükséges sza'kköny- veket, de azókat többnyire csak Budapesten tudtam be­szerezni rengeteg időpocsáko- lással, többletráfordítással és ciipekedéssel ..." Ez a felismerés adta a zse­niális ötletet: miért ne lehetne Pécsett, egy helyen beszerezni O' szükséges szakirodalmat? IMert a vállalkozások, vállala­tok működésének létfeltétele, hogy tisztában legyenek a ha­tályos jogszabályókkal, mód­szerekkel, hogy elméletet és gyakorlati tapasztalatokat egy­aránt nyújtó könyvekkel köny- nyítsék a saját helyzetüket. A legjobb és legmegbízhatóbb kiadók (Saldo, MüSZ'l, Per- pelkt, Kopint Datorg, UNIÓ stb.) sza'kkönyveinek kínálatá­val így már helyben, a Domi­na segíti a sorstárs vállalko­zásokat. Több tucatnyi kínála­tuk felöleli a vállalkozási és társasági jogot, a gazdasági jogszabálygyűjteményeket és kézikönyveket, a könyvvezetés­sel, a számvitellel, az adózás­sal, a külkereskedelemmel kap­csolatos valamennyi tudniva­lót. S az csak természetes, hogy nemcsak a szakkönyve­ket kínálják, hanem tanácsot is adnak, sőt a velük egy székhelyet bérlő S. A. V. Bt.- vel összefogva könyvelést, tár­sadalombiztosítási ügyintézést, munkaügyi nyilvántartást, bér- számfejtést is végeznek meg­bízásra. A Domina Kereskedelmi, Szolgáltató és Közvetítő Kft.-t tavaly januárban kezdték be­járatni, immár mindketten fő­állásban, miután a feleség 300 ezer forintos újrakezdési köl­csönét elegendőnek találták az indulásra. Jelen pillanat­ban még a beruházási idő­szakban vannak. S hogy maguk se szűkülje­nek be, terveik között szerepel az üzleti-vállalkozói nyelvokta­tás (egyelőre német nyelven), valamint az Oktatási tevékeny­ségük kiszélesítése. Jó kapcso­latban állnak az Adótanács­adók Klubjával, valamiint a Számviteli és Adótanácsadó Kamarával. Ez utóbbiak köz­reműködésével is garantálhat­ják, hogy a' vállalkozóknak az elméleten felül a gyakorlati oldalt, a napi gondokat is oktatják, éspedig olyan elő­adókkal, akik maguk is gya­korló vállalkozók, és így a gyakorlatot is ismerik töviiről- Ihegyire. (A Domina Kft. szék­helye a pécsi Tábor u. 11. szám alatt található, telefon­juk: 21-525.) M. L. Bécsi vásárok Új csarnokkal bővül a bécsi vásárváros a Práter­ben, a meglévő csarnoko­kat is korszerűsítik, így az ■évtized végére már mint­egy 200 000 négyzetméter fedett csarnok fogadja a kiállítókat. A tavaszi vásárt március 13-17. között tartják, mely­nek részét képezi az In­terieur '91 nemzetközi bú­tor- és berendezésvásár ‘('március 9—17. között), a Dómat építőipari szakvá­sár, valamint a kertészet- és kommunális technika bemutatója, a Grün Cen­ter. A legnagyobb osztrák szakvásár, az Ifabo április 23—27. között a Program­má nevű szoftvervásárral együtt várja az érdeklődőket. Az iroda-éskomtmunikáció- techrríka nemzetközi szak­vásárt a hannoveri, nagy CeBIT kistestvérének te­kintik. Az őszi vásárt szeptem­ber 11—15. között tartják, a hozzá tartozó szakvásá­rok közül érdemes meg­említeni a szeptember 7— 10. közötti, csak a szak­embereket váró HIT '91- et, mely a háztartási ké­szülékeket és a szórakoz­tató elektronikát mutatja be, valamint a Camera nevű rendezvényt, mely a fotó- és videotedhnika se­regszemléje. Az őszi nagyvásár, a korábhi IE és IET össze­vonásával született VJET október 1—4. között az elektrotechnikát és az elektronikát vonultatja fel, ugyanakkor vele párhuza­moson rendezik a CAD / CAM-'felhasznál ók bemu­tatóját, az InterCAD-ot. A parlament által a közel­múltban megvitatott és elfo­gadott foglalkoztatási törvény a munkáltatók és a munka­vállalók érdekeit egyaránt szem élőtt tartó új jogszabá­lyi keretet adott a megválto­zott munkaképességű emberek rehabilitációjának. Térségünk­ben a tömeges föld alatti bá- ínyászfogialkoztatás következté­iben különös aktualitása van az új szabályzásnak, annál is inkább, mivel az utolsó irány­mutatóst adó EÜM—'PM együt­tes rendélet 1983-as keletű, avult, ellentmondásokkal teli volt. Megváltoztatásában igen nagy szerepe volt az Urómdol- gozók Szakszervezete Rehabili­tált Dolgozók Rétegszervezeté­nek. Az érdekvédelmi tömö­rülés képviselői folyamatosan részt vették az új szabályzás előkészítésében, a rehabilitá­ciós 'érdekek érvényesítésében. Annak idején a munkavál­lalók és munkaadók együttes akarata fogalmazódott meg a kormány 1039/1990. számú ha­tározatának 4. pontjában, amely kimondja, hogy a bá­nyászok rehabilitációs kereset- kiegészítését fix összegű já­radékká kell óta Ibik (tani. Az 'ilyen juttatás nemcsak a mun­kaviszonyban álló, hanem az aktívan munkát kereső, de munka nélküli ellátásban nem részesülő személyéket is meg­illette. A munkáltatók azonban sem az állami dotáció, sem pedig a szigorú szankciók el­lenére sem tudtak megoldani az érintettek hatékony foglal­koztatását. Egyre több réha- bilitáltnak mondták fel munka- viszonyát, de a munkavégzők is hiá'ba igyekezték magasabb 'keresetű munkakörökbe, mert csak látszólag nőtt az éves jövedelmük. Az előző évben megkeresett plusz pénz ugyan­is csökkentette a következő évi rehabilitációs keresetkiegészí­tés összegét. A gondosan előkészített új jogszabály remélhetőleg nem ikerül ellentmondásba az anya­gi rehabilitáció eredeti céljá­val. A jelenlegi 80, 'illetve 90 százalékos 'keresetkiegészítés helyett azonos jogosultsági fél­tételek mellett, folyamatos munkavégzés esetén a saját 'korábbi átlagkeresetének 50 százaléka illeti meg az érin­tett személyt. A kifizetés új címe: egészségkárosodási já­radék, összege nem lehet ke­vesebb az 1991. január 1. előtt megállapított keresetki- egészítés összegénél. Ameny- nyíben a dolgozó számára ked­vezőbb, a korábbi átlagkereset helyett a munkáltatónál azo­nos munkakörű, szakképzettsé­gű és gyakorlatú dolgozók ki­mutatott átlagkeresetét veszik figyelembe. A 'rehabilitált al­kalmazott új munkakörben el­ért jövedelme nem érinti ká­rosan a 'következő évi, esetle­gesen növékvő járadékát. Az pedig, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozó mi­lyen munkakört tölthet be, és milyen munkát végezhet, a továbbiakban is orvosi szak­mai kérdés marad. A módosító rendelet meg­jelenésével viszont megszűnik az a biztonság, hogy az érin­tettek 'bármilyen alacsony jö­vedelmet biztosító munkakörbe kerülve az 50 százalékos egészségkárosodási járadékkal garantáltan elérik a korábbi keresetüknek 80, illetve 90 szá­zalékát. Az új jogszabály csak azók számára biztosítja ezt, akik a rendelet megjelenése előtt is rehabilitációs kereset- kiegészítésben részesültek. Ugyanakkor adott a lehető­ség, hogy a munkavállalói és munkaadói érdekeket éssze­rűen egyeztetve a dolgozó óz egészségi állapotának megfe­lelő munkakörben, hatékony munkavégzéssel, egészségkáro­sodás nélkül tegyen szert többi etj öve d el emre. A muhkanélkülivé váló re­habilitáltak ellátási formája az átmeneti és rendszeres szociá­lis járadék mellet': a bányász- dolgozók egészségkárosodási járadéka lesz. A jogosultság feltétele a 36 százalékos meg­változott 'munkaképesség, a munkanélküli ellátatlanság és a nyugdíj előtti kor. A jára­dék érdekében az érintettek­nek aktívan együtt kell mű­ködniük az illetékes munka­erő-közvetítő szervekkel. A já­radékfizetés mértéke ea yenlő a dolgozó legutóbbi átlagke­resetének 50 százalékával, de ez esetben is fennáll az a szigorítás, hogy nem lehet ke­vesebb az 1991. január 1. előtt megállapított keresetki- enészítés összegénél. A jára­dék értékmegőrzése azonos a nyugdíjaik és a nyuqdijszerű eavéb ellátási formáik éven­kénti emelésével. A jogosultság megszűnik, ha az érintett személy nyugdíjra válik jogosulttá, ha már nem 36 százalékos a megváltozott munkaképessége, vagy a mun­kaerő-közvetítő szervvel nem működik együtt, Illetve ha az ország területét elhagyta, és szociálpolitikai egyezménnyel nem kapcsolódó országban te­lepedett le. A jogszabály március 1-jétől lép életbe. Néma telefonok, megválaszolatlan levelek, hemzsegő kukacok Gilísztaboiigö Nyomozás egy fantom kft. Az egységes európai piac egységes európai szabvány- rendszert is feltételez, de en­nek kialakítása nem könnyű, mert amíg 1983-ban még csak 56-féle európai szabvány léte­zett, ez a szám 1989 végén már 870 volt és 1992 végére már várhatóan 1700 létező európai szabvánnyal kell szá­molni. Vállalatainknak is élet­bevágóan fontos lehet, hogy ne utólag, hanem a változá­soknak elébe menve, előre igazodjanak az európai piaci követelményekhez, és így a szabványhoz is. Az EK Bizott­ság által megjelentetett „Zöld Könyv” már tartalmazza a szabványrendszer eddigi ered­ményeit és a közeljövő felada­tait. A jövőben nem az egyes termékek műszaki paraméte­reit fogják meghatározni, ha­nem az alábbi két alapelvet tartják majd szem előtt: 1. a tagállamok kölcsönösen el­ismerik egymás normált: 2. a Közösség a jövőben csak a technikai minimumot állapítja meg és ettől csak felfelé lehet eltérni. Rovatszerkesztő: MURÁNYI LÁSZLÓ Az elmúlt évek egyik leg­jobb üzleti lehetőségének lát­szott a biogiliszták tenyészté­se. Egymás után alakultak az ezzel foglalkozó kft.-k, a saj­tót elárasztották a giliszta­reklámok. Még az OTP is „beszállt a buliba", kedvez­ményes mezőgazdasági terme­lési kölcsönt adott a kister­melőknek, amelyet közvetlenül a termeltető kft.-nek utalt át. Álmatlan, átvirrasztott éjsza­kák, hosszú számolgatások, vé­gül a döntés: belevágunk, ha az OTP is ad rá kölcsönt, biz­tosan nincs semmi csalafinta­ság a dologban. Nem így tör­tént. A váci Bio Életmód Kft. 200 000 forintért adta a bio­gilisztákat, további befektetés a telek- és fóliavásárlás, szak­ikönyveik, trágya, ez összesen 400 000 forint. A kft. szerző­désben biztosította a kister- termelőt, hogy három éven át felvásárolja a humuszt. Ez alapján a nyereség biztosnak látszott. A giliszták szaporod­nak, a kistermelő újabb vevő­ket keres az állatok tovább­adására, akikkel a kft. szer­ződést köt. Ahogy sikerül el­adni a tenyészetet, a befekte­tés megtérül, a további 3 év­ben nyereséget termelt volna. A bonyodalmak ott kezdőd­tek, amikor tavaly nyár végén az OTP leállította a kölcsönö­ket. Ezzel megpattant az első láncszem. A kistermelők ekkor átálltaik a huimusztermelésre, mi­re azonban összegyűlt a meg­után felelő mennyiség, addigra a kft. bejelentette, hogy a télie- sítés és a szerződési nehézsé­gek miatt szünetelteti a fel­vásárlást. A kft. öt hónapra — 1990. október 31-től 1991. március 31-ig — eltűnik, szü­netelteti az ügyfélfogadást. Ez­zel a második láncszem is megroppant. Decemberben a kistermelők megkapták az OTP-től a ka­matok törlesztésére — 45 ezer forintról — szóló befizetési fel­szólítást, illetve januárban volt esedékes az első 67 ezer fo­rintos törlesztőrészlet. Ekkor szakadt el a lánc, ugyanis egészen eddig csak befektet­tek a termelők és egy fillért sem kaptak vissza, mert a kft. lehetetlenné tette az értékesí­tést. A megadott telefonszámok némák maradtak, a levelekre nem érkezett válasz, illetve visszajöttek. Ekkor fantasztikus nyomozás vette kezdetét a kft. után. Az első támpont az utolsó váci cím volt. Innen el­költöztek, irány a telekkönyvi hivatal, ahol nem adtak fel­világosítást, a rendőrség nem foglalkozott az üggyel, a pol­gármesteri hivatalban nem tudtak ilyen kft.-ről. A taxisok CB-értekezése is eredményte­len maradt, végül a posta se­gített a telefonszámok alap­ján. Az új címen senki sem volt, míg a következő próbál­kozás is eredménytelen ma­radt, mert egy hasonlóan pó­ruljárt termelőt találtunk meg, aki megmutatta ugyan a cég­táblát, de a közelben iroda nem volt. Végül Felsőgödön kötöttünk ki, amikorra több mint 1500 forintot mutatott a taxióra. A csupa sáros kis ut­cák között egyetlen beton­iburkolatos volt, mellette két új, hatalmas családi ház, előttük nyugati autók. Tóbiás Attila ügyvezető „nem volt otthon", míg a má­sik ügyvezetőhöz, Buti István­hoz némi csellel jutottunk be. A jelszó: gilisztát akarunk vá­sárolni, és máris kedvesen fo­gadtak. Elképedt, amikor jö­vetelünk célját megtudta, nem válaszolt semmire. Egyetlen ta­nácsot adott, hogy Tatabá­nyán még vásárolnak gilisztát. Sőt, a dunakeszi Epake Kft.-t ajánlotta, akik nagy tételben vásárolnak biogilisztát. Mint később kiderült, először 10 ezer forintot be kell fizetni, utána foglalkoznak az ügyféllel. Itt bezárult a kör. A giliszta és a humusz eladhatatlan, a csekkek sorba jönnek az OTP- től. Ezek után hol találják meg a becsapott kistermelők az igazukat? Kitől kapnak pénzt a kölcsönök visszafizetésére? Beperelnék a kft.-t, de még egymás címét sem ismerik, hogy összefoghatnának. Ennek ellenére néhányon mégis meg­próbálják, azonban egyelőre kevesen vannak. Hajdú Zsolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom