Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-27 / 57. szám

8 aj Dunántúli napló 1991. február 27., szerda w Nagy Viktor, a Magyar Állami Operaház főrendezője Nemrégiben nagy sikerű operaibemutató örvendeztette meg Pécs szírvházbajáró közönségét. Donizetti: Szerelmi bájital című vígoperáját Nagy Viktor rendezte a Pécsi Nemzeti Színházban. Az a kkor még a Madách Színházból meg hívott vendég rendező mára az Operaház főrendezője llett. Szokatlan így évad köze­pén az átszerződés, ennék olkáról kérdeztük az — egyébként Pécsről elszármazott — új főrendezőt. Zalai Lívia és Vincze Gábor Péter a Nagy Viktor rendezte Szerelmi bájitalban — Már régebben felmerült a változtatás lehetősége. Hogy most Ikerült rá sor, ilyen szo­katlannak tűnő időben, annak az az oka, Ihogy az eddig megbízott igazgatóként dolgo­zó Ütő Endrét most nevezték kii S évre. (Már a múlt év vé­gén jelezte, hogy feltétlen szá­mít az együttműködésemre. Tu­lajdonképpen csak április 1- jétől megyek át véglegesen, íbiszen a iMadáahlban még nagy feladat előtt állóik. Talcs- vay László: Mária Evangéliuma című rotíkoperáját rendezem, melynek bemutatója március 29-én lesz. — Mi lesz a főrendező első, legfőbb feladata az Operá­ban? — (Kinevezésemmel egyidő­ben megváltozott a főrendező feladatköre is. Az előadások kamiplexitá sónak megfelel őe n összetettebb feladatkört kell ellátnom, aminek az a lénye­ge, hogy a dramaturgiától kezdve a műhelyek munkájáig, az összes színpaddal kapcso­latos tevékenység egy kézben legyen. Ez nem ellenőrzést je­lent, 'hanem az előadások ér­dekében koondináltabb, haté­konyabb munkát. A legfonto­sabb ezen belül egy működő­képes dramaturgia létrehozá­sa, amely egy olyan szellemi műhely kell, hogy legyen, mely a műsorpolitika arculatá­ra is rányomja bélyegét.- Milyen változások várha­tók az imént említett műsor- politikában? — Az Erkel Színházban ter­vezzük, hogy évente egy-egy könnyebb darab is bemuta­tásra kerüljön, akár musical, akár rockoipera. (Ezzel színe­sedne a program, és ami nem utolsó szempont, a nagy ide­genforgalomra való tekintettel elképzelhető lenne, hogy az ilyen jellegű előadásokat nyá­ron is játsszuk. A másik fon­tos tervünk, (hogy (minden év­iben egy jelentős XX. századi, modern szerző művét is (be­mutassuk. Ezzel nagy adóssá­got törlesztőnk. Az 1992-es év­adra tervezem Alban Berg: Wozzeak című Büchner drámá­ja nyomán készült operáját meg re ndezni. — Nagy Viktort nem kizáró­lag zenés rendezőként ismeri a közönség. Jelentős prózai előadásokat is rendezett. Jut-e erre idő eztán? — Az első évadban biztos nem. Most teljes erővel az Opera újjászervezésén kell dolgozni, nem tudok mással foglalkozni. Tervben volt a McdádNbam egy Euripidész- rendezésem, sajnos, erről is le kell mondanom egyelőre. Ta­lán később, vendégként. Most elsősorban az itteni elvárások­nak keli megfelelnem. — Akkor. Pécsre is hiába vár­juk egy újabb rendezésre? — Nagyon szerettem Pécsett dolgozni. Lengyel György már hívott is újra. Nem adtam még végleges választ, de majdnem biztos, hogy a kö­zeljövőben nem megy. Pedig nagyon vonzó a nagyszín­ház . . . — Milyen változást jelent az életében az új munkakör? — Még több munkát, még több felelősséget. Kétségtelen, hogy ki kell lépnem a magá­nyos rendező pozitúrájáfoól. (Rengeteg emberrel kell tár­gyalnom, fárasztóbb lett az életem, de én hozzá vagyok szdkva ai sok munkához. Zábrádi Marianna Fílozofiaorak, uilagnezetek Mi kerül a gyerek fejébe? Növekedő érdeklődés, növekedő kiadások a pécsi Kodály Gimnáziumban Gyorsmérleg egy „drága" Iskoláról Füstölgés elfüstölt milliók fölött Milyen költségvetése van egy regionális szerepkörű kö­zépiskolának, amely szeren­csésnek tarthatja magát, hi­szen a közelmúltban jelentős rekonstrukciós beruházáson ju­tott túl? Amely jól felszerelt, kiadásait tekintve is tiszta1 lep­ipál indul, s most már csak a normák alapján előírt pénzére vár? Hajszál persze, így is akad a levesben. To mate rém- építésre már nem futotta an­nak idején — említi Veres János, a ipécsi Kodály Zoltán Gimnázium igazgatója. '[De mi­re futotta az elmúlt évi, közel 25 milliós költségvetésből? — Jobb, ha 30 millióval szá­molunk — helyesbít az intéz­ményt tíz éve vezető igazgató —, ugyanis az elmúlt év végé­re a két új belépő „olaszos" osztály, és az energiaárak is növelték az összeget. A két új előlkészítő — úgynevezett nul­ladik — osztállyal vált teljessé az ötéves képzést adó olasz (tagozat. Így az ének-zenei és az általános tantervekkel együtt 22, általában 30—3ó-os létszá­mú osztályaink vannak. A nö­vekvő érdeklődés, az olasz tagozatna1 való sokszoros túlje­lentkezés miatt az 1991—92-es A szégyen statisztikája Ha mód volna rá, hogy ai úgynevezett művelt világ tippel­jen, mit tart szégyenletesnek a kétezredik esztendő küszöbén, bizonyára tanulságos lenne ^ a lista. Am azt kevesen jelölnék, amire az UNICEF, az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapja az év elején utalt jelentésében: a szégyen statisztikájának ne­vezte a leány- és fiúgyermekek közötti megkülönböztetést. Esze­rint Indiában, Pakisztánban és Bangladesben a fiúkénál lénye­gesen nagyobb a lányok gyer­mekkori halálozása, merthogy nem is törődnek velük. Jordá­niában az 1 és 8 hónap közti fiúgyerekek négyszer olyan jól­tápláltak, mint a leánycsecse­mők. Malaysiában, a gyermek­munkások között is a lányok szenvednek többet: heti munka­idejük 75 százalékkal hosszabb a fiúnak született sorstársaiké­nál. Am nemcsak a fizikai meg­terhelés, hanem a szellemi sor­vasztás is a lányokat érinti ér­zékenyebben, a világ analfabé­ta iskolaköteleseinek 60 százalé­kát a kislányok adják. Az UNICEF helyzetképéből — me­lyet a Le Monde ismertet - az is kitűnik, hogy e megalázó statisztika kedvező változásának „kulturális" akadályai is van­nak. Nevezetesen olyanok, hogy számos fejlődő országban „csa­pásnak tekintik a leánygyermek születését". Ha valaki jót kí­ván egy ifjú hindu házaspárnak, azt így fejezi ki: „Áldjon meg az ég nyolc fiúgyermekkel!" S végül, nem lehet jobban meg­sérteni egy arab férfit, mint amikor azt vágják a képébe: „Abut-banát" - Lányos apai tanévben már 'közel 800 diák- lkai kell számolnunk. A SORS FINTORA Maradjunk egyelőre a dolo­gi kiadásoknál. A 'központi If ütés olajkazánja csaknem 2 millió forintot égetett el ta­valy, de a fűtőolaj árának következetes emelése az idén már 3 milliós kiadást ígér. És miiért me lenne a sors fintora az, hogy itt, az Intézmény előtt 'halad el a gázvezeték? Csak éppen a hazai (beruhá­zási gyakorlat kevéssé ismeri a (hosszabb távú — a lakossá­gi és oktatásügyi — célok ösz- szehangolását; merthogy akkor átállni az olcsóbb gázüzemre, a pénzből nem futotta'. A víz­zel és a villanyszámlákkal a költség már a 3 milliót is ímegihalad'já, az étkezésekre 600 000 forintot kell áldozni (ennyi nem térül meg a iki- adásolk-bevételek egyenlegé­iben), a nyári karbantartások évente több mint 1 milliót visz­nek el, a kéményseprői díjért senki nem végez munkát, nyá­ron névleges a kukáik kiüríté­se is. De kit érdekelnek a száz­ezer forint alatti, szinte apró­pénzzé zsugorodó tételek? A 'napilapokra kiadott, a múlt 'évi áron számolt 31 ezer fo­rint, a könyvtárra szánt 30 ezer helyett az évi 200 ezer forint, a szakfolyóiratok soka­sága (amely im'ég így is sze­rény választékot jelent), a fénymásolóhoz szükséges fes­ték, a papír, a nyomtatvá­nyok, az irodaszerek? Tűnjék (bánmilyen kicsinyes­nek ez a számolgatás, a mű­ködés alapfeltételei közül nem hiányozhat a villanykörte és a kréta sem. Sőt a korszerű te­levíziós lánccal, audiovizuális eszközökkel, számítógépes ka­binettel rendelkező iskolának gondoskodnia kell eszközeinek folyamatos karbantartásáról, javításáról is. Ez a ma terjedő gyakorlat szerint úgy oldható meg, hogy az iskola átalány- díjas szerződést köt a Szelká- tól az Irodagéptecbnika Vál­lalatig valamennyi szolgáltató­val — ami persze, (újabb száz­ezreket jelent. Az egy tanulóra vetített költ­ségek szerint a Kodály talán a legdrágább gimnázium a megyében. Az Intézményben jelenleg 60 pedagógus fizeté­sét fedezi az évi 13 milliós bérköltség. MEGSZŰNŐ CÉLTÁMOGATÁSOK — Rendkívül magas az 5,2 milliós társadalombiztosítási já­rulék — mondja az igazgató —, másfelől az (itt tanító olasz vendégtanárok 'lakásrezsijét is fizetjük, míg a Ikéttannyelvű o s ztá I yok tárná ra inak olasz nyelvi (képzésére 24 havi bér­nek megfelelő ösztöndíjat for­dítunk. Segítségünkre van az olasz Agnelli Alapítvány —így juthattunk fénymásolóhoz, pa­rabolaantennáihoz, olasz nyel­vű szalklkönyvekihez, (kazetták­hoz —, de ez mégsem jelent állandó pénzforrást. Egyéb­ként egy mostani minisztériu­mi tájékoztató szerint a nyelv- tanulást, külföldi tanárok fo­gadását és a különmunkák dí­jazását szolgáló alkalmi cél- támogatások is megszűnnek — ez egy-egy millió forintot je­lentett számiunkra évente —, viszont ígéretet 'kaptunk, 'hogy a működésünkhöz szükséges (fejkvóta 6 ezer forinttal emel­kedik a kéttaanyelvű gimná­ziumok nagyobb kiadásainak megfelelően. — A fejkvóta Így egyes szá­mítások szerint 45-50 ezer fo­rintra emelkedne, de belekal­kulálva az inflációt és a cél­zott támogatások megszűnését, az iskola mégis arra kénysze­rül, hogy minél több gyereket engedjen a falai közé, akár a tanítás minőségének a ro­vására is. Ez az egyik prob­léma. A másik az, hogy a gimnázium nem tudja megtar­tani olasz anyanyelvű tanárait. Mi ennek az oka? TÖBBSÉGBEN A KOLLÉGISTÁK — Ami a 'magasabb létszá­mot és a fejkvótaszámítás sze­rinti magasabb összegeiket il­leti, valóban létezhet egy ilyen veszély, de a gimnázium iránt igy is egyre nagyobb az ér­deklődés! 'És hogy hány gye- réket iskolázunk be, annak is van egy optimális felső hatá­ra. Országos szerepkörünknek megfelelően, az itt tanuló gyerekek közel 90 százaléka kollégista, mert az ország más pontjairól — Debrecenből, Győrből, Székesfehérvárról, Nyíregyházáról érkezett. Már most tapasztaljuk, hogy vál­tozni fog ez az arány a sző­kébb régió javára, mert egy­re kevesebb szülő tudja fizet­ni az utazási, az ellátási és szállásköltségeket. Tehát itt a szülőt is kiadások terhelik. Másfelől pedig való igaz, hogy nehezen tudjuk mérsékelni olasz anyanyelvű tanáraink fluktuációját, cserélődését. Pil­lanatnyilag négy vendégtaná­runk van - ötre lenne szük­ség. Hiányuknak több oka van, amelyek közt jelentős tényező, hoay bérük a cserekapcsola­tokban qarantált kieaészítések- ikel együtt sem felel meg az olaszországinak. De elég sok gond hazai olasz szakos ta­náraink továbbképzése is. Vé­gül is az volna a helyénvaló, Iha az iskolák a (normatívák alapján rendelkezésre álló összegekből alanyi jogon ré­szesülnének, és önkormányzati közvetítés nélkül, maguk gaz­dálkodhatnának belőle. Bóka Róbert Valamikor még létezett olyan tantárgy a középiskolák­ban, hogy „Világnézetünk alapjai". Gyakorlott negyedi­kes gimnazisták néhány perc után el tudták érni, hogy az órán alap és felépítmény vi­szonya helyett a földönkívüliek látogatásáról essék szó, és ar­ról, milyen erkölcsi normák ér­vényesüljenek a velük való érintkezés alkalmával. E tan­tárgy sok lehetőséget tartoga­tott azoknak a pedagógusok­nak, akik nemcsak a tudomá­nyos szocializmussal akarták megismertetni diákjaikat, ha­nem Platónnál, Hegellel, Kant­tal, sőt olyan „frivol" dolgok­kal is, mint a Biblia vagy az egzisztencializmus. A világné­zetünk alapjai tárgy azonban meghalt a rendszerváltással. Most Bevezetés a filozófiába cím alatt követte az utód. Az óralátogatásra a pécsi Művészeti Szakközépiskola tánctagozatosainál került sor, akiket Eitmann András tanít történelemre és filozófiára. — Mindenki más rendszer szerint dolgozik - mondja -, a gimnáziumok és szakközép- iskolák negyedik osztályai számára összeállított tankönyv helyett én „A gondolkodás története” című munkát hasz­nálom, sokkal érthetőbb és szemléletesebb. Ezenkívül mi két hónapig logikát is tanul­tunk, most pedig filozófiatörté­net van soron. Szerencsés, hogy itt történelemmel együtt tudom tanítani. Egyébként sze­rintem az igazi az lenne, ha ezt a tárgyat egy társadalom- tudományi tantárgycsoport ke­retében vehetnénk, melybe be­letartozna a szociológia, a fi­lozófia, a történelem, az iro­dalom, a művészettörténet, a vallástörténet például. Hogy mi kerül most a gye­rekek fejébe? A szűk negyven­öt percben néhány fogalom, néhány név, néhány tény. Több haszna ma is a szemlé­letes magyarázatnak van, meg annak, ha kérdezni lehet. A gyerekek meg is teszik ezt, és amikor az eredeti tőkefelhal­mozás kapcsán arra kerül a szó, miképp tud valaki ma egy üzletet nyitni, igazán mai a válasz is: vagy lopni kell a pénzt, vagy kölcsönvenni. Leg­végső esetben megdolgozni érte. . . Amikor pedig Morus Tamás nevéhez az utópiát em­lítik, nyomban ott a mosoly, mert hát „az utópia nem az ebéd utáni sör, hanem az, ha a Parlamentben bejelentik: jö­vőre jobban fogunk élni és gazdagabbak leszünk." Az igazság az, hogy a filozófiába való bevezetődés címszó alatt bármiről lehet beszélgetni.- A gyerekek között voltak, akik az elején azt hitték, hogy a filozófia annyit tesz: be­megyünk az órára, bedobunk egy témát, aztán filózunk — mondja Eitmann András. — Tény, hogy érdekli a többsé­get a politika, most az öböl­háború a téma, máskor egy- egy film kapcsán a viselke­désmódokról értekezünk. Val­lási témákról is könnyebb ma beszélgetni, mint régen. En­gem például még 82-ben fel­jelentettek azért Mohácson, hogy a Bibiliát bevittem az órára ... Alapvető, és a hatása való­színűleg hosszabb távú, hogy ezek a gyerekek megtanulták: minden véleményt meg kell hallgalni, mindenkinek joga van, hogy elmondja az állás­pontját. Egyetérteni nem mu­száj, de megérteni hasznos. Különösen érdekes ez egy má­sik szempontból is: ebben az iskolában is, mint sok másik­ban, hódít egyfajta új vallá­sosság, követői közül pedig sokan, bizonyos profétikus haj­lammal próbálnak híveket hó­dítani. Az erőteljes rábeszélő­kedv nem mindenkinek szim­patikus. Itt is, ott is csak jó lehet, ha az amúgy még igen hajlékony, alakítható, faital el­mék teret tudnak adni egymás dolgainak, de el is tudják ma­gukat határolni attól, ami nem felel még a számukra. Ha eb­ben a filozófiaórók beszélgeté­sei segítenek, már elértünk va­lamit. Még akkor is, ha van­nak olyan iskolák, ahol min­denki ötöst kap e tárgyból, csak az visz haza négyest, aki olykor hiányzott. . . Hodnik I. Róma kételkedik? Mi az igazság a jugoszlá­viai Mária-jelenések körül? Valóban a Madonnát látták a pásztorgyerekek Medju- gorje faluban? A kérdést a La Republica tette föl abból az alkalomból, hogy 1990- ben már az egymilliót is meghaladta a zarándokok száma, akiknek hitéből és kí­váncsiságából igen jól élnek az utazási irodák is. A lap szerint ezzel függ össze, hogy Rómában nyil­vánosságra hozták a ju­goszláv püspöki kar novem­ber 28-án elfogadott állás- foglalását, melyet a Vatikán mindeddig bizalmasan ke­zelt. „Az eddigi vizsgálatok alapján nem lehet állítani. hogy természetfölötti jelené­sekről, vagy kinyilatkoztatá­sokról lenne szó" — szögez­ték le a püspökök. Nem je­lent volna meg a Madonna? A gyerekek tíz év óta folya­matosan megtévesztik a vilá­got? Például Bush amerikai elnököt is, aki jó húsz per­cig beszélt az egyikükkel . . . Nos, ezt nem mondja az egyházi hatóság. „Vigyázat! A jelenések természetfölötti volta nem bizonyított, de ki sem zárható” — idézi a La Republica René Laurentin, a jelenésekkel foglalkozó egy­háztudós véleményét. Rómában úgy tudják, hogy a pápa közismert Mária- tisztelete kedvező lehet a jugoszláviai jelenések meg­ítélésében. Ezzel kapcsolat­ban egyébként az olasz új­ság fontosnak tartja, hogy a természetfeletti jelenségek elfogadásában a hagyo­mányhű (tradicionalista) ka­tolikusok állnak az élen. Akik eleinte nagy jelentősé­gűnek vélték, hogy a Ma­donna éppen egy kelet-euró­pai országban jelent meg, talán éppen azért, hogy siet­tesse a kommunizmus bom­lását. Ma viszont, amikor már nem kell tartani a kom­munistáktól, a természet­fölöttit azért fogadják el, mert elősegíti a társadalmi egyetértés kialakulását — ír­ta a római újság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom