Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-27 / 57. szám
8 aj Dunántúli napló 1991. február 27., szerda w Nagy Viktor, a Magyar Állami Operaház főrendezője Nemrégiben nagy sikerű operaibemutató örvendeztette meg Pécs szírvházbajáró közönségét. Donizetti: Szerelmi bájital című vígoperáját Nagy Viktor rendezte a Pécsi Nemzeti Színházban. Az a kkor még a Madách Színházból meg hívott vendég rendező mára az Operaház főrendezője llett. Szokatlan így évad közepén az átszerződés, ennék olkáról kérdeztük az — egyébként Pécsről elszármazott — új főrendezőt. Zalai Lívia és Vincze Gábor Péter a Nagy Viktor rendezte Szerelmi bájitalban — Már régebben felmerült a változtatás lehetősége. Hogy most Ikerült rá sor, ilyen szokatlannak tűnő időben, annak az az oka, Ihogy az eddig megbízott igazgatóként dolgozó Ütő Endrét most nevezték kii S évre. (Már a múlt év végén jelezte, hogy feltétlen számít az együttműködésemre. Tulajdonképpen csak április 1- jétől megyek át véglegesen, íbiszen a iMadáahlban még nagy feladat előtt állóik. Talcs- vay László: Mária Evangéliuma című rotíkoperáját rendezem, melynek bemutatója március 29-én lesz. — Mi lesz a főrendező első, legfőbb feladata az Operában? — (Kinevezésemmel egyidőben megváltozott a főrendező feladatköre is. Az előadások kamiplexitá sónak megfelel őe n összetettebb feladatkört kell ellátnom, aminek az a lényege, hogy a dramaturgiától kezdve a műhelyek munkájáig, az összes színpaddal kapcsolatos tevékenység egy kézben legyen. Ez nem ellenőrzést jelent, 'hanem az előadások érdekében koondináltabb, hatékonyabb munkát. A legfontosabb ezen belül egy működőképes dramaturgia létrehozása, amely egy olyan szellemi műhely kell, hogy legyen, mely a műsorpolitika arculatára is rányomja bélyegét.- Milyen változások várhatók az imént említett műsor- politikában? — Az Erkel Színházban tervezzük, hogy évente egy-egy könnyebb darab is bemutatásra kerüljön, akár musical, akár rockoipera. (Ezzel színesedne a program, és ami nem utolsó szempont, a nagy idegenforgalomra való tekintettel elképzelhető lenne, hogy az ilyen jellegű előadásokat nyáron is játsszuk. A másik fontos tervünk, (hogy (minden éviben egy jelentős XX. századi, modern szerző művét is (bemutassuk. Ezzel nagy adósságot törlesztőnk. Az 1992-es évadra tervezem Alban Berg: Wozzeak című Büchner drámája nyomán készült operáját meg re ndezni. — Nagy Viktort nem kizárólag zenés rendezőként ismeri a közönség. Jelentős prózai előadásokat is rendezett. Jut-e erre idő eztán? — Az első évadban biztos nem. Most teljes erővel az Opera újjászervezésén kell dolgozni, nem tudok mással foglalkozni. Tervben volt a McdádNbam egy Euripidész- rendezésem, sajnos, erről is le kell mondanom egyelőre. Talán később, vendégként. Most elsősorban az itteni elvárásoknak keli megfelelnem. — Akkor. Pécsre is hiába várjuk egy újabb rendezésre? — Nagyon szerettem Pécsett dolgozni. Lengyel György már hívott is újra. Nem adtam még végleges választ, de majdnem biztos, hogy a közeljövőben nem megy. Pedig nagyon vonzó a nagyszínház . . . — Milyen változást jelent az életében az új munkakör? — Még több munkát, még több felelősséget. Kétségtelen, hogy ki kell lépnem a magányos rendező pozitúrájáfoól. (Rengeteg emberrel kell tárgyalnom, fárasztóbb lett az életem, de én hozzá vagyok szdkva ai sok munkához. Zábrádi Marianna Fílozofiaorak, uilagnezetek Mi kerül a gyerek fejébe? Növekedő érdeklődés, növekedő kiadások a pécsi Kodály Gimnáziumban Gyorsmérleg egy „drága" Iskoláról Füstölgés elfüstölt milliók fölött Milyen költségvetése van egy regionális szerepkörű középiskolának, amely szerencsésnek tarthatja magát, hiszen a közelmúltban jelentős rekonstrukciós beruházáson jutott túl? Amely jól felszerelt, kiadásait tekintve is tiszta1 lepipál indul, s most már csak a normák alapján előírt pénzére vár? Hajszál persze, így is akad a levesben. To mate rém- építésre már nem futotta annak idején — említi Veres János, a ipécsi Kodály Zoltán Gimnázium igazgatója. '[De mire futotta az elmúlt évi, közel 25 milliós költségvetésből? — Jobb, ha 30 millióval számolunk — helyesbít az intézményt tíz éve vezető igazgató —, ugyanis az elmúlt év végére a két új belépő „olaszos" osztály, és az energiaárak is növelték az összeget. A két új előlkészítő — úgynevezett nulladik — osztállyal vált teljessé az ötéves képzést adó olasz (tagozat. Így az ének-zenei és az általános tantervekkel együtt 22, általában 30—3ó-os létszámú osztályaink vannak. A növekvő érdeklődés, az olasz tagozatna1 való sokszoros túljelentkezés miatt az 1991—92-es A szégyen statisztikája Ha mód volna rá, hogy ai úgynevezett művelt világ tippeljen, mit tart szégyenletesnek a kétezredik esztendő küszöbén, bizonyára tanulságos lenne ^ a lista. Am azt kevesen jelölnék, amire az UNICEF, az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapja az év elején utalt jelentésében: a szégyen statisztikájának nevezte a leány- és fiúgyermekek közötti megkülönböztetést. Eszerint Indiában, Pakisztánban és Bangladesben a fiúkénál lényegesen nagyobb a lányok gyermekkori halálozása, merthogy nem is törődnek velük. Jordániában az 1 és 8 hónap közti fiúgyerekek négyszer olyan jóltápláltak, mint a leánycsecsemők. Malaysiában, a gyermekmunkások között is a lányok szenvednek többet: heti munkaidejük 75 százalékkal hosszabb a fiúnak született sorstársaikénál. Am nemcsak a fizikai megterhelés, hanem a szellemi sorvasztás is a lányokat érinti érzékenyebben, a világ analfabéta iskolaköteleseinek 60 százalékát a kislányok adják. Az UNICEF helyzetképéből — melyet a Le Monde ismertet - az is kitűnik, hogy e megalázó statisztika kedvező változásának „kulturális" akadályai is vannak. Nevezetesen olyanok, hogy számos fejlődő országban „csapásnak tekintik a leánygyermek születését". Ha valaki jót kíván egy ifjú hindu házaspárnak, azt így fejezi ki: „Áldjon meg az ég nyolc fiúgyermekkel!" S végül, nem lehet jobban megsérteni egy arab férfit, mint amikor azt vágják a képébe: „Abut-banát" - Lányos apai tanévben már 'közel 800 diák- lkai kell számolnunk. A SORS FINTORA Maradjunk egyelőre a dologi kiadásoknál. A 'központi If ütés olajkazánja csaknem 2 millió forintot égetett el tavaly, de a fűtőolaj árának következetes emelése az idén már 3 milliós kiadást ígér. És miiért me lenne a sors fintora az, hogy itt, az Intézmény előtt 'halad el a gázvezeték? Csak éppen a hazai (beruházási gyakorlat kevéssé ismeri a (hosszabb távú — a lakossági és oktatásügyi — célok ösz- szehangolását; merthogy akkor átállni az olcsóbb gázüzemre, a pénzből nem futotta'. A vízzel és a villanyszámlákkal a költség már a 3 milliót is ímegihalad'já, az étkezésekre 600 000 forintot kell áldozni (ennyi nem térül meg a iki- adásolk-bevételek egyenlegéiben), a nyári karbantartások évente több mint 1 milliót visznek el, a kéményseprői díjért senki nem végez munkát, nyáron névleges a kukáik kiürítése is. De kit érdekelnek a százezer forint alatti, szinte aprópénzzé zsugorodó tételek? A 'napilapokra kiadott, a múlt 'évi áron számolt 31 ezer forint, a könyvtárra szánt 30 ezer helyett az évi 200 ezer forint, a szakfolyóiratok sokasága (amely im'ég így is szerény választékot jelent), a fénymásolóhoz szükséges festék, a papír, a nyomtatványok, az irodaszerek? Tűnjék (bánmilyen kicsinyesnek ez a számolgatás, a működés alapfeltételei közül nem hiányozhat a villanykörte és a kréta sem. Sőt a korszerű televíziós lánccal, audiovizuális eszközökkel, számítógépes kabinettel rendelkező iskolának gondoskodnia kell eszközeinek folyamatos karbantartásáról, javításáról is. Ez a ma terjedő gyakorlat szerint úgy oldható meg, hogy az iskola átalány- díjas szerződést köt a Szelká- tól az Irodagéptecbnika Vállalatig valamennyi szolgáltatóval — ami persze, (újabb százezreket jelent. Az egy tanulóra vetített költségek szerint a Kodály talán a legdrágább gimnázium a megyében. Az Intézményben jelenleg 60 pedagógus fizetését fedezi az évi 13 milliós bérköltség. MEGSZŰNŐ CÉLTÁMOGATÁSOK — Rendkívül magas az 5,2 milliós társadalombiztosítási járulék — mondja az igazgató —, másfelől az (itt tanító olasz vendégtanárok 'lakásrezsijét is fizetjük, míg a Ikéttannyelvű o s ztá I yok tárná ra inak olasz nyelvi (képzésére 24 havi bérnek megfelelő ösztöndíjat fordítunk. Segítségünkre van az olasz Agnelli Alapítvány —így juthattunk fénymásolóhoz, parabolaantennáihoz, olasz nyelvű szalklkönyvekihez, (kazettákhoz —, de ez mégsem jelent állandó pénzforrást. Egyébként egy mostani minisztériumi tájékoztató szerint a nyelv- tanulást, külföldi tanárok fogadását és a különmunkák díjazását szolgáló alkalmi cél- támogatások is megszűnnek — ez egy-egy millió forintot jelentett számiunkra évente —, viszont ígéretet 'kaptunk, 'hogy a működésünkhöz szükséges (fejkvóta 6 ezer forinttal emelkedik a kéttaanyelvű gimnáziumok nagyobb kiadásainak megfelelően. — A fejkvóta Így egyes számítások szerint 45-50 ezer forintra emelkedne, de belekalkulálva az inflációt és a célzott támogatások megszűnését, az iskola mégis arra kényszerül, hogy minél több gyereket engedjen a falai közé, akár a tanítás minőségének a rovására is. Ez az egyik probléma. A másik az, hogy a gimnázium nem tudja megtartani olasz anyanyelvű tanárait. Mi ennek az oka? TÖBBSÉGBEN A KOLLÉGISTÁK — Ami a 'magasabb létszámot és a fejkvótaszámítás szerinti magasabb összegeiket illeti, valóban létezhet egy ilyen veszély, de a gimnázium iránt igy is egyre nagyobb az érdeklődés! 'És hogy hány gye- réket iskolázunk be, annak is van egy optimális felső határa. Országos szerepkörünknek megfelelően, az itt tanuló gyerekek közel 90 százaléka kollégista, mert az ország más pontjairól — Debrecenből, Győrből, Székesfehérvárról, Nyíregyházáról érkezett. Már most tapasztaljuk, hogy változni fog ez az arány a szőkébb régió javára, mert egyre kevesebb szülő tudja fizetni az utazási, az ellátási és szállásköltségeket. Tehát itt a szülőt is kiadások terhelik. Másfelől pedig való igaz, hogy nehezen tudjuk mérsékelni olasz anyanyelvű tanáraink fluktuációját, cserélődését. Pillanatnyilag négy vendégtanárunk van - ötre lenne szükség. Hiányuknak több oka van, amelyek közt jelentős tényező, hoay bérük a cserekapcsolatokban qarantált kieaészítések- ikel együtt sem felel meg az olaszországinak. De elég sok gond hazai olasz szakos tanáraink továbbképzése is. Végül is az volna a helyénvaló, Iha az iskolák a (normatívák alapján rendelkezésre álló összegekből alanyi jogon részesülnének, és önkormányzati közvetítés nélkül, maguk gazdálkodhatnának belőle. Bóka Róbert Valamikor még létezett olyan tantárgy a középiskolákban, hogy „Világnézetünk alapjai". Gyakorlott negyedikes gimnazisták néhány perc után el tudták érni, hogy az órán alap és felépítmény viszonya helyett a földönkívüliek látogatásáról essék szó, és arról, milyen erkölcsi normák érvényesüljenek a velük való érintkezés alkalmával. E tantárgy sok lehetőséget tartogatott azoknak a pedagógusoknak, akik nemcsak a tudományos szocializmussal akarták megismertetni diákjaikat, hanem Platónnál, Hegellel, Kanttal, sőt olyan „frivol" dolgokkal is, mint a Biblia vagy az egzisztencializmus. A világnézetünk alapjai tárgy azonban meghalt a rendszerváltással. Most Bevezetés a filozófiába cím alatt követte az utód. Az óralátogatásra a pécsi Művészeti Szakközépiskola tánctagozatosainál került sor, akiket Eitmann András tanít történelemre és filozófiára. — Mindenki más rendszer szerint dolgozik - mondja -, a gimnáziumok és szakközép- iskolák negyedik osztályai számára összeállított tankönyv helyett én „A gondolkodás története” című munkát használom, sokkal érthetőbb és szemléletesebb. Ezenkívül mi két hónapig logikát is tanultunk, most pedig filozófiatörténet van soron. Szerencsés, hogy itt történelemmel együtt tudom tanítani. Egyébként szerintem az igazi az lenne, ha ezt a tárgyat egy társadalom- tudományi tantárgycsoport keretében vehetnénk, melybe beletartozna a szociológia, a filozófia, a történelem, az irodalom, a művészettörténet, a vallástörténet például. Hogy mi kerül most a gyerekek fejébe? A szűk negyvenöt percben néhány fogalom, néhány név, néhány tény. Több haszna ma is a szemléletes magyarázatnak van, meg annak, ha kérdezni lehet. A gyerekek meg is teszik ezt, és amikor az eredeti tőkefelhalmozás kapcsán arra kerül a szó, miképp tud valaki ma egy üzletet nyitni, igazán mai a válasz is: vagy lopni kell a pénzt, vagy kölcsönvenni. Legvégső esetben megdolgozni érte. . . Amikor pedig Morus Tamás nevéhez az utópiát említik, nyomban ott a mosoly, mert hát „az utópia nem az ebéd utáni sör, hanem az, ha a Parlamentben bejelentik: jövőre jobban fogunk élni és gazdagabbak leszünk." Az igazság az, hogy a filozófiába való bevezetődés címszó alatt bármiről lehet beszélgetni.- A gyerekek között voltak, akik az elején azt hitték, hogy a filozófia annyit tesz: bemegyünk az órára, bedobunk egy témát, aztán filózunk — mondja Eitmann András. — Tény, hogy érdekli a többséget a politika, most az öbölháború a téma, máskor egy- egy film kapcsán a viselkedésmódokról értekezünk. Vallási témákról is könnyebb ma beszélgetni, mint régen. Engem például még 82-ben feljelentettek azért Mohácson, hogy a Bibiliát bevittem az órára ... Alapvető, és a hatása valószínűleg hosszabb távú, hogy ezek a gyerekek megtanulták: minden véleményt meg kell hallgalni, mindenkinek joga van, hogy elmondja az álláspontját. Egyetérteni nem muszáj, de megérteni hasznos. Különösen érdekes ez egy másik szempontból is: ebben az iskolában is, mint sok másikban, hódít egyfajta új vallásosság, követői közül pedig sokan, bizonyos profétikus hajlammal próbálnak híveket hódítani. Az erőteljes rábeszélőkedv nem mindenkinek szimpatikus. Itt is, ott is csak jó lehet, ha az amúgy még igen hajlékony, alakítható, faital elmék teret tudnak adni egymás dolgainak, de el is tudják magukat határolni attól, ami nem felel még a számukra. Ha ebben a filozófiaórók beszélgetései segítenek, már elértünk valamit. Még akkor is, ha vannak olyan iskolák, ahol mindenki ötöst kap e tárgyból, csak az visz haza négyest, aki olykor hiányzott. . . Hodnik I. Róma kételkedik? Mi az igazság a jugoszláviai Mária-jelenések körül? Valóban a Madonnát látták a pásztorgyerekek Medju- gorje faluban? A kérdést a La Republica tette föl abból az alkalomból, hogy 1990- ben már az egymilliót is meghaladta a zarándokok száma, akiknek hitéből és kíváncsiságából igen jól élnek az utazási irodák is. A lap szerint ezzel függ össze, hogy Rómában nyilvánosságra hozták a jugoszláv püspöki kar november 28-án elfogadott állás- foglalását, melyet a Vatikán mindeddig bizalmasan kezelt. „Az eddigi vizsgálatok alapján nem lehet állítani. hogy természetfölötti jelenésekről, vagy kinyilatkoztatásokról lenne szó" — szögezték le a püspökök. Nem jelent volna meg a Madonna? A gyerekek tíz év óta folyamatosan megtévesztik a világot? Például Bush amerikai elnököt is, aki jó húsz percig beszélt az egyikükkel . . . Nos, ezt nem mondja az egyházi hatóság. „Vigyázat! A jelenések természetfölötti volta nem bizonyított, de ki sem zárható” — idézi a La Republica René Laurentin, a jelenésekkel foglalkozó egyháztudós véleményét. Rómában úgy tudják, hogy a pápa közismert Mária- tisztelete kedvező lehet a jugoszláviai jelenések megítélésében. Ezzel kapcsolatban egyébként az olasz újság fontosnak tartja, hogy a természetfeletti jelenségek elfogadásában a hagyományhű (tradicionalista) katolikusok állnak az élen. Akik eleinte nagy jelentőségűnek vélték, hogy a Madonna éppen egy kelet-európai országban jelent meg, talán éppen azért, hogy siettesse a kommunizmus bomlását. Ma viszont, amikor már nem kell tartani a kommunistáktól, a természetfölöttit azért fogadják el, mert elősegíti a társadalmi egyetértés kialakulását — írta a római újság.
