Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-14 / 44. szám

IO J aj Dimantaií napló 1991. február 14., csütörtök ¥ Növényvédelmi tanácsadó Áz állati kártevők ellen Kertbarátok és kister­melők körében nem kis bosszúságot okoznak az állati kártevők, köztük a rovarok, fonalférgek, pu­hatestűek, atkák, rágcsá­lók. A hazai faunában elő­forduló mintegy 200—300 faj többé-kevésbé rend­szeres „hozzátartozója” kertjeinknek. Kártételük nagysága szorosan össze­függ a természetes, ese­tenként a mesterségesen kialakított (fűtött fóliasát­rak, üvegházak stb.) idő­járási viszonyokkal, egye­di biológiájukkal, ezen belül a szaporodó képes­ségükkel (generációk száma, tojásprodukció, természetes ellenségek je­lenléte) a tápnövények körével, beleértve az egyes növényfajták kárte­vőérzékenységét, val a m int az emberi beavatkozások kártevő-kártételt csökkentő hatását is. Az egyes fajok bioló­giájukból fakaodóan hu­zamosabb ideig helyhez kötötten károsítanak (cse­rebogárpajorok, drótfér­gek), mások a tápnövény jelenlététől függően hely­változtatásra, vándorlásra képesek. Ugyancsak hoz­zátartozik e témakörhöz az is, hogy az állatok meg­választják tápmövényüiket, mely alapján lehetnek 1., 2, vagy több gazdásak. A táplálkozás céljából ki­választott növényi rész alapján gyökér-, szár- (törzs-) hajtás-, levél-, virág- és magkártevők is­meretesek. A kártétel formája az életmóddal összefüggő táplálékszer­zés, az egyedfejlődés so­rán kialakult szójszervti- pus alapján lehet rágás (bogarak, lepkehernyók), szívogatás (I evél tetvek, atkák, tripszelk), szúrás­szívós (poloskák, szúnyog- félék), nyalogatás (mé­hek), aknázás (alknózó- molyok, legyek), gubacs- képzés (fonálférgek, dara­zsak, legyek, szúnyogok). Az egyre intenzívebb termesztési technológia korszerűbb, hatékonyabb védekezési módszereket követel, melyek ma sem nélkülözhetik a korábbi agrotechnikai eljárásokat (vetésváltás, talajművelési eljárások — szántás, tár­csázás, kultivótorozás, ro­tációs kapálás, tápanyag­utánpótlás, kifogástalan, kártevőmentes szaporító­anyag, termőhelyeknek megfelelő fajta, optimális vezetési, ültetési, telepítési idő, tenyészterület biztosí­tása stb.) és jelentős kár­tevőgyérítést eredményez­nek. A biológiai védekezés, mely során az ember va­lamilyen élő szerevezetet — természetes ellenséget vet be az adott kártevő féken tartására vagy meg­semmisítésére — mint el­járás hazai viszonyok kö­zött lassan terjed. Ez idáig jól bevált a hernyó- kártevők pusztítására al­kalmas baktériumtörzsek (csak lepkék lárváira hat­nak) kipermetezése, és üvegházi, fóliás körülmé­nyek között az üvegházi molytetű (lisztecske) für- készdarazsának sikeres bevetése. Várhatóan amennyiben a tömegte­nyésztés megoldódik, to- • vábbi segítőtársakra lel­hetünk a kórokozó gom­bákban, vírusokban, fo­nálférgekben és más ro­varokban is. Tóth Béla Nem kfl.-k, hanem különböző bérleli formák a mindszentgadisai tsz-ben Biztos munkahely „Ez a közösség most újra­születik, s ón azon leszek, hogy megéljen" — nyilatkozta a három évvel ezelőtti vi­haros zárszámadó közgyűlést követően Kónya Nándor, a m ind sze ntgod sioii t erme I őszö ­vetkezet új elnöke. Nem túl­zás, hogy az a naip — 1988. február 25. — sorsdöntő volt nemcsak a tsz, hanem a Mindszerrtgodisám és a kör­nyező falvakban lakók életé­ben is. A fő kérdés kemény volt: a veszteségessé vált, rosszul gazdálkodó, szanálási eljárás alatt álló szövetkezet­ből léhet-e működőképest csi­nálni, ezáltal az önállóságot megtartani? A sásdi tsz-be olvasztást mereven elutasították a tagok, állítva', hogy egyértelműen a vezetők az Okai a válságos helyzet kialakulásának, s van remény arra, hogy új veze­téssel más lesz a helyzet a tsz-nél. A harminchárom éves Kónya Nándor tíz év nagy­üzemi gyakorlattal — Bikali A. G. - a háta mögött pályá­zott az elnöki beosztásra. Tudta, mit vállal: küszködést az életben maradásért. Mi történt azóta Mindszent- godisán? Bebizonyították, hogy az öt és fél aranykorona értékű földön is lehet eredményesen gazdálkodni — 1990-ben tizen­egymillió forint nyereséget ho­zott a növény termesztés az 1300 hektáros szántóterületen. Ezt az ipari növények arányá­nak növelésével érték el. Az állattenyésztésben az első lé­pés o csak mínuszt termelő húsmarhatartós felszámolása volt, a tejelő tehenészetet pe­dig kiadták vállalkozóknak. Megkerestem Balogh Józse­léket. Ők kezdetben kilenc- venkét tehenet láttak el, az­tán kényszerűségből szünetel­tették a tsz-szel a kapcsola­tot. De 1990 májusától újra­kezdték, fiuk leszerelt a ka­tonaságtól, ismét lett segítség. Most negyvenöt tehenet és tizenhét borjút gondoznak. Bár a tehóntartás bizonytalan, egyelőre öt fő — Balogh Jó­zsef és feles'ége, ifj. Balogh József és felesége, valamint a pár hónapos kisgyerekük — megél belőle. A tsz-szel kor­rekt a kapcsolat: a takarmány biztosított, az állományért, a használt épületekért bérleti díjat fizetnek, az értékesítést a tsz oldia meg. Baloghékon kívül még egy család foglalkozik tehenekkel, a iuhószatbon pedig öt csa­lád ténykedik, szintén vállal­kozásban. Hammer József a tsz azon tizennéay dolgozójának egyi­ke. aki költségtérítéses üze­melési módban használja a rábízott erőgépet, egy hom- lokrakodós traktort. Az MTZ- je már tizenhat éves, de Ham­mer József gondos gazdaként vigyáz rá, hogy a gépe minél kevesebbet álljon a javítómű­helyben — hiszen a javítási költség zsebremegy, csakúgy, mint az üzemanyag-felhaszná­lás. A gépeknek, az állatoknak már van gazdájuk, s hason­lóan lesz a nyolcszáz hektá­ros erdőnek, valamint az ipa­ri részlegéknek is. A tsz-tagok haszonbérleti szerződésben művelik majd az erdőt, mű­ködtetik a varrodát, gyártják a gyümölcsösládákat és egyéb termékeket a fűrészüzemben. Az utóbbi üzemben épületfa, padló, raklapelem készítése melllett tavaly kezdtek a láda­gyártásba: egy osztrák cég használt gépsorát megkapták, a termelés könnyeibbedett. A gépsorért alaipanyaggOl, fa­rönkkel fizet a tsz. — Mi nem kft.-két hozunk létre, hanem különböző bérleti formákat alkalmazunk — mondja az elnök. — így nem tűnik el az osztalék egy-egy kft.-nél, hanem minden tag­nak jut, ugyanakkor a közös vagyon hatékonyan működik. Tavaly ötvenkétmillió forint értékű áru hagyta el a tsz műanyagüzemét, tasakok, rek­lámtáskák, toka rmányos zsá­kok — korábban 15—18 milliós volt a termelés. A felfutás műszaki fejlesztés eredménye, az meg a határidős és minő­ségi teljesítésé, hogy ez évre már az egész kapacitás ren­deléssel le van kötve! A tsz biztos munkahelynek számít mind a nyolcvan tsz- tagnak és mind a kilencven alkalmazottnak. A keresetek jelentősen nőttek: 1987-ben a felbruttósított bérék át­laga ötvennyolcezer forint volt, 1990-ben a bruttó bér száz- buszorthétezer, átlagosan. A gazdálkodás stabil: a száz­negyvenötmilliós árbevétel mellett 'közel ötmillió nyeresé­get értek el az egyre romló ágazati termelési feltételek ellenére. Saját erős beruhá­zásra 1990-ben tízmillió forint jutott. Mindszentgodisa, Gyümöl- csény, Bakóca, Kisbeszterce lakóinak életét segítő támo­gatósokra is marad pénz: az egészségügyi ellátásra, o táv- hívásos telefonrendszerbe ke­rülésre, a parabolaantennára és a hálózat-kiépítésre. Az életkörülmények javítása mel­lett gondot fordítanak a la­kossági élelmiszer-ellátásra is: a tsz tejcsa mókában tizenöt forintért mérik a tejet. A tsz által használt összes földterület háromezer hektár, ebből szövetkezeti tulajdon­ban van közel ezerlkilencszáz, tagi tulajdonú kilencszáz hek­tár, szá zhetvenhá rom pedig állami. Balogh Sándor nyug­díjas tsz-tagtól (64 éves) azt kérdem: kiveszi-e a tsz-bői az 1960-ban bevitt harminc hold­ját? Mielőtt a kérdésre vála­szolna, kesereg egyet. — Takarmányaiként kétszáz marhát, nyolcvan borjút, két hodály juhot láttam el má- sadmagaimimal. Mindennap mentem az állatókhoz, hu­szonnégy éven át. őrült sokat dolgoztam, nyolc-kilencezer fo­rintot kellett volna kapnom ezért, nem volt meg a négy­ezer! Hát olyan volt a régi vezetés. A váltás óta megvál­tozott minden. Tisztelet, be­csület a fiataloknak. Most szé­pen megy a tsz, olcsóbban termel, tehát okosan dolgoz­nak. A háztáji kukoricát ti­zenhét mázsáról huszonötre emelték, ez nekünk sokat szá­mít, hiszen van bőven most is állat: szarvasmarha, disznó. A szántóföld nem kell, nem kérem vissza, messze van ide. Az erdő viszont jó lenne, volt akácos, meg tölgyes-bükkös. A tsz-t nincs értelme szétszed­ni, ezt én mondom, akit bele- kényszeritette'k! L. Cs. K. A mindszentgodisai tsz fűrészüzeméből épületekhez való fa szerkezetek, gyümölcstároló ládák kerülnek a piacra. Fotó: Läufer László Előzzük meg a bűncselekményeket! Hivatalos személy elleni erőszak Sorozatunk végén arról a bűne sél ek m é ny -faj tó ró I s zere t - nénk röviden szólni, amelyet többek között az olyan fog­lalkozások gyakorlóival szem­ben követnek el, mint a rend­őr, tűzoltó, mentős, közterület­felügyelő, tömegközlekedési eszközök ellenőrei stb. Ezek az emberek általában a konf­liktusos élethelyzetek sűrűjé­ben fejtik ki tevékenységüket, feladatúk többek között a rend és a személybiztonság ga­rantálása, a bűnözőkkel szem­beni küzdelem szervezése, ve­zetése, gyakorlati megvalósí­tása. A fent említett foglal­kozási ágak képviselői a hi­vatalos és közfeladatot ellá­tó személyek, akik tevékenysé­gük során közvetlen kapcso­latban állnak az állampolgá­rokkal, őket közvetlenül érin­tő döntéseket hoznak. A gyako­ri konfiiktuSheiyzetek miatt, valamint azért, mivel e sze­mélyek többségükben a tör­vény őrei és a közvédelmezői — hivatalos intézkedéseik so­rán fokozott büntetőjogi vé­delmet élveznék. A hatékony Btk. is egyértelműen foglal állást ebben a kérdésben, amikor kijelenti: aki a hivata­los vagy közfeladatot ellátó személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, büntetett követ el. Ugyancsak bűncselekménynek minősül a hivatalos és közfeladatot ellá­tó személy támogatására vagy védelmére kelt állampolgár elleni erőszak is. Sajnálattal kell megá Napi- tanunk, hogy a fokozott bün­tetőjogi védelem ellenére or­szágosan nem csekély a hi­vatalos és közfeladatot ellátó személyek elleni bűncselekmé­nyek száma. A velük szembe­ni erőszakos cselekmények évente 700—800 esetben for­dulnak elő. Ennek a meny- tnyiségnek megközelítően a fele rendőr elleni támadás. Az esetek 90 százalékában erősen — néha orvosi kezelést igénylő mértékű — ittas álla­potban lévő, általában bün­tetett előéletű és többségük­ben alacsony műveltségű sze­mélyek az alapcselekményüket tetézik az intézkedők elleni erőszakkal. Az ittasság gátlá­soktól mentes, felszabadult magatartás, mely bizonyos esetekben agresszivitással is párosul. Ezt a fajta „sza'bad- ságérzetet" pedig fokozottan irritálja minden külső beha­tás, így a rendőr fellépése is. Több esetben fordult elő az is, hogy a jogszerűen fellépő rendőrt azért érte támadás, mivel az érintett személy, az intézkedést zaklatásnak minő­sítette, sérelmezte, s ennek a véleményének erőszakos cse­lekmény keretében adott han­got. A hivatalos személy elleni erőszakot általában egyedül és alkalomszerűen — kialakult konfliktushelyzetben — követik el. Színhelyei legtöbb alka­lommal az utca, illetve o naqy forgalmú szórakozóhe­lyek. Tehát gyakran jelentős számú „közönség" előtt zaj­lik le a cselekmény, mégis az esetek döntő többségében nem avatkozott be senki a hivatalos személy védelmében, nem jelentkezett objektív szemtanú. Sajnos több alkalommal az is előfordult, hoqy az erősza­kos cselekményeket a hivata­los személy magatartásával, szakszerűtlen intézkedésével provokálta ki. A hivatalos személy elleni erőszakok megelőzése össz­társadalmi feladat. Gyakorlati meq valósítása azonban a hi­vatalos személv által képvi­selt intézményeken, illetve az állampolgárok szőkébb és tá- qabb csoportjain múlik. A rendőrségnek és más érintett intézményeknek biztosítani kell, hoqy képviselőik kulturál­tan, az állampolgári jogok tiszteletben tartásával intéz­kedjenek, tevékenységükben a szolgáltató jellea domináljon — segítőkészek és határozot­tak legvenek. Az olvasók fiaveimét az alábbiakra hívjuk fel.- Ha jogszerűen intézkedő •rendőr megtámadásának, il­letve arra történő előkészü­letnek lennénk tanúi, környe­zetünk segítségét is kérve, ha­tározottan légiünk fel a táma­dóval szemben.- A hivatalos és közfelada­tot ellátó személvek jogos in­tézkedéseit kifogásolókkal szemben föl. közlekedési el­lenőrök általi bírságolás) is a szükséges mértékben lép­jenek fel. Próbálják megaka­dályozni. hoqv az érintett sze­mély támadólag, agresszíven reagáljon a vele szembeni intézkedésre.- Ha hivatalos személy el­leni erőszaknak elfogulatlan tanúi, kérjük, hogy az eset obiektív megítélése érdekében azt az érintett hivatalos szerv­nek jelezzék, a helyzet tisz­tázásában vegyenek részt. A hivatalos és közfeladatot ellátó személyek a rend és a nyugalom biztosítása, a tör­vények betartása érdekében féltik ki tevékenységüket. Az ezt veszélyeztetők valamennyi­ünk érdekeit veszélyeztetik, ezért a velük szembeni fellé­pés mindnyájunk állampolgári kötelessége. A megyei rendőr-főkapitányság elemző-értékelő alosztálya. Reklámok és hirdetések Tollseprií A hivatalos meghatározás szerint a reklám a közönség, a fogyasztók figyelmének fel­tűnő felhívása valamely áru­cikk, termék kelendőségének 'népszerűsítésére. Ide sorolhat­juk a különböző vállalatok hírverését, hirdetéseit. A reklám célja: a fogyasz­tók és a közönség érdeklődé­sének irányítása, a fogyasztás és a haszon növelésének elő­mozdítása. Krúdy Gyula írja, hogy a legtöbb házalónak azért volt az ő idejében hosz- szú, pödörhető bajusza, mert 'bajuszkötőt árusítottak, és sa­ját bajuszukkal reklámozták a portékát. A régi pécsiek min­den bizonnyal emlékeznek ar­ra az időre, midőn apró sportrepülőgépek keringtek a város fölött cipőpasztát reklá­mozva. A falragaszokon pedig egy szomorú marhafej nézett le ránk: „Mondja, marha, mi­ért oly bús? Olcsóbb a hal, mint a hús." Lassan-lassan a régi időket idéző, visszatérő reklám: „Haladjon ön is a korral, süssön Váncza-sütő- porral!" Az említett régi példákból kitűnőleg a reklám lehet han­gos vagy hangtalan, színes vagy színtelen, rajzos vagy rajz nélküli, csábító, ízléses és ízléstelen, és még sokféle. Legfőbb követelményük régen és most: hatásosak, ötletesek legyenek. Ha a mai újsághirdetéseket vesszük bondkés alá, sókféle felhívásos reklámra bukkanha­tunk. Vannak olyanok, ame­lyeknek nem lehet hinni. Mert vajon ki hiszi: „Egy néha ket­tő!" Egy valamikor sláger ugyan azt állította, hogy két­szer kettő néha öt, de ezt csak a jelenlegi áremelkedé­sek során kezdjük elhinni. Egy toairtkreklám hirdeti: „Ha nem nyer, akkor is nyer." A mód­szert nem árulja el, pedig jó volna tudni: hátha másutt is beválik. Egy kft. „optimális konfigu­rációja": „Egy igazi megle­petés! Árainkat csökkentet­tük." A felhívás a németes „egy" közlése nélkül is fi­gyelemkeltő; kár, hogy nem tudjuk a szövegből, hogy mi­nek az ára csőikként. Az ár- csökkentés ellenőrzésére ser­kent egy másik hirdetés: „Szá­moljon velünk, megéri!" „Sza­bad kezet adunk önnek!" — no nem a számolás, az ár- csökkent árak ellenőrzésében, hanem a hirdetés szerint: „a speedglass hegesztőpajzs for­galmazásában". Remélhetőleg, sorban állnak az erre jelent­kezők. Gyakran olvasható a hirde­tési szövegekben o proli szó. Az egyik kft. hirdeti: „A pro­fik mindig a legjobbat akar­ják." Másutt: „Profi követel­mény - proli fizetés." Tudva 'levő, hogy a profi szó a „pro­fesszionista" latin eredetű szó rövidítése, és elsősorban azok­ra a személyekre vonatkozik, akik hivatásos sportolók, de ekként jelölik valamely szak­ma, foglalkozási ág művelőjét is, aki kenyérkeresetből űzi mesterségét. Hogy a profik mindig a legjobbat akarják-e, nem tudom, de hogy a hiva­tásos sportolók „profi fizeté­se” a legjobbak közé tarto­zik, ahhoz nem fér kétség. Ez viszont annyira közismert, kár hírverést csapni belőle. Eleinte különösnek tűnt egy pécsi kft. önmaga ajánlása: „Megbízható, mert megbízha­tó." Nyilvánvaló, hogy itt „megbízható" szó kétféle ér­telméről van közlés. Nyelvünk­ben rengeteg olyan szó van, amelynek két vagy több jelen­tése van. Megbízható lehet olyan személy, akire minden 'körülmények között számítani lehet. De lehet olyan forrás, adat is, amelynek, hitelessé­géhez nem fér kétség. Sokat ér, ha valakinek minden kö­rülmények között hibátlanul működő, megbiható, pontos órája van. Az adott kft. ezzel az érdekes mondással azt akarja minden bizonnyal je­lezni, hogy érdemes valamely feladat végzésével megbízni, mert lelkiismeretes munkát végeznek. Vannak egymásnak meg­felelő hirdetések. Egy valaki „talpraesett" házvezetőnőt ke­res. Ajánlatunk: „Keressen, kéznél vagyunk! — Hívjon be- já rónőt!” Nagyon rokonszenves hirde­tés: .Nincs határa vágyai meg megvalósulásának.” En­nek kielégítésére a helyi sajtó rengeteg házassági hirdetést közöl. Az egyiket szó szerint ismertetjük: „Keresem a pá­rom, aki a családi házamba jönne. Csak komoly választ várok" Nem tudom, kik ír­tak a Hunyadi úti hirdetőbe: férfiak vagy nők? A „pórom” szó ugyanis egyiket sem zár­ja ki. Tóth István dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom