Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-13 / 43. szám

1991. február 13., szerda aj Dunántúli napló e Több mint 5 ezer lakásról gondoskodni Lakások fél áron? Az önkormányzat megalakulása új lendületet adott Hogyan tovább, vá rosvédők? A közelmúltban tartotta évi rendes közgyűlését a Komlói Hon­ismereti és Városszépitő Egyesület. A közel száztagú szervezet jelentős tényező a város közéletében, tanácskozásait, rendezvé­nyeit is élénk érdeklődés kíséri. Idei terveikről, elképzeléseikről Kiss Józsefet, az egyesület alapító tagját kérdeztük: A pénztelenség miatt egy­re inkább sürgető gonddá vá­lik az önkormányzati tulajdon­ba került volt állami lakások működtetése, felújítása, kar­bantartása és fenntartása Komlón. A statisztika szerint az ingatlankezelési feladato­kat ellátó helyi városgazdál­kodási vállalatnak több mint 5000 lakásról kellene megfe­lelően gondoskodnia. A támo­gatási rendszer változásai miatt azonban aligha tudják megfelelő ütemben elvégezni a szükséges felújításokat. A város önkormányzata előtt te­hát két lehetőség áll: vagy eladják a lakásállomány je­lentős részét, és így megsza­badulnak a terhek jelentős hányadától, vagy — ha ez nem megy — kénytelenek lesz­nek a lokbéreket emelni. Másfél évvel ezelőtt Komló Város Tanácsa rendeletet al­kotott az állami tulajdonban lé­vő házingatlanok elidegeníté­séről. Ez lett volna az új la­káskoncepció, amelynek kiala­kítását számos vita előzte meg. Az anyag több testületi ülé­sen szerepelt, lakossági fóru­mokon szedték ízekre-darabok- ra, sokak szerint mégis vitat­ható eredmény született. Komoly ellenérzést váltott ki a lakók körében, akik mint potenciális vásárlók, elsőként jöhettek szóba, hogy az el­adási árat a forgalmi érték 50 százalékában állapították meg. A rendelet alkotói ak­kor ezt azzal magyarázták, hogy mindezt a tanácsi bér­lakások védelmében teszik. Ez sikerült is, hiszen az azóta el­telt időszakban az érdekeltek egyetlen lakást sem vásárol­tak meg, holott a rendelet 3900 ilyen állami lakás érté­kesítését tette volna lehetővé. A kudarc egyértelmű. A ta­nácsrendszer megszűnésével azonban változás történt, a korábbi állami lakásokból ön- kormányzati tulajdonú házin­gatlanok lettek. Így nem vé­letlen, hogy a helyi önkor­mányzat egyik első lépése volt, hogy foglalkozni kezdett a 'la­káseladások kérdésével. A pol­gármester és a városháza tiszt­ségviselői december elején még a városgazdálkodási vál­lalatot is felkeresték emiatt. Végül is az önkormányzat költségvetésének előkészítése során nyilvánvaló lett, hogy a jelenlegi bérlakások csak ak­kor tarthatók fenn, ha a kép­viselőtestület — az időközben megszületett ártörvény lehető­ségével élve — jelentős lak- béremelést hojt végre, vagy értékesíti a lakásokat. Mivel az utóbbi a régi feltételek mellett nyilvánvalóan nem je­lent megoldást, az újabb el­képzelések szerint a lakások vételára a forgalmi érték 50 százalékáról 25 százalékra csökkenne. A helyi közvéleményt is élénken foglalkoztató lakásel­adási ügyben várhatóan feb­ruár 13-i ülésén dönt a kép­viselőtestület. Az elképzelések szerint a korábbi tanácsren­delet továbbra is érvényben maradna, csupán az a rész változna, amely a vételár csökkenéséről szól. A kérdés átfogó szabályozásra, a he­lyi lakásfenntartási és -gaz­dálkodási koncepció kidolgo­zására csak később kerülne sor, mégpedig a beígért kor­mányszintű szabályozást kö­vetően. — Egyesületünk 1982 decem­berében alakult meg, és az el­telt 8 év után sok szép —, a város javát szolgáló - ered­ményt tudhat magáénak. Az önkormányzati választások újabb lendületet adtak egye­sületünknek, ugyanis további munkánkban komoly lehetősé­get és segítséget jelent an­nak az öt egyesületi tagnak a jelenléte a városi képviselő- testületben, akiket a lakosság bizalma juttatott erre a jelenj tős önkormányzati fórumra. Természetesen ez a bizalom és szerep csak erősíti felelős­ségtudatunkat, valamint váro­sunk iránt érzett önzetlen el­kötelezettségünket. Mivel Komló lakossága az ország minden vármegyéjéből verbuválódott, fontos a hely- történeti ismereteket nyújtó előadások folyamatos szere­peltetése, az általános isko­lák 8. osztályaiban és a kö­zépfokú iskolák végzős tanulói közt. Eddigi tapasztalataink során ezek az előadások jól szolgálják az annyira fontos lokálpatrióta tudat kialakítá­sát és erősítését. Mindezek érdekében a he­lyi és megyei publikációt is felhasználjuk, pl. a Szent István kultusz elmélyítése ér­dekében, mivel első királyunk itt is adományozott birtokot ál­lamalapító munkája során. A régebbi időkből még a ró­maiak jelenléte és szerepe ér­demel elmélyültebb helyi pub­likálást. (Nagyon várjuk a legutóbbi körtvélyesi ásatások­ról szóló tudományos jelen­tést!) Nem teljes még a második világháború áldozatainak név­sora és megörökítése. Ezt a hiányt még 1991-ben szeret­nénk -, a város vezetőségével egyetértve - tisztességgel megoldani. De kívánatos len­ne az emlékmű kiegészítése is, kovácsolt vaskerítéssel, dísz- burkolattal és jobb megvilágí­tással. Komló, a bányaváros —, a Mecseki Szénbányákkal együttműködve —, nagy fi­gyelmet szentel a bányászati emlékek megőrzésének: a So­mos-dűlői, (ma Anna-akna) el­ső tárnák közül az „Adolf" és o „Jó szerencse” tárnát (a bejárati részt) már sikerült látványosan helyreállítani, a harmadik, a „Glanzer” táró pedig 1991-ben kerül rende­zésre. A volt Kossuth-aknai légakna gépházában kialakí­tott bányagépészeti emlékte­rem további sorsáról is dön­teni kell! Féltve őrzött műemlékünk (Európa-szerte ismert) a Mán­iái Árpád-kori templom. Kör­nyékének rendezése, esetleg a régebbi forrás újbóli megnyi­tása szintén előttünk álló fel­adat. A sikondai milleniumi hársfák megmentése körülte­kintő és áldozatkész össze­fogást igényel az erdészettel, a „sikondai baráti körrel”, va­lamint a tűzoltósággal. A vá­ros szobrait is célszerűbben kellene elosztani, más eset­ben látványosabbá tenni: pl, o „Zenélő pár áthelyezését (a hiányzó rész pótlását) — a közelgő nemzetközi gyer­mekkórus-fesztiválra - Zobák- aknáról a Városház térre, ahol a fesztivál nyitó- és záró- ünnepsége zajlik le. Jó hát­tér lenne ez a fesztivál esz­meiségéhez, egyben a szobor nélküli főtér látványából faka­dó hiányérzetet is oldaná mind a vendégek, mind a he­lyi lakosok körében. A Petőfi-szobor méltó el­helyezése, láthatóvá tétele szinte már parancsoló feladat 1991. március 15-ére. Úgy gondoljuk, ezt erkölcsi köte­lességének is tekinti az új önkormányzat, mivel 1985-ben egyesületünk olyan politikai körülmények közt harcolta ki — a lakosság áldozatvállalásá­val a Petőfi-szobor felállí­tását, valamint március 15-e méltó megünneplését, amikor ezt még nem kísérte osztatlan egyetértés. El kell gondolkodnunk azon is, hogy felső-Szilvásban, So­mág-tetőn és Körtvélyesben egyáltalán nincsenek szobrok, pedig ezt a lakosság igényel­né. Nem törekedtem teljességre, egyesületünk minden szakosz­tályának részletes terve van. csupán Ízelítőt kívántam adni olyan feladatokból, amelyek megvalósítása mindannyiunk szívügye lehet városunkért, a szebb és otthonosabb Kom­lóért. F. D. Az új rendőrkapitányság épülete Komlón Fotó: Szundi György Hírok Szigetvári fórum Címer kerestetik Lakossági szavazatokat várnak Iránymutatást várnak az önkormányzatok Növekvő elvárások - csökkenő lehetőségek Lakossági vitára bocsátotta o szigetvári képviselőtestület a városi cimer kérdését. A Kovács Valéria által össze­gyűjtött és időrendi sorrendbe rendezett 8 címert tartalmazó anyaghoz mindenki hozzájut­hat a Szigetvár és Vidéke cí­mű lapban, illetve tanulmá­nyozhatja az intézményekben és a vállalatoknál elhelyezett plakátokon. Ez alapján a vá­ros polgárai szavazhatnak, hogy a jövőben a 8 címer kö­zül melyiket használja Sziget­vár. A szavazatok összesítése után a képviselőtestület április 16-i ülésén dönt o cimer kér­désében. Szigetvár legrégebbi ismert címere a török hódoltság utá­ni időből származik. Az egy­kori pecsétnyomók rajzainak módosulása részben az ízlés­beli változásokra, részben az egykori jelentés elhalványulá­sára utal. Az eredeti, tiszta, egyértelmű szimbólumok, ame­lyek a 17-18. században még elevenen éltek, később rész­ben elmaradtak, módosultak, illetve új elemek kerültek a régiek mellé. Ezeket a módo­sulásokat nagyrészt az is be­folyásolta, hogy az adomónyo- zólevél eltűnt, s így a címer pontos leírása nincs meg. A bemutatott — fennma­radt legrégebbi — címert 1691 és 1833 között használta Szi­getvár városa, amely cimerta- nilag és művészileg is a leg­sikerültebb munka. A pecsét­nyomó közepén lévő címer- pajzs hármas osztású, mindkét oldalának rajza azonos. A pajzs felső két mezejében hátsó lábakon ágaskodó, ki­vont kardú, kéttagú farkú, kar­csú oroszlán — a legkedvel­tebb címerállat - látható. Az alsó mezőben 2-2 bástyás, hosszú tornyú, pártázatos vár, középen nyitott kapuval. A hagyomány szerint az egymás­sal szembeforduló két orosz­lán Szigetvár 1566. évi küz­delmét, Zrínyi és Szulejmán harcát szimbolizálja. Az alsó mező várral megerősített tele­pülésre utal. A nyitott kapu a város nyitottságát (eszmék, kereskedés, vallás, nemzetisé­gek szabad áramlását) jelké­pezi. Az ötgyöngyű korona a hőn áhított szabad királyi vá­ros státusra utal. A címert ke­retező, ún. foszlányok barok­kos indás díszitménye egyik oldalon a szőlőfürtös, a másik oldalon szőlőleveles díszít­ményre utalás Szigetvár me­zőgazdasági jellegére, a sző­lőtermesztésre. A szigetvári képviselőtestület három pályázó közül dr. Ára- esi Józsefet választotta meg jegyzőnek. Dr. Aracsi József 1970-ben a közigazgatásban kezdett dolgozni, 1975-től a szigetvári földhivatalban, ké­sőbb a városi tanácson kapott munkát, 1984-től a vb-titkári teendőket látta el, nős, két gyermeke van, Szigetváron él.- Ma a izo txoroi ártalmában ugyanabból a szákból — nam köl­tözött új Íródéba - milyannak látja az önkormányzatok halyzatátf- Az önkormányzati válasz­tások óta már több mint négy hónap eltelt és még mindig nincsenek meg a működéshez szükséges alapvető jogszabá­lyok, akkor, amikor minden kényes kérdést az önkormány­zatoknak kell megoldaniuk - a város üzemeltetése, a buszjegy, az ivóvíz ára, az adók kérdése, intézmények működtetése, szociálpolitika. Az elvárások egyre nőnek, a lehetőségeink fokozatosan csökkennek, a lakossági reak­ciókat — legyen az a kormány bármely intézkedésével kap­csolatos - nekünk kell levezé­nyelni. A lakosság az egyre emelkedő árakért jobb minő­ségű szolgáltatást várna, azon­ban pénzeszközeink csak a szinten tartóst teszik lehetővé.- Ax önkormányzatok egyik bevé­teli forrása ax adók bevezetése, il­letve emelése.- Ma olyan nagyok a lakos­ság teihei, hogy mi már nem is az üies, hanem csak a lyu­kas zsebekben kotorászhatunk. Az állam folyamatosan zúdítja a hatalmas terheket a lakos­ságra, ezzel szemben mi, ön- kormányzatok a jogszabályok hiányában csak várunk, még a helyi adók kérdésében sem tudunk zöldágra vergődni. Minden egyes döntésnek, kér­désfelvetésnek tömegbefolyá­soló szerépe, ezáltal politikai tartalma van. Nemcsak a lakosságnak okoz gondot a lakáskérdés, az idősek támo­gatása, az adók megállapítá­sa, a kommunális ellátás, ho­néul nekünk is. Éppen ezért több segítséget, támogatást vártunk volna az Országgyű­léstől. Több hetet foglalkoztak a katonaidő leszállításával és a hordó-üggyel, míg az ön- kormányzatok helyzetének megtárgyalása ennél sokkal lényegesebb és fontosabb lett volna.- Várható-« létszámleépítés az önkormányzati apparátusban? — Mindenhol szinte igény­ként merül fel egy erőteljes létszámleépítés szükségessége. Viszont a polgármesteri hiva­talokban olyan óriási feladat- növekedés van, ami csak egy egészen minimális létszám- leépítést tesz lehetővé. Nem bocsáthatunk el embereket, hisz pontosan még a leendő feladatainkat sem ismerjük. Nem tudjuk, hogy a városi kórház és a szakközépiskola a megyéhez tartozik-e majd, vagy nekünk kell biztosítani a feltételeket a működtetésük­höz. — Ax Önkormányxatok vállalkox- hatnak is a jövőben. — Várjuk a vagyonnal kap­csolatos intézkedéseket, a földtörvényt, mert a vállalko­zási lehetőségek is ettől füg­genek. Sok önkormányzati tu­lajdonban lévő vagyontárgy van a városban, ami haszno­sítható lenne, azonban amíg nenr. tisztázottak a verseny­feltételek és nincs az ország­ban szerződéskötési biztonság, addig felelőtlenség lenne a város pénzével hazárdírozni. (Több mint egy éve készítjük elő a szigetvári termálfürdő tervét és a szerződést a kül­földi partnerrel, de amig nem tisztázott a nyereség kiviteli formája és a haszon sem kalkulálható előre, addig alá sem ítják az iratokat.)- Milyennek látja a közszolgálati alkalmazottak helyzetét?- Aki ma közszolgálati munkát vállal, óriási felelős­séget vesz magára. A képvi­selőtestület is a város lakói­nak önzetlen segítését pró­bálja meg felvállalni, ennek ellenére esetleg olyan nép­szerűtlen intézkedéseket kell hoznia, mint az adók meg­állapítása, amit nem élvezet­ből csinálunk, hanem felelős­ségteljesen előre gondolkod­va a város jövőjéért. Higgyék el az emberek, hogy lehet ma még becsületesen gondolkod­va dolgozni. Ezt jelzi az is, hogy eltűntek az első képvi­selőtestületi üléseken még ta­pasztalható pártos villongások, ma már együttgondolkodunk a városért. A képviselők tenni akarnak, rengeteg ötletük, el­gondolásuk van, és a régi ta­nácsi apparátus dolgozói is tisztességesen elvégezték és elvégzik a feladatukat. Ne­héz felrázni az embe­reiket fásultságukból, fé­lek, hogy a mostani óriási ter­hek és a szinte kilátástalan jövő inkább az indulatok fel­erősödésében nyilvánul meg, mintsem a békés megoldásban. Nem azért szegődtem, hogy mindent megígérjek az embe­reknek, túl sokan ismernek ahhoz, hogy egy nap alatt el­veszítsem a becsületemet. Bí­zok a mielőbbi eredmények­ben, de ez csak úgy lehetsé­ges, ha a bizalomnak két iránya van. Idén is folytatódik a városi könyvtárban a korábbról is­mert „Firtató" című beszélge­tés, amelynek keretében egy- egy közismert emberrel beszél­gethettek, kérdezhettek tőle a város lakói. Január 28-án Da­rázsi Mátyás, Szigetvár pol­gármestere volt a városi könyvtár vendége, aki beszél­getésre, vitára várta az ér­deklődőket. Gombaismereti tanfolyam in­dult a Tinódi Művelődési Köz­pontban. A tanfolyam részt­vevői megismerkedhetnek a mérgező és ehető gombafaj­tákkal, illetve hasznos taná­csokat kapnak a gombaételek elkészítési módjairól, a táro­lás lehetőségeiről. A kurzus részeként a rendezők tervez­nek egy közös gombaszedő kirándulást, ahol mindenki a gyakorlatban is levizsgázhat g o-mba i sme rétből. Még tart a városi könyvtár­ban megrendezett könyvvásár, ahol 3—30 forintos áron vá­logathatnak az érdeklődők a ’eselejtezett könyvekből. Ezentúl nem keli Pécsre utazni a katonai ügyek inté­zése miatt, mert január 7-től minden katonai igazgatással, bejelentési kötelezettséggel összefüggő ügyben segítséget, tájékoztatást kaphatnak a sor­köteles fiatalok Szigetváron, a polgármesteri hivatalban (Széchenyi u. 1., első emelet, polgárvédelmi parancsnokság melletti iroda), ügyfélfogadás minden hétfőn és szerdán 8— 16 óráig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom