Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-13 / 43. szám

IO új Dunántúli napló 1991. február 13., szerda szerkesztőség postájából E Á fogyasztó véleménye a tejügyekről Szükséges az önkormány­zatok együttműködése Az Új DN január 30-i szá­mában „Találkozás a polgár- mesterekkel Mohácson" című tudósításban megjelent hozzá­szólásomat szeretném észre­vételeimmel kiegészíteni: Többek között szóltam arról a levéláradatról, melyben na­gyon sok szerv, kft., stb. az ország különböző részéről, mind-mind az önkormányza­toknak ajánlja térítés ellené­ben a segítségét, vagy külön­böző nemes célokhoz kéri az önkormányzatok támogatását. Nem soroltam ezek közé sem a megyei önkormányzat, sem a köztársasági megbízott me­gyei hivatalának a segítség- nyújtási készségét. Ezért azo­Az utcánk esőzések után szinte járhatatlan sórtengerré változik, pedig itt vagyunk nem messze a belvárostól, a Ledinán -, írják a pécsi Dé­libáb utca lakói. - A járda megrongálódott, balesetveszé­lyes. Többször kértük, hogy javittassók ki a hibákat, de ez nem történt meg. Olyan út­burkolatot szeretnénk, amilyen az utca első szakaszán van. Nem értjük, hogy az utca Újvilág és Torda utca közötti szakaszára miért nem jutott ilyen burkolat? A panasszal megkerestük Péntek Gábort, a Pécs Megyei fogú Város Városgondnoksá­gának intézményvezetőjét, aki­től a következő tájékoztatást kaptuk: Az Újvilág—Torda utca kö­zötti megrongálódott és szi­lárd burkolattal ellátott jár­daszakaszát, ez év május 31- ig megjavíttatjuk és az úttest zúzalékkal történő javítását is elvégeztetjük. A január 24-i Új DN „Ho­gyan takaríthatunk meg némi vizet” című cikk elolvasása késztetett arra, -hogy leírjam gondolataimat - jelzi egy pécsi olvasónk: Javasolják, hogy zuhanyoz­zunk és szereltessünk be egy mütyürkét a tusba, hogy ke­vesebb vizet fogyasszunk. Ez mind nagyon szép és jó len­ne, ha mindenki azután fizet­né a vízdíjat, hogy a család hány tagú, mert ugyanis én másodmagammal lakom egy kétszobás lakásban és ugyan­annyi vizet fizetek, mint a szomszédom. Akkor én miért spóroljak a vízzel, amikor a számla a lakás négyzete, vagy köbmétere után van kivetve, nem a személyek után? Vagy én spóroljam meg azt. amit más elpocsékol? Nem, akkor én is kódban fürdők, meg fo­A pécsi Magyar Lajos Gyer­mekotthon értékes számitógé­peket és programokat kapott ajándékba a HIGH COMPU- TER-től, amelynek nagyon örü­lünk - növendékek és dolgo­zók egyaránt. Jóleső érzés tud­ni, hogy vannak olyan embe­rek, akik tenni akarnak és tesznek is a családi környezet melegét és biztonságot nél­külöző gyermekekért. A számi­tógéppel nogy segítséget nyúj­kat nem tartottam és nem is tartom tolakodónak. Szóltam arról, hogy magam is szükségét érzem az önkor­mányzatok együttműködésének, a különböző feladatok elvég­zésére történő társulásoknak. Azonban, ha ezek anyagi hozzájárulást jelentenek, an­nak eldöntése, hogy az önkor­mányzat részt vesz-e benne, már a képviselőtestület dönté­sétől függ. A rendelkezésre álló anyagi eszközök ismere­tében viszont a testületek a különböző hozzájárulásoktól többnyire elzárkóznak. Dombai Gyula polgármester, Somberek A Városgondnokságnak vi­szont nem feladata új. szilárd burkolat építése, hanem o meglévő burkolatok karban­tartása. Végleges megoldást jelent az utca sziláid burko­lattal törénő kiépítése, és ez­zel együtt a felszíni csapadék­vizek elvezetése. Amennyiben, a lakók mindegyike kívánja a szilárd burkolattal történő ki­építést, úgy társulást kell lét­rehozni. A társulásnak pályá­zatot kell benyújtani a Pécs Megyei Jogú Városi Polgár­mesteri Hivatal tervosztályára. A pályázat alapján a terv­osztály a kiviteli költségek 50 százalékát vállalja. a másik 50 százalékot a lakosságnak kell fizetni. Meg kell azonban jegyezni, hogy 1989-ben és 1990-ben a lakosság részéről a Délibáb utcával kapcsolatban bejelen­tés nem érkezett sem telefo­non, sem levélben. lyatom a vizet és nem veszem meg a vízcsökkentő mütyürkét! • Papp Jánosné nyugdíjas ol- vosónk Szigetvárról szintén er­ről ír: Sokkal egyszerűbb és hat­hatósabb javaslatom van, mint amit a „Hogyan takaríthatunk meg némi vizet" cimű írásban javasolnak. Minden lakásban mérhetővé kell tenni a víz fo­gyasztását. Igazságos, ez a megoldás lenne -, mert akkor az egyedül élőnek nem kelle­ne annyi vízdijat fizetni» mint a 4—5 tagú családnak. Én is egyedül élek és 20 köbméter vizet fizettetnek velem ha­vonta. Nincs józanul gondol­kodó ember, aki elhiszi, hogy ez így jól van. Főzés közben el sem zárom a csapokat, csak folyjon, ha már úgyis fizetem. Miért takarékoskodna a nagy­család, ha csak annyit fizet a fogyasztásért, mint egy sze­mély? tottak azoknak a gyermekek­nek, akik tanulási nehézsé­gekkel küzdenek -, mert a megfelelő programokkal ezek csökkenthetők -, és nagy örömöt azoknak, akik a játék- programok segítségével színe­sebbé tehetik szabad idejüket. Merckle Lászlóné, igazgató Mészáros Tünde otthontanács-vezető Mindenki szomorúan vette tudomásul, hogy a tej árát drasztikusan 22 forintra fel­emelték. Azzal magyarázva, hogy nincs az ország terüle­tén elegendő tejtermelés, ami van, az pedig azért kénysze­rül áremelésre, mert a takar­mánynak magas az ára, az is csak azért magas, mert hatal­mas adminisztrációt kell belőle eltartani. Az elmúlt napokban viszont a rádióból és a saitóból kide­rült, hogy sok millió liter tej­felesleg van az ország terüle­tén. Sőt annyi felesleg van, hogy exportra is lehetne jut­tatni, a baj csak az, hogy a „felső vezetés" ezt nem nézi jó szemmel és nem engedé­lyezi, sőt gáncsolja. Pécsi polgárok a városért Mérgemben, felháborodá­somban, szégyenemben dön­töttem úgy, hogy mindez okát nyilvánosságra is hozom: Pécsett élek 45 éve és sze­retem ezt a várost. Büszke va­gyok arra, hogy idegenek is dicsérik, az ország egyik leg­szebb vidékének tartják. Az utóbbi időben viszont egyre jobban szégyenlem magam, hogy pécsi vagyok. A város fel­tűnően mocskos -, a járdák, az utak és a falak is. Az utóbbi bosszant leginkább. Már a választásokkor min­dent elkövettek, hogy örökre felejthetetlenné tegyék magu­kat a hatalomért verekedők. Ma viszont mindenféle sem­mitmondó program szervezője, lakást-kutyát-autót eladni kí­vánó személy teleragasztja a falakat. Jó példa, ragadós! Végtelenül kíváncsi lennék, mi­kor tesz már valamit a város ez ellen? Elhiszem, hogy nehéz megtalálni a ragasztgatókat, de —, véleményem szerint - a megoldás egyszerű. A megbí­zóikat, a programok szervezőit, az eladókat kell keményen büntetni. Ez talán sokak szá­mára túl direkt módszer, de gondoskodjanak ők arról, hogy illetéktelenek kezébe ne jus­son a plakátjuk, ők felelnek a szemetesedés ilyen mód­jáért. Az önkormányzat hozzon végre városi rendeletet, jelöl­jön ki a hirdetésre engedé­lyezett helyeket. A pápa-láto­gatásra ismét rendbe tesszük a várost? A közelmúltban már tettünk ilyent. Es utána? . . . Merem hinni, ez a jajkiáltás elhallatszik a polgármester irodájáig és remélem, az én kritikus szememmel is megné­zi ezt a gyönyörű várost. Sánta Dezső, Pécs, Rákóczi úti lakos Az előző témához hasonló­ról, de megnyugtató dologról értesít Kinősz t Gyula nyugdí­jas, pécsi olvasónk: , A Mártírok útján egy férfi és egy nő szemet gyönyör­ködtető munkát végeznek takarítanak. Az út északi olda­lán lévő élősövény között fel­halmozódott rengeteg szeme­tet összegyűjtik műanyag hor­dóba és elszállítják. Nagyon elhanyagolt része volt a Már­tírok útja szeretett városunk­nak, most szinte újjászületik. Szerkesztői üzenet Havasi J.-nének üzenjük: ír­ja meg lakcímét, hogy írás­ban válaszolhassunk, vagy ke­resse fel a jogi tanácsadónkat az újságban közölt idő­pontok valamelyikén. Mivel napokkal ezelőtt a fa­lusi termelők bejelentették, hogy az egész ország területé­re kiterjedő tejdemonstrációt tartanak, az okos fejek össze­bújtak és számolni kezdtek kegyetlen gyorsasággal, hogy eredmény is lehessen, az ered­ménnyel a tejdemonstráció elé vágjanak. Tehát gyorsan ha­tároztak és január 30-ón be­jelentették: a kormány a 22 forintos tejárat leszállítja 21 forintra. Azóta nevetéstől han­gos, és harsog az egész or­szág, reméljük sokan, hogy ez még az országház nagytermé­be is behallatszik. Attól viszont nem nevet az ország, amit január 30-án a déli hűekben bemondott o rá­Sok év t#án újra itt az iga­zi. havas tél. és jóval érzéke­nyebbek vagyunk az ezzel já­ró kellemetlenségek miatt. Péntek Gábort, a pécsi Vá­rosgondnokság intézményveze­tőjét - kicsit a félreértéseket is tisztázandó — arra kértük, adjon tájékoztatót olvasóink­nak, mire képes a téli napok­ban a Városgondnokság: Kezdjük azzal, mi történt február 5-én a síkosságmente­sítésben : Február 5-én, 4.50 órakor, a havazás megindulásával egy- Időben rendelte el ügyelete­sünk a II. fokozatot. Az inten­zív havazás előtt, 4.43 órakor a III. védekezési fokozatot ren­deltük el. Szerződés szerint a fokoza­tok: I. védekezési fokozat 1 darab sószóró gépkocsi; II. vé­dekezési fokozat 5 sószóró gépkocsi; III. védékezési foko­zat 5 sószóró gépkocsi, 4 ekés gépkocsi és 1 locsoló gépko­csi (vinasz). A szerződés szerint a sószó­ró gépkocsikat az elrendelést követően legkésőbb két órán belül kell védekezésbe állíta­ni. Az ekés gépkocsikat pedig legkésőbb négy órán belül. Az első sószóró gépkocsi 5 órakor a felüljárók mentesíté­sére elindult. A második só­szóró 5.20-kor indult el. 7 óra­kor méq egy sószóró elindult, és ekkor három gépkocsi vé­gezte a munkáját. 8.40-kor még megfelelő számú (6 da­dió: „minden tejtermelők gaz- do, aki hajlandó tehenét a tej túltermelésének megfékezé­se érdekében levágni, 10 000 forint segélyben részesül tehe­nenként”. Ezekután azt lehet hinni, aki ezt a rendelkezést kiagyalta, nem volt józan ál­lapotában. A falusi termelő most vagdalja le teheneit, amikor azt várja, hogy a jog­talanul elrabolt földjeit vissza­kapja? Neki szüksége van a jószágaira, miért vegye a drá­ga műtrágyát, amikor azt a jószágaival olcsóbban ki tud­ja termeltetni. Egyébként mi­ért nem viszik vágóhídra az állami gazdaságok vagy a termelőszövetkezetek teheneit? rab) gépkocsival folyt a men­tesítés. A buszmegállók, gya­logátkelőhelyek. forgalmasabb közjárdák kézi síkosságmente­sítése 6 órakor kezdődött el, összesen 60 fővel. A belváros­ban 11 órakor, az egész vá­rosban 15 órakor fejezték be a munkát. A kézi síkosság- mentesítés fontossági sorrend szerint a belvárosból kifelé ha­ladva történt. A rendkívüli időjárási körül­mények .miatt kimaradt jára­tok: 5.15 órától a 36-os busz (bálicsi) csak a szkókói fordu­lóig közlekedett. 7.35-től nem közlekedett a 34-es, 35-ös já­rat (közlekedési baleset mi­att), 11.30 órától minden busz­járat menetrend szerint közle­kedett. A nehezen járható kritikus útszakaszok sikossáqmentesité- se a következő időpontokban fejeződött be: 11.10 - Doná- tus, Bálics; 11.25 — mecseki járatok; 12.40 — Kertváros (Ró­zsadomb); 13.20 — Pécsbánya- telep-Kórház; 13.35 - Nagy- daindol. A hatásos síkosságmentesi- tést nehezítette a hajnali in­tenzív (bár nem nagy mennyi- séqű) havazás és a -5 Cel- sius-fok alatti hőmérséklet, amikor a só—homok keverék­nek nincs olvasztó hatása. Azt tényként el kell fonód­nunk, hogy a felsorolt útsza­kaszokon nem sikerült azonna­li zavarmentes közlekedési vi­szonyokat teremteni. Viszont Oda nem kell segély, csak állami utasítás! Most, hogy a tejdemonstrá­ció megtörtént, és az állami apparátus kivívta maga ellen, azt hiszem, a névre szóló nyi­latkozatokat, és a vele azonos politikai megjegyzéseket és mindazt, amik a transzparen­seken voltak olvashatók. Re­mélem, megszívlelték és a jö­vőben még tanulnak is belőle. Az árlétrán nemcsak 3-as vagy 4-es lépésekkel lehet fel­felé haladni, azon ugyanúgy lefelé is lehet jönni. Sőt, ügye­sen, okosan le is lehet csúsz­ni, ami valószínű, nagyobb, elismerő tapsvihart vívna ki. Szabó Bélo nyugdíjas, Pécs, Fazekas M. u. 4. nem bénult meg Pécs busz- közlekedése. Véleményem sze­rint - reálisan mérlegelve a körülményeket — elsősorban az várható el a sikosságmentesi- tésért felelős szervezetektől, hogy megfelelő gyorsasággal biztosítsák az utak járhatósá­gát. Szerintem nem reális az az igény, hogy téli időszakban teljesen sikosságmentes, aka­dálymentes útviszonyokat biz­tosítsunk a város úthálózatán. A havazás megindulásakor a célunk először az utak járha­tóságának biztosítása, majd ezt követően az egyre zavar­talanabb közlekedési helyzet megteremtése. A jelenlegi technikai és pénzügyi feltéte­lek között reálisan nem vár­ható el az, hoqy a célként el­érendő zavartalan útviszonyo­kat rendkívül gyorsan megte­remtsük. A rendelkezésünkre álló pénzügyi fedezet - a jelenleg érvényes árakon - a teljes té­li idényben (november 15.- március 15.) csak 15 nap szá­mottevő havazás és a folya­matosan, egész télen várható eljegesedések elhárítására eléa. Ez az összeg csak az autóbuszok útvonalainak men­tesítésére futia. Ez az eqész város 450 kilométeres útháló­zatából 150 kilométer. Az üayeletünk 12-290-es szá­mon érhető el, és itt mindia a legnaqyobb készséggel adunk tájékoztatást. Á Délibáb utca társulással lehet szilárd burkolatú Miért nem spórolunk az ivóvízzel? Ajándék számítógépek a gyermekotthonban Mohácson, a dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskolában, a minap egy óraközi szünetben Hantos Gyula tanár évödött a tanítványaival: „Gyerekek, már csak egy kicsit várjatok, beérik a fánkon a banán, aztán mindenkinek kötelező lesz naponta kettőt megenni I" A képen az iskola aulájában álló, virágzó és termést hozott banánfát olvasóinknak is meg­mutatjuk. A növény Kispál József agrármérnök, mohácsi lakos tulajdona volt hat évig, aztán hogy kinőtte a lakást, a középiskolának ajándékozta. Novemberben az első korai fagy még az udvaron találta, akkor vitték új helyére, s néhány napot várt a ládára. A hideget rosszul tűrte, a szára végig lekopaszodott, csupán egyetlen levele maradt. Az aulában viszont látható­an ideális számára a környezet, négy, egyenként másfél méter hosszú levelet és virágot hozott jó két hónap alatt. Négy sziromlevél kinyílása után, láthatóvá vált a termése is, a tőnél körben fürtökbe a banán. Fotó: Schindl József Mire telik a Városgondnokságnak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom