Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-13 / 43. szám
uj Dunántúli napio 1991. február 13., szerda Balett *91 Új korszak küszöbén Bemutató előtt a Pécsi Balett Nemrégiben ünnepelte a Pécsi Balett 30 éves fennállását. Az Eck Imre és Tóth Sándor nevével fémjelzett első modern magyar balett-társulat a Jubileumi balettest koreográfiáival összegezte a 30 esztendő eredményeit, mely tulajdonképpen egy korszak lezárását is jelentette egyben. Hogy a február 15-én bemutatásra kerülő „Balett ’91" című, négy ifjú koreográfus munkájából álló műsor, egy új korszak nyitányát jelenti-e, erről kérdeztük Tóth Sándort, a Pécsi Balett igazgatóját. Mozart: „Egy kis éji zene”. Jelenet a darabból. Fotó: Kóródi Gábor Alkalmazkodva a munkaerőpiaci mozgásokhoz Mire futja az ambícióból? Zsolnay Vilmos nevét szeretné felvenni a pécsi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző- Mindenképpen valami új kezdődik. Most már nem az Eck meg a Tóth koreografál, hanem az újak, a tanítványok. Tulajdonképpen generációváltás következett be az együttes életében. Körmendy László és Hajzer Gábor, az együttes második táncos generációjából elkezdtek koreográfiákat csinálni, a saját, és a 3. generációs táncos társak számára. Nagyon jó alkotói légkört teremtenek ezek az átfedések, hogy pl. Hajzer ugyanakkor táncol is egy másik koreográfiában. Nevezetesen László Péterében, aki az Állami Operaházból meghívott vendégként csinálta nálunk az első balettjét. Herzog István Németországban él, rendkívül tehetséges koreográfus. Ez lesz az első magyarországi bemutatkozása. Új szerepkörben mutatkozik be, asszisztensként A két falu elvileg persze, Pécsihez tartozik. De hiába van kötőjel a névben: Pécs- Soimogy, az ottaniak csak Somogynak 'hívják magukat. Ahogy Vasas meg Vasasnak neveztetik, sorszám nélkül. A gyakorlatilag összeépült két településről szinte mindenki tudja, hogy további részekre válik Vasason, a telepiékre és a falusiakra. Újabban sok itt az „idegen", ahogy mondják, egyelőre talán még olcsóbb az élet, meg aztán egy kiskert is jár a szobákhoz, amúgy meg buszjárat visz be Pécsre, majdnem mint egy külvárosból. Hétvégeken szinte kiüresedik o környék, aki megteheti, odabenn mulat, eltölti a szabadidejét. A nagyobb diákok is jobban érzik magukat valahogy az ugyan füstösebb, de mégis csillogóbb 'belvárosi utcán, mint a csöndes kertek határolta családi házakban. Három művelődési intézmény, kulturáládásra jó épület van erre. A telepen az ötvenes évek szocreál stílusában épített Kodály Művelődési \Ház, tetején egy tökéletesen elrozsdált 'ötágú csillaggal, odabent inkább hideggel, semmint meleggel. Pedig itt szinte mindennap van valaki, néptá n c ra, a s zta I ite n i s zk I u bba, fo tóki u bba, nyug d íjasfcl üb ba jönnék ide az emberek, vagy kártyázni, sakkozni, együtt focimeccset nézni. Praktikus, Ihogy a férfiak külön múlatják az időt addig, míg a nők a Ihimzőszakkörben vannak elfoglalva. Kell az a kis sza- Ibadság . . . Egy-egy osztálynak a nagyteremben testnevelésórát tartanak, fönn kreppa- ipirgirlandak, lenn porszagú szivacsok. Hétvégén itt ünnepel egy-egy frissen házasodott pár. A pergő vakolaté épületet Gizi néni és Jenő bácsi tartja rendben, gondoskodva és szeretettel, mindez azonVáradi M. István is. Persze, új korszak csak akkor lesz az ő munkáikból, ha most az első bemutatkozás után minél több lehetőséget adunk nekik. Én már csak a háttérből segítek. A műsor nagyon sokszínűnek ígérkezik. Az első balett, Körmendy László munkája a Mozart-évre való tekintettel a „Kis éji zenét", a szerző legnépszerűbb kompozícióját eleveníti meg. A csodálatos zene magával ragadó szárnyalása, valahogy azt az érzést kelti az emberben, hogy nem lehet vége, talán lehet ötödik tétel. A főbb szerepeket Paronai Magdolna, Sólymos Pál, Ba- ráth Ildikó és Lencsés Károly táncolják. Hajzer Gábor két pécsi zenészt, Szebeni Jánost és Sándor Pétert kérte fel a „Bilincs és ..." című balett zenéjének komponálására. Nübl Tamara ban nem változtat azon. hogy majd húsz éve volt utoljára tatarozva az intézmény. Pedig látszik, hogy itt folyik az élet. Az iskola honismereti szakkörének helytörténeti kiállítása igen szép, büszkék is ró. A jéghideg szobában körülnézünk, az elismerés jogos, de amit látunk, csak része egy teljesebb anyagnak. A negyvenéves bútorokkal berendezett irodában még Lenin képe lóg a falon. Úgy látszik tehát, ihogy nem itt van a lényeg, Lenin kissé ottmaradt, 'de kit zavar? Walter Józsefet, a ház vezetőjét, aki különben szerelő a Volánnál, nem. Talán ő is úgy gondolja, hogy az ér többet, ha naponta ott van a házban, dolgozik lelkesedésből, önszorgalomból, csekély tiszteletdíjért. Lejjebb, a faluban a kocsmához ragasztva, ott a Kos- suth-terem. A mosdók traktusa aládúcolva, a „WC-használat tilos és életveszélyes". A söés Lovas Pál kettőse két, kény- szerűségből egymáshoz láncolt, ember érzelmeit, indulatait, cselekedeteit mutatja meg, hogy minden pillanatukat meghatározza egymásra utaltságuk elviselhetetlensé- ge, ugyanakkor nélkülözhetetlensége is. A paradox helyzet megoldása a szabadságban, az önálló döntés képességében keresendő számukra. László Péter Mártha István különös zenéjével eleveníti meg egy poros bábúraktár homályos világát. Az új bábú érkeztével, felborul a régi rend, a közöny, a megszokás. Az új bábú változtatni akar. Nehéz csatájához igazi segítőtársra talál, akiben ezáltal újjáéled az élet szeretetének csírája. Minden próbálkozás hiábavalónak bizonyul. Az új bábú belefárad, társa azontétben bujkáló eílenforradal- márnak reszketnie kell, ezt a kép állítja a falon. De megint csak nem ez a fontos, talán soha nem is ez volt. Ebben o kis teremben, ahol az asztaliteniszhez benti cipőt kérnek, hogy még úgy is védjék a lerobbant parkettát, folyik asszonytorna, játszik a citera- együttes, van szövöszak'kör, működik a szőlész-borász szakcsoport. Nagy esemény a borverseny, az azt követő vacsora, no, meg o bál. Olykor kiállítást íis rendeznek itt a szövők munkáiból, a megnyitóra Pécsről hívnak múzeumi embert. Aki mindezt összefogja: Kiss Sándor nyugdíjas. A terem és a kocsma házassága egyébként érdekes, azért is, mert ez az ivó nem akármilyen: más megyékből is idejárnak a törzsvendégek. A falusiak mindenesetre szeretnék, ha a tavaly ősszel alakult Pécs-somogyi Kulturális és Környezetvédő Egyesület is segítene a hely és a környék ■rendbehozósában. ban tovább folytatja a harcot a reménytelenség és szolgai beletörődés ellen. Herzog István szimbolikus balettjéhez Kitáró és lean Michel Jarre zenei montázsát hívta segítségül. Kovács Zsuzsanna és Lovas Pál szólójával az élet fontosabb állomásait mutatja be a balett. A fogantatástól a születésen keresztül az öntudatra ébredésig vezet az út, mely egyre jobban rádöbbent bennünket, hogy a valóság és az ideák világa között milyen áthidalhatatlan szakadék, űr tátong. Az utolsó stációban az ember végül teljesen magára marad. A három felvonásos Balett '91 című előadás premierje február 15-én, pénteken este lesz hét órai kezdettel a Pécsi Nemzeti Színházban. Z. M. Az utolsó állomás a lószerencsét mozgalmi ház. Vezetője, fábián János elmondja: tervezik, hogy nevet változtatnak Berze Nagy Jánosra, merthogy e néven működik itt egy népdalkor, éppen idén tíz éve. A salétromos falak között volt már néhány emlékezetes esemény, a ház — s egyben a dalkör — vezetője szívesen emlékezik a három év előtti márciusi emlékülésre, melyen felajánlást tették az akkoriban tervezett 48-as hősök emlékművére. Azóta is szeretnék tudni, végül is hol a pénzük? A ház csinos, meleg, érződik rajta a gondoskodás. Fábián úr különben maga tapétázgatta körbe, hogy eltüntesse a kivirágzott falakat. Egyébként itt működik már több mint negyvenöt éve az ország két szalonzenekarából az egyik, a Vasasi Szalonzenekar. A másik különben a Bergendy. (Érdekesség még, hogy voltaképpen senki nem tudja, kié is ez a ház, valaha az egypárté volt, most meg . . .? Senki nem számolt el vele. Szerencsére? Mert így legalább az maradhatott, ami volt: hely az emberek számára. A körjárat végére értünk Fenyvesi Bélával, aki a DO- ZSO igazgatóhelyetteseként felelőse e területeknek. Mégis akkor boldog, ha nem kell beleszólnia a házak munkájába. Arról beszélgetünk még, miközben lassan magunk mögött hagyjuk a vasasi dombokat, hogy ezeken a helyeken csak addig él a tűz, míg van egy-két megszállott ember, aki megmelegiti maga körül a levegőt. Nem pénzért, nem állásban. Csak azért, mert meg szeretné őrizni azt, amit egyszer már fölépítettek, ami még mindig érték. Mert minden kis veszteség újabb lépés a romlásban. Hodnik I. Negyvenhárom osztályával, közel ezerháromszáz diákjával az ország negyedik legnagyobb kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzője Pécsett, a Rét utcában található. A tizennégy alapszakmát, 52 szakmacsoportot oktató iskolának a létszám szerint jóval kisebb Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközép- iskola a közvetlen szomszédja, bejáratuk is közös. Azonban a szakmunkásképző alig elviselhető zsúfoltságát csökkentendő, az eddig itt tanuló osztályok nagyobb hányada - 14 vendéglátós és 16 kereskedelmet tanuló osztály — a Szigeti útra költözött, egy ott már évek óta halódó, majd megszüntetett általános iskola helyére. A pedagógusok és részben a gyerekek is ingáznak városon belül, hiszen az igazgatóság, gazdasági iroda, raktár, tanétterem, a szakmai kabinetek természetesen a Rét utcában vannak továbbra is, ahol most már csak néhány osztály maradt. A konfliktusokat is kerülendő, a tudat alá szorított álom természetesen az, hogy a közelben lévő Radnóti Köz- gazdasági Szakközépiskola Pécs-Kertvárosba költözne, ahogyan azt rebesgetik ugyancsak évek óta, akkor a közgazdászok helyét elfoglalhatnák a zrinyisek, akik így egy önálló, tágas épületet nyernének — és végül a Szigeti útról is visszakerülhetnének a szakmunkásképző diákjai a kiürült „szomszédvárba". Azaz, a helyükre zökkennének a dolgok. Mindezt azért bocsátom előre, mert hallgatva az új oktatási tervezetüket ecsetelő Herold Gyula igazgatót, arra gondolok mindjárt, hogy túl a bürokrácián, túl az értetlenségen vagy az ütköző érdekeken, ez az áldatlan állapot- a szegénység — lesz az első, amely elképzeléseiknek megálljt parancsolhat. Csakhogy ez a tervezet - derül ki az igazgató szavaiból — már rég túl van bábállapotán, a városi önkormányzat asztalán fekszik a kérelemmel együtt, hogy az iskola ünnepélyesen és hivatalosan is felvehesse Zsolnay Vilmos nevét. — Nem az elvi hozzájárulás hiányzik, hiszen programunk az 1989-ben Egerben, majd tavaly Székesfehérváron és Keszthelyen is elindított integrált képzési program része. Ehhez most mi is csatlakoztunk, megteremtettük a személyi feltételeit, a Fellbach Marketing Bevásárlóközpont kabinetet alakít ki számunkra- beiskolázási gondjaink sincsenek. Nagy átlagban kétszeres túljelentkezéssel számolunk évről évre. A normatív támogatásra, a megbízható anyagi fedezetre viszont szükségünk van, hiszen az iskola most igen rossz feltételek közt próbálja fenntartani magát, a termek jó részében olajkályhákkal fűtünk, folyosóink hidegek. Tegyük hozzá, a program elindítását, amit a korábbi városi vezetés is támogatott, az is motiválta, hogy az iskola így engedélyt és azzal együtt garanciákat kaphat a szakközépiskolai szintű képzésre is. Ugyanis a régi rendeletek szerint a vállalatok által befizetett Szakképzési Alapból éppen a szakmunkásképzők nem részesülhettek. Az új képzési forma lényege azonban mégsem a paragrafusok kampóira akasztott anyagiakban keresendő: — Három olyan osztályt indítunk ősztől, amely másfél éves egységes alapképzést kap — mondja az igazgató. — A számítógéppel segített felvételi méréseinket már eszerint dolgoztuk ki. Másfél év után szintvizsgák, számítógépes rangsor alapján a legjobbak- egy létszámterv szerint 36 diók — alkotnak egy továbbtanulásra alkalmasnak ítélt osztályt, akik összesen ötéves képzést kaphatnak, hogy idegenforgalmi, illetve vendéglátóipari szakemberként emelt szintű szakközépiskolai bizonyítványt szerezzenek. De ugyanezek a fiatalok közül kiki a negyedik év végén tett érettségi után dönthet úgy is, hogy a szakirányú egyetemre- főiskolára jelentkezik -, de úgy is, hogy munkóbo áll. Tehát már itt, az ún. szakközépiskolai ágazaton belül több választási lehetősége van a diáknak, de hasonlóan sokirányú, a képességekhez és a munkaerőpiachoz alkalmazkodó döntésre ad lehetőséget az elsősorban szakmunkásokat képző ágazat is! Itt már szakács, cukrász vagy felszolgálói szakmunkás-bizonyítvánnyal a harmadik év végén munkába állhat a tanulónk, de ha úgy dönt, akkor újabb szakmát, illetve szakmákat szerezhet a felsőfok felé nyitott szakközépiskolai osztályban. Tehát minden szinten és évfolyamban biztosítjuk az átjárhatóságot a szakmai szintek, felkészülési módok között, s ezzel kettős célnak is eleget tehetünk: a diák megismerve önmagát, hajlama, képességei szerint módosíthat pályáján az iskolán belül, és ezzel sokkal rugalmasabban alkalmazkodhat a munkaerő- piaci mozgásokhoz is! Most már csak az a kérdés, mire futja az ambícióból o romló feltételek között? A magasra emelt mérce, amelyben természetes helye lesz a német és a szerbhorvát nyelvi képzésnek is, milyen erőfeszítéseket jelent a tanároknak? Hogyan foglal állást a most még kényszerűen tétova, anyagi lehetőségeit tekintve is gúzsba kötött önkormányzat? Miért nem kapnak normatív támogatást alanyi jogon a regionális szerepkört ellátó iskolák? B. R. A Kincskereső februári számából A címlapon Szecskó Tamás remek elefántjai, a hátsó borítón Vass Mihály bájos gyerek-bohóca - már a szemnek is vonzó a Kincskereső februári száma, s aki belelapoz, a kincseket sem hiába keresi Aprily Lajos, Babits Mihály, Szepesi Attila és Borisz Paszternák versei, Karinthy Frigyes, Bálint Tibor és Örkény István humoros kisprózái a ,,kezdő" és a már igényes, tájékozott gyerek (sőt felnőtt) olvasót egyoránt kielégíthetik. Február lévén, a szám hangulatát a tél határozza meg: Fekete István novellája, A két szánkó, Aprily Lajos: A február hó dalol, Cseh Károly: Hóbábuk című verse, valamint a két Paszternak-költemény az évszak különböző arcait villantják fel előttünk. A VILÁGVÉGE AZ ÚJVILÁGBAN sorozat Amerika meghódításáról beszél - ezúttal Erdődy János szavaival, melynek a Mexikót meghódító Cortez és az azték uralkodó, Montezuma találkozását beszélik el, korabeli rajzokkal illusztrálva. Janikovszky Éva—Réber László felújított Az úgy volt . . .-ja arról szól (s ez teszi napjainkban ismét aktuálissá), hogyan lehet pénz nélkül is megajándékozni szeretteinket. Mikszáth Kálmán történelmi mondája, a Királyok vára Visegrádot mutatja be. AZ ÉDES ANYANYELVŰNK rovatban a finnugor rokonnépeket felkutató Reguly Antalról ir Illyés Gyula. A KÖNYVEK KOZOTT Gaál Éva: Elefántföldön című rajzos űtinaplójóból közöl részletet. Kultúrházak, művelődési termek Pécs környékén Amíg van egy megszállott... bányatelepen lévő Kodály Művelődési Hátban a bányaüze- ek történetét bemutató állandó kiállítás is helyet kapott
