Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-13 / 43. szám
1991. február 13., szerda aj Dunantüli napló 7 üepjarmukárrendezés Nyolcvanöt évesen is gyógyít az akkumulátorok doktora Földesi Mihály Valódi verseny? Egyre több biztosítással foglalkozó cég működik az országban. s inkább előbb, mint utóbb, ezzel átrendeződik a hazai biztosítási piac. így a gépjárművek Casco biztosításánál — nem is beszélve arról, ha bevezetik a kötelező biztosítást - óriási versenyre van kilátás a társaságok között. Nyilván sokan lemondják a Cascójukat, mert egyszerűen képtelenek fizetni két helyre a mind nagyobb biztosítási ösz- szegeket, így a biztosítóknak ugyancsak „kapaszkodni" kell ügyfeleikért. A Casco-biztosítási piacot jelenleg a Hungária Biztosító Részvénytársaság uralja, Baranyában is az „állomány" döntő többsége a HB kezében van. Dr. Szallián Bélát, a pécsi kárrendezési fiók vezetőiét arról faggattam, hogy igyekszik o cég e versenyhelyzethez alkalmazkodni? Mint megtudtam, az állománycsökkenésre felkészültek, a legfontosabbnak azt tartják, hogy ez minél kisebb legyen. Ennek érdekében. azaz az ügyfelek kiszolgálását bővíteni szeretnék. A mostani dijvisszafizetési rendszer mellett korszerűsítik a Casco-biztosítást, ami azt jelenti, hogy testre szabottabb biztosítási formák megkötésére lesz lehetőségük az ügyfeleknek. Ami konkrétan a pécsi gépjármű-kárrendezési fiókot illeti, bővítik a számítógépparkot, így gyorsíthatják a kárrendezéseket, az autósok előbb juthatnak a pénzükhöz. A fiók jelenleg 12 autójavító céggel van szerződéses kapcsolatban, aminek lényege, hogy az ügyfelek egy helyen elintézhetik a kárrendezést, s megjavittathat- ják az autójukat. Ezzel a megoldással felesleges várakozásoktól, futkosásoktól kímélik meg magukat, s pénzügyekkel sem kell foglalkozniok. A HB az ilyen szolgáltatást végző autójavítók számát a mostaninak a duplájára szeretné bővíteni. Egyébként a HB pécsi gépjárműrendezési fiókja tavaly több mint 35 000 kárüggyel foglalkozott, a legnagyobb kifizetés elérte a kétmillió forintot. Sajnos, egyre több a gépjárműfeltörés, a baleseti okok között a sebesség nem megfelelő alkalmazása, a szabálytalan kanyarodás szerepel oz élen. R. N. Fehér haját barna, olajfoltos svájcisapka fedi, öltözete: derékon övvel összefogott, olajfényes zakó, ugyancsak olajtól és gépzsirtól feketéllő nadrág, gumicsizma. Merev lábbal, jószerivel csak kapaszkodva képes járni. „A térd- ízületeim szinte teljesen elkoptak" — mondja a 85. évében járó, ám szellemileg teljesen friss, a sötétszárú szemüvege alól is fiatalos, csillogó szemmel rám néző Földesi Mihály. Vagy ahogy csak egymás közt emlegetik a pécsi autósok: Misi bácsi, az akkumulátordoktor. Udvarában, műhelyeiben fejedelmi rendetlenségben hevernek a kibelezett, sorakoznak a javításra váró vagy épp töltés alatt álló akksik, különféle anyagok, matuzsálemi ko- rú maró- és gyalugépek, eszterga, körfűrész, mágneses de- -lejező brendezés ... Ez a látvány csak a kívülállónál« ősz- szevisszaság, ő tudja, hogy mi hol található. Sűrűn szól a kapucsengő, egymásnak adják a kilincset az autósok gyorssegélyért (tartalék akkumulátorért), gyorstöltésért. Az öreg kérés nélkül adja a néha nem épp elismerést nyugtázó jótanácsait: már régen utána kellett volna tölteni a cellákban a folyadékszintet . . . Akármilyen víz nem tesz jót az akksiknak, én csakis a patikai desztillált vizet ajánlanám ... Jó lenne beóllíttatnia a töltőrelét . . . Nem szabad a nagy hidegben éjszakára, a csillaggá- rozsban álló autóban hagyni az a'kksit, felfagyhat... A kontaktus nem volt rendben, hát ne csodálkozzék, hogy nem indul a kocsi . . . Hangja kemény, határozott, de nem sértő. — Hogy lehet így, ilyen hanyag módon viszonyulni az akkumulátorokhoz? És ha látná, sokan a méregdrága autójukkal is milyen trehányok! — Ezt már mérgesen mondja. Mert ő tisztességben megőszült fejjel sem érti, hogy másak miért nem fedezik fel, érzik és szeretik a gép lelkét. Nagyapja lakatos volt a bécsi Siegl mozdonygyárban, apja a Pécs—Mohács Vasútnál lakatoskodott, ő maga is ott kezdett, azaz folytatta o szakmáiét. Olajfoitos, megfakult dosz- sziékból veszi elő a szakadozott, szamárfüles munkakönyvét (melyet még 1922-ben állítottak ki), a különféle szakmák megszerzését és szaktan- folyamok elvégzését tanúsító okleveleket, igazolásokat. . .- A Pécsi Állami Fémipari Szakiskolában végeztem, és ott olyan alapokat kaptam, hogy azóta is minden érdekel a gépekkel és az elektromossággal kapcsolatban. Hangjából kihallom az elérzókenyü-- lést. Vagy valami mást? legbüszkébb a '47-es állami felsőipariskolai végbizonyítványára, melyet o mai pécsi Zipernovszky, azaz gépipari jogelődében kapott, s mely több mint egy tucat szakmára adott képesítést. S hogy előtte és azóta is mi mindent ki nem tanult! Földesi Misi bácsi maga a kétlábon járó ipar- és technikatörténet. Vándorlegényként a húszas évek elején egy éven át leste a kazán- és egyéb lakatos, az autószerelő, a kovács, az akkumulátorkészítő (és -javító), az esztergályos és sok más szakma fortélyait Ausztriában és Németországban. — Gépészeti tanulmónykat folytattam, gyűjtöttem a tudományt. De ha épp nem kaptam munkát egyik szakmámban sem, akikor betűírásból, számfestésből, rajzolásból, kőfaragásból tartottam fenn magam - emlékezik. S mindezt igazolandó, egy vaslemezt drótkefével letisztít, fehér krétával mívesen rajzol betűket, és különféle díszítőelemeket, s köziben o'lyan választékoson magyarázza, mit miért éppen így kell megrajzolni, hogy azt bihetném, művészettörténeti előadáson vagyok. Javított kazánokat és mindenféle gőzgépet, készített kismalmok fagázmotorjához generátorokat a hajdani benzindrágulás miatt. A Felsőmalom utca 13. szám alatti műhelyében űzte a különféle szakmáit, mig be nem vitték a Pécsi Vasas Szövetkezetbe. Onnan sikerült kilépnie, technikus tanárként helyezkedett el „anyaiskolájában”, a gépipariban. (Közben volt elég munkája a megmaradt műhelyében is.) Nyugdíjasként is tovább dolgozik. Utött-kopott utcai cégtábláján már csak négy szakmát reklámoz: autó-, akkumulátor-, kazán- és gépjavító mester. De jószerivel már csak akkumulátorok javításával avagy készítésével foglalkozik. El ne feledjem: már nyugdíjasként, az itthoni munka mellett tíz éven ót tartotta üzemben a raktárbázis hajdani hőközpontjaként szolgáló három Truman-mozdonykazánt, és vagy három éve a villányi borkombinát kazánját is megjavította. Maradt az akkumulátor . . . Mig újabb kuncsafthoz megy ki az udvarra, Rózsa nénit - akivel épp fél évszázada kötötte össze életét — kérdezem a családról. — Van egy mérnök lányunk és egy technikus fiunk két-'két unokával. - Sajnos, egyikük sem lép a papa szakmai örökébe . . . Misi bácsi annak idején megtanulta Lipcsében, hogyan kell az akkumulátorok körül viselkedni. Talán a savgőz vagy a végigdolgozott élete az Ízületeit alaposan elkoptatta. Felgyülemlett szaktudása és tapasztalata az idővel egyre csak gyarapszik, s úgy érzem, kár, hogy nincs kinek továbbiadnia. Azaz. — Az Energiafelügyelet kazánfűtői tanfolyamain előadó tanárként oktatom az összes típusú kazánt — mondja olyan fiatalos hévvel, mintha nem is nyolcvanötödik, hanem mondjuk a negyvenedik évében járna. Murányi László Földesi Mihály műhelyének udvarát is megtöltik az akkumulátorok Fotó: Läufer László Szövetségi alapon tovább bomlik a Magyar Gazdasági Kamara hálózata Városi kamarák alakulnak A Magyar Gazdasági Kamara az elmúlt évben új rendszerben, szövetségi alapokon kezdte meg működését. A regionális központok közül a dél-dunántúli volt a legfrissebb, elsőként ezt a .szervezetet jegyezték be a bíróságon. Az így szerzett előkelő pozícióról azóta sem kellett lemondani, a Dél-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara az új elvek gyakorlati megvalósításában is egyre komolyabb szerepet vállal. A négy megyét felölelő szervezet tevékenysége mind nagyobb hangsúlyt kap a régió gazdasági életének irányításában. Az önálló működési feltételek kiépítését követően rohamosan emelkedett a kamarai tagok száma, a csatlakozók között van nem egy ipari, gazdálkodói vagy vállalkozói szövetség is. Az érdeklődés nagyarányú növekedésének oka rövid idő alatt egyértelművé vált: ez a kamara egyre kevésbé hasonlít elődjére. A szervezet által nyújtott szolgáltatások nemcsak mennyiségükben, de minőségükben is javultak, a kamara tekintélyt szerzett magának a térségben. A munka fölértékelődését bizonyítják a mindinkább szaporodó, egyre több konkrét eredményt felmutató külföldi kapcsolatok is. Ezek közül különösen az olasz, osztrák és német szálak érdemelnek megkülönböztetett figyelmet. A regionális kamara erre az évre vonatkozó tervei szerves folytatását jelentik a tavalyi eredményeknek. Hasonlóan nagy hangsúlyt kapnak a bélés külföldi kapcsolatok, vásá- rök, kiállítások szervezése, a színvonalas kamarai szolgáltatásúk biztosítása. A munka sarkalatos pontja lesz, hogy a hatékonyság érdekében az elképzelések szerint tovább folytatódik az elmúlt évben megkezdődött decentralizációs folyamat. Ugyancsak szövetségi elven a regionális szervezet felügyelete és irányítása mellett helyi, városi kamarák alakulnak. A különböző településeken alakuló önálló szervezetek közvetlenül tapasztalnák a gazdasági jelenségeket, gondokat, azokra gyorsan tudnak majd reagálni. Az új önkormányzatok fölállásával az előzetes tárgyalások alapján a régió több városa nyilvánította ki fogadókészségét. Az egyetlen akadályt pillanatnyilag a szükséges anyagi források hiánya jelenti. E gondon enyhíthet, ha a továbbiakban is hasonló ütemben gyarapodik a kamarai tagok száma, valamint, ha az illetékes helyi ön- kormányzatok is hajlandók lesznek bizonyos mértékű támogatósra. K. E. A vidék fejlesztéséért Mi a Regio- Invest? Évtizedek mozdulatlansága után az utóbbi néhány évben végre mozdulni látszott valami a magyar vidék érdekében. Ide sorolható például az a tény is, hogy 1989 tavaszán - társadalmi szervezetként - megalakult a Magyar Vidék Társasága, amelynek hamarosan helyi csoportjai jöttek létre Békés és Pest megyében, Miskolcon, Győrben, Pécsett. Kezdetben kulturális, oktatási és jótékony célú rendezvényeket szerveztek, majd 1990 elején érdi székhellyel létrehozták a Vidékle jlesztő Szolgáltató Klt.-t, amelynek fő célja az volt, hogy az önkormányzati vezetők számára menedzser- képző kurzusokat szervezzen. 8—9 megyében volt is ilyen az elmúlt évben. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a vidék fejlesztése érdekében szükség van egy olyan, nyereségérdekeit üzleti vállalkozásra, amely tőkét mozgósít vidékre; ki- sebb-nagyobb körzetek számára fejlesztési terveket, megvalósíthatósági tanulmányokat készít, menedzseli a programok végrehajtását, befektetési tanácsokat ad, partnert közvetít, miként ez a világ sok országában történik. Ezzel a céllal hozta létre tavaly augusztusban 24 alapító - csaknem 29 millió forintos alaptőkével - a Regio- Invest Részvénytársaságot. Az alapítók fele önkormányzat: Csongrád és Somogy megye, illetve települések (akkor még) tanácsai; a másik felét tudományos kutatóintézetek alkotják, köztük az MTA Regionális Kutató Központja (Pécs), a Várostervező Intézet, a Közlekedéstudományi Intézet és néhány magán- személy. Az önkormányzatok nem éppen a gazdagságukról híresek - ezért azt kérdeztem Veres Lajostól, az rt. elnökvezérigazgatójától, vajon kit tekintenek-tekinthetnek üzleti partnerüknek: az önkormányzatokat, vagy inkább a (magán) vállalkozókat?- Elsősorban a település, a térség gazdáinak tekintjük az önkormányzatokat, és külső partnerként, szakértőként kívánunk nekik segíteni — mondja Veres Lajos. A Regio-lnvest tevékenységének egy része ilymódon hiánypótló szolgáltatás, ilyen pl. a szervezeti-működési szabályzat elkészítése 70 település önkormányzata számára; ilyen volt a polgármesterek számára rendezett decemberi konferencia, amelyre osztrák előadókat is meghívtak; ilyen lesz majd a nemsokára megjelenő havi kiadványuk, a Regio-lnform. A mindössze 9 állandó alkalmazottal, de népes szakértői gárdával dolgozó rt. vállalkozik vagyonértékelésre és -megosztásra is (például szétváló települések esetében), vagyonegyesítési, va- gyonfelmérési feladatokra (ebben a megyei vagyonátadó bizottságoknak is hasznos partnere lehet). A Somogy megyei Nagyberki vezetőinek kérésére a múlt év végén öt település ön- kormányzati vagyonát mérték fel.- Az önkormányzat fontos partner a számunkra - mondja Veres Lajos. — Amikor kialakul a vállalkozás lő iránya (mondjuk az idegen- forgalom), a kapcsolódó, pl. infrastrukturális fejlesztések szükségességét is feltárjuk, esetleg több település összefogására teszünk javaslatot. Csongrád város önkormányzata például megbízta a Regio-lnvestet, hogy szakértőként működjék közre a város egy részének idegen- forgalmi hasznosításában, amely szerinte egy német vállalkozó részvételével hamarosan 1,5 milliárd forintos fejlesztés indul meg (nemzetközi kemping, üdülőbokrok, kikötő, stb.). Vannak azonban ennél nagyobb, a kutatóintézetek számára izgalmasabb feladatok is. Ilyenek például a regionális fejlesztési koncepciók, projektek, mint amilyeneket most készítenek a Délnyugat- Dunántúl, vagy , Cserehát vagy a Tokaj-Zemplén térség, illetve a Tolna megyei Mezőföld számára. Támogatott céljaik közé tartozik a mikrorégiók, településegyüttesek összefogása is. Legutóbb például a sármelléki, volt szovjet katonai repülőtér hasznosítása, illetve a gazda jogán történő beleszólás érdekében fogott össze 32 település, létrehozva a Kis-balatoni Település- szövetséget. Ez jó példa arra, hogyan léphet fel egy- egy település — ha önmagában kicsiny, másokkal ösz- szefogva - egy jó cél érdekében. Végül a Regio-lnvest következő nagy terve, hogy — induláskor kizárólag hazai tőkével — létrehozzák saját szakosított pénzintézetüket, a Magánvállalkozók Regionális Bankját (Privátbank), amely- lyel a vidéki vállalkozók dolgát igyekeznek megkönnyíteni. A későbbiekben az alaptőke növelésére részvényeket bocsátanának ki, amelyek tulajdonosaiként külföldieket is szívesen látnának. Közvetlen kapcsolatot kívánnak teremteni különféle külföldi alapokkal, devizahiteleket is nyújtanának a vállalkozóknak. A végső cél egy — rugalmas és minőségi szolgáltatást nyújtó - országos bankhálózat kiépítése. Sóvári G. Meghívó Sumonyba Sumony építészetileg gyönyörű szép, késő barokk stílusú temploma az utóbbi években külső és belső állagában egyaránt meglehetősen tönkrement. A kicsinyke egyházközség hívei a pécsi püspökséggel karöltve szeretnék felújítani romos templomukat. Mayer Mihály megyéspüspök úr felettébb dicséretesnek tartja az elhatározást, éppen ezért február 17-én, vasárnap vízi - tációt tesz a község templomában, ahol a de. 11 órai misét ő celebrálja. A mise keretében szól a sumonyiak- hoz a templom helyreállításának lehetőségeiről. Szeretnénk, ha ezen a vasárnapon minden Sumonyban lakó és a községből elszármazott család jelen lenne a misén és ki-ki anyagi lehetőségeihez mérten önkéntes felajánlást tenne a templom restaurálására. A sumonyi egyházközség és Varga László plébános
