Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1991-01-10 / 9. szám
8 aj Dunäntüii napló 1991. január 10., csütörtök 1 cél: országas hálózat Fuvar- szervezés - magán- vállalkozásban DOLLÁRMILLIÓKAT LEHETNE MEGTAKARÍTANI- Jártam az országot, s az utakon közlekedő teherautók között nagyon sok olyat láttam, amely üres platóval közJékedik - mondja Ságody Sándor pécsi vállalkozó. - Arra gondoltam, -mi lenne, ha megpróbálnám megszervezni, hogy a visszfuvar- ban is legyen áru a teherautókon. Közvéleiménykutatást tartottam, -persze csak amolyan minit, de ebből is kiderült, hogy a nagy cégek és a maqánfuvarozák egyaránt üdvözölnének egy ilyen kezdeményezést. így hát belevágtam, s létrehoztam a FUVORG Szállításszervező Irodát, mely január elsejével kezdte meg működését.- Hogyan működik az iroda?- Felvettem a kapcsolatot áruszállítást végző vállalkozásokkal és olyan cégekkel, melyek fuvarozást rendelnek. Létrehoztam egy adatbankot - ez természetesen folyamatosan bővül —, melyben nyilvántartom a szállításokat, s igyekszem a visszafuvar- ra árut szerezni. Például a Nagyatádi Konzervgyárból 21 tonna savanyúságot kell Pécsre hozni, de különböző ütemezésben, tehát nem egyszerre és folyamatosan. Ezekre az utakra én szervezek tehergépkocsikat, de hogy ne üresen menjenek Nagyatádra az autók, Nagyatádra vagy a közelben keresek olyan megrendelőt, akinek Pécsről való árura van szüksége. Mindenki jól jár.- Mennyiért szervezi a fuvarokat?- A szállítási költség tíz-tíz százalékát kérem a fuvarozótól -és a fuvaroztatótói egyaránt.- Konkurenciája lesz a budapesti székhelyű fuvar- tőzsdének?- Mindenképpen, bár megkerestek tőlük, s felajánlották együttműködésüket. Egyelőre maqam szeretném csinálni, kipróbálni, mire vagyok képes. Ami kétségtelen, csak úgy van jövőm, ha országos hálózat jönne létre: már több nagyvárosban - Budapest, Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Szeged - vannak partnereim, de ezt mindenképpen -bővíteni kellene. Egyébként az árut biztosítani is tudom, mivel ügynöke vagyok a Hungária Biztosítónak.- Gondolom, ha bejönne ez a vállalkozás, nemcsak ön járna jól. . .- Kapcsolatba kerültem az Országos Energia- felügyelet pécsi kirendeltségével, akik ’ minden segítséget megadnak. Az ő -számításaik szerint, ha csak a hazai tehergépkocsi-park 10 százalékánál sikerülne a szállítást ésszerűsíteni, visszfuvart találni, akkor 15 százalékkal csökkenne Magyarországon az üzemanyag- felhasználás. Ez pedig dollármilliók megtakarítását jelentené. R. N. Nem álom a falusi orvos munkája A szentlőrinci egészségügyi központ Nem ólom a falusi körzeti, orvosok -munkája. Még az olyan városias nagyközségben sem, mint Szentlőrinc, hiszen nemcsak a község, de a környék településének lakóiért is felelős. A szentlőrinci egészségügyi központot körülbelül öt éve építették és szerelték fel mindazon berendezésekkel, amelyek az alapvizsgálatok elvégzéséhez szükségesek. A Fécs-közeli nagyközség lakóinak a száma kb. ez idő tájt ugrott meg -hirtelen. Az uránbánya itt épített lakásokat a dolgozóinak, paneles és családi házas lakótelepek nőttek ki szinte egyik évről a másikra. Sokan jöttek ki Pécsről is, akik -itt jutottak hozzá a váta-nácsolta, vegyek ide egy enzimanalizátort is, okkor komplett lesz a laboratóriumi műszerpark. Volt éppen pénz, megvettem 300 ezer forintért. Ezt tényleg nem használjuk, mert kiderült, rendkívül -költséges, nem éri meg egy-egy vizsgálat miatt használni. Ebbe beleugrottam, hiba volt, vállalom. De ami a többit illeti, valótlan állítás, jöjjön, győződjön meg róla. Valóban, a rendelőben a felszerelések lehetővé teszik tam, ha nem írtam fel én, felírta más. Most már belefáradtam, hogy hadakozzak ez ellen. Sokszor kívánok nekik hozzá jó étvágyat. Ez az igazi gyógyszerpazarlás, arról nem is beszélve, hogy a betegnek mennyivel többet árt, mint használ. Nagyon jó dolog az ügyelet, ha valóban arra használják, amire való, vagyis, hogy indokolt, sürgős esetekben segítséget nyújtson, életet mentsen. Egyesek azonban azt képzelik, hogy az ügyelet azért van, hogy akkor intézzék cl azt, amire hét közben nem értek rá. Engem ébresztettek Helyben végzik el .a laboratóriumi (vizsgálatokat a szentlőrinci egészségügyi központban Fotó: Proksza László rosinál olcsóbb építési telkekhez. Jelenleg a község lakóinak a száma 7500 körüli. A meg-növekedett számú lakosságnak a megfelelő szolgáltatásokat, így az egészségügyi ellátást is biztosítani kellett. Ekkor épült fel az egészségügyi központ, ahol bárom felnőtt és két gyermekorvosi rendelő működik. Két fogorvos látja el a fogászati szakrendelést, ami fogászati röntgennel is rendelkezik. A központ látja el a -hétvégi ügyeletet is Szentlőrincen kívül Királyegyházának, Szabadszentkirály- nak, Bicsérdnek, Bükkösdnek és Hetvehelynek. Az egészségügyi központ vezető orvosa dr. Brantner Ottó. A község több generációját gyógyította már, hiszen 1954- től dolgozik itt. Szókimondó, nem teketóriázik, nem szépít. Beszélgetés közben elmondtam, azért látogattam meg, mert azt hallottam, hogy ezt az egészségügyi központot annak idején drága műszerekkel szerelték fel — fizikoterápiás eszközökkel is - de nem használják. Itt állnak a drága műszerek kihasználatlanul.- Na, tudtam, hogy a bű-, nőmet egyszer még a fejemre olvassák - csapott a térdére. — Az o bűnöm ugyanis, hogy hallgattam valakire, aki azt az összes ún. kis-laboratóríumi vizsgálatok elvégzését, van haematológiai analizátor, vércentrifuga, egyéb laboratóriumi centrifuga, EKG-készülék. (Négy kezelőhelyet alakítottak ki a fizikoterápia részére, s az előjegyzési könyv tanúsága szerint ugyancsak nagy a forgalom naponta. — Kell is ez - mondja dr. Brantner Ottó —, hiszen itt Lőrincen sok a bányász, akiknél gyakori a mozgásszervi megbetegedés, s így nem kell Pécsre utazniuk a kezeléseikért. Még ennél is többet kellene tudni nyújtani a vidéki körzeteknek. A régi falusi orvosok igazi orvosok voltak. Ha kellett, mandulát operáltak, szülést vezettek le, kisebb műtéteket végeztek. Nekem például röntgenem is volt annak idején. Amióta közbeiktatták a rendelőintézeteket, mi csak irányítókká, receptírókká váltunk. Mert receptet aztán írunk! Ma is 60 beteg jelent meg a rendelési idő alatt nálam, ebből kb. 20 volt igazán beteg. A többi vagy táppénzre akart menni, vagy csak gyógyszert akart íratni. Hiába próbáltam évekig megmagyarázni, hogy ez a sok gyógyszer csak árt és alapos orvosi vizsgálat nélkül fel sem írom, azt tapasztalmár fel éjszaka azért, hogy írjak fel fogamzásgátlót. Mondtam, ember! Észnél von maga? Akkor megsértődött. Arról is regényeket tudnék mesélni, hányszor hívnak ki minket hiába. A múltkor késő este szólt a telefon, mondták X faluban nagyon rosszul van valaki, menjek azonnal. Kocsiba vágtam magam, amikor megérkeztem a megadott címre, ugyancsak vidám társaság fogadott. Kérdeztem, hol a beteg. Mondták, nem tudják, az előbb még itt volt. Aztán eqyi-kük az udvar vége felé bökött - ott jajgat a boglya tövében. A koromsötétben nagynehezen megtaláltam. Kérdem, mi baja? Erre azt mondja, naqyon fáj a foga. Ügy elfogott a düh, hogy drasztikusan megmondtam neki, mivel szórakozzon, ne velem. Ilyennek, sajnos, mindig ki vagyunk téve, pedig előfordulhat, hogy ilyen fals hívások miatt nem tudunk segíteni annak, akinek igazán szüksége van rá.- Nagyon ideje lenne már a szabad orvosválasztást bevezetni és az egészségügy finanszírozását helyre tenni. Bár lehet, hogy rajtunk ez sem fog sokat segíteni. Sarok Zsuzsa Kiszorítósdi Olvasom a minapi tudósítást a mázaszászvári polgármesterválságról, s csaknem az önkormányzati választások óta figyelem a híradásokat ugyanerről, és szomorúan konstatálom, hogy a helyi önkormányzatokban szívós következetességgel folyik egy bizonyos, hol csendes, hol nagyon is zajos, de mindenképpen erőszakos kiszorítósdi. A cél mindig a megválasztott polgár- mester kiszorítása. Emlékeztetésül: az önkormányzati törvény a települések lélekszámúnak a limiirtitálásá- val módot adott a polgármesterek közvetlen megválasztására. Még emlékeztetésül: a szabad választásokon a választók adják a megválasztottak legitimitását. És ugye emlékszünk még arra, milyen sok régi tanácselnök „futott be", s hogy milyen nagy fett az ún. függetlenként megválasztott polgármesterek száma. Az ilyen településeken (is) a választó- polgárok a lehetőséggel élve döntötték el, kit kívánnak a falu, a kisváros élén látni az elkövetkező években, egyszerűen azért, mert megbíznak benne, mert régóta ismerik, mert tudják, hogy addig is a települést, s nem a saját érdeküket szolgálták, mert tisztakezűnek ismerték . . . Tételezzük fel tehát, hogy a választópolgárok józan mérlegelés alapján választottak úgy, ahogy. És ne feledjük: ugyanezek a választópolgárok fél esztendővel korábban — ugyancsak józan mérlegelés alapján (legalábbis akkor így minősítették a választási eredményt) — választottak ilyenolyan pártállású képviselőket a parlamentbe. Alig hihető, hogy röpke fél év alatt cserbenhagyta volna a választó- polgárokat a józan mérlegelés képessége. Márpedig a mostani kiszorítósdi láttán mégis erre kell gondolnunk. A mezőkovácsházai eset kapcsán a Népszabadságban egy nyilatkozó „ésszerű" magyarázata sokmindenre rávilágít: „Itt él majdnem 700 kommunista család. Ha minden családból csak ketten mentek el szavazni a polgár- mesterre, mert léitek, ha nem ö lesz a befutó, jön a számonkérés velük szemben is, akkor már meg is van az 1200 szavazat." No lám! De vajon ugyanezek tavasszal az akkor még élt régi rendszer mely ellenzéki képviselőjelöltjét juttatták a parlamentbe? Persze erről már rég nincs szó, hiszen most a megválasztott polgármester a célpont, és íme, meg is van a kibuktatás indoka: kommunisták választották meg, tehát semmiesetre sem lehet jó polgármester. És ha ez az indok nem alkalmazható, lehet találni ezernyi más indokot; végeredményben bizonyos cél érdekében mindig lehet többé-kevésbé elfogadható indokot találni. Legfeljebb csak arra nem lehet jó magyarázat: hogyan lehetséges, hogy egy település többségének a legitim döntését miiképpen kérdőjelezheti meg, s végső fokon semmisítheti is meg 10-12 ember (bár az esetek többségében - látszólag - erről szó sincs, hiszen a megtámadott polgár- mester önként és dalolva távozik). És itt van a kérdések kérdése. Demokratikus volt, amikor többségi szavazattal polgármesterré választották X-ben A-t? Igen. Mert demokratikus volt az is, amikor ugyancsak X-ben B-t választották mondjuk MDF-színekben képviselővé. Ha tehát demokratikus volt a polgármester megválasztása, demokratikus ■lehet-e a képviselőtestület egyes taqjaitól kezdeményezett kiszorítósdi? Vagy talán a megválasztásától kezdve ez a testület az adott településen a demokrácia kizárólagos letéteményese? Méa akkor is, ha ezzel szembenáll a választók akaratával? Kétségtelen, hogy eqyfajta megmagyarázhatatlan (pontosabban nagyon is megmagyarázható) türelmetlenséq tanúi lehetünk, s ezenközben mindenfelől jönnek a hirék. hogy az iáért és nagyon várt településközpontú önkormányzati munka legtöbb helyen méa be sem indult, s a tanácstermek pártcsatározósok- tól hangosak. Az idő pedig múlik. Vészesen múlik! Ezért hadd emlékeztessek arra, hoqy az utolsó tanács- választáson nem kevés tanácsi vezető került pozícióba a választók akaratából, a hatalom ellenében. Itt Baranyában is. Pl. Wekler Ferenc, a mai parlament önkormányzati bizottságának az elnöke. Vajon a régi hatalom tolerán- sabb lett volna születő és nyilvánosság elé lépő ellenzéke iránt, mint a mai hatalom? Nem hiszem. Inkább arról fehet szó, hogy hagyják a helyi önkormányzatokat, hogy mindenféle pótcselekvésben éljék ki magukat, így legalább nem veszik észre, hogy üres a kassza, s míg a kiszorítósdival vannak elfoglalva, addig sem vetik ki a helyi adókat. Persze le is lehetne fékezni, mi több, le is lehetne állítani az önkormányzati belső harcokat, a választott polgármesterek elleni irtóhadjáratot, ha megértetnék - és ez mit sem csorbítaná az önkormányzatok önállóságát —, hogy most már végre a település ügyeivel kellene foglalkozni. Hársfai István Képző- és iparművészek új titkára A kultúra nem csak díszítőelem Néhány hónapja új vezetője van a Magyar Képző- és Iparművészek pécs-baranyai területi (szervezetének. Az esedékes választáson Pál Zoltán szobrásznak szavaztak bizalmat, így ő lett a szervezet titkára. Az az átmeneti időszak, mely a társművészeti szövetségekre jellemző, itt is megmutatkozik, mára azonban elkészült annak az alapítványnak a terve, mely a város és a megye képző- és iparművészeinek hathatós, de elsősorban szakmai szempontú segítséget kíván majd nyújtani. Erről, de a szervezetre vonatkozó más időszerű kérdésekről is kérdeztem hát a baranyai titkárt. — Az alapítvány neve: Mű- vészet(k)ér\ Célunk, hogy segíthessük a művészeinket, ha magas színvonalú munkáihoz keresnek közülük valakit, ha külföldi utazásra, munkára hívják, ne kelljen félbehagynia az alkotófolyamatot csak azért, mert elfogyott a pénze. El tudom képzelni, hogy tudunk segíteni akkor is, ha vállalatok, megbízók profit keresnek egy-egy ötlet megvalósításához. Várjuk cégek, vállalatok, magánszemélyek támogatását. Számlaszámúnkról a pécsi Művészetek Háza ad felvilágosítást. Pál Zoltán azt mondja, az értékes produkciókat is (finanszírozni kell, s amit a szövetség ez ügyben megtehet, azt megteszi. Mindez azonban nem jelenti, hogy az ön- kormányzattal nem szeretnének szoros kapcsolatot fenntartani, hiszen az egzisztenciális gondok megoldását nem tudják átvállalni. Szakmai kérdésben, vitában egyébként segíteni akarnak az önkormányzatnak, ha igény (mutatkozik szakértő véleményre. A szövetség szerepét praktikus, gyakorlati szemszögiből nézi a titkár, s többek között tervezi, hogy igazi dokumentációs központot hoznak létre, mély 'napi frissességgel rögzíti a művészekre vonatkozó adatokat, akár külföldről, akár itthonról ikeresik őket. Nemcsak a pécs- 'baranyai csoportban, az ország más területi szövetségeinél is változás kezdődött meg, az újjáalakult szervezetek koncentráltabban, hatékonyabban pórbálnak működni. Egyelőre azonban nehéz hosszú távra előre látni. A titkár szerint viszont ha vadászni akarunk futó szarvasra, nem az állatra, hanem eléje kell lőni, vagyis ahhoz, hogy jogosítványt válthassunk Európába, előzni kell ahhoz, hogy egyáltalán pályára juthassunk.- A kultúra nem lehet egyszerűen csak egy ország díszítőeleme. A művészet hihetetlen mennyiségű információt közvetít, s ha most nem vigyázunk az eredményeinkre, később nem tudnak imajd a dolgaink folytatódni. A kultúra sajnos pénzbe kerül, de pénzt is fog hozni. Csak éppen nem rövid távon, mint ahogyan a hatás, amit egy ország állampolgáraira gyakorol, az sem holnapra mutatkozik meg. Ha művelt, nyitott, vállalkozó embereket akarunk, most kell eldöntenünk, áldozunk-e rájuk. Ez elvi kérdés, nem gazdasági. Hodnik I.
