Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-05 / 4. szám

I 6 üj Dunántúli napló 1991. január 5., szombat Mikor lesz már kamarai törvény? Mérnöki Kamara — Magyarországon I Angliában az ezernyolc- százas évek elejétől folya­matosan tevékenykedik a I mérnöki érdekvédelmi testü­let, az Angliai Mérnöki Ka­mara. Nálunk a múlt század utolsó harmadában, a ki­egyezést követően alakult, s szabályzata az Osztrák-Ma­gyar Monarchia mérnökeire vonatkozott, önálló Magyar Mérnöki Kamara 1923-ban szerveződött, de mindössze I tizenegy éven át érvényesí­tette a mérnöki érdekeket- jogokat, és védte a szak­mailag és emberileg méltat­lanoktól a mérnöktársadal­mat. Negyvenöt év szünet után 1989 márciusában újjá­éledt a kamara: közel há­romszáz magyar mérnök akaratából. Ma már ötezer­ötszáz tag;a van a Mérnöki Kamarának. Azonban ez a szakmai önkormányzat ka­marai törvény hiányában nem töltheti be szerepét tár­sadalmunk életében. Dr. Hajtó Ödöntől, a Mér­nöki Kamara országos elnö­kétől tudom, hogy a kama­rai törvény megalkotását és elfogadását a szervezet meq- alakulásától szorgalmazzák.- Most ott tartunk, hogy Keresztes K. Sándor, aki mérnök, képviselő és minisz­ter egyszemélyben, ígéretet tett arra, hogy képviselőként a mérnöki kamarai törvény- tervezetet a parlamenti ülés­re beterjeszti - közölte dr. Hajtó Ödön. Amíg nincs mérnöki ka­marai törvény, azaz kellő jo­gi háttér, addig nem gyako­rolhat a Mérnöki Kamara érdekképviseletet, nem vehe­ti át a szakértői, magánter­vezői, vezető tervezői cím odaítélésének jogát (ez mindeddig minisztériumi ha­táskör, pedig kristálytisztán kamarai ügyről van szó, szakmai önkormányzatról!), és még sorolhatnánk bosz- szan jogfosztottságát. Pedig van mit rendbetenni a mér­nöki hivatást vállalók foglal­koztatásában: sok helyen még ma is műszaki ügyinté­zői kategóriában vannak a mérnökök, a mérnöki munka megfizetése — illetve meg nem fizetése - is régi té­ma, az alkalmazáskor kötött munkaszerződések hiányosak (joq a továbbképzéshez, szakmai fejlődés biztosítósa). Mindenesetre, ha mérnöki kamarai törvény még nincs is, de maca a kamara szer- vezetileq felállt, annak re­ményében, hogy előbb vagy utóbb meglesz a törvény működésének telies körűsé- aéhez. Tavaly már megin­dult a kamarán belül a szak­mai és területi tagozódás. Az országban sok helyen létrejöttek területi egységek - viszont Baranya a megyék közül azon kevesek közé tartozik, ahol még nem ala­kult területi csoport. (Pedig már több mint kétszáz tagja vqn megyénkből a Mérnöki Kamarának. Hogy nincs vál­lalkozó a területi csoport létrehozására, illetve nincs megfelelő férőhelyű terem­mel rendelkező cég a támo­gatók sorában? Nem tudom a választ, mint ahogy az or­szágos központban sem tud­ják.) A szakmai tagozódás or­szágos hatáskörű. Már több mint tíz tagozat működik: épületgépész, tartószerkezeti, repülőmérnöki, villamosmér­nöki, erdőmérnöki, bánya- mérnöki, környezetvédelmi, építész, közlekedési, geo- technikai, vízimémöki, föld­mérő és térképész, energeti­kai. Ez utóbbi tagozat veze­tőségébe választották a pé­csi Gellért Miklóst. Az ener­getikai tagozat decemberi vezetőségi ülését követően Gellért Miklós arról tájékoz­tatott. hogy a vállalkozási lehetőségekről szakértők köz­reműködésével több kerek- asztal-beszélqetést rendez­nek. Ugyanis már valóság az utcára került, munkanél­küli mérnök — a tagozat ah­hoz kíván seqítséget nyújta­ni, hogy a kényszervállalko­zók lehetőleg szakmán belül próbálkozzanak. * Idézet a Mérnöki Kamara novemberi (7. számú) tájé­koztatójából: Ahhoz, hogy az utánunk jövő mérnök­nemzedék biztosan támasz­kodhasson egy jól működő érdekképviseletre, nekünk itt és most le kell raknunk az alapköveket. A Mérnöki Ka­mara azok részére, akiknek csak igényei vannak, ma még nem sokat tud nyúj­tani. Idézet az alapszabályból: a kamara tagja lehet az a magyar állampolgár, aki el­fogadja a kamara alapsza­bályát, etikai kódexét és a mérnöki fogadalmat, ha eayetemi oklevelet és a mér­nöki szakmában leaalább 3 éves gyakorlatot, illetve fő­iskolai oklevelet és a mér­nöki szakmában legalább 6 éves szakmai gyakorlatot szerzett és mérnöki tevékeny­séget vagy annak irányítá­sát, oktatását végzi, illetve véaezte. A kamara célja: végső so­ron a közérdek védelme! A Mérnöki Kamara címe: 1051 Budaoest. Vigadó tér 1.. I. emelet 113.. telefon: 118-43-61, 118-69-90. . L. Cs. K. ennek megfelelően közlekedik is. Férje sokszor borzong, ami­kor ő a kisgyermekével látszó­lag gondtalanul sétál az utca közepén és soha nem mulaszt­ja el megjegyezni: „Meglátod, egyszer még elüt egy autó!" A 'hölgy bízik abban, hogy ilyenre nem kerülhet sor. Én is bízom ebben, de azért hadd emlékeztessem ezúton is Bog- nárné esetére. Bizonyára ő is ágy vélte: ő, a gyalogos az úr a Sallai utcában. Sajnos, a cserbenhagyó autósnak (is) er­ről más volt a véleménye. • A Kossuth Lajos utca és a Sallai utca anarchikus közle­kedési viszonyainak a taglalá­sa után most egy harmadik helyszínről ejtenék szót. A azon megy a vita: bontsanak-e vagy sem? - én mindenesetre a városi önkormányzatnak drukkolok, hiszen a Citrom ut­ca egy szinttel amúgyis meg­emelkedett már, s erre most még egyet tegyünk rá?), és akkor végre a Bem utcától a Jókai utcáig egységes burko­latot kaphat az utca, megva­lósítandó az álmot: sétautca legyen a Citrom utca. De va­jon megvalósulhat-e ez, ha az autók annyira „ideszoknak"? Vagyis annyira, hogy egyesek majd a személyes szabadság- jogok durva megsértéseként fogják fel, ha kiteszik a par­kolást és oz áthaladást tiltó táblákat. És jó pécsi szokás­ként semmibe is veszik majd a tilalmat. És nem lesz ható­Legutóbb járdán parkoló autókról (is) írtam, s említet­tem az „önigazolvánnyal” el­látott Mercit. Mindjárt a meg­jelenés után telefonon hívott egy hölgy, s közölte, tényleg rakodtak ama esti órán, pon­tosabban a szállítás admi­nisztrációját végezték (ami ugyebár szorosan hozzátartozik a rakodáshoz, ezért nem lehet akkor sem alkalmasabb par­kolóhelyre vinni a kocsit. Hoz­zátette, hogy az önigazolvány alkalmazására „illetékes hely­ről" kapták az ötletet. Nos, rögtön ez utóbbiról: nagyon re­mélem, hogy az „illetékes hely” nem valamely városi szerv, mert ha igen, úgy alig­ha várhatunk hathatós intézke­déseket a városban uralkodó közlekedési anarchia letörésé­re-. A Kossuth Lajos utcai vál­tozások inkább az önkormány­zat elszántságáról tanúskod­nak. • A Sallai utcáról is írtam, s erre is jöttek telefonok. Bog­nár János idős asztalosmester mondta el: „November 2-án érte a feleségemet a baleset, egy autó ütötte el lakóházunk, a Sallai 38. előtt úgy, hogy súlyos bokatörést szenvedett, s máig is gipszben van. Az autó „természetesen" tovább­hajtott. Bejelentettem az esetet a polgármesteri hivatalban, ahonnan áttették az ügyet a rendőrségre, de ott azóta sem intézkedtek. A feleségemet rendszeresen kezelésre kell vinni, a mentő a Memi-lürdő- nél várja minden alkalommal, hogy odavigyem." Egy hölgy is telefonált, megjegyezvén, hogy írásommal neki adtam igazat. Ti. ő is elsősorban sétautcá­nak tartja a Sallai utcát, s Citrom utcáról. Ezt is sétaut­cának képzelték el, amikor megtörténtek a bontások, s el­kezdődtek az új építések. A posta felőli szakasz burkolatát már így is csinálták meg. És mit látni ma? Karácsony előtt két alkalommal mentem végig itt, s csupán az új épület ke­leti végétől a Jókai utcáig összesen 25 (!) várakozó gép­kocsit számoltam meg, egy ré­szüket „természetesen" úgy, hogy a járókelő volt kénytelen sáron-tócsákon átgázolni. Nos kérem, vegyük már tudomásul, hogy hamarosan elkészül a „Maxi-hotel" is (bár egyelőre Citrom utcai álom Ismét a közlekedésről A püspök a „müp'xncéről” Közterület-felügyelő vigyázza a pécsi Kossuth Lajos utcát az illetéktelen jármüvektől pitvány, amely a becses mű­emlék teljes helyreállítására vállalkozott, hogy történések érlelődnek. Mielőtt az érdeklő­désüket hivatalosan is megfo­galmazták volna, jött a levél a Polgármesteri Hivatal építé­si-közlekedési osztályától az Egyházmegyei Gazdasági Hi­vatalhoz, s ebben az állt, hogy a közeljövőben testületi döntés várható az üzemeltetés pályáz­tatásáról, s hogy a jelentkezők „szerényebb" vagy „harsá­nyabb" formában ugyan, de mindenképpen vendéalátó cé­lú hasznosításra gondolnak. A Kálvária közelséqére tekintet­tel kérték a GH állásfoglalá­sát. A hivatal helyett szemé­lyesen Mayer Mihály megyés- püsDÖk válaszolt, s nem is az osztálynak, hanem magának a polgármesternek. A püspök számos egyéb ötlettel szolgált, többek között a PARTI Galéria végleges elhelyezésére is tett javaslatot, s csak végső eset­ben tudna elfogadni olyan ven­déglátó helyet, ami semmikép­pen sem sértheti a kegyhelyet, az odalátogatók - mert azért most már, hogy végre megin­dult a helyreállítás, erre is kell gondolni — vallásos érzületét. Úgy véli, az ismert jelentkezé­sek közül a kínai vendéglő lenne a legelfogadhatóbb. Püspök úr észrevétele méltány­landó, s bizonyára gondolni fog erre a városi képviselőtes­tület is, amikor dönteni fog. Mert egyáltalán nem biztos, íhogy pont itt, a Kálvária tövé­ben kell otthont adni zajos, előbb-utóbb esetleg kétes hí­rűvé váló vendéglátó helynek. Hársfai István sági erő, amely kellő szigorral büntessen. • Nemrégiben említést tettem a Hunyadi út-Vak Bottyán ut­ca sarok felett épülő „műpin­céről", akkor csak úgy, mellé­kesen, hiszen annak kapcsán esett szó róla, hogy többek javaslatára felvetettem: nem lehetne-e a Széchenyi tér egyensúlyát felbillentő Hunya­di-szobrot ide áthelyezni ? Most viszont főtémaként említtetik a „műpince”, ami körül jó ideje mély csend honol. Ám a kö­zelmúltban valami pletykát hallott a Pécsi Kálvária Ala­Hendingeréknek Szajkón szerencséjük van. A régi kerekes kútból egészséges vizei húzhatnak, amíg a vezeték elkészül. Fotó: Szundi György Folyik vagy nem folyik? Még mindig víz nélkül Babarc, Szajk és Versend Euromérnökfik Magyarországon is Ez évtől kezdve hazánkban is le­hetőség nyílik a műszaki szak­emberek számára az úgynevezett euromérnöki cím használatára. Ez azért hasznos a magyar szak­emberek számára, mivel ezt a diplomájukat elismerik Európa- szerte — ez egyfajta ekvivalenciát jelent —, és a kontinensen azokkal a feltételekkel vállalhatnak majd munkát, mint nyugat-európai kollé­gáik. A magyar vállalatok számára pedig azért lesz kívánatos e do­kumentummal rendelkező műszakiak foglalkoztatása, mivel termékeik ez­által versenyképesebbek lehetnek az európai és világpiacon egyaránt. A cím használatát kérvényezni kell a FEANI Nemzeti Bizottságán keresztül, amelyet a Magyar Minő­sítő Bizottság bírál el. Kérelmüket a testülethez — ezt Pungor Ernő akadémikus, tárca nélküli miniszter vezeti — azok a szakemberek nyújthatják be, akik megfelelnek a szigorú szakmai követelményeknek, így többek között: legalább hét­éves szakmai múlttal rendelkeznek, s igazolni tudják nyelvtudásukat, valamint kötelezettséget vállalnak a FEANI etikai kódexének betartásá­ra. A pályázatokat a jelentkezőktől április 2-át követően fogadják el a FEANI Magyar Nemzeti Bizottságá­nál (1111 Budapest, XI., Goldmann György tér 3.).- Bevezették a faluba a vi­zet, nagyon örültünk neki, azt mondták, augusztusban már Jesz is. Itt van az újév és semmi - panaszkodott Babar­con egy idős néni. Majd a szomszéd gazda hozzátette: A faluban nagyon sok ház van, ahol kiapadt a kút. Eddig le­hetett lajtos kocsiból vizet sze­rezni, de most már azt is pén­zért adják. Egy hónapban 80 liter kapható ingyen, pedig sok a jószág. Mintegy 63 millió forintos beruházással építettek vízveze­tékrendszert Babarc, Szajk és Versend községeknek. A kivite­lezést a Dél-dunántúli Vízgaz­dálkodási Társulatok Egyesülé­se szervezte meg. A három falu lakossága a 40 százalé­kos állami támogatás mellett a víztársulatok egyesülésének fizette be a reá eső részt a milliókból. A kivitelezésre ver­senytárgyalást írtak ki, amej lyen az építkezés jogát a Du- namenti Regionális Vízmű (DRV) nyerte el. Augusztus elejére ígérte a DRV az át­adást, ez az időpont kapásból szeptember 15-re módosult, majd a cég november közepé­re a műszaki hiányokat végre pótolta. A vízvezetékcsövek a szállí­táskor és az építéskor szeny­nyeződnek, ezért a műszaki át­adás után fel kell tölteni víz­zel a hálózatot átmosás és fertőtlenítés céljából. A próba­üzem során kiderült, hogy a községekben gyakorta rákötöt­ték a házakban a hidroforos rendszereket a vezetékre a la­kosok, így a nitrátos szennye- zettségű kutak vize bekerült a hálózatba, amitől a fertőtlení­tés eredménytelenné vált. A novemberben lényegében elkészült rendszer üzembe he­lyezése emiatt csúszik, közölte a beruházó és a kivitelező. Akik arra kérik a községek la­kóit, hogy ne kössék rá a hálózatra a hidroforokat, illet­ve, ha ez mór megtörtént, sze­reljék le azt, így két hét alatt fertőtleníteni lehetne a vezeté­keket. A szorongató vízhiány nem késztethet senkit arra, hogy rövid távú érdekek miatt egész közösségek problémái tolódjanak tovább. Mindenki­nek érdeke a mielőbbi átadás. Sz. J. Proksza László felvételei k pécsi Kálvária dombi pincék

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom