Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1991-01-05 / 4. szám
1991. január 5., szombat uj Dunántúli napló 7 A pécsi Adidas sportbolt berendezését egyedi tervek alapján néhány hét alatt készítette el a bútorgyár Kóródi Gábor felvételei Régi-új arc a Pécsi Bútorgyár élén Székfoglaló helyett tettek Egy évet ad magának Hódi Sándor faipari mérnök, a Pécsi Bútorgyár Ikét 'hónapja kinevezett igazgatója: >hai ennyi idő alatt sikerül irányt váltani termelésiben és gazdálkodásban, aikkor fennmarad a gyár, Iha nem, akkor kétszázhetven dolgozó munka nélkül marad. Hódi Sándor — aki korábbam ugyanitt igazgatóhelyettes volt, ma'jd egy évig más cégnél dolgozott, aztán a gyáriak visszaih ívták igazgatónak — a múltról keveset szól, inkább a jelenről és a jövőről kíván beszélni. Azonban annyit sikerül megtudnom tőle, hogy jelentős veszteséggel vette át a Pécsi Bútorgyárat. Az addigi veszteségforrás akkor válik világossá számomra, amikor sürgős teendőit vázolja: — A meglevő külpiaci kapcsolatainkat át kell értékelnünk, azaz olyan szerződéseket ikell 'kötnünk, hogy mind- kiét -félnek, a külföldi nék és nekünk is az valóban üzlet legyen — jelenti ki (Hódi Sándor. Az új üzletpolitika másik figyelemre méltó területe a gyorsaság. Megrendelésre a gyártást -rendkívül rövid időn belül elvégzik: tárgyalás, szerződésaláírás — egy héten beiül megy a késztermék. Az új osztrák partner elégedettségét bz mutatja, hogy a már kiszállított ikét vagonnyi -kiegészítő bútorra válaszul újabb négyvagonos megrendelés érkezett. Aztán arról beszél az igazgató, -hogy a /jelenlegi termékeik 80-90 százalékát egy éven belül le kell cserélniük, mert sem esztétikailag, sem a felhasznált alapanyagokat tekintve nem (megfelelő a Pécsi A német exportra készülő Amsterdam komód Bútorgyár kínálata. Amikor megnézem az új bútordarabokat, megállapítom, hogy ezeket csak megszokásból nevezik szekrénysornak: formáiban, színben sokfélék és emberi környezetbe illők! A különös szekrényajták szürke, fehér, fekete, cseresznye színűék, a dobozszerű tárolók hangulatosaik, az üvegezett -részek különlegesék. De mindez csak kiindulási alap a majdnem teljes termékcseréhez! A gyár közvéleménykutatást végez — bútortípusra, -színre, méretre vonatkozóan. (A kérdőív az Új Dunántúli Napló december 19-i számában jelent meg — a válaszolók között a január 15-i postabontást követően sorsolnak ki egy iDalima ifjúsági székfénysort.) A bútorgyár hangsúlyt helyez arra, -hogy a termékei ne csak szépek és (praktikusak, hanem megfizethetőek is legyenek, tehát lehetőleg olcsó kategóriába tartozzanak. Vonatkozik ez a szekrényekre csakúgy, mint a heverőkre, kiegészítő bútorokra. És aki nem tudja vállalni az új bútor vételével járó anyagi terheket, annak is -rendelkezésére áll a Pécsi Bútorgyár: hozott vagy a gyár raktárában kiválasztott anyagból új huzatot kap a kárpitosüzemben a beszállított régi bútordarab — szék, fotel, kanapé, heverő. — Ezeknél a munkáknál nem számolunk nyereséggel — mondja az igazgató. — Hogy akikor miért csináljuk? Egyrészt o dolgozóknak munkalehetőség, másrészt vevőcsábításnak szánjuk. Aki elégedett az árainkka-l és a m unkánkkal, az nagy -valószínűséggel a jövőben vevőként -visszatér. A gyár bútorszállítást vállal egy- és öttonnás járműveivel — -vonatkozik ez az újra-kárpi- tozásra váró bútorfélékre is és a mintaboltban vásárolt szekrénysorókra is. A szolgáltatás nem szűkül a lakosságra, a vállalkozói kört szintén érinti: a bútor- gyár üzletberendezést is vállal (példa erre a pécsi Hajas Imre utcai ABC megújulása, ahol Is a tervezéstől a kivitelezésig csupán (két hét telt -el!). Természetesen egyedi bútort magánszemély megrendelésére is készítenek — akár egy sarak beépítéséről, akár teljes -berendezéséről van szó. A szolgáltatási körzet: Pécs és húsz kilométeres környéke. L. Cs. K. Mire való az MRP? On is lehet tulajdonos! A most még állami tulajdonban levő vagyon minél szélesebb körben történő privatizációját a kormányzat több módon is igyekszik elősegíteni. Ezek egyike a munkavállalói résztulajdonosi program (MRP), amely — mint neve -is mutatja — arra tartalmaz módszereket, hogy miként válhatnak a munka- vállalók is osztalékkal, tehát jövedelemmel kecsegtető részvények tulajdonosává. Az erről szóló törvénytervezet a'apjául szolgáló program alapelveit egy szakértői munkabizottság már kidolgozta. Saját tőkével vagy anélkül Az MRP-ben a szakértők arra dolgoztak ki variációkat, hogy a munkavállalók ezrei miként lehetnek munkahelyükön résztulajdonosok akár úgyis, hogy egyetlen fillért sem fektetnek be salját erőből, akár pedig azáltal, hogy megtakarított tőkéjükből is áldoznak a célért. Ez pedig az osztalék, amit a munkahely fizet a részvényeseknek, az értékpapírok arányában. Az MRP alkalmazásának két alapesete van, aszerint, hogy ki az eladó. Állami és önkormányzati tulajdonú részvények, üzletrészek megvásárlása során az eladó az Állami Vagyonügynökség, illetve az önkormányzatok. Az úgynevezett „nem pivatizá- ciós MRP" esetében viszont olyan részvények, üzletrészek eladása jön szóba, amelyek felett az Állami Vagyonügynökségnek nincs rendelkezési joga. Ilyenek a már meglévő, vagy pedig alap-, illetve törzstőkeemelés révén újonnan keletkező részvények, üzletrészék. Ez utóbbi esetben az eladó határozhatja meg a vételár ki- egyenlítésének módját, s hogy milyen kedvezményt kínál a jelentkezőknek. Ezzel szemben elsőként említett privatizációs formában a részvények, üzletrészek névértéken történő megvásárlásához kedvezményes kamatozású hitelek, a vásárláshoz pedig részletfizetési kedvezmény vehető igényibe. Az egyik lehetséges változat: az MRP többlépcsős megvalósítása. Ez alkalmat ad a munkavállalóknak arra, hogy minimális alaptőkével gazdasági társaságot, majd azon belül MRP-szervezetet hozzanak létre. Az alaptőkeforrása adomány is lehet, amelynek fogadására legcélszerűbb közalapítványt létesíteni. Az alapitványt ugyanis a törvény feljogosítja a támogatások gyűjtésére és felhasználására, tagjait pedig arra, hogy a vállalkozói nyereségadót és a személyi jövedelemadót érintő kedvezményeket igénybe vegyék. Az így létrehozott MRP- szervezetbe tömörült dolgozók kezdetben nem vásárolnak, hanem bérbe vagy lízingbe vesznek az Állami Vagyonügynökségtől állami résztulajdont, például üzletet, gyáregységet, műhelyt. A társaság eredményét az MRP-t megillető adókedvezmények igénybevételével felhalmozhatják. Amikor az összegyűlt pénzből az állami vagyonrészt már meg tudják vásárolni akkor egyszerű tőkeemelés révén a teljes társasági vagyon részvény-, illetve üzletrész-tulajdonosává válnak. Hogyan vehetünk részvényeket? A részvényessé válás pénz- technikai részét négy variációban készítette le a szakértői munkaközösség. Az első: készpénz nélküli — a majdani osztalék terhére történő — részletfizetés, itt 50 (százalékos kamatkedvezményt kínálnak és a visszafizetést szolgáló osztalék teljes adó- mentességet élvez. A másodiknál a részvényt vásárlóknak legalább 2 százaléknyi készpénzt be kell fizetni. Hitelt vehetnek föl 25 százá- lékos kamatkedvezménnyel, s az osztalék ebben az esetben is mentesül az adózás terhétől. A harmadik változat 25 százalékos saját erő lefizetésével számol, egyebekben a többivel azonos feltételeket kínál. A negyedik variáció abban különbözik az elsőtől, hogy 50 százalékos hitelkamat-kedvezményt ad, óm ehhez nem járul adókedvezmény. Milyen szervezetek szükségesek az MRP megvalósításához? Mivel a vásárlást, illetve a befektetést nem közvetlenül a munkavállalók bonyolítják le, megbízotti szervezetet kell létrehozni. Ennek célszerű formája — mint már utaltunk rá — közalapítvány. Ennek lesz a feladata többek között, hogy széles körben és kellőképpen részletes tájékoztatást nyújtson a program alapelveiről és a megvalósítás módozatairól, lebonyolítsa az MRP megindításához szükséges szavazást, majd a privatizálás összes további tennivalóját kézben tartja. Milyen körben jogosultak a részvételre a vállalatok, gazdasági társaságok? A programban valamennyi átalakuló állami vállalat részt vehet. Annáik, (hogy részvénytársasággá, vagy kft.-vé alakul-e át, ebben az ügyben nincs jelentősége. Fontos tudnivaló, hogy az MRP-t csak társaságokká alakult állami vagy önkormányzati vállalatok és magáncégek alkalmazhatják. Feltétel, hogy dolgozóiknak legalább a fele jelezze részvényvásárlási szándékát, ösz- szegszerűen legalább az alaptőke öt százaléka erejéig. A már említett vásárlási és törlesztési kedvezmények igénybevételéhez mindössze annyi korlátot szab a tervezet, hogy az ily módon a dolgozók birtokába jutó tulajdonrész értéke nem haladhatja meg a dolgozói közösség együttes éves bruttó munkabérének nyolcszorosát. Kik lehetnek a tagok? Mindazok a dolgozók jogosultak az MRP-be való bekapcsolódásra, akiket legalább a törvényes napi munkaidő felében foglalkoztatnak. További feltétel a legalább egyéves folyamatos munkaviszony (a gyes, a gyed, a sorkatonai szolgálat idejét ebből le kell számítani). Ez a kör kiegészülhet a társaság munkaviszonyban nem álló vezető képviselőivel és másokkal, ha részvételük jogosságát az alapszabályban elismerték. Az MRP leofőbb értelme, hogy sikeres megvalósítása esetén a munkavállalók széles rétegei lehetnek a részvényvásárlás révén tulajdonosok. Azok is, akik a privatizációs folyamatba más módon nem tudnának bekapcsolódni. A tulajdonszerzések e jelentős kedvezményekkel járó formája azonban a látszat ellenére sem eqészen kockázatmentes. A részvényeket eladó Állami Vagyonügynökség, illetve a hitelt nyújtó pénzintézet ugyanis a törlesztés teljes időtartamára zálogjogot tart fenn magának, s ezzel tetszése, helyesebben megítélése szerinti mértékig korlátozhatja a befektetések forgalomképességét. Így a hitelfelvételre kényszerült munkavállalók — szemben a részvényeket saját erőből vásárlókkal - a törlesztés befejeztéig kiszol gáltatott helyzetbe kerülnek. Mégis, az MRP megvalósu lásával módosulhat a tulajdonosok skálája: megjelenhetnek az eddigi passzív szemlélők is a vagyonos tulajdonosi réteg mellett. A program kidolgozói úgy vélik: évente minteav 40 milliárd forint értékű vagyon, néhány év alatt pedig a mai állami vagyon mintegy tized- része kerülhetne az MRP révén a hazai munkavállalók kezébe. Schöffer Jenő Kisvaszar rejtett kincse Mi lesz a lőtér sorsa? Géppisztolyropogóstól visszhangzott a lőtér Kisvaszar tő- szomszédságában a múlt év októberéig, a munkásőrség felszámolásáig. A civil lakosság elől elzárt katonai terület a 60-as évektől országos jelentőségű lőtérként üzemelt, amelyet még a Dombóvár mellett állomásozó szovjet katonák is bérbe vették időnként. Az egykori lőtér ma szelíd és csendes. A munkásőrség leszerelte az irányítótornyokat, értékesítette a berendezést. A közel 20 hektárnyi, erdővel -körbeölelt völgyet a vadakon kívül csak a négy, egymást 24 óránként váltó őr vigyázza (a falusiak nem kis bosszúságára 80 forintos órabérért). A hideg-meleg vízzel és központi fűtéssel ellátott épületeket — míg gazdája nem akad - nem hagyhatják őrizetlenül, tudtam meg Czilják József volt munkásőrparamcs- nöktól. A (falu anyagi g ondóikkal küzd, olyannyira, hogy idén nem tellett a szokásos (karácsonyi segélyre sem. Miklós József polgármester ésszerű megoldást keres: hasznosítani szeretnék a területet, akár eladni, akár bérbe adni. Az erdő szívében fészkelő hely éppúgy alkalmas magánvállalkozásra, munkahelyteremtő kisüzem 'létesítésére, mint turisztikai célokra, gyermek-tábor vagy üdülő üzemeltetésére. (Több nyáron keresztül táboroztak már itt gyerekek.) Egyelőre egy kft. érdeklődött, szövőüzem telepítése céljából. A polgármester reméli, akad több jelentkező is. Egy fontos kérdés azonban még tisztázatlan: hogy a szó- bonforgó területre igényt tarthat-e a falu. Jelenleg a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézménye gyámkodik a volt (lőtér fölött. Dr. .Szirmai Tamás igazgatóhelyettestől azt a tájékoztatást kaptam, hogy azok az önkormányzatok, akiknek hasonló gondjaik vannak, nyújtsanak -be .kérvényt dr. Gruber Nándornak, a PM főosztályvezetőjének, konkrét hasznosítási elképzelésekkel. A döntés a kormány kezében van, de valószínű, hogy akár megveszi, akár bélbe veszi valaki a területet, az önkormányzat részesedik a vételárból, illetve a bérleti díjból. Sz. L. I. Az egykori lőtér Kisvaszar határában új hasznosítókat keres
