Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-05 / 4. szám

1991. január 5., szombat \ 1} Dunonttm nqpfc~> Másfél milliárd a Befektetés Ösztönzési Alapra (Folytatás az 1. oldalról) szerint a támogatásból az alapvető infrastrukturális fej­lesztéseket lehet finanszírozni. Vagyis a külföldi tőkerésze­sedéssel működő vállalatok beruházási költségeihez az álltam a kommunikációs és közmű-. valamint úthálózat kiépítésével kíván hozzájárul­ni. Bár a lehetőségek igen szerények, mégis a szakembe­rek úgy ítélik meg, hogy e másfél milliárd forint is segít­heti a külföldi tőke Magyar- országra csalogatását azál­tal, hogy elsősorban a vidéki székhelyű cégeket kívánja tá­mogatni. A támogatás mér­téke — amelyet az elképzelé­sek szerint nem kell majd visszafizetnie a felhasználó­nak - nem haladhatja meg az összberuházás 10 százalé­kát, s feltétel továbbá az is, hogy az alaptőke összege na­gyobb legyen 200 millió fo­rintnál. Emellett a Befektetés Ösztönzési Alapból igényel­hető segítség a betanulási költségek finanszírozásához is. Ám ezt a támogatást a cé­geknek vissza kell téríteniük egy-'két év türelmi idő közbe­iktatásával. Bandi Kund rámutatott: je­lenleg hazánkban mintegy 5000 vegyes vállalat működik, s közülük a szakemberek elemzése szerint mintegy 40- 50 pályázhat sikerrel a tá­mogatásból való részesedésre. A tényleges támogatást azon­ban feltehetően csupán mint­egy tucatnyian kapják majd meg. Mindenekelőtt azok a vállalatok számíthatnak siker­re, amelyek világszínvonallá technológiát — híradástechni­kát, elektronikát, biotedhno- iógiát vagy autóipari tevé­kenységet - honosítanak meg Magyarországon. A pályáza­tok elbírálásánál nemcsak az érdekelt minisztériumok véle­ményét kérik ki — a tárca­közi bizottságon keresztül -, hanem az önkormányzatokét is. A Befektetés ösztönrési Alap működését szabályozó néhány héten belül m eg jele- kormányrendelet várhatóan nlk a Magyar Közlönyben. További „lőszerleletek” Nógrádsipeken Újabb fordulatot vett a nóg- rádsipeki fegyverlopási ügy. A házkutatás során lefoglalt fegyverek és lőszerek n|iatt őrizetbe vett Oláh Miklós be­vallotta, hogy a korábbi lo­pásban részt vett Illés Mihály 33 éves nógrádsipeki lakos. (A fűrészlopás miatti házku­tatás során találták meg Oláh Miklósnál a kispuskákat, a pisztolyt, a nagy mennyiségű lőszert és a robbanóanyagot.) A rendőrség ezekutón Illés Mihálynál is házkutatást tar­tott. Nem eredménytelenül, mert PPS-géppisztolyba és páncéltörő géppuskába való lőszereket találtak. Illés egye­lőre tagad, lőszerrel való visz- szaélés alapos gyanúja miatt azonban a házkutatás után őrizetbe vették. Uj orvosi lap Lege Artis Medicináé cím­mel új orvosi szaklap kerül a standokra — közölték az új­ság pénteki bemutatkozó saj­tótájékoztatóján. A hazai fo­lyóiratoknál gyorsabb átfutási idővél készülő kiadvány lehe­tővé teszi az érdeklődők szin­te naprakész szakmai tájé­koztatását. Éjfélkor a Diadalív alatt Franciaországi turnén volt a Pécsi Balett A déli határtól az északiig járták be Franciaországot a Pécsi Balett társulatának azon tagjai, akik részt /ettek a Strauss Szimfonikus Zenekarral rendezett közös turnén. A szá­mok talán ridegek, de sokat- mondóak. Huszonhárom nap alatt tizenöt városban har­mincegy előadást tartottak, s közben tizenegyezer kilométert tettek meg úgy, hogy kilenc napot Párizsban töltöttek. S amit a számokból nem le­het kiolvasni, elmesélte Ham­mer Edit, a Pécsi Balett tit­kára, Tóth Sándor balettigaz­gató és Váradi M. István ba­lett-táncos. A messziről jött sok mindent mondhat, de egy­szerűen el lehet dönteni, csak magát dicséri-e alap nélkül, vagy mások dicséretéről szá­mol be, jegyezte meg Tóth Sándor. A „vízválasztó" kér­dést kell csak föltenni, kap­tak-e új meghívást vagy sem. Őket év végére ismét várják Franciaországba. A Strauss Szimfonikus Zene­karral, s karnagyukkal, Bogár Istvánnal tavaly két ízben dol­goztak mór. Akkor Franciaor­szág más tájait, de Párizst is bebarangolták, s mutatták be közös műsorukat. A mostani turnén, melyről két napja ér­keztek haza, előadásonként nyolc táncszámban léptek föl. Strauss polkáira, keringőire Tóth Sándor készített koreog­ráfiákat, s Hammer Edit ter­vezte a kosztümöket. Az elő­adások telt házakat vonzottak, a Dárizsi Pleyel-koncerttermi fellépésekkor méa a szabad- ieayeket is ki kellett adni, de így is többszázan távoztak csalódottan.- Sok élményt nyújtott szá­munkra az út. Szakmailag sem volt könnyű feladatunk, és rengeteg várost láttunk. Jár­tunk a behavazott Grenoble- ban és megcsodáltuk a na­rancsfákat délen. A legna­gyobb élményt mégis a közön­ség öröme, tetszése jelentette. Volt, hogy hét percig tapsol­tak folyamatosan az előadás után, és a számok között is tapssal honorálták a teljesít­ményeket. Felálltak, odajöttek a színpadhoz, mosollyal és vi­rággal halmozták el az együt­test, meg a zenekart. Fiatalok felszálltak a buszainkra, kezet ráztak velünk, akadt aki ma­gyarul köszönte meg az estét — mondja Váradi M. István. Mindezek feledtetik a fá­rasztó utazást, a néhány órás alvásokat és a buszon való ebédeléseket. Az előadásokról az impresszáriójuk videófelvé­teleket is készített, melyeket tavasszal bécsi, pozsonyi és budapesti kastélyokban forga­tandó táncos-zenés jelenetek kel egészítenek ki, s a videó kazettát majd árusítják is. Karácsonykor mindenki fel díszített egy fenyőágat, és ap­róságokkal lepték meg egy­mást, szilveszterkor pedig az előadás után rohantak a pá­rizsi Diadalívhez, ahol ezrek köszöntötték az Új évet és egymást, durrogtatták a petár­dákat, nyomták az outódudó- kat és nyitogatták a pezsgő­ket. Utána viszont a pécsiek már azt számolgatták, hányat alszanak még a hozaindu- lásig. B. A. Holnap az Uf lIDN-ben Szabad-e a szabad ár? Biztos, hogy nem esik * Sokezer autós álma Újdonságok a Déli Autópályáról * Az ősi tao új távlatokat ígér Kínai módszer o gyönyör elérésére - adómentesen * Cigány lesz-e a vajda? Januárban választanak Komlón Makacs próféciák, baljós jelenségek Ismét ígérik o világvégét A köztársasági megbízott Nem prefektus, nem tartományi főnök Aranyérmesek Bajától Zalaegerszegig Sportsikerek Dél-Dunántúlon 1990-ben Úszó világbajnokság Ausztráliában Milyen érmek jutnak a tucatnyi magyarnak? Utazás az örökéletű változásban Mitologikus, szelíd, performance Vonnak, akik már életükben Isten kegyeltjeivé válnak. Gé­mes Péter, az Iparművészeti Főiskolán tanító képzőművész - elsősorban grafikus - is ré­szesült már olyan súlyos be­tegségben, tűzhalállal fenye­gető végveszélyben ahhoz, hogy „Zeusz minden teketória nélkül beszélgetni kezdjen ez­zel az álmodozóval”. A zeuszi hasonlat, a mitológiai célzás Geller B. Istvánná, aki az 1951-es születésű, képzőművé­szeti iskoláit Varsóban végző Gémes István tárlatát tegnap délután nyitotta meg a Pécsi Kisgalériában. Mint a művész utalt erre, részben az élet iskoláját is a már lázongó Lengyelország­ban járta ki szigorú, jó taná­rok és még szigorúbb körül­mények között. Ez az egyetlen lehetőség adódott, hogy raj­zolhassak, festhessek - mond­ta a művész, aki a Bak Imre által vezetett látásnevelési tan­széken Szirtes János, Károlyi Zsigmond, Trombitás Tamás kollégája. Művészetét elmélyült filozo­fikus látásmód, a herakleitosri dialektika átlényegítése, az úton-levés, a változás rész­ben mitologikus, részben kul- túrhistóriai toposzai jellemzik. Fotógrafikái, mint méltatói is rámutatnak, szabadulni igyek­szenek az öncélú exhibiciótól, de attól a sokkoló hatású, önreflektív személyességtől is, amely Kelényi Béla fotogram- 1 ja inak vagy Hajas Tibor per­formance akcióinak különös egocentrizmusát jellemzik. A biblia, a görögség, az ősi kultúnkincsen élősködő roman­tikus költészet kézenfekvő inspiráció Gémes István szá­mára, aki a Pinczehelyi Sán­dor által szorgalmazott poszt- avantgard kiállításokon már korábban is szívesen szere­pelt. Műveit ezekben a na­pokban Bukarestben is megte­kinthetik az érdeklődők, ahol Bukta Imre, Szirtes János, Maurer Dóra, Schmoll Károly és El Kazovszkij társaságában a mai magyaf művészet egyik erőteljes, modern vonulatát reprezentálja. B. R. Eltörölték a mozgáskorlátozottak gépkocsi vám- és áfa-mentességét Taxihálózat 7 Járadékok 7 Megszűnt a mozgáskorláto­zottak számára külföldről be­hozott személygépkocsik vá ni­es áfamentessége január else­jétől — tudtuk meg Dr. No- vák Pétertől, a Népjóléti Mi­nisztérium szociálpolitikai fő­osztályának osztályvezető­helyettesétől. (Meg nem erősí­tett hírforrások szerint az, aki 1990. december 31. előtt megszerezte a mentességre jo­gosító igazolást, egy hónap türelmi határidővel, 1991. ja­nuár 31-ig a régi feltételekkel hozhatja be a kocsit.) A vám- és áfamentesség ki­váltására mintegy 600 millió forintot biztosított az állami költségvetés. A Népjóléti Mi­nisztérium és a Mozgáskorlá­tozottak Egyesületeinek Orszá­gos Szövetsége (MEOSZ) több változatot is kidolgozott az összeg felhasználására. Az eddigi gyakorlat szerint a hazánkban élő mozgáskor­látozottak közül csak azok kaptak állami támogatást - üzemanyagköltség-térítés for­májában évi 100—420 liter nor­málbenzin mindenkori árát, továbbá 6 évente egyszer gép­kocsivásárlási támogatást (1990. december 31-ig 45 ezer forintot) -, akik eleve már ki­csit jobb helyzetben voltok, és hozzá tudtak jutni gépko­csihoz. A 300 ezer érintettnek alig több, mint tíz százaléka, 32 ezer ember tartozik ide. A maradék kilencven százalék semmilyen anyagi támogatóst nem kapott. Érthető, ha az egyenlőtlen elosztást igazság­talannak érezték. A megoldást egyik elképze­lés szerint az jelentené, ha egyenlően osztanák fel évi já­radék formájában a mozgás­korlátozottak között a pénzt, Imég ha ez évente csak né­hány ezer forint lenne is. Másik elképzelés szerint a 600 millió feléből taxihálóza­tot építenének ki. Az egyik nyugati cégtől körülbelül 200 gépkocsit tudnának ebben az évben venni, számítva a nagy tételű vásárlás miatti áren­gedményre. A kocsikat egyedi vámmentességgel hoznák az országba, üzemeltetésüket a fennmaradó 300 millióból ol­danák meg. A mozgáskorláto­zott valamennyit fizetne a szál­lításért, de többen közülük egyben munkalehetőséghez is jutnának. Maguk lehetnének a taxisofőrök, részt vehetnének az irányítási feladatokban. A következő években tovább bő­vülhetne a gépkocsipark. A harmadik változat azt ja­vasolja, sorolják be a moz­gáskorlátozottakat állapotuk súlyossága szerint három cso­portba, és ennek megfelelően osszák szét köztük a 600 mil­liót. Az egyeztető tárgyalások január 15-én kezdődnek meg. Sz. L. I. In memóriám dr. Tóth Géza (1907—1990) Elment egy szellemi nagyság ... 83 éves korá­ban elhunyt dr. Tóth Gé­za, a kémiai tudományok doktora, a bőrgyártás nemzetközileg elismert szaktekintélye. 1934-től dolgozott - nyugdíjasként is, mint szaktanácsadó szinte halála pillanatáig — a Pécsi Bőrgyárban. Azon kevesek közé tartozó szel­lemi nagyság volt, aki a tudományos kutatás ered­ményeit a gyakorlatban is alkalmazta, elméleti mun­kássága, találmányai, me­lyek nemzetközi hírűvé tet­ték, ezt bizonyítják. 1928-ban szerezte meg vegyészmérnöki diplomá­ját a budapesti Műegye­temen, később Pécsett — summa cum laude —böl­csészdoktorrá avatták. A pécsi Erzsébet Tudomány- egyetemen tanársegéd­ként kezdte, majd 1934- től a Pécsi Bőrgyár vezető műszaki szakembere. A katedrához nem maradt hűtlen, rendszeresen okta­tott, 1939-től egyetemi ma­gántanár. A Pécsi Bőrgyárban szenvedélyes kutatómun­kát is folytatott, számos nagy jelentőségű újítása és találmánya született, melyek közül a legsikere­sebb a műcserző anyagok hazai gyártásának kidol­gozása. Több nyelven be­szélt, számos tanulmánya jelent meg a hazai és a nemzetközi szaksajtóban, előadásokat tartott szerte a világban: szaktanács­adóként külföldön is dol­gozott. Elméleti és gya­korlati eredményeinek el­ismeréséül 1977-ben a bőripar legnagyobb nem­zetközi kitüntetését, a Stiasny Emlékérmet Ham­burgban vehette át. Ke­let-Európábái elsőként. Idehaza Eötvös-dijjal, majd 80. születésnapján életművéért a Munka Ér­demrend arany fokozatá­val tüntették ki. Ezenkívül számos más elismerést ka­pott a tudományos és szakmai közéletben is te­vékenyen részt vevő dr. Tóth Géza. Az egészségesen élő, egykori tornászolimpikon, családközpontú és ember- szerető Géza bácsi ‘nap imint nap feltűnt a Pécsi Bőrgyár hatalmas udvarán kerékpárjával, ahonnan sojnos örökre kikereke­zett ... A Pécsi Bőrgyár saját halottjának tekinti, temetéséről később intéz­kednek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom