Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-13 / 12. szám

1 milliót ér a főnyeremény Ki Magyarország legjobb autóvezetője? A héten oz Autó-Motor cí­mű lap és a Hungária Bizto­sító pályázatot indított: ke­restetik a legjobb magyar úr­vezető. Mint arról Bánki Gyu­la, a népszerű autós magazin közönségszolgálati rovatának vezetője elmondotta, több for­dulós teszt és ügyességi ver­seny -nyomán derül majd ki, -hogy ki nyeri el az egymilliót érő fődíjat —, a Daihatsu Appleuse-t —, és a sok-sok egyéb dijat. Részt vehet a versengésben minden olyan hazai autós, aki ,,B" kategóriájú jogosít­vánnyal rendelkezik, s az első írásbeli fordulókon -, mely az Autó-Motor számaiban jelenik meg -, jó eredménnyel tölti ki a teszteket. Az első forduló már benne áll a lap idei első számában, s 10 kérdést kell megfontolva megválaszolni. Egy kis segítség hozzá: a nyolcadik kérdés így hangzik, hány CASCO-biztosítást kötött a Hungária Biztosító Magyar- országon? A választ Nógrádi Jutka, a HB üzletpolitikai fő­osztályának vezetője adta meg: pontosan egymilliót! A verseny elméleti és gya­korlati szakaszait a középdön­tőn -, melyet megyénként ren­deznek a helyi Járművezetői Vizsgabizottságok közreműkö­désével —, majd a júniusi or­szágos döntőn lehet végig­küzdeni. Sokféle kérdést -, és leküzdendő feladatot —, úgy állították össze a szervezők, hogy valamelyest a romló autós-morált is szem előtt tartották, s szeretnék, ha ez az országos méretű kampány, egy kicsit a kultúrálódásunkat is segítené. S még egy in­formáció —, szintén autósok­nak -. Januártól mindennap, a Kossuth Rádió hulilámhosz- szán 5, 6 és 7 órakor reggel biometeorológiai műsort sugá­roznak a HB szponzorálásá­ban, s megmondják, hogy milyen autós napra készülhe­tünk - idegileg .. . Ja, és még valamit. A leg­jobb úrvezető kerestetik ver­senyről minden továbbit meg ■lehet tudni az Autó-Motorban. Csak azt nem, hogy a fődíj, 1600-as motorral, a Daihatsu- család egyik legremekebb pél­dánya . . . K. F. A reklám csomagot sima tévedésnek tekintették, a gratulációtól azonban már égnek állt a hajúik. Még- hogy ők nagyszülőik lettek! Hogy a 14 éves lányuknak gyermeke született? Hóna­pokba telt, míg kiderült, hogy egy bébi holmikkal ke­reskedő cégnek „köszönhet­ték" a víllámcsapásszerű hírt. Névazonosság alapiján nekik címezték a csomagot és a gratuláló sorókat. Az idő tájt valóban szült egy ilyen nevű teremtés az egyik ba­ranyai kórházban. De ő pes­ti volt. Már hónapokkal az esemény előtt idejött és 14 évesen itt hozta világra gyermekét. . . Ami az egyik tizenéves és szülei számára fölháboro­dó sra okot adó, de szeren­csére mégis csak egy téve­dés, az többek számára valóság. Igaz, mindig is voltak, akik szinte gyermek- fejjel adtak életet. S tá­Megesett tizenévesek Azt- remélt-e, hogy a terhesség elmúlik — Tévedésből lett nagyszülők veiről sem azért, mert spe­ciális betegségben szenved­ték, mint az a perui kislány, aki 5 év és 8 hónapos ko­rában 2720 grammos újszü­löttet hozott a világra. Két­ségtelen, hogy a 100—120 évvel ezelőtti magyarországi viszonyokhoz képest, amikor a lányok átlagos biológiai érettségét 16-17 éves kor­ban észlelték, nagy a válto­zás, hisz napjainkban már 12—13 éves korra tehető ez az időszak. A biológiai érettség azonban messze nem elegendő az anyává váláshoz. A tizenéves fejjel terhes lányök többségének halvány fogalma sincs arról, mi tör­ténik bennük, s hogy mihez kezdenek egy másik élettel. Volt, aki héthónapos terhes korában ezt mondta a vé­dőnőnek: azt reméltem, hogy majd elmúlik. Tudat­lanságból, félelemből, vagy a valahova, valamibe mene­külés reményében hallgat­nak arról, amit csak sejte­nek, s ha a könyezetük nem figyel fel rájuk, akikor ki­maradva az iskolából, több­nyire rokonoknál, ismerő­sednél meghúzódva, illetve intézetben, a napokat szá­molva várják a kilenc hó­nap végét. Bár akadnak kivételek — egy tizenéves leányanyát a gyermekével együtt fogadtak vissza a szülők, s most testvérekként nevelik őket tovább, egy másik esetben pedig azt várja a korán unokát kapott két család, hogy a fiatalok betöltsék a 16. életévüket és házasságban, együtt folytas­sák a korán és fordítva kez­dett közös életüket. Ám a legtöbb Így született kis­gyermek sorsa az intézet. Akikről pedig időben kide­rül, hogy másállapotban vannak, azoknak nem ma­rad más, mint a művi meg­szakítás. önámítás lenne abban re­ménykedni, hogy minden ti­zenéves botlását meg lehet előzni. De az útjuk egyen­gethető. Azzal, amiből so­kuknak nagyon kevés jut. Okos szavakkal, szeretettel, figyelemmel. Különben ma­radnak a tények, számok, amelyeken még akikor is ér­demes elgondolkodni, ha ebben az esetben csak két intézményre vonatkoznak, és amelyekből pont azért nem lehet messzemenő következ­tetést levonni, mert a meg­esett lányok többnyire nem a szükebb lakóhelyük kór­házában hozzák világra gyermeküket. A Baranya Me­gyei Kórház szülészetén 1989-ben tíz, tavaly harminc, 18 éven aluli szült. Közülük hárman a 14. életévükben jártak. A Pécsi Szülészeti Klinikán két évvel ezelőtt húsz olyan fiatal nő szült, aki még nem töltötte be a 18. életévét, tavaly pedig 35. Közülük hatan 14 évesek voltak . . . T. É. Gyögyitő ill a tőle Gond űző aromák A fahéj erotikus serkentő Bolonditó egy ritka, kelle­mes illat. Gondoljuk el: belé­pünk otthonunkba, roggyan- tan, elgyötörtön, gyomorideggel. Kis illatfelhő, s 'bánatunk alábbhagy, boldogtalanságun­kat azonnal feledjük elsöprő jókedvünkben. Hát állítólag ezt Ígéri az aromaterápia. Biegelbauer Pál, az ismert természetgyógyász új könyvében ezúttal ai gyó­gyító illatokról ír, harminchat növény illóolajának ismerteté­se kapcsán. Alig százoldalas munkája ritkaság, hiszen Ma­gyarországon nemhogy az illa­tok legkülönbözőbb hatásairól nem olvashattunk eddig, tény és való, hogy az egész teró- pio alapját képező Illóolajok­hoz sem igazán egyszerű hoz­zájutni. A szerző ezért csak a zóka t válogatta 'ki a más­fél ezres kínálatból, melyek, ha utánajárással is, vagy ép­pen külföldről, de azért be­szerezhetők. Ahogy mondja: elérhető áron. Közhely, de hát igaz, hogy illat és szag minden másnál jobban befolyásolja hétköz­napjainkat, ki ne tudná, mi­lyen kínos, 'ha egy megfázás miatt nemes érzékszervünk ki­váló teljesitményét nem érzé­kelhetjük. Azt azonban ma még kevesen tudják, hogy il­lattal gyógyítani is lehet, kí­sérletek bizonyítják, hogy pél­dául a citrom héj illóolajának csupán a gőzével el le­het pusztítani a tífusz kóroko­zóját egy óráin belül, a fer­tőző agyhártyagyulladás kór­okozójának pedig negyed óra is elég volt a kapitulációhoz. Illóolajjal lehet fertőtleníteni, némelyik kiváló görcsoldó, faj­dal omcsiMapitó, gy ullladásgátló, nyugtató, jó lehet asztmára, szamárköhögésre, sziverősítő- nek, rendbe hozhatja a menst­ruációs ciklust, könnyíti a szü­lést, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Izgalmas ér­tesülés lehet, hogy o fahéj erotikus késztetést serkentő ha­tású, trnig a majoránna éppen ellenkezőleg . . . Azonban epi­lepsziások ne használják. A könyvből tájékoztatást kaphatunk arra nézvést is, mi­képp alkalmazzunk illóolajat masszázsban, borogatásnak, fürdőkhöz és inhaláláshoz, s hogyan készítsünk mutatós il­latosító lámpát, mely nem­csak párologtatja kedvenc ke­verékünket, de még fényt is ad hozzá. A könyv kiadója, a Bio- energetic Kft. ügyvezető igaz­gatója, Schneider Gábor egyébként maga is belevá­gott: kis készülékével kará­csonykor például fenyőillatot párologtatott, de gyermeké­nek fürdővizébe is csepegtet­nék a kamillából. — Egy tiz milliliteres üveg 150—200 forint, de nagyon so­káig eltart — mondja —, fő­ként Ausztriából veszem én is, de néhány natúrabolt már árulja Budapesten. Óriási kü­lönbséget jelent, ha most be­lépünk a szobánkba, és érez­zük a levegőben is a válto­zást. Biegélbauer Pál bará­tom viszont másro is használ­ja az illóolajokat, betegségek­hez állít össze gyógyító kom­pozíciókat. Egyébként, ,ha már gyógyításról van szó, elmon­dom, hogy ez a könyvünk nem az első a sorban, mi adtuk ki a tökéletes látás szemüveg nélkül című munkát is, és vannak terveink reílexológiai, malkröbiotiíkus könyvek megje­lentetéséről is. Különben ha minden igaz, a Gyógyító illatok szerzője most éppen egy új könyvön dolgorik a íkézrá tételes gyó­gyításról, és várhatóan leg­alább olyan sikerre számíthat az is, mint emez. De addig, míg az újabb mű a standokra kerül, azért mi csak szaglász- szunk bizalommal . . . Hodnik Ildikó Bakot lőttek a somogyi orvvadászok Fegyverek a füstölőben — értökesítöjük Ausztráliába menekült­A német vendégvadász el­helyezkedett a magaslesen, a vadőr pedig elindult másik irányba, mondván, hogy mi­helyt lövést hall, jön vissza a külföldihez. Nemsokára el is dördült egy lövés, ám a vadőr meglepetésére közölte a né­met, hogy nem ő sütötte el a fegyverét. A távcsövével vi­szont felfedezte, hogy távo- llább két férfi éppen egy el­ejtett őzet emel be a Tra­bantba. A nyomozók a megadott rendszám alapján el is jutot­tak az orwadószökhoz, akik nem tudtak elfogadható ma­gyarázatot adni arra, hogy honnan a konyhakész állapot­ban lévő, már megnyúzott őz az asztalon. Ezzel vette kez­detét a felderítő munka, mély során a Barcs közeli telepü­lésen lakó T. L., valamint nagybátyja, K. S. (első- és másodrendű vádlottak), to­vábbá B. J. bajai lakos és két másik személy ellen foly­tattak nyomozást. A vád: lő­fegyverrel és lőszerrel valló visszaélés, folytatólagosan el­követett lopás (orvvadászat), valamint orgazdaság. A bűncselelkménysorozat a múlt év elején kezdődött. T. L. és B. J. ekkor ismerked­tek meg egymással, s a 'nagy­bácsi megbízásából T. L. ék­kor vásárait egy „Tula" típu­sú szovjet vadászfegyvert 15 000 forintért a bajai férfi­tól. A vádirat szerint egyéb­ként a II. rendű vádlott ren­delkezett lőfegyvertartási en­gedéllyel és 1 db Sörétes fegyverrel. Ügy látszik azon­ban, hogy azt kevésnek ta­lálta. Példáján felbuzdulva aztán a semmiféle engedéllyel sem rendelkező unókaöcs is úgy döntött, hogy félfegyverzi ma­gát, érért a nyáron egy né­met gyártmányú, „Sauer" ve­gyescsövű lőfegyvert vásárolt magának a bajai ismerőstől 50 000 forintért. A profi va­dászok által is megirigyelhető távcsöves fegyvert a nagybá­csi füstölőjében rejtették él. Ugyanígy a másodrendű vád­lottnál dugták el azt a „Mauser" golyós lőfegyvert is, amit a harmadrendű vádlott (B. J.) 1990 szeptemberében 'kínált eladásra. A hónapok m ú Hóval elég jelentős fegyverarzenál gyűlt össze az orwadászökinál. Csak lőszerből vagy tucatnyi fajtát találtak. így például 41 db kispuskalőszert, 6 db 16-os kaliberű, házilag töltött lő­szert az elsőrendű vádlottnál, míg nagybátyjánál a házkuta­tás során 8 db 16/70-es „Ni­ke" töltényből átalakított pos­talőszert (amivel eleve tilos lenne vadászni), több „Nike” gyöngygolyót, hadikarabély­‘lőszert, félszász söréttel töl­tött lőszert „fedeztek fel". A birtokukba jutott lő­fegyverekkel (a hozzájuk csat­lakozó negyedrendű vádlottal) a két rokon több íziben va­dászott a Dél-somogyi Mező- gazdasági Kombinát területén, többek között őzsutát, dám- borjút és dámbikát ejtettek el. Az okozott kár (amire fény de­rült, amit a rendőrök bizonyí­tani tudtak) megközelíti a 100 000 forintot, bár ennek jó része a lefoglalt trófeákkal megtérült. A Barcsi Rendőrkapitányság az októberben lebukott orv- vadászok ügyének vizsgálatát befejezte, a tárgyalásra vár­hatóan február végén kerül sor. Ezen azonban nem fog részt venni o bajai férfi, aki mihelyt tudomást szerzett a büntetőeljárás kezdetéről, póni gyorsasággal Ausztráliába uta­zott. Balog Nándor Gyertya - angyallal Egy reneszánsz műhely Pécs fénykorából - A páduai véletlen A 15. század utolsó negye­dében Mátyás király Buda vá­ri építkezéseihez egy olasz majolikagyártó műhelyt „im­portált". (A majolika, vagy más néven a fajansz, ónmá­zas, tehát fehér kerámiát je­lent, pl. a későbbi korokban ilyen a habán kerámia is.) A budai műhely máig is csodált terméke a királyi palota pad­lója. Miután Mátyás király el­foglalta Bécset, a műhely egy része ide áttelepült. Az álta­luk gyártott színes tetőcsere­pekkel fedték a Szent István katedrálist, Bécs legfőbb templomát. A hazai majolika gyártása sem szűnt meg, az ásatások leletei közt az 1540- es évekig előfordultak kisebb- nagyobb töredékek. Igen fon­tos ez a műhely a kerámia története szempontjából, ekkor Európában a központi spanyol és itáliai központokon túl csak Magyarországon gyártot­ták ezt a luxus terméket. Ebben az időben csak a ínagyar agyagművesség ren­delkezett azokkal az előfelté­telekkel - az ónmáz ismere­tével -, amelyekből ez az el­járás kisarjadhatott. A hazai imajolika készítési helye egé­szen 1980-ig ismeretlen volt. Ebben az évben Pécsen két helyen - két betemetett kút­iből - is előkerültek félkész hnajolikatermékek és eav mű­hely tartozékai. A két kút tá­volsága 50 méter (Munkácsy Mihály u. 7., Perczel u. 8.). A ynűhely nyilván ebben a kör­zetben volt. A műhely sokoldalú tevé­kenysége kiterjedt az asztali tálalókészlet valamennyi típu­sának előállítására. Jellemző az alkalmazott díszítés sokré­tűsége és a 15. század végé­nek jellegzetes sgrafito (be­karcolt kontúrvonalas) techni­kája. A mintakincs a teljes reneszánsz mintavilágot fel­használja. ' A leletek különle­ges csoportját alkotják a ke­rámia korongok. Ezek középen lyukasak, három látható olda­luk díszített. Sokáig csak ta­lálgattuk, vajon mi célra szol­gáltak ezek a tárgyak. A szak- irodalomban, de a korabeli ábrázolásokon is hiába keres­tük. Végre az idei évben egy olaszországi úton a véletlen megsegített. Az egyik páduai templom oltárképén felismer­tük a tárgyat: egy gyertyán volt átfűzve, a gyertyát egy angyal tartotta kezében. E korongot napjainkban papír­ból vágió'k ki, és azonos mó­don használók. A oécsi majo­likaműhely európai jelentősé­gű darabjait jelenleg európai körúton mutatiák be. Fényes emlékezetű királyunk Magyar- országát. iay annak egyik leg­fontosabb humanista központ­ját, Pécset idézik. Kárpáti Gábor w Az Uj VDN gazdaasszonya Töpörtyűgombóc variációk és répacsemege Tartalmas levesbetéttel gazdagíthatjuk az úgyneve­zett „szegény" leveseket. (Leveskockából készült, krumpli-, vagy zöldségleves, kelkáposztaleves.) TOPORTYÜGOMBÓC. Hozzávalók: 5 deka töpör­tyű, 2 tojás, 6 deka zsem­lemorzsa, 3 deka rétesliszt, só, 1 mokkáskanólnyi ma­joránna - ha van, zöldpet­rezselyem. A töpörtyűt leda­ráljuk, vagy nagyon finomra vágjuk, sózzuk, belekeverjük a majoránnát, egész tojáso­kat, lisztet, zsemlemorzsát, apróra vágott petrezselymet. Kicsit állni hagyjuk, hogy dagadjon, s a vizes kézzel formált diónyi gombócokat a levesbe főzzük. Ha kel­káposztalevesbe főzzük, pet­rezselyem nem kell a gom­bócba. A fenti mennyiség duplá­jából készült masszából ugyancsak gombócokat főz­hetünk delik áttol ízesített vízben. Közben hagymával, zsírral, csípős paprikával pörköltszaftot készítünk, tej­föllel behabarjuk és bele­keverjük a külön kifőzött gombócokat. Egytálételnek kitűnő. Ugyancsak megfelel a gombóc mártásokhoz, bur­gonyapürével vagy főtt krumplival. Ha paradicsom-, gomba- vagy fokhagyma­mártáshoz adjuk, a gombó­cot nem majoránnával, ha­nem őrölt borssal ízesítjük. Sok család termelt a kis­kertjében sárgarépát, s félő, hogy elromlik, mielőtt el­fogyna. Számukra ajánljuk csemegét készíteni a sárga­répából, de azoknak is meg­éri, akik úgy vásárolják meg az alapanyagot. RÉPACSEMEGE. Hozzá­valók: egy kiló tisztított sár­garépához fél kiló citrom és fél kiló cukor. A sárgarépát lereszeljük, összekeverjük a cukorral és a vékony kari­kára vágott citrommal. Há­rom-négy napig állni hagy­juk. Ezután állandó keverés mellett 15—20 percig főzzük. Akkor jó, ha már puhult, de még kicsit ropogós. Forrón üvegekbe rakjuk, lekötjük, és szárazgőzben hagyjuk ki­hűlni. Narancsdzsemre emlé­keztető, pikáns Ízű csemegét kapunk,_ ami nagyon finom palacsintába, jó tortakré­mekbe, vajas kenyérre, de még pecsenyék mellé is. W. M. vasdmapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom