Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-22 / 260. szám

2 üj Dunántúli napló 1990. december 22., stombat Elnapolták a megyei közgyűlés alakuló tanácskozását Kincs elnöke a baranyai önkormányzatnak December 28-án újra találkoznak (Folytatás az I. oldalról) hogy a három közül egyik el­nökjelölt sem kapta meg a törvényben előirt kétharmados többséget a fokozatosan fo­gyatkozó testülettől. így a töb­bi tervezett napirendek tár­gyalására eleve nem kerülhe­tett sor. Hat szavazási forduló és a háromszor feltett „el­napoljuk-e az ülést?" kérdés után végül is a képviselőtestü­let tagjai egy valamiben meg­egyeztek: este hat óra után néhány perccel megszakították az ülést. A kezdéskor, reggel kilenc óra után még nem sejthettünk semmit a tömérdek, sokszor személyes vitákat, perlekedése­ket, is előidéző később történ­tekről, amelyeket az esemé­nyek sorrendjében megpróbá­lunk tárgyilagosan visszaidéz­ni. A megyei szint szerepe alapvetően módosul, a továb­biakban nem az állami akara­tot tolmácsolja majd, sokkal inkább az önálló települések érdekegyeztető, érdekirónyító, érdekfeltáró, érdekképviselő fó­rumává kell válnia, — mondta egyebek mellett Piti Zoltán, az 1985-ben megválasztott me­gyei tanács legutóbbi elnöke. íBeszédének további részében utalt az eltelt öt év eredmé­nyeire, és azokra a gondokra is, amelyeket elsősorban az ország gazdasági helyzete okozott Baranyában is. Ezután Ónozó Lajos, a me­gyei közgyűlés korelnöke ve­zette az ülést. Megállapították, hogy az ötven tagú testület­ből 49-en vannak jelen (ez a létszám később ötven re sza­porodott, majd a késő dél­utáni órákra 42-re csökkent). Mindezek megállapítása után a testület elfogadta, hogy a levezető elnöki teendőket a továbbiakban Győri József, Bolyból delegált képviselő lássa el. Háromszóznégy jelölt közül választottak meg ötven em- mert, akik a megyei közavülé- sen képviselték választóikat, mondta Hazafi József, a me­gyei tanács vb-titkára, maid — a megyében tíz helyen tar­tott, úaynevezett területi kül­döttgyűlések főbb tapasztala­tait összegezve — hozzátette: gyakorlatilaa csak két helyen említettek eaváltalán olvan embereket, akiket szívesen lát­nának a megalakítandó me­gyei önkormányzat elnökeként vaay alelnökeként. A közgyűlés, tagiai, hosz- szabbnak is nevezhető vita után döntöttek arról, hogy a megyei közgyűlés (önkormány­zat) elnökét és alelnökét kü- l&n-külön válasszák meg, maid állást foglaltak abban, — mi­nimális szavazati töbhséoael —, hogy az alelnök ne főállás­ban ^öltse be majd funkció- ját. Ezután következtek a sze­mélyi kérdések, azok a dol­gok tehát, amelyeknek végső végeredménye (kénytelen va­gyok ezt a megfogalmazást alkalmazni), végül is az elna­poláshoz vezettek. Az elnöki posztra jelölés előtt mindenkit jó előre fi­gyelmeztettek az alapszabá­lyokra: elnököt csak a küldöt­tek jelölhetnek,- ugyanakkor elnök lehet bármely, választó­joggal rendelkező magyar állampolgár. Ahhoz, hogy a szavazólapra felkerüljön, a je­lenlévő küldöttek egyharmadá- nak szavazata szükséges, ah­hoz pedig, hogy elnök legyen, a voksok kétharmadát 'kell, hogy magáénak mondhassa. Meg is kezdődhetett volna a jelölés, ám jó néhány kép­viselő, ebben a folyamatban, annak a véleményének adott hangot, hogy nem ismerik egy­mást a testület tagjai, nem is volt jelölő bizottság, mások a legkülönbözőbb kritériumokat próbálták felállítani azokról, akik közül valakit ők szívesen látnának az egyébként héza­gos törvények miatt ma még szinte kilátástalan feladatok­kal rendelkező elnöki posztra, voltak már ekkor, kora dél­után olyan vélemények is, hogy napolják el a közgyű­lést. Kisebb huzavona után az­tán három embert jelöltek az elnöki poszt várományosá­nak: Hargitai Jánost, Nagy- nyárád polgármesterét, dr. Kurucsay Csabát, a megyei tanács főelőadóját, dr. Szűcs Józsefet, a megyéi tanács osz­tályvezetőjét. A jelöltek először bemutat­koztak, maid az egyik válasz­tási forduló után a közgyűlés tagjainak kérdéseire is vála­szoltak. Kevés eredménnyel, hiszen hat választási forduló sem hozott döntést. Egyik jelölt sem kapta meg a megvá­lasztáshoz szükséges kéthar­mados többséget, még az utolsó fordulókban sem, ami­kor dr. Kurucsay Csaba, már nem kapta meg a szavazási cédulára felkerüléséhez szük­séges egyharmados szavazati arányt. A tanácstalanságnak, vala­mint az eddig is szoros sza­vazást hozó elnapolási vitá­nak végül is az vetett véget, hogy a levezető elnök har­madszori kérdésére a testület­nek még jelen lévő 42 tagjá­nak többsége úgy döntött, napolják el az ülést. Ezután tudhattuk meg, hogy a testü­let legközelebbi, nyilvános ülését, december 28-án dél­előtt kilenc órától tartja Pé­csett. Bozsik tászló Mire figyeljenek a környező országokba utazó turisták? Még nem ismeretes, hogy 1991. január 1-jétől a volt szocialista országok saját va­lutájukat az odautazó magyar állampolgároktól elfogadják-e. Amint egy-egy országgal, il­letve érdekelt bankkal a meg­állapodások megszületnek, a Magyar Nemzeti Bank azon­nal informál ia a lakosságot. Eddig kizárólag a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársa­sággal sikerült megállapodni — tájékoztatták az MTI mun­katársát a Magyar Nemzeti Bankban. Miután azonban a karácso­nyi ünnepek efőtt, az iskolai szünidő megkezdésével lehet­ségesek olyan utazási tervek is, amelyeknél a tartózkodási idő átnyúlhat 1991. januárra, pz MNB felhívja a lakosság figyelmét a következőkre: a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kivételével egyet­len partnerország esetében sincs olyan megállapodás, amely biztosítékot nyújt arra, Ihogy a tartózkodási ország nemzeti valutájára szóló fix címletű utazási csekket ja­nuár 1. után is átváltják ot­tani valutára, illetve arra sem, hogy magyar állampol­gártól 1991. január 1 - je után az ottani nemzeti valutát el­fogadják. A visszahozott fix címletű utazási csekkeket és bankiegyeket az 1990. decem­ber 31-ig kiadott érvényes va­lutakiviteli engedély alaoián 1991. január 20-ig lehet- visz- szaváltani. NAGYVILÁGBAN Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a magyar—szlovák irodalmi, emberi és politikai kapcsolatok építésében kifejtett kiemelkedő tevékenysége, életműve elismeréseként Dobos László szlovákiai magyor írónak a Magyar Köztársaság Aronykoszorúval Diszitett Csillagrend­jét, irodalmi munkásságuk elismeréseként Dube Gyula és Fonód Zoltán szlovákiai magyar íróknak a Magyar Köztársaság Csillagrendje kitüntetést adományozta. MTI-telefotó fl szovjet kiildött­kongresszus bírálja Sevardnadzét (Folytatás az 1. oldalról) A miniszterhez közel álló emberek tagadják, hogy in­dulatos lépésről lenne szó, s hangsúlyozzák, hogy ez jól megfontolt, végleges döntés volt. Egy neve mellőzését kérő diplomata ugyanakkor „vele­jéig pragmatikusnak" minősí­tette a minisztert, azt állítva: Sevardnadze számításból ha­tározta el magát, hiszen tu­dott arról, hogy az alelnöki poszt várományosa, s nem kí­vánta azt elvállalni, mivel szá­mos népszerűtlen belpolitikai döntéssel járna. Andrej Kozirjev oroszországi külügyminiszter sajtónyilatko­zatában nyugtalanságának adott hangot a Sevardnadze áltál említett fenyegető dikta­túra kapcsán, s teljes támo­gatásáról biztosította a jelen­legi szovjet külpolitikát, kitér­ve arra is, hogy a miniszter távozása nehézségeket okozna a szovjet és a köztársasági külügyminisztériumok viszonyá­ban is. Tüzpárbaj Csapon A Komszomolszkaja Pravda a szovjet felderítésről A szovjet felderítés érdekelt abban, hogy megőrizze kap­csolatait a kelet-európai ál­lamok titkosszolgálataival. Vannak közös ellenségeink: a szervezett bűnözés, a kábító­szermaffia és a terrorizmus, s készek vagyunk együttműködni bármely titkosszolgálattal e té­ren - jelentette ki a Komszo- molszkaja Pravda pénteki szá­mában megjelent interjújában Leonyid Sebarsin, a KGB első főosztályának vezetője. A szov­jet kémfőnök ugyanakkor egyetértett az ifjúsági lap munkatársának azon állításá­val, hogy „felbomlott a szo­cialista tábor, és a korábban szövetséges felderítések ellen­séges felderítő szolgálatokká váltak". A szovjet tábornok nem tel­jes mértékben osztotta azt az aggodalmat, hogy a KGB szárnyai alatt nevelkedett fel­derítő k — a volt szocialista országokból - ezt a tényt ki­használva szakmai hozzáértés­sel foglalkoznak majd a Szov­jetunióval. Egyetértett azon­ban azzal, hogy tudásukat fokozatosan felhasználják a Szovjetunió elleni kémkedés­ben. ♦ Albánia: „Átkeresztelkednek”, lebontják a Sztálin-szobrokat Az albán kormány döntése értelmében az országban át­keresztelik azokat a gyárakat és állami intézményeket, ame­lyek eddig Sztálin nevét vi­selték. Ezt a tiranai hírügy­nökség jelentette be pénte­ken, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan a kormány uta­sítást adott az Albániában lévő Sztálin-szobrok lebontá­sára is; a Tirana központjá­ban lévő monumentális Sztá- lin-szabrot péntekre virradóra mór el is szállították helyéről. A hírügynökség jelentése szerint a kormány minderről a kommunista párt javaslatá­ra határozott, s ezt a. lépést a „megváltozott történelmi fel­tételek" diktálták. A Sztálinra keresztelt települések, illetve termelőszövetkezetek „az ér­vényben lévő törvények alap­ján” maguk dönthetnek majd a név megváltoztatásáról. Törvénytelenek az észtországi államosítások TALLINN: Törvénytelennek minősítette a tollinni parlament azokat az 1940-ben Észtor­szágban végrehajtott államo­sításokat, amelyek a banko­kat, a nagyipart és a földtu­lajdont érintették. A tulajdon- viszonyokat erőszakkal változ­tatták meg a megszálló szov­jet hatóságok, s ezek az in­tézkedések ellentmondanak a tulajdonjog sérthetetlenségé­ről vallott, nemzetközileg is el­ismert elveknek” - állapította meg az észt törvényhozás. A tallinni törvény elismeri a tulajdonjog folytonosságát, s megbízza a kormányt az ál­lamosítás és a kollektivizáció során jogaiktól megfosztott volt tulajdonosok, illetve örö­köseik felkutatásával, és a kártérítés módozatának kidol­gozásával. Több órái tűipárbajjá fojult a nyugat-ukrajnai Csap «árosban ál- lomásozó katonai alakulatnál o szovjet katonák nemzetiségi okok­ból kirobbant vitája. Az esetről a helyi Rabocsaja Ga- zeta cimü lap közlése alapján be­számoló TASZSZ szovjet hírügynök­ség szerint a magyar-szovjet ha­tárnál fekvő Csap városban csütör­tökre virradóra — eddig felderítet­len körülmények között — vita kez­dődött a különböző nemzetiségű — A MAGYAR HATÁRŐRSÉG INCIDENSRŐL A magyar határőrség szóvivője, Zubek János alezredes pénteken tájékoztatta az MTI-t arról: mit tudnak azokról az eseményekről, amelyek csütörtökön Csapnál, a magyar határtól mintegy 30—50 ki­lométerre történtek. A szóvivő be­számolója szerint a magyar határ­őrség csütörtökön a záhonyi határ­átkelő-helyen belépő utasoktól olyan híreket kapott, hogy szovjet területen, szovjet katonák között fegyveres összetűzésre került sor. A hírek nyomán a nyírbátori ha­tárőr-kerület parancsnoka határ- megbízotti találkozót kért szovjet partnerétől. A találkozón a szovjet fél az információt nem erősítette meg, annyit azonban elmondott, hogy az említett zászlóaljtól 50 Örmény, azerbajdzsán, csecsen, üz- bég és türkmén katonák között. A vita úgy elmérgesedett, hogy végül megrohamozták az alakulat fegyverraktárát, majd a fegyvereket magukhoz véve több órán keresztül ütközetet vívtak egymással. A ka­tonák megtámadták az incidens helyszínére érkezett tiszteket is. Az ütközetnek az őrség vetett vé­get. Összesen 21 katonát szállítot­tak súlyos sebesülésekkel kórház­ba; több katonatiszt is megsebe­sült. SZÓVIVŐJE A CSAPI katona megszökött és közülük hár­mat sikerült elfogni. A szóvivő a továbbiakban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a ma­gyar határőrség az információkra reagálva, a Záhony körzetében le­vő határszakaszt a kerület erőinek átcsoportosításával megerősítette. Hangsúlyozta, hogy a magyar— szovjet határ nyugodt, a magyor határőr-járőrök lövöldözést nem ész­leltek, határsértövel nem találkoz­tak, a magyar—szovjet zöldhatáron semmi mozgás nem volt. A hírekre reagálva azonban megszigorították a magyar határon belépő vonatok ellenőrzését, és ezt a korábbiaktól eltérően, most géppisztollyal meg­erősítve végzik.---------------------------------------------------------1 A TITÁN KERESKEDELMI VÁLLALAT pályázatot hirdet külkereskedelmi osztályvezető munkakör betöltésére A munkakör a pályázat elbírálása után azonnal betölthető. Bérezés megegyezés szerint. A vállalat tevékenységi köre: fogyasztási cikk nagykereskedelem, iparcikk kiskereskedelem, külkereskedelmi tevékenység. A munkakör betöltésének feltételei:- felsőfokú külkereskedelmi szakképesítés- angol és/vagy német nyelvek felsőfokú ismerete- 3 év külkereskedelmi vezetői gyakorlat- 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. A pályázat tartalmazza a pályázó: személyi adatait, részletes szakmai önéletrajzát, jelenlegi munkahelyét, beosztását, jövedelmét és jövedelemigényét, képesítésére, nyelvtudására vonatkozó okiratok másolatát. A pályázat benyújtásának határideje: 1991. december 31. A pályázatot Hajdú Béla munkaügyi- és személyzeti osztályvezető címére (7602 Pécs, Pf. 22.) kell küldeni. A pályázatokat bizottság bírálja el, azokat bizalmasan kezeljük. (5949)

Next

/
Oldalképek
Tartalom