Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-22 / 260. szám

1990. december 22., szombat uj Dunántúli napló 3 A bizottsági ülések egyidejűsége veszélyezteti a plénum munkáját Az újonnan kinevezett miniszterek letették a hivatali esküt az Országgyűlés előtt december 21-én a Parlamentben. Ké­pünkön 'Pungor Ernő, 'Kupa Mihály, Botos Katiin és Gálszécsy András. MTI-telefotó Döntött a parlament az általános forgalmi adóról (Folytatás az 7. oldalról) tárgysorozatáról, elfogadva annak a törvényjavaslatnak a sürgős tárgyalását, amely a Társadalombiztosítási Alap jövő évi költségvetésének el­fogadásáig szóló intézkedése­ket szabályozza. Első napirendi pontként szintén a társadalombiztosí­tással összefüggő kérdés ke­rült a képviselőik élé. A tár­sadalombiztosításról szóló 1975. évi törvény módosítását Kelemen András népjóléti ál­lamtitkár — az Alkotmánybíró­ság határozatára hivatkozva - azzal indokolta, hogy a jövő­ben az özvegyi nyugdíj az el­hunyt hozzátartozó után a fér­fiakat is meoi'llesse. A képviselők - egyetértve azzal, hogy mielőbb szükséges a nyugdíjrendszer telies és át­fogó rendezése — különösebb észrevétel nélkül lezárták a tervezet általános vitáját. A részletes vitára és a törvény- javaslat feletti döntésre vár­hatóan a vasárnapi ülésnapon kerül sor, miután a módosító indítványokat megtárgyalta az illetékes bizottság. Az Országgyűlés késő dél­után már működési nehézsé­gekkel küzdött. A plénum döntött az álta­lános forgalmi adóról szóló törvény módosításáról, majd lezárta a vállalkozási nyere­ségadóról és az állami va­gyon utáni részesedésről szóló törvények módosításának rész­letes vitáját is. Eközben a ta­nácskozás folytatása már-már lehetetlenné vált, mert a ple­náris üléssel párhuzamosan két bizottság is ülésezett, így - bár a t. Ház állandóan kifogásolja, hogy a sajtó ezt szóváteszi — a kelleténél ke­vesebb képviselő volt jelen a teremben. Jóllehet - a helyzet fonákságát átérezve - a kis­gazdapárti Bereczki Vilmos indítványozta, hogy az elnöklő Szűrös Mátyás rendeljen el szünetet, a hozzászólások foly­tatódtak. Sorra-rendre jelentkeztek a képviselők hozzászólásra, a helyi adókról szóló törvény- javaslat részletes vitájában, benyújtott módosító indítvá­nyaikat indokolva. Némi ügy­rendi vita is kibontakozott ar­ról: szabályszerű-e egy tör­vényjavaslat részletes vitáját megkezdeni és lefolytatni, mi­közben a bizottság még az ehhez kapcsolódó módosítá­sokkal nem végzett. Ennek a rendkívüli és zavaros helyzet­nek volt a következménye, hogy Szűrös Mátyás már le­zárta a részletes vitát, ami­kor kiderült: az alkotmányügyi bizottság még nem végzett a módosítások tárgyalásával, sőt saját javaslatot is kíván előterjeszteni. Erre tekintettel a részletes vitát újra meg kel­lett nyitni, s az szombaton folytatódik. A napirend szerint az adó­törvények módosításáról, illet­ve elfogadásáról vasárnap határoz a plénum. Mivel azon­ban alia marad tárgyalnivaló, így lehetséges, hogy szomba­ton rövidített plenáris ülés lesz. Az Országgyűlés pénteki ülésnapja végén személyi kér­désekben döntött. A házbi­zottság felhatalmazása alap­ján Dörnbach Alajos alelnök országgyűlési határozati ja­vaslatot nyújtott be a társa­dalmi szervezetek költségvetési támogatására szolgáló pénz­eszközök elosztását előkészítő ideiglenes bizottság 'megalakí­tására. A javaslatot elfogad­ták. Az MDF képviselőcso­portja bejelentette, hogy Bethlen István helyére a költ­ségvetési bizottság alelnöki posztjára Bakó Lajost jelölte, ezt is támogatta a plénum. A képviselők tájékoztatást kap­tak arról, hogy a Nemzetbiz tonsági Bizottság elnökévé vá­lasztotta Kövér Lászlót (Fidesz). Az ülés este hét óra előtt néhány perccel ért véget. Húsáremelést követelnek a sertéstartók A sertéstartók a megnöve­kedett takarmány- és energia­árak beépítését kérik a hús­árakba, szerintük ugyanis enéíkül ráfizetéses az állat­tartás - hangoztatták pénte­ken, Herceghalmon tartott tanácskozásukon a termelési rendszerek, a tsz-ek és a ház­táji gazdák képviselői. Kifej­tették: tudatában vannak an­nak, hogy a túltermelés, il­letve a megcsappant kül- és belföldi kereslet miatt súlyos átvételi gondokkal küszködő feldolgozóipar most nem akar árat emelni. Ha viszont nem sikerül egyezségre jutni, ak­kor a termelők arra kénysze­rülnek, hogy kiirtsák kocaállo­mányukat, ami - megítélésük szerint - egy éven belül hús- hiányra vezetne, s lehetetlen­né tenné a várhatóan javuló exportlehetőségek kihaszná­lását is. A résztvevők közül többen megoldási lehetőség­ként hozták szóba azt, hogy a termelők összefogva mini- vágóhidakat állítanak fel, sa húsipar kiiktatásával maguk dolgozzák fel, értékesítsék a termékeiket. Baranyai tervek a világkiállításra Titokzatos ötletpályázatok;... Eredményt hirdetett a Pannónia Alapítvány kuratóriuma Maszek takarítók Pécs utcáin Tssséii elképzelni, hogy On részt «ez z 1995-ben a Bécz-— Budapest Világkiállítás egy fővárosban rendezett játékos vetélkedőjén, ahol egy érté­kes pécsi kesztyűt, vagy ép­pen egy igen esztétikus bőr­csizmát nyer. Am mind a kesztyűből, mindpedig a csiz­mából csak az egyik darabot kapja meg a párból. Ahhoz, hagy nyereményét használat­ba vehesse, Pécsre kell (Pécs­re érdemes) utaznia, hogy át­vegye a hiányzó darabot. Ho pedig már itt van, belecsöp­pen abba a programkaval- kádba, amelyet a külhoni és hazai látogatók elkópráztatá- sára a dél-dunántúli térség, ezen belül pedig Baranya rendez. Persze, ha nálunk lesz a világkiállítás . . . Ha pedig a világkiállítás ellen érvelők győzedelmesked­nek, Baranya megye akkor is nyert valamit. A bevezetőben említettnél ugyanis jóval na­gyobb volumenű ötletek is születtek azon az ötletpályá­zaton, melyet a Magyar Köz- gazdasági Társaság (MKT) Ba­ranya Megyei Szervezete által Titokban megcsippentem a fűszertartó gömbölyded tete­jét, nem lehet ellenállni ne­ki. S a többi kiállított tárgy is vonzza a szemet és kezet. Konyhai eszközök, dísztálak, bútorok. Az orfűi fafaragó­műhely alkotóinak munkái, melyekből tegnap nyílt kiállí­tás Pécsen, a Néprajzi Mú­zeum Guzsalyas-termében. A fafaragóműhely nyolc évvel ezelőtt alakult Magyarluka- fán, majd áttették székhelyü­ket Orfűre, ahol ma már fel­szerelt kézi- és gépműhelyük van. Nemcsak saját örömükre dolgoznak, hiszen számos he­lyen megtalálhatók faragott tárgyaik, épületdíszeik. A leg­ismertebbek közé tartozik a ceglédpusztai faluházban vagy a püspökszentlászlói fa- luszépítési programban meg­tekinthető munkáik. Legkö­zelebbi tervük pedig, hogy Orfű köztereit, buszmegállóit, épületeit, parkjait díszítsék. A fafaragóműhely húsz tagjá­nak vállalt célkitűzése, hogy népművészeti talajban gyöke­rező alkotásokat hozzanak létre, melyek a mai életünk­höz is közelállnak, nekünk is szólnak. Művészi tevékenysé­gükért többen kaptak már né­pi iparművész címet, Kapoli- és Gránátalma-díjat. létrehozott Pannónia Alapít­vány kamatainak terhére hir­dettek meg néhány hónappal ezelőtt. Ezek az ötletek ugyan­is életképesek, megvalósítha­tóak világkiállítástól függetle­nül is. Novák Zoltán, az MKT me­gyei szervezetének elnöke 14 pályamunkáról adhatott szá­mot a tegnapi bírálatot kö- /et:en, s mint elmondta, a kuratórium valamennyi mun­kát díjazta is. A Központi Sta­tisztikai Hivatal megyei igaz­gatóságának épületében teg­nap délelőtt megtartott díját­adáson egy első-, két máso­dik- és két harmadik helye­zettnek gratulálhattak. Sor­rendben : dr. Krisztián Bélá­nak, Koppány Zoltánnak, Bo- da Miklósnak, dr. Tóth József­nek valamint, az Ifjú Borászok Egyesülete képviseletében ér­kezett Pálli Józsefnek. (Vala­mennyien pécsi lakosok). Arról viszont, hogy mit tar­talmaznak ezek a pályamun­kák, már jóval kevesbbet si­került megtudni. A díjazottak ugyanis attól tartanak, hogy A kiállításon, mely január végéig tart nyitva, tízen, He­lyes Károly, Hajda György Zsigmond, Kőhidi Péter, Szent­kereszti István, Tóth Antal, Németh János, Freund János, Tóth Árpád, Szathmáry László, Magyar Gyula állítottak ki fa­ragásaik közül több darabot. ötleteiket esetleg ellopja va­laki. Így hát a munkákról in­kább csak az általánosság szintjén beszéltek. A győztestől, dr. Krisztián Bélától például csak annyit sikerült megtudnunk, hogy épí­teni kíván hazánk (régiónk) egyre inkább elmélyülő török, horvátországi, szlavóniai és német kapcsolataira, s hogy O munkája részben a vasút­építkezésekhez, az „arra” szer­vezhető eseményekhez kap­csolható. Koppány Zoltán (aki, a JPTE hallgatóinak ötleteire is épített), s akinek pályáza­tából ered a kesztyűs csa­logató) jól kihasználná a Pécs alatt húzódó pincerendszert is, míg Boda Miklós a Duná­nak köszönhető idegenforgalmi lehetőségeket. Délután a KSH tanácstermé­ben a közgazdasági társaság elnökségi ülésével folytatódott a program, ahol többek kö­zött a baranyai szervezet mun­kájának, munkastílusának meg­újításáról esett szó. Az érdeklődőket először Ke- rényi Gábor, a fafaragómű­hely alapító tagja és vezető­je, majd Bokor Béla, a Bara­nya Megyei Művelődési Köz­pont igazgatója köszöntötte. December 22-én és 23-án, 10 —17 óráig famíves vásárit is rendeznek a felsorolt alkotók termékeiből. Megszűnt az állami vállalat monopolhelyzete Végre valódi gazdára ta­lált Pécs a Városgondnokság intézményében. A három éve létrehozott gondnokság alap; vető feladata a város közte­rületeinek üzemeltetése és f enintart á sa. M egálok olásakor azonban két alapvető terüle­tet — a parkfenntartást és gondozást, valamint a közte­rületek tisztítását — a Kerté­szeti és Parképítő Vó''o!at és a Köztisztasági és Útkarban­tartó Vállalat felügyelte, mo­nopolhelyzetben. Ez, mint min­den hasonló esetben, ellen­őrizhetetlenséget és sok eset­ben nem kellő hatékonyságot vonzott maaa után. A pécsi Városgondnokság ezért úay határozott, hogy magán vállal­kozókat is bevon a közterü­letek kézi tisztításába. Kísérletk'éooen tavailv ősz­szel hirdették meg először e témában a versenyt, ahol mór a Köztisztasági Vállalat is mint pályázó vehetett csak részt. Pécset hat körzetre (Meszes és környéke, Urán­város, belváros, Mecsek-ö'dal, régi Kertváros, új Kertváros) bontották fel és osztották ki a vá Ma ’kozák között. — Az elmúlt egy év alatt bebizonyosodott, hoay meg­bízható, jó és főként a Köz­tisztasági Vállalatnál három- szer-néavszer olcsóbb Dartne- rekre ta'áltunk — mondja Per Nándor, a Városgondnokság vezetőhelyettese. — A kézi közterülettisztitásból (busz­megállók és közterületi jár­dák) idén már teljesen kiszo­rult az állami vállalat. A vál­lalkozók munkájában a haté­konyság, az eredményesség a cél. A Köztisztasági Vállalat­nak ugyanakkor továbbra is van munkája bőven, hiszen a gépi tisztítást - mint például most a síkosság-mentesítést és a szemétszállítást - to­vábbra is ők végzik. A buszmegállók és járdák tisztítása mellett tegnap lett teljes a sor a vá"a'kozóknak kiadott közterülettakaritások sorában. A Városgondnoksá­gon ugyanis ekkor került sor a város fizető és nem fizető parkolóinak tisztítására kiírt pályázat eredményhirdetésére, ahol jórészt a takarításban már eddig is résztvevő kisvál­lalkozók nyertek. A pécsi Vá­rosgondnokság a közterület- tisztítás mintájára a parképí­tés és fenntartás munkálatait is kiírta pályázatban, egyelő­re ismét csak kísérleti jelleg­gel. üránvárosba.o így 3 te­rületen 2 vállalkozó dolgozik már parkjaiban - 2-3 millió­val olcsóbban, mint a Park­építő Vállalat. P. V. Balog Nándor —rxT tet-jsts. m m itrM - ~■ »» — ■ «ji __ ■ 0 ■ * S». 4D55b MM 0 SS0 tt Fába faragott népművészet f útnak a képeit... Hát kellett ez nekem? Ahe­lyett, hogy békés könyvtár- szobámban élvezném a holt költők társaságát, ismét be­hódolok a mozgóképnek, bol­dogult úrfikorom szenvedélyé­nek, s felcsapok filmkritikus­nak. Ami, tudvalévő, nem tar­tozik az ártalmatlan kedvtelé­sek sorába. Most itt ülök a pécsi Uránia moziban, s hogy a baj ne járjon egyedül, a Dick Tracy című amerikai film pereg a vásznon, melyről a plakáton is azt olvastam, hogy afféle megelevenedett képre­gény. Futnak hát a képek, néha fölényesen elmosolyodom, s aztán, szinte magam sem ér­tem, valahogy mégis rabul ejt a látvány. Gyanút fogok: bi­zonyára a remek technika, a „profi” szakértelem, a kiszá­mította n adagolt sokféle ha­táselem, a feszes vágás csá­bít a csapdába. Persze, gon­dolom magamban, amerikai film esetében mindez alapkö­vetelmény. De mintha itt több­ről lenne szó! Való igaz, o történet nem éppen eredeti, de olyan játékos könnyedség­gel vegyíti az angolszász el­beszélő hagyomány ismert mo­tívumait Dickenstől Hitchcock­ig, illetve Poe-tól a húszas­harmincas évek gengszterfilm­jeiig, s a közhelyeket is olyan ironikus felhanggal látja el, hogy a néző végül is kényte­len kiszolgáltatnia magát a rendező, Warren Beatty ar­cátlanul megnyerő stílusának. A sablonos és valószínűtlen fordulatokat pedig mór csak azért sem vethetjük a szemé­re, mert Vittorio Storaro képi világa, a hatásosan stilizáló zenével társítva, annyira erő­teljes, hogy elfogadjuk még a „képtelenségeket" is. Ügy vélem, hogy a színé­szek merész túlzásaiból szin­tén jókedv és derű árad. AI Pacino „Big Boy Caprice" ala­kítójaként harsány gesztusok­kal ijesztget bennünket, mint­ha a Notre Dame-i toronyőr mostohatestvére lenne, a hí­res, vagy inkább hírhedt éne­kesnő, Madonna pedig úgy kedvelteti meg velünk (a fő­hőssel, sajnos, nem) a maga végzetes asszonyát, hogy bi­zonyára Marlene Dietrich szel­leme súg neki. A címszereplő viszont, a rettenthetetlen rend­őr, akit maga a rendező ját­szik, olyan vakmerő, ám a szerelemben olyan hűséges, sőt félszeg, hogy rokonszen- vünket nem tagadhatjuk meg tőle. S ami a legfőbb: mindig makulátlanul tiszta, hófehér ingben jelenik meg! S annyi léha és rosszul öltözött detek­tív után ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Képregény? Az is. De a film alapélménye, a látvány, az expresszív világítással, a me­seszerű díszletekkel, az égen lebegő hatalmas teliholddal s az ötletesen torzító, bábfigu­rákra emlékeztető maszkokkal, mégis inkább a varázsmese hangulatát idézi, s ez, mint tudjuk, amúgy is közel áll a bűnügyi históriához. Igen, most már sejtem, hogy engem a film mesélőkedve fogott meg. Ezért ajánlom mindazok fi­gyelmébe, akiktől e törekvés nem idegen, Babits Mihály szavaival: „Olcsó s remek él­vezet összecsodálni e gyors jelenéseket itt. . ." Nagy Imre Vissza a meséhez!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom