Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-06 / 214. szám

űj Dunflntűli napló 1990. november 6., kedd Törvénymódosítások - sorozatban (Folytatás az 1. oldalról) Az ütésen napirend előtt szót kért Rabár Ferenc pénz­ügyminiszter. Azzal a kéréssel fordult az országgyűléshez: a fogyasztási adóról és az ór- feiegészífésrői szóló 1989. évi 51. törvény módosító javasla­tát vegyék ie a november 5-ó-i napirendjéről. Mint mondta: az Érdekegyeztető Tanács hétfői egyeztető tár­gyalásán nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány a liberalizá­ciót általánosabban és szé­lesebb íkörben értelmezi. Ezek a kérdések hosszabb előkészí­tést igényelnek: a részletekről nyilatkozatot tettek iközzé. Ezt követően a képviselők gyorsan, különösebb vita nél­kül döntöttek két törvényja­vaslat fölött. Elfogadták az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló törvény módosítását. A közel­múltban hozott -rendelkezés változtatását az tette szüksé­gessé, hogy az eredeti tör­vényben - helytelenül - a IDEMISZ tagszervezeteként tüntették fel az Úttörőszövet­séget. Helyi bíróságok * iNem kísérte nagyobb vita a helyi bíróságok létesítéséről szóló törvényjavaslat megtár­gyalását sem. Az előterjesztő, Bahai István igazságügy- miniszter a bíróság előtti jog- egyenlőséget hangsúlyozva rámutatott: ez az alkotmány biztosította jog csak akkor va­lósul meg maradéktalanul, ha az adott bíróság a lakókör­zetben vagy ahhoz közel, az állampolgárok számára köny- nyen megközelíthető helyen van. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az előző rendszer a bíróságok centralizálására, a h^lyi testületek felszámolá­sára törekedett. Hozzáfűzte:a tárca felmérte, hol adottak a tárgyi és a személyi feltéte­lek a helyi bíróságok létesíté­séhez, s ahol mindez együtt van, ott már január elején megkezdhetik tevékenységüket a bírói testületek. A miniszter megemlítette azt is, hogy az új bíróságok létrehozása nem igényel költségvetési támoga­tást, hiszen egyrészt a tárca pénzeszközeiből, másrészt he­lyi forrásokból fedezik a költ­ségeket A képviselők 250 egyetértő szavazattal, 8 tartózkodás mellett fogadták el a tör­vénytervezetet A Parlament — hetek óta tartó bizottsági viták után - hétfőn első alkalommal tűzte napirendjére, majd saját mun­katempójához képest megle­pően gyorsan, immár különö­sebb vita nélkül el is fogad­ta a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabá­lyokat. Az új törvény a meg­szűnt tanácsok feladatainak és hatásköréinek ideiglenes ellá­tásáról rendelkezik, valamint a megyei közgyűlés megválasz­tásának rendjét és határide­jét írja elő. Az átmeneti időre szóló ki­egészítő szabályokra azért volt szükség, hogy a megválasz­tott önkormányzatok mihama­rabb megkezdhessék törvényes működésüket. A polgármeste­rék, főpolgármesterek vagy a megyei közgyűlési elnökök lé­nyegében a volt tanácselnö­kök és helyetteseik, a jegy­zők, főjegyzők a vb-titkárok, a képviselőtestületek pedig a tanácstestületek, a vb-k fel­adat- és hatáskörét öröklik. Egy — immár törvényerőre emelkedett — módosítás ered­ménye, hogy a volt vb-titká- rökat - tökintet nélkül arra, hogy munkaviszonyuk mikor szűnt-szűrvik meg — megilleti a felmondási időre járó mun­kabér összege. Az Ország­gyűlés úgy határozott továb­bá, hogy a főjegyző decem­ber 31-ig helyettesítheti a köztársasági megbízottat. A plénum döntése szerint a községi, városi képviselőtes­tület a megyei közgyűlés tag­jait megválasztó küldötteket november 15-ig, ők pedig a megyei közgyűlés tagjait de­cember 15-ig választják meg. Mindezekre tekintettel azok az 50 ezernél több lakosú váro­sok, amelyek megyei jogú vá­rosi címet kívánnak szerezni, vagy visszaszerezni, jövő ja­nuár 1-jétől november 15-ig nyújthatják be kérelmüket, a cím odaítéléséről pedig no­vember 30-ig kell döntenie a parlamentnek. Az Országgyűlés e törvény­ben lényegében kötelezte a kormányt arra, hogy novem­ber 30-ig terjessze a plénum elé az önkonmányzatök fel­adatát és hatáskörét szabá­lyozó törvényjavaslatot. Folytatódik a vita Este hét óra után néhány perccel — tekintettel az idő előrehaladtára - az elnöklő Szűrös Mátyás félbeszakította a fegyveres erők és fegyve­res testületek hivatásos állo­mányának szolgálati viszonyá­ról szóló törvényerejű rende­let módosításának általános vitáját, s az Országgyűlés ezzel befejezte hétfői munka­napját. Kedden reggel tíz órakor feltehetően e vitával folytatják munkájukat a tör­vényhozók. Az ülés bezárta után a megjelentek nem kis derült­séggel fogadták a bejelentést, miszerint a kisgazdák novem­ber 7-én frakcióülést tartóinak. A jegyző nyomban pontosí­totta szavait — utalva oz időpontra —, s hozzátette: az ülés jelzője nem „ünnepi”. '■ , 'saBjauS- \ ■mt \ ■ Cfltíx«-MA lllCsví ifi B I tö&mi 8-g Jgjffgglka\ Y Y i . Van már Önnek MVKCWm' KERESKEDELMI KEDVEZMÉNYEK CSEKK-KÖNYVE? Ha nincs, vásároljon a város különböző pontjain levő üzletekben, ahol erre hirdetőtáblák hívják fel a figyelmét. Kiemelt névnapjaink úgy mint az Erzsébet, Katalin, János, István, Ádám, Éva, a legnagyobb családi ünnepeink egyike a Karácsony ajándék és egyéb árubeszerzései közepette segítséget nyújthat Önnek a CSEKK-KÖNYV. A szelvényeken szereplő üzletekben a szelvény átadása 3-15%-os fizetési kedvezményt biztosít. A CSEKK­KÖNYV ára mindössze 200 Ft. A CSEKK-KÖNYV is, de annak egy-egy szelvénye is kedves és értékes ajándék, amelyet átadhat barátainak, ismerőseinek. Az ajándékozás örömén túl, az akció végén bizonyára elégedetten fogja értékelni a .nyereséget”, amely minden kétséget kizáróan nem lesz jelentéktelen. Több mint 50 kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltatást nyújtó üzlet várja különböző kedvezményeivel a CSEKK-KÖNYVVEL, illetve annak szelvényeivel rendelkező Kedves Vásárlókat. A kővetkező kedvezményt nyújtó egységek szerepelnek a CSEKK-KÖNYVBEN BARANYAKER (28 üzlete) BARANYA-DOMUS KERESKEDELMI KFT. BARANYA MEGYEI ZÖLDÉRT DÁRIUS KFT. (elektronikai üzlet) GAMBRINUS KFT. Hungar Hotels (Pannónia Szálloda étterme) (Palatínus Szálloda sörözője) IBUSZ RT. PÉCSI IRODÁJA KARMIN KERESKEDELMI KFT. (Háztartási-vegyi üzletek) KÉPCSARNOK KRÓM SZERELVÉNY KERESKEDaMI KFT. (Mozaik üzletház) MECSEK ÁRUHÁZ KERESKEDELMI KFT. MECSEK FÜSZÉRT (Dália üzletei) MECSEK TAXI TÁRSASÁG MECSEKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT (Eszék étterem) MECSEKTRADE RT. PÉCSI AUTÓJAVÍTÓ KISSZÖVETKEZET PÉCSI AGROKER ÁRUHÁZ PERZSA TEXTILKERESKEDELMI KFT. .RIGÓDER” VENDÉGLŐ TAURUS” MÁRKABOLT A MZKCWJUS"KERESKEDELMI KEDVEZMÉNYEK CSEKK-KÖNYVÉT AJÁNDÉKOZZA PÉCS VÁROS VÁSÁRLÓKÖZÖNSÉGÉNEK A váltó SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS VÁLLALKOZÁSSZERVEZŐ KFT. PÉCSI KIRENDELTSÉGE Pécs, Citrom u. 7. ' BUKAREST: Ezrek tüntettek november 4-ikén a román főváros­ban, követelve szovjet Moldova egykori romániai részének visszacsatolását. A megmozdulás résztvevői a szovjet nagykö­vetség elé vonultak. Balról a régi Románia térképét tartja egy tüntető. MTI-telefotó — ■ 1 1 X — ..... i ■ ■ Bo nn várja Gorbacsovot Az Európa Tanács ülése Rómában Hazánk ma válik a szervezet tagjává Az emberi jogok európai egyezménye aláírásának 40. évfordulója és Magyarország — mint első kelet-európai or­szág — teljes jogú csatlako­zás alkalmával az Európa Ta­nács miniszteri ülést ikezdett hétfőn az olasz fővárosban. A rendkívüli ülésen az Európa Tanács 23 tagorszá­gának külügyminiszterei vesz­nek részt — s néhány tagor­szágból az igazságügyi (mi­niszterek is. Magyarországot, amelyet kedden nyilvánítanak a miniszterek a szervezet 24. teljes jogú tagjává, a hétfői ülésen Módi Ferenc, az euró­pai intézményekkel kapcsola­tot tartó tárca nélküli mi­niszter képviselte. Az ülést Gianni de Mjche- l>is olasz külügyminiszter nyi­totta meg, úgy is, mint házi­gazda, és úgy is, mint az Európa Közösségek Miniszteri Tanácsának soros elnöke. Be­szélt továbbá Gabriele Gatti, San Marino külügyi és poli­tikai minisztere, aki az Euró­pa Tanács miniszteri bizottsá­gának soros elnöke jelenleg, Catherine Lalumiere asszony, az Európa Tanács főtitkára és Andres Bjorok, a parlamen­ti gyűlés svéd elnöke. A pluralista demokrácia ér­tékei és az emberi jogok vé­delmére 1949-ben megalakult Európa Tanács ma a legszé­lesebb körre kiterjedő nyugat- európai szervezet, amely megnyitja kapuit a kelet-euró­pai volt kommunista országok előtt is, elsőnek Magyarország felvételével. A strassbourgi székhelyű szervezet tagjai: Ausztria, Belgium, Ciprus, Dá­nia, Finnország, Franciaor­szág, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lichtenstein, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-ßritannia, NSZK, Norvégia, Olaszország, Portu­gália, San Marino, Spanyol-, ország, Svájc, Svédország és Törökország. Mihail Gorbacsov szovjet elnök Helmut Kohl kancellár meghívására a hét végén, no­vember 9-ikén és 10-ikén, hi­vatalos látogatást tesz Német­országban — jelentette be hét­főn délután Dieter Vogel, a német kormány szóvivőié. Gor­bacsov németországi útját elő­ször november legelejére ter­vezték, de annak a szovjet el­nök időpontbeli nehézségek miatt nem tudott eleget tenni. A látogatás első napján, pénteken írja alá Gorbacsov és Kohl a német—szovjet alap- szerződést a jószomszédságról, a partneri viszonyról és az együttműködésről. Ugyanezen a napon politikai ,eszmecsere is lesz a német és a szovjet fél között. A szóvivő szerint minden szóba fog kerülni, amit e pillanatban a nemzetközi po­litika kínál: kezdve az öböl- válságtól egészen az európai biztonsági és együttműködési folyamat intézményesítéséig. A szombati napot Mihail Gor­bacsov minden bizonnyal a kancellár ogqersheimi házá­ban, Ludwigschafen mellett fogja tölteni. Kohl ezzel viszo­nozza Gorbacsov nyári gesz­tusát, azt, hogy á szovjet po­litikus meghívta Kohlt a Kau­kázus vidékére. A Szovjetunió itt adta végső áldását Német­ország újraegyesülésére, mond­ván: a németek maguk vá­laszthatták meg szövetségi ho­vatartozásukat is. Dieter Vogel arra a kér­désre, hogy kap-e a hét vé­gén Gorbacsov pénzügyi se­gítséget is, úgy mint legutóbb Madridban és Párizsban, dip­lomatikusan így válaszolt: — A mi részünkről ilyen kí­vánság, a szovjetek részéről pedig ilyen szükséglet nem me­rült fel. — Emellett utalt arra, hogy Bonn az idén a nyugati partnerek összességét felülmú­lóan ajánlott fel hiteleket Moszkvának: először 5 milliárd, maid 3 milliárd márkát, s ezen­kívül Bonn 12 milliárd márká­val járul hozzá a szovjet csa­patok kelet-németországi fenn­tartási, kivonási, valamint ott­honi beilleszkedési költségei­hez. Illem rendel el nyomosáét A legfőbb ügyész a taxis blokádról Az ügyészségnek a megha­tározott ügyekben folytatott nyomozás, a nyomozás törvé­nyessége feletti felügyelet és a bírósági eljárásban a vád képviselete mellett alkotmány­iban rögzített feladata az ál­lampolgárok jogainak védel­me. Ebből adódik, hogy az ügyészség nem csak bűnül­döző hatóság - mondta dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész hétfőn, a Legfőbb ügyészsé­gen tartott sajtótájékoztatón. A legfőbb ügyész és veze­tő munkatársai hangsúlyozták: bár érthetően az ügyészi te­vékenység büntetőjogi része kap nagyobb nyilvánosságot, nem kevésbé fontos a bün­tető ügyeken kívül végzett ügyészi munka. Az ügyészség­nek hagyományosan büntető­jogon kívüli feladatai 'közé tartozik az államigazgatási ha­tóságok tevékenységének tör­vényességi felügyelete, amely mind az állampolgári jogok, mind pedig a közérdek vé­delme szempontjából szüksé­ges, mert máskülönben nem orvosolhatók a keresetindítás hiányában jogerőssé vált, ál­lamigazgatási határozatok bari 'm egva lósult jogs zab álysérté­sek. A legfőbb ügyész utalt arra is, hogy továbbra is fon­tos ügyészi feladat: a sza­bálysértési hatóságok eljárá­sának és határozatainak, a munkaviszonyból és a szövet­kezeti tagsági viszonyból ere­dő jogok érvényesülésének, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályok meg­tartásának törvényességi fel­ügyelete. Ugyanakkor az ügyészek széles körben végez­nek polgári jogi tárgyú tevé­kenységet, és aktívan közre­működnek a polgári peres el­járásokban is. Dr. Györgyi Kajmán felhívta a figyelmet arra, hogy a jog­államiság kiépítését szolgáló, a közelmúltban megjelent úgy­nevezett sarkalatos törvények — ilyenek az egyesülési jog­ról, a lelkiismereti és vallás- szabadságról, az alapítvá­nyokról és a bírósági cég­nyilvántartásról szóló törvé­nyek — számos új feladat­tal bővítették az ügyészi te­vékenységet. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy az állampolgárok egyre nagyobb számban for­dulnak az ügyészi szervekhez olyan jogos sérelmeikkel is, amelyeket. az ügyészség tör­vényi szabályozás hiányában nem tud orvosolni. Ilyenek pél­dául az államosítási ügyek, a törvénysértő elítélések, az ■internálások és kitelepítések á Idozata inak - ká rtaJa nításáva I, valamint az 1956-os népfelke­léssel összefüggésben elítél­tek, valamint a 'közbiztonsági őrizetben tartottak kártalaní­tásával .kapcsolatos kérelmek. Dr. Györgyi Kálmán a taxis­üggyel kapcsolatos kérdések­re elmondta, hogy 'bár meg ■nem határozható számú sze­mély, a gyülekezési jogról szóló, valamint más törvény normáinak a megsértésével bűncselekményeket és szabály­sértéseket követett el, ennek ellenére nem járul hozzá, hogy néhány véletlenül azonosítható elkövető ellen 'nyomozást rendel­jenek el. erre senki sem uta­síthatja őt. Véleménye szerint megnyugtató megoldás lenne, ha a kormány közkegyelmi törvényjavaslatot terjesztene az Országgyűlés elé. * ' Dr. Csapody Miklós (MDF) or­szággyűlési képviselő egyébként hétfőn levélben kérte a legfőbb ügyészt vizsgálat elrendelésére a „taxis blokád” ügyben. A képvi­selő szerint bizonyos pártok és szervezetek a történteket politikai céljaikra használták fel, kifejezet­ten politikai követeléseket tartal­mazó nyilatkozatokat tettek, to­vábbá ilyen röpcédulákat terjesz­tettek. Ezekhez a pártpolitikai kö­veteléseket hangoztató erőkhöz csat­lakozott a főváros XI. kerületi ön- kormányzatának több vezetője is. Dr. Csapody Miklós állítása sze­rint az általa megjelölt személyek vétettek az önkormányzati törvény 32. szakaszában foglalt pártatlan­ság elve ellen, valamint azzal, hogy közvetlen támogatást nyújtot­tak az állampolgárok személyes szabadságát és szabad mozgását korlátozó akcióhoz, alkotmánysértést követtek el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom