Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-17 / 225. szám

1990. november 17., szombat uj Dunántúli napló 7 Környezetvédelem és műszaki fejlesztés mindenek előtt Erőmű a szakember szemével Piaci kategória lesz a hőszolgáltatás Az ember, ha új munkakör­be, magasabb beosztásba ikerül, mindig új elképzelések­kel lát neki munkájának. Kü­lönösen így van ezzel az, aki bizonyos formában egy egész város életét érintő üzemet irányít, igazgat. Nem kivétel ez alól dr. Kamarás Béla sem, akit a közelmúltban neveztek ki a Pécsi Hőerőmű Vállalat műszaki - ligazgató-helyettesé- nek. Az 52 esztendős szakem­ber egyetemi évei után egy­ből a pécsi vállalathoz ke­rült, eddigi munkája kapcsán töviről hegyire ismeri annak tevékenységét. Kezdettől fog­va részt vett az 1983-ban in­dított rekonstrukciós munká­latokban, az utóbbi két évben pedig, mint főmérnök az erő­mű fejlesztésének irányításá­val foglalkozott. Kinevezése utón szakmai elképzeléseiről kérdeztük. — Új munkámat magam is valóban azzal kezdtem, hogy összegyűjtöttem az erőmű vé­leményem szerint legfontosabb feladatait. Külön kategóriába soroltam a távlati elképzelése­iket, amelyekben a gazdasá­gos működés mellett termé­szetesen fokozott hangsúlyt ka­pott a környezetvédelem és a vele szorosan összefüggő műszaki fejlesztés is. — Beszélne ezekről részle­tesebben is? — Ami a gazdálkodás ered­ményességének fokozását il­leti, elengedhetetlen az erő­művi berendezések műszaki színvonalának tóvá bbn öve lése. A fejlesztési feladatok leg­többjére az erőművi rekonst­rukció alatt kell sort keríteni, 'hiszen csak egy korszerű rendszer lehet az alapja a ---------------------,------------------------­gazd aságos működésnek. Mi­vel az eddigi munkálatok va­lamennyi esetben a terveknek megfelelően alakultak, ha­sonló foytatásbaa reményke- dürtk. Biztosítékot adhat erre az erőmű szakembergárdájá­nak felkészültsége is. E témá­iban azonban nem szabad megfeledkeznünk az energia­ihordozót szállító Mecseki Szénibányák Vállalatról sem, hiszen az erőmű gazdaságos­ságát nagymértékben befo­lyásolják a felhasznált ener­getikai' szenek műszaki jel­lemzői. Feltétlenül törekednünk kell tehát a közös érdelken alapuló gazdálkodás kialakí­tására. — összeegyeztethető ez a fogyasztók érdekeivel is? — Pillanatnyilag az erőmű­ből kiadott hőenergia ára messze alatta van a helyi kazántelepek költségeinek. A jövőben viszont a hőszolgál­tatás is piaci viszonyok között funkcionál majd, tehát minden termelőnek érdeke lesz a le­hető legolcsóbb előállítás. Ez természetesen a fogyasztók számára is hasznos lesz. — A környezetvédelem terü­letén milyen újszerű kezdemé­nyezésekről tud beszámolni? — Az erőmű szakembergár­dájának több kidolgozott ja­vaslata van a zagyelhelyezés­re. A porzás teljes megszün­tetése érdekében jelenleg is folyamatban van egy 600 mil­lió forintos beruházás. Az új technológia — amelynek üzem­ibe helyezése még ebben az évben megtörténik — lehetővé teszi, hogy a kiszállított sűrű­zagy 16 órán belül megkös­sön, s így teljes mértékben elkerülhető a porzás. A leve­gőtisztaság további javítása érdekében olyan. új filtereket építettünk be, amelyek olyan (mértékben csökkentik a ké­ményeiket elhagyó füstgáz portartafmát, hogy az a szi­gorú NSZK-normóikat is kielé­gíti. Megint más kérdés a ikéntelenítés problémája. Az eljárás megvalósítására kész programunk van, amely azon­ban meghaladja nemcsak az erőmű, de az egész iparág teherbírását. A terv realizálá­sa országos feladat lesz. Vé­gül szólnom kell még a leg­újabb kezdeményezésünkről, amely szerint a hatékony kör­nyezetvédelmi munka érdeké­ben szeretnénk folyamatos és 'hatékony kapcsolatét kiépíteni a helyi Zöld Körrel, más kör­nyezetvédelmi szakemberekkel, a lakosságnak a téma iránt fogékony részével. Nyíltan szeretnénk foglalkozni minden olyan dologgal,, amelyék ed­dig különböző pkokíból kevés nyilvánosságot kaptak. — Az egyik ilyen téma pon­tosan at erőmű gazdálkodása volt. Kérem, mondja el, idén milyen évet zár a pécsi nagy- vállalat? . — A pécsi erőmű, és a hozzá kapcsolódó távfűtő- rendszer az egyik legkorsze­rűbb az országban. Elsősor­ban ennek köszönhető, hogy ma már hosszú idő óta ered­ményes az itt folyó gazdál­kodás. A felsorolt feladatok ismeretében azonban semmi­vel sem szabad elégedettnek lennünk, anyagi forrásokat és emberi tudást egyaránt a cél­jaink megvalósítása érdekébe kell állítanunk. Kaszás E. Bankszékház lesz a pécsi belvárosi saroktelken Körbeépítik a százéves gesztenyefát Munkások jelenték meg a napokban a pécsi Alkotmány és a Landler Jenő utcai sa­roktelken, hogy megkezdjék a Mezőbank Rt. szolgáltatóház építésének előkészületeit. A környéken lakók rémülten til­takoznak a telek 'beépítése ellen, amely jelenleg parkoló­hely, raijto egy ,,százéves" gesztenyefa áll, mellette ro­mos ház. Félnek, hogy kivág­ják a fát, ráadásul elveszik előlük a kilátást, odalesz a parkolóhely is. Sasvári Géza, a Mezőbank Rt. pécsi fiókvezetője elmond­ta, városképbe illő irodahá­zat terveznék. A városi ta­nács által augusztus 31-re ki­írt nyilvános versenytárgyalá­son 5 jelentkező közül 8 mil­lió forintért nyerték el a sa­roktelket. A romos ház utcai falát eredeti állapotába állít­ják vissza, a mellé szánt új épület pedig harmonikusan illeszkedik mellé. Szerződés­iben rögzítették, hogy ameny- nyilben a fát nem sikerülne megmenteni, kötelesek előne­velt ugyanolyan fával pótolni. 'Erre azonban valószínűleg nem kerül sor. Láttam a tervet, a fához igazították - az épületek kis udvart zárnak körül három oldalról, alacsony kerítés az -utca felől, középen büszkél­kedik a fa. Az üres telken állt itt vala­mikor ház. Az idekerülő egy­szintes épület sem zárja el a kilátást, ígérte a fiókvezető. Az itt helyet kapó üzlethelyi­ségek, biztosító és utazási iroda mellett az alagsorban 'parkolókat alakítanak ki ügy­feleik részére. Az Alkotmány utca 9-es számú ház belső udvarában pedig — úgy tud­ják — hamarosan 40—50 férő­helyes parkoló nyílik. Az építkezést tél végén megkezdik, addig húzódik a papírok intézése. — Mi érdekük fűződik ah­hoz, hogy ezt a saroktelket ennyi pénz és ekkora harc árán megszerezzék? — Központi és szép helyen van. Azt szeretnénk, ha azt mondanák, a Barba'kán sörö­zőbe a Mezőbank Rt. székhá­zától lehet eljutni, és nem fordítva. Sz. 1. i. Pénzügyi konfliktusok (III.) Néhány gyakorlati tanács A korábbi közös tanácsok­hoz tartozó társközségek új képviselőtestületeinek 1990. november 30-ig kell dönteni arról, hogy az intézményéket községenként önállóan, vagy más képviselőtestülettel kö­zösen tartják-e fenn. Ezzel egyidejűleg kell dönteni ar­ról is, hogy körjegyzőséget hoznak-e létre, vagy önálló hivatalt alakítanak és jegy­zőt neveznek ki. E két dön­tés független egymástól, de célszerű, ha összhangban van egymással. (A döntést megkönnyítendő a Belügymi­nisztérium meg fogja térí­teni a körjegyző bérét, így csak a hivatal működésének egyéb költségeit kell „össze­adni" a községi önkormány­zatoknak.) A harmadik kér­dés, melyben dönteniük kell a fenti határidőre a községi önkormányzatoknak, hogy közös képviselőtestületet al- kotnak-e valamely másik községgel? A törvény szerint ugyanis a volt „közös tanács társközségei — ha nem ala­kítanak közös képviselőtestü­letet - megállapodnak a meglévő vagyon megosztásá­ban.” Kié legyen a közös vagyon? A vagyonmegosztás a váló­perek esetében is a legne­hezebb kérdések közé tarto­zik, s a legtöbb esetben az egyik fél kisemmizve érzi magát, esetleg mindkét fél úgy véli, hogy a másik járt jobban. Nem lehet igazsá­got tenni. Mégis mi az, amit 'követelhet a saját területén csak csekély vagyonnal ren­delkező társközség? A tör­vény tételesen felsorolja a községi önkormányzatok által kötelezően ellátandó felada­tok minimumát: „A telepü­lési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges vízellátásról, az alapfokú ok­tatásról, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi köz­utak és a köztemető fenn­tartásáról.” Új község ott alapítható, ahol ennek a fel­tételei adottak: „A község- ala'kítós feltétele a kiépült helyi közszolgáltatások, leg­alább alsó tagozatos álta­lános iskola, körzeti orvosi rendelő fenntartása". Azok a közigazgatási önállóság­gal rendelkező kisközségek, ahol a vízellátás nem meg­oldott és ahol méc| alsó ta­gozatos általános iskola sincs, gazdasági „öngyilkos­ságot" követnek el, ha a va­gyon és a gazdálkodás kü­lönválasztásához ragaszkod­nak. A számukra a legcél­szerűbb a közös képviselő­testület, a közös vagyon, a közös gazdálkodás válasz­tása. Egyenlők maradnak A közös képviselőtestület nem jelenti az abban részt­vevő községek önállóságá­nak megszűnését. Ugyanúgy maradnak a 'községi polgár­mesterek és a székhelyköz­ség polgármestere nem lesz a többiek „főnöke", egyen- lőek maradnak ők is. (Az, hogy ki vezeti az üléseket, egyszerű ügyrendi kérdés — lehet például felváltva is el­nökölni.) „Közös képviselő- testület alakítása esetén a képviselőtestületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös hiva­talt tartanak fenn és intéz­ményeiket közösen működ­tetik.” Lényeges megtakarí­tást jelent, hogy az egységes költségvetés révén nem kell 'községenként bankszámlát nyitni, nem kell külön-külön könyvelni, ugyanakkor az egyes községek rendelkezé­sére álló összegeket ugyan­úgy el lehet határolni. Nem csorbul emiatt a közös költ­ségvetéssel rendelkező köz­ségek önállósága, ezt az ön- kormányzati törvény garan­tálja : „Azokban az ügyek­ben, amelyek kizárólag az adott települést érintik, az egyes települések képviselő­testülete önállóan dönt.” Megfelelő szervezeti és mű­ködési szabályzattal elérhe­tő, hogy a közös ügyek ese­tében egyetlen községet se lehessen háttérbe szorítani. A városokba korábban „beolvasztott” és most köz­igazgatási önállóságukat ké­rő (ennék révén 1990-ben kettőmillió forinthoz juthatott az adott település) községek esetében is célszerű, ha az adott városhoz közös képvi­selőtestülettel csatlakoznak, így ugyanis megmarad a várossal a közös tulajdon, a község és a város továbbra is együtt „sír-nevet”. Nyugat­Európában természetes Közös képviselőtestülettel gondoskodnak a községek feladatatinak ellátásáról a nyugat-európai önkormány­zatok többségében. Német­országban teljesen természe­tes, hogy egy városhoz öt­tíz község is kapcsolódik, miközben működik valameny- nyi községi elöljáróság is. Svédországban az utóbbi év­tizedekben közel háromezer különálló község és város háromszáznál is kevesebb számú „közös tanácsba" tö­mörült. Egyedül Franciaor­szágban maradtak önállóak a magyarországihoz hason­lóan kis lélekszámú 'községek is (számuk több mint har­mincezer), de ott fennmaradt a iárás, a megye és létez­nek a régiók is. Hazánkban a közös gazdálkodást akara­tán kívül „serkenti” az adó­rendszer. hiszen a gazdálko­dókat sújtó forgalmi és nye- reséaadó nem érvényesíthető a községek és intézmények közötti csereszolgáltatásokra abban az esetben, ha csak eav adószámmal rendelkező költséavetési szerv működik a volt közös tanácsok terü­letén. Közös aazdálkodás esetén is el lehet különíteni a számvitelben azokat az összeaeket, melvek az eaves közséaeket kizárólaaosan meailletik. A oazdasáai kö­zösség fenntartása révén el lehet kerülni azokat az igaz- sóatalansáaokat. melvek a társközségek igényeinek sor­ijában történő kielégítéséből adódnának. Az utóbbi évtizedekben az egymáshoz szorosan kötődő, egymást kiegészítve kiépült községi közös intézményrend­szer „szétszedése" jelentős többletköltséggel jár, melyet csak akkor érdemes vállalni, ha a „függetlenségi mozga­lom" révén nemcsak ezt a költséget, hanem ennél is több energiát képes felsza­badítani a falu népében. Az önkormányzati törvény Valamennyi községnek meg­adia a politikai önállóságot, mellyel ha okosan élni tud­nak, akkor a gazdasági együttműködés útján a saiát érdekeiket is jobban tudják képviselni. Agg Zoltán közgazdász A tervek szerint felújítják a régi épületet, és az üres telken lévő gesztenyefát megmen­tik az építkezés során

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom