Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-14 / 222. szám

1990. november 14., szerda

aj Dunántúli napló

7

latot«

P», .• , ^g#$p£*

* DPec$-ie«Oi' Üzemi

?%* *&$ ss \

■

*ÉáíT®«4tf

[Cser* ut

•Nagyk

<s -N i* xk •;

Főmérnökség

űwhip ;

';-\í .-.'•'-■•í

:£»»w fc&WÄfc»! *t*i**m

' <&&$

Kor ' .O ,

paHérd’

Sx£<kif>«$y

immsH

,A?myomimié o

fiy G&tffiSS?

!A »&?*

&«e*M«" £ü*í»

^ísjSsííf

pogány

'. 4 SOÖ

mm Szőkéd^

&,$$*. \

||Ssss;í ; &*&&#

.«(eSitíS -v

.jSiaSánta ,s

!íWí*

*•**»•»>*

Húszmillióért

Űj utak Pécs környékén

Az elmúlt hetekben három kis út készült el Pécs környékén, amelyek meglévő utakat kötnek össze.

A pécs—görcsöny—harkányi, valamint az 58-as út között (eddig nem volt kelet—nyugat irányú összeköttetés. Most Száké és Szilvás között a földút nyomvonalán szilárd burkolatú utat építettek (1) és így lehetővé vált, hogy Görcsönyböl Száláéi tára Pécs érintése nélkül jó minőségű aszfaltozott úton mehessenek át a járművezetők. Ugyancsak átadták a forgalomnak a kö- kényi összekötőút két szakaszát. Az egyik a pécs-pellérdi utat köti össze Péterpusz.- tánál (2), a másik a kökényi utat köti össze az 58-as úttal (3).

Az építési költségek elérték a 20 millió forintot. Ezt az összeget minisztériumi támogatásból, valamint a tanácsok, termelőszövetkezetek hozzájárulásából teremtették elő. Az új útszakaszok jelentősége, hogy a Szigetvár irányából érkező közúti forgalom Pécs érintése nélkül haladhat tovább az 58-as út felé, így lényegesen csökkenhet a város átmenő forgalma, és a járművezetők jelentős kerülőtől kímélik meg magukat.

Mi van a fólia alatt?

Előrecsomagolt gyanúim

Október

időjárása

A meteorológiai ősz első hónapjában az idén nem volt igaza a régi népi bölcseletnek, mely szerint: „Simon napja (okt. 26.) kemény hideggel jár Júdásnak kemény talpára." — hisz még ezen a napon is 10 °C-ot mutattak a hőmérők. Különösen magas hőmérsékleteket mértünk a hónap első felében, 13-án például 25,4 °C-ot mutattak a hőmérők.

Igaz, hogy megérkeztek az első fagyos napok is, és 23-án mértük a leghidegebbet, — 2 °C-ot. Ez a fagy kissé korán jött, ha figyelembe vesszük, hogy átlagban november 5-én szokott megérkezni Pécsre. Persze vannak ettől eltérések is,

így például 1930-ban október 4-én fagyott először, és azóta is ez a legkorábbi időpont ezen a vidéken.

Ez év októberében a hőmérsékleti átlag 11,8 °C volt és ez 1 °C-kal meghaladta a sok éves átlagot.

A lehullott csapadék mennyisége 30,9 mm, ez is jócskán elmarad a 70 mm-es sok éves átlagtól, tovább növelve az éves vízhiányt a talajban. Az idei évben lehullott 370 mm meglehetősen kevés, az éves átlagot figyelembe véve hiányzik közel 330 mm, nagyon valószínűtlen, hogy ez a meny- nyiség év végéig megérkezzen.

Statisztikáink szerint az első hó noveber 20. körül szokott leesni, de a legkorábbi időpont 1922-ben október 12. napja volt. 1990 októberében a nap az átlagnál 40 órával többet sütött térségünkre. A hó napban öt ködös nap volt, a szél sebessége kétszer érte el a viharos fokozatot.

Dragovácz Márk

A gyanút szeretném hang- súlyozni: nem tudom igazolni, hogy a csomagolóanyagot annak a terméknek az árán kell megfizetnie a fogyasztónak, ami terméket a hab- tálcára, fólai alá csomagoltak. Továbbá igen nehéznek tűnik annak az ellentmondásnak o feloldása, hogy tudniillik az előrecsamagolás higiénikus, esztétikus, kereskedői elvárás a termék „adjusztálása”, ugyanakkor a vevő ne:m mindig tudja, hogy mi van a fólia alatt? Pontosabban: hogy a látható része és a tálca által takart alja azonos mi nőség ű-e.

Scheller Ferenc, a pécsi Lila ABC vezetője élénken tiltakozik:

— Az előrecsomagolt áruk címkéjén minden szükséges információ rajta van: fajtája, mikor csomagolták, mi a szavatossági ideje, a tiszta súlya, ára.

— Csakhogy nem tudom: a hús takart részéből mennyi a használhatatlan zsír, mó- csing...

— Ha a vevőnek kételye van, a raktárban .minden további nélkül ellenőrizlhetjük a csomag tartalmát. Egyébként minden egyes csomagnak „gazdája van" a bolti dolgozók között — tudom, ki csinálta —, s ha minőségi kifogás van, felel érte.

A Lila ABC-ben egyébként nagyjából 300 féle árut tesznek habtá Icára, fólia alá, nejlonzacskóba. Egy-egy héten 7—10 000 tálcát használnak fel. Félreértésekre adhat okot: az előrecsomagolt árun a - például — húsért fizetendő összeg szerepel, a csomagolóanyagé nem, ezt a pénztárnál — ott fel kell tüntetni — külön hozzáadják. Egy közepes méretű - mintegy fél dekagromimos — tálca ára, ha a vásárolt termék meghaladja az egy kilót, 3 forint 40 fillér. Van persze drágább is.

Ami ugyancsak a vevők bizonytalanságérzetét erősítheti: jóllelhet az eladótérben van egy ellenőrző mérleg, s ott elvileg mindenki megnézheti, mit fizettettek meg vele a pénztárnál, ez azortban nem pontos. Erre mondja Scheffer Ferenc: a raktárban a komputeres árazógépük a grammokat is méri, ezen pontosan lehet ellenőrizni: sertéscomb óráért vette-e meg a vásárló a habtálcát.

A „Lilában" büszkék arra, hogy a nyitás óta tartó „elő- recsomagolási gyakarlatuk”- kal szemben szinte nem is volt reklamáció. Nekem vannak ellenkező tapasztalataim, s igazat adok annak a vevőnek is, aki — amikor otthon kibontva a csomagot, meglátta, hogy a bús eddig nem látott része egyharmadban eldobható — visszament a boltba, s így érvelt:

— Ha én elteszek a gondolák kötött egy három forintos csokoládét a zsebembe, az eladók elkapnák, jegyzőkönyvet vesznek fel, feljelentenek, lopással vádolnak, botrány. . . Igazuk van. De én nem vagyok-e meglopva, ha eldugott minőségi hibás terméket sóznak rám? Felvesznek-e jegyzőkönyvet? Elfogadják-e: megloptak engem? Botrányosnak minősitik-e?

Jó kérdések.

Mészáros Attila

Önkormányzati mentöprogram kezdődik?

Légből kapott ajánlat az Aerocaritastól

Tíz Mercedes és Citroen, meg két helikopter

Magánemberként Pécsett járt a közelmúltban az Aero- caritas elnöke. Ha már itt volt, körbenézett a 400-ágyas klinika környékén: le tudna-e szállni itt egy mentőhelikopter? Bár ebben a végszót a légügyesek mondanák ki, lehetségesnek tartja a leszálló- pálya kialakítását. Mielőtt bárki arra gondolna, hogy a város helikopteres betegszállításról tárgyal, sietünk leszögezni, hogy erről szó sincs. Az viszont tény, hallottuk Kozenkay Jenőtől, az Aeroca- ritás elnökétől, hogy két héten belül levélben keresnék meg 165 városi önkormányzatot, érdeklődve, hogy akarnak-e sürgősségi közúti és légi mentőszolgálatot?

Németország egykori NSZK területén 36 helikopter dolgozott, ma az egész országban

50. Az egyesítés után egyik legelső dolguk volt, hogy a hajdani NDK területén is megszervezzék a légi mentést. A világ fejlett országaiban már megválaszolták azt a kérdést, hogy szükség van-e mentőhelikpterekre? A döntéshez elég volt a statisztika, miszerint azoknak a baleseti sérülteknek 80 %-a, akikhez 30 perc alatt érkezik a segítség, maradandó károsodást szenved, s 20%-kuk gyógyul nyom nélkül. Ha 8 percen belül, akkor fordított az arány.

Ilyen adatokkal érvelve igyekszik az Aerocaritas ráhangolni az embereket a sürgősségi mentőszolgálatra. A két évvel ezelőtt nulláról indult szervezet március végétől hivatalosan jegyzett alapítványi mentőszolgálat lett és a béreltek helyett áttértek a

saját jármű- és eszközhasználatra. Hat hónap alatt 744 sérültet, beteget láttak el, közülük 429 traumatológiai, 143 belgyógyászati eset volt. A helyszínre érkezésük átlagos ideje 7,45 perc. Tíz Mercedes és Citroen rohamkocsijuk, két — a Szovjetuniótól ajándékba kapott — helikopterük van. Ezek várhatóan januártól Szolnok, illetve Miskolc térségében kezdenek dolgozni.

Az Aerocaritas adományokból született, s ma is ebből él. A gyógyszertári gömbperselyekből ma is naponta 40-12 000 forint érkezik a központi csekkszámlájukra, de ez a rendszer módosul — hallottuk az elnöktől.- Az ÖTP-vel a közeljövőben írunk alá egy megállapodást, melynek értelmében a városokban nyitunk számlát, így folyamatosan figyelemmel kísérhető az adományok ösz- szege. Ezt a pénzt lehetne visszaforgatni a sürgősségi - akár rohamkocsis, akár helikopteres-mentőszolgálat létrehozására, működtetésére. A külföldi tapasztalatok alapján mi is kidolgoztunk egy európai hazaszállító kártyacsaládot, amelyek vételára 1000, 1950 és 6000 forint, ami leírható az adóalapból és amelyek ára szintén ott maradna, lahol megvették őket, a 100 forintos pártolótagsági kártyák bevételével együtt.

Mivel az Aerocaritas eddig is támogatásokból létezett és ezután is főként erre számít, megkérdeztük az elnököt: nem gondalja-e; hogy az ön- kormányzatok, a vállalatok, üzemek, az emberek egyre kevésbé tudnak adni?

Pénzügyi konfliktusok

Vagyonjogi viták az új önkormányzati rendszerben

Megoldatlan bérproblémák

Mivel minden hatalmi ambíciót elsősorban a pénz mozgat, ezért az új hatalom a helyi önkormányzatokban is először kasszát csinál. Ahogy a kormánypártok egyes képviselői megjegyezték a liberális ellenzék hely- hatósági választási győzelme után: „Maijd meglátjátok,

hogy üres kamrát találtok a városoknál, mint ahogy mi is egy kifosztott államkasszát vettünk ót.” Márpedig üres kamrának bolond a gazdasz- szonya - ahogy a népi bölcsesség mondja. A városok vezetőinek sürgősen vagyonleltárt kell készíttetniük.

„üres a kamara, mégis tizenkét tál ételt parancsol" - ez a már elfeledett népi szólás a jellemző néhány újonnan megválasztott polgármesterre. Első lépésként ugyanis a saját költségvetéssel nem rendelkező volt társközségek is magas tiszte le tdíjat, sőt fizetést szavaznak meg az újonnan megválasztott polgármesternek, természetesen a közös tanácsi költségvetés kontójára. Ezt az összeget azonban nem tudja fedezni a volt elöljárói tiszteletdíj, így az évközi megtakarítás, a többletbevétel (vagyis az az ősz- szeg, ami a szétváló társközségek elszámolásakor

pénzmaradványként szóba jöhet) lehet a forrása a többlet bérkifizetésnek.

Első probléma: osztozkodás a közös költségvetésen. A helyi önkormányzat ugyanis „tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok el- lásátáról egységes költségvetéséből gondoskodik" — ahogy azt a helyi önkormányzatokról szóló törvény mór az 1. §-ában leszögezi. 1990-re azonban még a közös községi tanácsok rendelkeznék egységes költségvetéssel, melyben csupán az esetleges fejlesztések és felújítások „bonthatók meg" társközségenként. Ki lehet ugyan számítani az 1989. évi L. törvény alapján, hogy az egyes községeknek mennyi járna, de mint ahogy a halászléből sem lehet visszavarázsolni a fickándozó pontyot, úgy az 1990. évi költségvetés készítését sem lehet élőiről kezdeni. Mi az, amit lehet? Megegyezni.

Megegyezni. Ez az a kulcszó, amit nem győznek hangoztatni a minisztériumok önkormányzati szakemberei, amikor a törvény által nem rendezett problémákkal találja szembe magát a gyakorlati szakember. Mert mi a helyzet jelenleg a volt társközségi pölgármesteri fizetéssel? A volt társközség mg még nem önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, és nem rendelkezik bérgazdálkodási joggal sem. Ezért a közös szakigazgatási szerv engedélye nélkül gyakorlatilag egy fillér bért sem fizethetne ki. Ez hát az a nagy önkormányzati önállóság? - kérdezik az újonnan megválasztott polgármesterek. Pedig valójában ez a jogi helyzet. A volt társközség képviselőtestületének jo- qában áll akár ötvenkét ezer forintos fizetést is megállapítania a polgármesterénék, ugyandkkor a volt székhely- községben a közös szakigazgatási szervnek meg kell ta- qadnia az Ilyen fedezetlen kötelezettségvállalás ellenjegyzését, így lehetetlenné téve az összeg kifizetését. A megoldás a közös költségvetés megosztása lehet. De kinek a feladata az előirányzatok községek szerinti „szétválogatása"? Semmiképpen sem a megyéké vagy valamilyen megyei hivatalé. (Attól függetlenül, hogy az egyik újdonsült polgármester ordítva követelte a megyei elszámolóhivatal könyvelőnőjétől, hogy ossza meg a szomszéd faluval közös költségvetésüket, elvégre ez a dolga . . . Rosszul tudta. Az eset nem a mi megyénkben történt.)

A parlament az ön kormányzati törvény elfogadásakor egy késői esti órán „kiszavazta" a törvényjavaslatból a köztársasáqi megbízottak közgazdasági tanácsadói feladatát, tehát nem fogja egy állami hivatal ingyen elvégezni ezt a munkát. így az önállósuló társközség képviselői vagy kénytelenek megbízni a közös szakigazgatás embereiben vagy szakértőt kérnek fel — és fizetnek.

(Folytatjuk)

Agg Zoltán

közgazdász

— A sürgősségi, elsősorban a légi mentőszolgálatot a világ egyetlen országában sem az állam vállalta fel, erre itthon is valószínűleg, hiába várnánk. Ebben a szellemben kerestünk és találtunk külföldi támogatókat is. Egy héttel ezelőtt kaptunk egy németországi Lions klubtól egy Mercedes mentőautót, Ausztriából, novemberre ígértek egy másik Mercedes kocsit, s ezekben a napokban pedig egy fontos visszajelzést várunk arról a négy helikopterről, amelyek a Németországban állomásozó amerikai csapatoktól érkeznének.

T. É.