Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-08 / 186. szám

2 aj Dunámon napló 1990. október 8., hétfő Viharos kisgazda- gyűlés Debrecenben (Folytató $ az 1. oldalról) zék új parlamenti választások kiírását. Az országban ugyan­is nem történt meg a rend­szerváltás és gazdasági zűr­zavar uralkodik. A törvényiho­zás tevékenysége a hatalom- erősítésre korlátozódott, ami­hez felhasználták a kisgazda- párti képviselőket is. Ez utób­bival kapcsolatban a debre­ceni szervezet kezdeményezte: a Kisgazdapárt elveivel, állás­pontjával ellentétes kormány­zati előterjesztések esetén a párt parlamenti csoportja ne vegyen részt a szavazásban. Többen élesen bírálták a gyűlésen Torgyán József fő­ügyészt, a parlamenti frakció vezetőijét, akinek közszereplé­se - az egyik hozzászóló sze­rint - négy-ötezer szimpati­zánst tart távol a párttól. A debreceni kisgazdagyűlés .résztvevői végezetül felhívást intéztek az európai nemzetek pa rl am e ntlje'f hez, k o rm á n y a i ­hoz, a magyar közvélemény­hez. A felhívás szerint a Ma­gyar Köztársaság Parlamentje és kormánya azzal, hogy nem törölte el a kommunista tör­vényhozás alkotta alkotmányt, és nem hozta létre születő polgári demokráciánk alkot­mányát, törvényhozási csapdá­ba sodorta önmagát. A meg­hozott privatizációs törvény - folytatódik a felhívás - ellen­kezik az európai jogrend gya­korlatával, szentesítette a kommunista jogtiprásakat, megfosztotta a polgárókat an­nak lehetőségétől, hogy el­rablóit javaikat birtokba ve­gyék. A napokban meghozott alkotmánybírósági döntés pe­dig előkészíti és teljessé teszi a magyar parasztság jogfosz­tását. Mint a Független Kisgazda- párt Országos Elnöke, szüksé­gesnek tartom kijelenteni, hogy az alkotmánybíróság ér­telmezése után indított helyi kezdeményezések ellentétesek a pártvezetés és a képviselő- csoport állásfoglalásával. A vitás kérdéseket, elveink fenn­tartása mellett, koalíción be­A Független Kisgazdapárt debreceni szervezete ezért kö­veteli a nemzetellenes kom­munista törvények azonnali el­törlését és a demokratikus jogrend megteremtését. Kérik ehhez a magyar és a nemzet­közi közvélemény, a parla­mentek és a kormányok tá­mogatását. Felhívják a nem­zeteket, hogy a Magyar Köz­társaság kormányát csak oly mértékben támogassák, ami­lyen mértékben a törvényho­zási munkája nem a kommu­nista tulajdon-használat mód­ját akarja konzerválni, mint teszi ezt napjainkban - fo­galmaz a Független Kisgazda- párt debreceni felhívása. lül kívánjuk törvényesen meg­oldani, szélsőséges indulatok­tól mentesen. A Hajdú-Bihar megyei kezdeményezés és Cseh Sándor alelnök nyilatko­zata ezzel ellentétes, önké­nyes és fegyelemsértő, me­lyektől a párt nevében elha­tárolom magamat. Nagy Ferenc József A Kisgazdapárt elnökének nyilatkozata Most kevesebb sebetkaptunk... (Folytatás az 1. oldalról) a mi kommunistánk, az kom­munista, azaz, aki nem áll a kormánypárt mögé, annak kü­lönösen sok esélye van az el­számoltatásra.- Többen találgatnak eset­leges koalíciós tárgyalásokról. Az SZDSZ az MDF-iel vagy az MSZP-vei akár...' — Ahol most is jelentős a „régi rend" híveinek ereje, és van esélye a győzelmükre ott — a helyhatósági választáso­kon, összefogás van az SZDSZ és az MDF között, ez a hely­zet például Komlón. A libe­rális ellenzék valószínűleg számos városban megszerzi az abszolút többséget. Tavaly ilyenkor még ele­gendőnek bizonyult az alsó- mocsoládi volt moziterem (az­előtt iskola) az öt éve ala­kult baráti kör összejövetelé­hez, idén már kevés volt a nyolcvan ülőhely: igen sokan álltak a széksorok mögött, a bejárati beugróban, sőt még az uTepi lépcsőkön is e szom­bat délelőtti eseményen. Élet­kortól és pártállástól függet­lenül egy cél hozta össze is­mét az embereket — a hely­belieket és innen elszárma­zottakat — együtt gondolkod­ni, együtt cselekedni a falu jövőjéért. Alsómocsolád az önmagát megmentő falu példája: ezen munkálkodtak évéken át az idősebbek, Bpkkösdi József (a baráti kör elnöke), Szedety József (a kör kezdeményező­je), Tóth János (volt elöljáró) és az alig harmincasok, mint Róth János (a baráti kör tit­kára), Dicső László (az egy hete választott polgármester). Bár az alsómocsoládiak eddig is küzdöttek megmaradásu­kért, de a feladat továbbra sem csekély: négy évtized fa­lurombolását kell közömbösí­teni, óvodát, iskolát kell új­raindítani, út, telefon kell a falunak. A szombati ünnep­lés közepette minduntalan szó esett e teendőkről is. Hoppá József, a térség országgyűlé­si képviselője — aki a dél­előtti első programnál, a II. világháborús emlékmű ovatá­- És ahol nem?- Ott is következetesen pró­báljuk képviselni saját elkép­zeléseinket, és senkinek - így az MSZP-nek sem — kívánjuk megadni a „mérleg nyelvé­nek" szerepét. Ffa progra­munkkal más pártok képviselő- testületi tagjai egyetértenek, örülünk támogatásuknak. Ha pedig nem értenek velünk egyet, ellenünk szavaznak, és ez így van rendjén. Koalíciós tárgyalásaink eddig csak a FIDESZ-szel voltak, és a jö­vőben is vele lesznek, - fe­jezte be a beszélgetést Ma­gyar Bálint, a botykapeterdi Messzilátó csárdában. (bozsik) sakor is beszédet mondott — szintén támogatókig szólt a helybeliek és az elszármazot­tak elképzeléseinek segítésé­ről. Aztán déltájban rázendített a rezesbanda, kettő körül megkezdődött a focimeccs és a kugliverseny, háromkor szo­boravatás volt az egykori SztankovónsZky-ud varház park­jában. Az “udvarház nemrégi­ben még elhanyagolt - dü- ledező — volt, de gazdáralelt a Mőbiusz Húsipari Vállalat jóvoltából. A múlt századi fák között múlt századi nagyságok jelennek meg egymás után: júniusban avatták itt Trischler Ferenc szobrászművész Szé- chenyi-szobrát, most pedig - az aradi vértanúk napján — a művész Petőfi-szobra előtt hajtott fejet Alsómocsolád la­kossága, az elszármazottak és a Mőbiusz Vállalat képviselői. Szoboravató beszédet Gy íme- sí Ernő, a Mőbiusz Alsómo­csolád melletti gyáregységé­nek vezetője mondott, a hely­beli gyerekek pedig műsort adtak. A rendezvényen Brun József, a Mőbiusz igazgatója kettős minőségben vett részt: egyrészt mint a vállalat első számú vezetője, másrészt mint az Alsómocsoládi Baráti Kör tagja. Természetesen a rézfúvósok itt is átvették a hangadó sze­repet, s meg is őrizték sóká­ig - a falubál végeztéig. L. Cs. K. Nyilvános döntéseket az oktatásban! A Pedagógus Szakszervezet levele Antall Józsefhez Az országos sajtószolgálat közle­ménye szerint a Pedagógusok Szak- szervezete nyílt levelet intézett An­tall József miniszterelnökhöz. Esze­rint a Pedagógusok .Szakszervezete alapszervezeteinek titkárai 1990. ok­tóber 6-án országos értekezleten vitatták meg a közoktatás jelenlegi és 1991. évre várható anyagi hely­zetét, és megállapították, hogy a közoktatásban dolgozók 1990-be.n kapott bérfejlesztését az infláció jóval túlhaladta. Rontotta a köz­hangulatot, hogy egy sor feladatot a normatív támogatás megállapí­tásakor figyelmen kívül hagytak. A pedagógusok körében is megjelent a munkanélküliség, és a közokta­tási intézmények tekintélyes részé­nél az a veszély fenyeget, hogy a fenntartásukra, működésükre 1990. végén nem lesz elegendő pénz. Az országos értekezlet a Peda­gógusok Szakszervezete közel ne­gyedmilliós tagsága nevében kö­veteli a kormányzati szervektől, hogy azonnal vizsgálják meg va­lamennyi önkormányzat anyagi hely­zetét, hogy megvannak-e az alap- ^©ladatot ellátó intézmények mű­ködésének bér és dologi feltételei. Még ebben az évben valameny- nyi oktatásügyi dolgozó számára egyszeri adómentes anyagi támo­gatást biztosítson a kormány. Az intézményeknek juttatandó 1991. évi központi és önkormány­zati támogatást úgy határozzák meg, hogy az oktatási-nevelési in­tézmények tárgyi, működési felté­telei biztosítottak legyenek, illetve folyamatosan javuljanak. Követeljük az óvodák működéséhez is a felté­telek állami garanciáit. Az oktatásügyben dolgozók 1991. január elsejei béremelése összes­ségében olyan mértékű legyen, amely érdemben csökkenti a peda­gógusok bérelmaradását. Sürgősen intézkedjenek a munkanélküliség ál­tal legjobban fenyegetett pedagó­gusrétegek (kötelező óraszámának csökkentéséről. Az oktatásügyet érintő minden or­szágos döntés előkészítése nyilvá­nosan történjen, biztosítsák a szak- szervezetek vélemény-nyilvánítási le­hetőségét, az élet- és munkakörül­mények kérdéseiben pedig egyetér­tési jogkörét, szükség esetén kérés­re a nyilvános parlamenti meghall­gatás lehetőségét. A Pedagógus-szakszervezet tagsá­ga tisztában van az ország gaz­dasági helyzetével. Itt megfogalma­zott követelései nem túlzottak, rö­vid távú, válságkezelő lépések csu­pán, de feltétlenül szükségesek a további romlás megállításához, a jövőbeni felemelkedés megalapo­zásához. AustriaLotto nyerőszámai A Lottó Unió Kft. közlése sze­rint az AustriaLotto 40. heti ered­ményei a következők: leadott szel­vény összesen 2 712 389 darab, ez 102 040 988 schilling AustriaLotto fo­gadási dijat jelent. A teljes AustriaLotto hyereményösszeg 61 752 873 schilling, ebből a hatos­ra 26 038 527 schilling jut. Az e heti nyerőszámok a következők: 5, 6, 29, 31, 32, 43. Pótszám: 38. A teljes Joker-szám fogadási díj 22 510 442 schilling. Ez az első nye­rőosztály, a Joker 5 753 615 schil- linggel való dotációját jelenti. Joker-szám: 156 437. Rz önmagát megmentő lain: Rlsímnesnlád Helybeliek és elszármazottak együtt #* I • •• irt f f a a falu jövőjéért Múlt századi nagyságok a múlt századi fák alatt Sora a nagyvilágban Így látja a BBC Polgárháborús veszély Jugoszláviában? Míg Kelet-Európa többi országában a demokrácia és a gazdasági reform irányába törekednek, Jugoszlávia az összeomlás és talán a pol­gárháború felé halad. A BBC Világszolgálatának munkatársa így vázolja fel a helyzetet: Jugoszlávia 23 millió főnyi lakossága az ország különálló állammá alakulása, 1918 óta sem él zavartalanul. Az egyik probléma az, hogy nem létezik olyan egységesítő tényező, mint a vallás, a nemzetiség vagy a nyelv, ami összetarta­ná az országot. Hét különbö­ző nemzetiségi ésoport él Ju­goszláviában, négy nyelvet beszélnek, s három fő vallást gyakorolnak az emberek. A hat köztársaság mindegyiké­ben jelentős számú a nemze- tiséai kisebbség. így aztán eayütt van minden feltétel a nacionalista és a nemzetiségi zavaraásokhoz. A két leqnaayobb csoport: a szerbek és a horvótok kap­csolata mindig feszült volt. A történelem során sok volt a vérontás. Egyik fél sem felel­tette el a másiknak a máso­dik világháborúban elkövetett mészárlásokat. A jelenlegi probléma az, hogy a szerbek és a horvótok között újra ki­éleződtek a nacionalista jelle­gű feszültségek. Tito elnök annak idején megpróbált egy olyan rend­szert kiépíteni, amellyel meg­akadályozta volna, hogy az or­szág egyes részei túlsúlyba kerüljenek, és keményen el­bánt a nacionalista megnyil­vánulásokkal. Az elmúlt két évben azon­ban hirtelen fellángoltak a nacionalista indulatok Szerbiá­ban, az ország legnagyobb köztársaságában, s ezeket a helyi vezető, Szlobodan Milo­sevics tovább táplálta. Hata­lomra jutása aggodalmat kel­tett a többi jugoszláviai nem­zetiség körében, akik attól tartanak, hogy a szerbek új­ra — csakúgy mint a háború előtt — uralni akarják az or­szágot. A horvátok kezdték veszély­ben érezni magukat, és júni­usban egy erősen nacionalista szellemű kormányt juttattak hatalomra, amely azután a köztársasáq kiválását szorgal­mazta. Ettől a fejleménytől megriadva, és mondván, hogy az úi horvát kormánv megkü- 'önböztető bánásmódot tanúsít veKik szemben, a szerbek ak­cióba léDtek. Pqyes csoportok (eavvereket "zsákmányoltak, és blokádot emeltek a szerblak­ta vidékeken. Előfordult az is, hoav összetűztek a helyi rend­őrökkel. Múlt hétfőn apdia az történt, hogy az általában szerblakta területekre vonat­kozólag autonómiát hirdettek ki Horvátországban. \ A Horvát Köztársaságban élő szerbek lelkes támogatást----------------------- * ----------------------­é lveznek Szerbia és Milose­vics, sőt az országban másutt élő szerbek részéről is. Attól tartanak, hogy amennyiben Horvátország tovább halad a kijelölt nacionalista vágányon, polgárháború törhet ki, amely széttépheti az országot. A horvátországi szerb ki­sebbség és a horvát rendőrség közötti összecsapások egyelőre kevésbé súlyosak, azokkal a zavargásokkal összehasonlítva, amelyek Jugoszlávia egy má­sik tartományában, Koszovó­ban zajlanak már régóta. Koszovóban a szerb hatósá­gok évek óta foitiák el a jó­részt mohamedán albán több­ség követeléseit, amely na- ayobb autonómiára törekszik. Koszovóban ugyan nem sok srerh él. de a terület méais szimbolikus ielentőséqgel bír számukra. Koszovót tartják nemzeti}1' bölcsőiének ,és val­lóul1, központiénak. De ez a konfliktus - leaalóbbis föld­fa jzilaq - az ország egyik sarkába szorul. A szerbek és a horvótok azonban nemcsak saiát köz­társaságaikban, de az ország minden részében szétszórva is élnek. így ha közöttük kerül sor konfliktusra, abba az or­szág háromneayed része bele­keveredne. Ezért látszik olyan veszélyesnek a jelenlegi fe­szült helyzet. Sikeres Baker— Sevardnadze tárgyalásek Az amerikai és a szovjet külügyminszter pénteken vég­legesen tisztázta a hagyomá­nyos haderőcsökkentési megál­lapodás vitatott kérdéseit és lényeges haladást ért el a hadászati rakétaegyezmény­ben, amelyet így idén aláír­hatnak. A derűlátó * kijelentéseket James Baker tette, Eduard Se- vardnadzéval New York-ban folytatott csaknem hatórás tár­gyalásai után. A miniszterek két héten belül harmadszor találkoztak, időközben George Bush elnök is tárgyalt Sevard- nadzéval. A szovjet és az amerikai külügyminiszter min­den jel szerint meghozta azo­kat a politikai döntéseket, amelyek alapján a szakértők immár hamarosan kidolgoz­hatják a két szerződés végle­ges szövegét. A hagyományos haderőcsökkentési egyezményt a november 19-i, párizsi össz­európai találkozóra időzítik, míg a rakéta-egyezményt a tervek szerint a decemberi moszkvai szovjet-amerikai csúcstalálkozón írnák alá. Kádár Béla Japánban Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mi­nisztere vasárnap Tokióba ér­kezett. ötnapos, nem hivata­los látogatásán találkozik a japán gazdasági és pénzügyi élet vezetőivel, a külügymi­nisztérium illetékeseivel. Az MTI tudósitójának érte­sülése szerint nem kizárt, hogy a miniszter a hétfőn kezdődő megbeszéléseken konkrét for­mában tárja japán tárgyaló­partnerei elé a magyar támo­gatási kérelmet az öböl-vál­ság miatt. Ez idáig csak ál­talános formában merült föl az igény japán segítségre, amikor Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter New York-ban az ENSZ-(közgyűlés idején talál­kozott Nalkajama Taro kül­ügyminiszterrel. Kádár Bélá­nak alkalma lesz megismer­kedni a segélynyújtással kap­csolatos japán szándékokkal, amikor a külügyminisztérium, az Eximbartk, a japán hiva­talos segélyalap (OECF) és a külkereskedelmi éí ipari mi­nisztérium (MITI) vezetőivel tárgyal. Moszkvai javaslat Tokiónak A Szovjetunió megállapodás aláírását javasolja Tokiónak, és kilátásba helyezi két, Ja­pán által visszakövetelt sziget viszaadását — jelezte vasár­nap Micuzoka Hirosi, a japán liberális Demokrata Párt egyik frakciójának a főtitkára, üd­vözölte a szovjet javaslatot Nakajama Taro japán külügy­miniszter is, Kaifu Tosiki mi­niszterelnök óvatosabban nyi­latkozott róla Dzsiddában. Micuzoka Hirosi Tokióban elmondta, hogy a Szovjetunió­ban járt japán pártküldöttség­nek Mihail Gorbacsov egyik tanácsadója vázolta fel a megállapodás tervezetét, és biztosította arról a japánokat, hogy a javaslatokat jóváhagy­ta a szovjet vezetés. Részlete­ket nem közölt az elvi egyez­mény-tervezetről. Tokiói közlések szerint Moszkva hét pontból álló meg­állapodást javasol, és abban hajlandóságot mutat ' két ja­pán sziget visszaadására. Zsúfolásig telt nézőtér előtt zajlott vasárnap délelőtt a Bóbita Bábszínház bemutató-előadása. A Bóbita, a tündér című zenés bábjáték Weöres Sándor verseire épült, amihez Kovács Ildikó irt kerettörténetet. A kedves és sok tanulsággal szolgáló játékot Dékány Agnes, Hang Gábor, Illés Ilona, Sramó Gábor, Tilesch Nándor, Újvári Janka és Zengő Ágnes adta elő. Zenéjét sze­rezte Weber Kristóf, a bábokat és a díszleteket Szabó Zsuzsa tervezte. Bábszínpadra alkalmaz­ta és rendezte: Kovács Ildikó. Fotó: Horváth Norbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom