Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-06 / 184. szám
6 új Dunántúli napló 1990. október 6., szombat Ki kapja a kedvezményt? A mozgáskorlátozottak közül csak azok vehetik igénybe a gép jármű -kedvezményeket — üzemanya gköltség - hozzá j áru - lás, nyugati kocsiknál vámkedvezmény, adómentesség -, akik meg tudják vásárolni az autót,, tehát aki olyan szegény, hogy Trabant-'Hycomatra sem telik, nem részesülhet kedvezményben — állapítja meg a Csangrád Megyei Főügyészség vizsgálata. A tapasztalat azt mutatja, hogy a segítő szándékú rendelet módosításra szorul több szempontból is. Amíg egyre kevesebb a pénz a szociális segélyezésre, addig mind nagyobb összegeket fizetnek ki üzema nyagköltség-(hozzájárulás címén mozgás- korlátozottaknak. A vizsgálat soráin bebizonyosodott továbbá, hogy megszaporodott a nyugati gyártmányú személygépkocsi vásárlására jogosító engedélyek száma is. „Papírforma” szerint példáéi Csöng rá dbain Opeljei, Mercedesszél, Alfa- Romeóval, Suzuikival rendelkeznék hétezer-kilencezer forintos havi átlagjövedelmű mozgáskorlátozottak. Nyilvánvaló, hogy ólyan anomáliákról van szó, amelyeket a mozgásukban korlátozottak érdekéinek megsértése, valamint .az őket segítő rendelkezés elutasítása nélkül rendezni kell. A rendelet megjelenése óta négy év telt el. Azóta a nyugdíjak és a jövedelmi viszonyok lényegesen változtak, s ez indokolttá teszi a jogszabály módosítását. A Csangrád Megyéi Főügyészség javasolta a Legfőbb ügyészségnek, hogy a módosításban szerepeljen: a vám- mentességet egyedi elbírálás alapján állapítsa meg az önkormányzati testület; a társadalmi igazságosság érddkében egyenlő támogatást kapjanak a külföldről behozott és az itthon vásárolt ; autók tulajdonosai. A Csongrád Megyei Főügyészség indokoltnak tartja megvizsgálni azt is, I hogy a vámmentesen be- j hozott autók valójában kiknék a használatában I és birtokában vannak. A Rózsadomb alapvetően más A cím leírásakor két okból is eltűnődtem. Az egyik, hogy csak így, pucéran, vagyis előtag nélkül írtam le a nagy pécsi városrész nevét. Úgy ahogy az emberék kezdettől fogva mondják, nehezen birkózván a szókezdő mással- hangzótorlódássai. Vajon mi lesz az új név? — tűnődöm —, ,mert ez elkerülhetetlennek látszik. S erről rögtön eszembe jut a szimbólum, a balszerencsés sorsú — pirogránit elemei újra ímeg újra eltörnek, most is törten éktelenkedik egy-kettő — Barátságforrás, előtte a két város címerével. Nem kellene az eltávolításán gondolkodni, inkább ki kellene javítani és megtartani a múlt nélküli váa téren, amely szemkáprázta- tóan csillogott^villogott. Hamar rájöttem, mitől. A rengeteg kisebb-nagyobb üvegcseréptől. El rémített a látvány. Milyen szörnyű gyerekbaleseteket okozhatnának e cserepek! És nincs senki, aki eltakarítaná? De hiszen egész Kertvárost egyfolytában söpörhetnék, annyi mindenfelé az üvegcserép. Buta egy szórakozás eldobálni a fölöslegessé vált üvegeket! A második. MDF-nagygyű- lés volt egy héttel a választás előtt. Antall miniszterelnök, aki alkonyati órán érkezett ide, volt az ünnepi szónok, s vagy ezer-ezerötszáz főnyi hallgatósággal állt szemben. Ő sem látott sokat zást lehetett volna felhasználni egy karéjos, lépcsőzetes nézőtér megformálására, a színpadot pedig a Jakabhegyre nyíló említett „kapuban" lelhetett volna elhelyezni. Rengeteg nyári rendezvény színhelye lehetne, s a nyári színház nagy nézőszámú rendezvényeinek is az otthona lehetne. Ajánlom a gondolatot az új városi önkormányzatnak a valamikori (ki tudja, mikori?) jobb napokra. Figyelem, hogy több helyen, a tízemeletes panelházak földszintjén, kis üzletek vetik meg a lábukat. Szerencsétlen kis üzletek ezék, hiszen lakásokVegyes élelmiszerbolt a Sarohin tábornok úton rosrész egyik emléke gyanánt. A másik, ami tűnődésre késztetett, hogy. évékkel ezelőtt, amikor a városépítés még hallatlan lendülettel folyt, rendszeresen beszámoltam az itteni történésekről, ám a lendület fogytán valahogy „leszoktam" erről. Most megpróbálok egy hasonló csokrot átnyújtani az olvasónak. * A „Nevko" — vagyis Apáczai Csere János Nevelési Központ — központi (belső teréről lenne most szó. Három megközelítésben is. Első. Szikrázó déli napsütésben mentem át a minap a hallgatóságából, őt sem igen látták. Tudniillik sötét volt a tér. Most tűnt fel, hogy a megszokott fél sötét közvilágítás mennyire alkalmatlanná teszi a teret az ilyen és hasonló rendezvényekre. Pedig kínálná a lehetőséget. Ugyanis.. . A harmadik. Annak idején nem gondoltak rá, pedig ma kézenfekvőnek látszik, hogy ez a tér különleges, görögös színházzá fett volna formálható. A terepalakulat is ezt su- gallhatta volna, hiszen — az épületek elhelyezkedése is tanúsítja — az északnyugati „kapu" felé lejt az egész, s ezt a természetes felkínál korból alakították át, s ami lakásnak sem igazán tökéletes, az üzletnek még kevésbé az. Érdekes, néhány helyen — egyes Sarohin tábornok úti házak ezek — megoldották, hogy a. fogadószinteket eleve üzletnek csinálták meg, de pl. az eredetileg is főútvonalként indult Hajdú Gyula úton már nem gondoltak erre, s most főleg ott találhatók ezek a kényszerszülte üzletszörnyecs- kék. Pedig amikor a szóban forgó házak épültek, már kezdett gyanítható lenni, hogy a kereskedelem mindaddig egyeduralkodó struktúrája nem marad „most és mindörökké" változatlan. Nem is maradt, Kis zöldségbolt a Hajas Imre utcában s íme az eddigi eredmény. Eddigi? Bizony! Meggyőződésem, hogy újabb és újabb üzletek sokaságára lesz még szükség — amint lett volna szükség már eddig 'is, hogy önmagát a kellő színvonalon lássa el a városnyi városrész! —, az elhelyezés pedig szinte lehetetlen. Vagy újabb üzlet- szörnyecskéket kell kreálni az amúgy is szűkös lakásállomány rovására, vagy újabb bódésorokat kell építeni. Ami ellen nem is lehet kifogásunk, ha a „bódék" megfelelő igényességgel épülnek fel. A hajdani lendületes kertvárosi építkezés ma két helyen figyelhető ímeg. Az egyik a városrész délkeleti sarka. Itt épül a református templom, amelynek már a felmenő falait húzzák. A telefonközpont épülete mór áll, s épp a minap olvashattuk, hogy 1992- ben szolgálatba is lép, remélhetően alaposan javítva Kertváros eléggé elmaradott telefonhelyzetén. No és jó ütemben épül a Fellbach- áruház, az ún. autós bevásárlóközpont. Az utóbbi hónapokban gyorsult fel a munka, amit az év végére ígért átadás indokolt. Jártam a Rózsadombon is, a Kertvárostól eTéggé elkülönülő, inkább Mólomhoz kötődő idkónegyedben, amely még mindig épül, formálódik, s ahol az alkalmi látogató mindig találkozhat újabb meglepetésekkel. A mostani nagy meglepetés az volt a számomra, ami csak a napjainkban zajló IMS-botrány révén tűnt fel. A Rózsadomb legdélén (azaz Pécs mai legdélibb peremén) épül egy roppant látványos, úgy is mondhatnám, hogy attraktív lakóházegyüttes különlegesen nagy lakó sokkal, vonzóan nagy, már terasznak tekinthető erkélyekkel. Csakhogy ez a komplexum — JMS- szerkezetből épül. Ahogy kerülgettem e házsort, egyre az járt a fejemben: vajon ez is részese lesz az előző IMS-'há- zak tragikus sorsának? Jó lenne, ha meg nyugtatná nak — a majdani lakókkal egyetemben — ennek az ellenkezője felől. Aztán jobban körülnézve lehetetlen nem felfigyelni arra, hogy ez a Rózsadomb alapvetően más, mint Kertváros többi lakónegyede. Nevezetesen: ezen a néhány hektárnyi területen jóval több építészeti ötlet valósulhatott meg, mint az ennek a sokszorosát kitevő „anyavárosrészben" és a többi pécsi paneles lakóterületen együttvéve. Minthogy a Rózsadombot megelőzően halvány lehetőség sem volt akár a legszerényebb variációra is (lásd a több ezer egykaptafára készült erkélyt). Itt pedig? Egészen elviselhetők a hagyományos oanelházak, amelyeknek egy része maqa is új tömegformában jelent mea, mások pedig új homlokzatképző elemeket vehettek fel, mellettük pedig megjelenhettek más éoületszerkezetek is, ami városképet szolgál ia. A már említett IMS mellett pl. a ugyancsak a változatosabb Csatlós János utca Mólom felőli oldalán alagútzsaluva! éoül egy Ígéretes meaielené- sű házsor. Mindezt látva csak sajnálhatjuk, hogy ezt az építészeti pluralitást nem sikerült már korábban kiverekedni. Hársfai István Profilban DR. GUZSVÁNY MIHÁLY, a Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosa 1967-ben végzett az Állatorvostudományi Egyetemen. 5 évig a Bíikali Állami Gazdaság vezető állatorvosa, majd főállattenyésztője. 1984-ig a somberek! tsz állatorvosa volt, ahol jelentős magángyakorlatot is folytatott. Egészségügyi okok miatt Pécsre került, egy ideig az élei - miszenhigiérfia területén dolgozott. 1986-tól igazgatóhelyettes főállatorvos, majd 1989 októbertől a megye igazgató főállatorvosa. Pályája során megfelelő ismereteket szerzett mind a nagyüzemi, mind a kisüzemi állattartás, állategészségügy, az élelmiszertermelés és -forgalmazás terén. Jelenlegi beosztását pályázat útján nyerte el. Feladata a megye egész területén dolgozó — mintegy 200 — munkatársával az, hogy a fogyasztó asztalára ártalmatlan és jó minőségű élelmiszer kerüljön. Felesége a Belvárosi Általános Iskola tanítója, leánya a JPTE tanárképző karán egyetemi hallgató. BALOGH GÉZA, a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet munkástanácsának vezetője. 32 esztendős, Szigetváron született. Általános és középiskolai tanulmányai után 1979-ben szerzett diplomát a budapesti Bánki Danát Gépipari Műszaki Főiskolán. Első munkahelye a komlói MOM volt. A Pécsi Vasas Ipari Szövetkezetben 1987 óta dolgozik. Korábban műszaki csoportvezető, most üzemvezető. Év elején, amikor a szövetkezet vezetése - tekintettel a gazdasági helyzetre — a dolgozók kétharmadának elbocsátását jelezte, a dolgozói érdekek érvényesítésére munkástanács alakult. Élére egyhangúan választották meg Balogh Gézát. Azóta vezetésével a kollektíva elérte, hogy a legközelebbi közgyűlés a szövetkezet teljes vezetését leváltotta, ésszerű átszervezéssel mindenkinek megmaradta munkája. A munkástanács fiatal vezetője legközelebbi célként a privatizációs törvény életbelépésével a Vasas vagyonának nevesítését tűzte ki. Balogh Géza egy éve nősült, kedvenc időtöltése az irodalom és a színház. DR. KODBA FERENC alezredes, a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatala Baranya Megyei Kirendeltségének vezetője. 1945-ben a Somogy megyei Vörsön született. Munkáscsaládban nőtt fel két testvérével együtt, Kéthelyen. 1961- ben került Baranyába, Komlón elvégezte a vájáriskolát, segédvájár lett. Tanulmányait a Pécsi Bányaipari Technikumban folytatta, de nem fejezte be, 20 évesen megnősült. Segédmunkásként dolgozott tovább és közben, 1967-ben a Marcali Gimnázumban kitűnő eredménnyel érettségizett. 1967-ben felvették a Baranya Megyei Rendőr-főkapilányság- ra, őrmesterként. Szakmai iskolák, tanfolyamok utón sikerrel felvételizett Budapesten a Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az egyetemet Pécsett végezte 1973-78 között, majd 1980-ban „summa cum laude" doktorált közgazdaságtanból. 1983-ban elvégezte a Rendőrtiszti Főiskola -kapitány- és bűnügyi vezetőképző tanfolyamát. 1984-ben nevezték ki a Baranya Megyei Rendőrkapitányság bűnüldözési osztályvezetőjének. Kétgyermekes családapaként, munka mellett a szabadidőben is olyan elfoglaltságot keres, amely a logikai gondolkodást teszi próbára, mint a bridzs, ulti, sakk ... A PSC OB l-es sakk szakosztályának elnöke. 1990-ben többszöri felkérésre nehéz szívvel mondott igent új beosztására. Döntésében meghatározó volt, hogy új beosztásában o kriminalisztika és operativitás magasabb szintjén lesz módja a magyar nép biztonsági érdekeit védeni. DR. KAMARÁS KAROLY, a Baranya Megyei Foglalkoztatási Központ igazgatója. 1943-ban született Pécsett. Nős, két leánygyermek édesapja. Pécsett érettségizett 1962-ben, majd fizikai munka mellett esti tagozaton végezte el a Közgazdaságtudományi Egyetemet. 1972-ben vállalati munkaerő-gazdálkodási témakörben egyetemi doktori fokozatot szerzett, 1978-ig a pécsi közgazdasági kar adjunktusa volt. Ezt követően került a Baranya Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályára, ahol 1980 óta osztályvezetőként dolgozott. Egyetemi oktatói munkája nem szakadt meg, a nyolcvanas évek közepéig tanított a pécsi egyetemen. 1988-tól a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem emberi erőforrás tanszékének oktatója. Időközben 1984-ben sikeresen védte meg a „Területi foglalkoztatáspolitika, területi munkaerő-gazdálkodás" című kandidátusi érfkezését. A foglalkoztatáspolitika és a munkaerő-gazdálkodás nemzetgazdasági _és területi kérdései 15 éve szakmai érdeklődése középpontjában állnak, nem véletlen, hogy ő lett a júliusban szervezett egységes, decentralizált ' megyei munkaügyi szervezet vezetője. A hét körzetközpontú, foglalkoztatáspolitikai, képzésiátképzési, pályaválasztási, munkaerőpiaci szolgáltatási tevékenységet ellátó új szervezet élén az egyénközpontú területi munkaügyi gondolkodás és az ahhoz kapcsolódó magas színvonalú szolgáltatás kialakításán dolgozik. Góldonyi Magdolna- Kaszás Endre Utcáról utcára
