Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-11 / 189. szám
1990. október 11., csütörtök uj Dunántúli napló 7 Készül a foglalkoztatási törvény Biztosítási alapon munkanélküli-segély? „Személyzeti egyetem ’90” címmel kétnapos országos tanácskozást rendeztek Pécsett. A munkaügyi gyakorlatban várható új törvényi környezetről dr. Lörincz György, a Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára tartott előadást. Az államtitkár a várható munkaügyi változásokról nyilatkozott lapunknak. Álláskeresők a pécsi munkaközvetítő irodában- Kidolgozás alatt áll a törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról. Milyen változásokra lehet számítani a közeli s távolabbi jövőben?- A foglalkoztatási törvényre azért van szükség, mert a mai eszköz- és szervezetrendszer már nem elégséges ahhoz, hogy a privatizációból és a szerkezetváltásból eredő, és a jelenlegit meghaladó foglalkoztatási feszültségek kezelhetők legyenek. Az eszközöket tehát alapvetően rugalmassá kell tenni. A döntési rendszeriben az egyik ilyen kulcsszó a decentralizálás. A munkaerő- piac regionális, ott döntsenek, ahol ez átlátható. A másik: a szociális partnerek, tehát a munkaadók és a munkavállalók szervezetei is vegyenek részt a döntéshozásban. A világban mindenhol, ahol piacgazdaság von, egy 'központosított kormányzati szerv dönt, a régióban is, hisz ott érződnek igazán a foglalkoztatási aondok. De ezt nem akarja kisajátítani a MŰM, hanem az OMK fogná át, ugyanis itt nem hivatali meg hatósáqi, hanem eleve a szolgáltató jellegnek kell érvényesülnie.- Előadásában említette, hogy a munkanélküliséget biztosítási alapra helyeznék. Ez mit takar? Még többet kell fizetnie a munkáltatónak, s a még munkaviszonyban állónak is?- Űjabb terhet a mai helyzetben sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak nem lehet a nyakába tenni. Alapvetően arról van szó, hogy a munkanélküli-segélyre az legyen a jogosult, aki fizetett. Lehetőséget kap bárki, hogy befizesse ezt az úgynevezett biztosítási alapot - itt elsősorban a vállalkozókra gondolok -, ezzel jogosulttá válik. A döntési rendszer is akként változik, hogy azok döntsenek, akik fizettek. Meaismétlem: nem többletterhet jelent ez a megoldás, hanem a társadalombiztosítási járulékból csípne le bizonyos százalékot. A kormány azért van benne, mert kötelezettséget vállal: ha ez az alap kimerül, akkor a költségvetésből DÓtolia a hiányzó összeget. A központi országos alapnak lesz kuratóriuma, melynek tagja lesz a szakszervezeti és a munkaadói. valamint a kormányzati képviselő, de maga a törvény meahatározza az elosztás rendiét. Mint mondtam, ebből az állam nem szállhat ki, mert a munkaerőpiac rendkívül törékeny és ez a piac csak hosszú távon képes rendezni a dolgokat, főleg azért, mert vannak rétegek, csoportok és területek, ahol és akik kilátástalan helyzetbe kerülhetnek a munkaerőpiacon.- Milyen új eszközökre gondol?- Például támogatni azokat, akik a hátrányos helyzetben lévőket alkalmazzák. Van egy olyan elgondolás, hogy a tb- járulékát meghatározott ideig a foglalkoztatási alap terhére fizetnénk annak, aki mondjuk pályakezdőt vagy hosszabb ideje munkanélkülit alkalmaz. Támogatnánk a részmunka- idős foglalkoztatást meghatározott ideig, ha a foglalkoztatási nehézségek miatt megegyezik a munkavállaló és a munkaadó: átmenetileg nem elbocsátják az embereket, hanem részmunkaidőre alkalmazzák. Meghatározott ideig ennek egy részét ez a foglalkoztatási alap egészítené ki. Tervezünk egyéb munkahely- teremtés- és vállalkozástámogatást is, például az indítást segítő szolgáltatást, a beindulás költségeit is .résziben vagy teljesen átvállalnánk. Hangsúlyozom: a biztosítási alap a segélyezésre hivatott, az egyéb eszközök a költség- vetésből mennének.- Ha központosítják az ilyen pénzeket, marad-e valami lehetőség a megyéknél?- Természetesen maradna decentralizáltan egy pénzösz- szeg, mellyel szabadon gazdálkodhatna, azzal a kontrollal, hogy lenne fölötte egy Regionális Egyeztető Fórum, tehát nem osztogathatnák ké- nyük-kedvük szerint a pénzt.- Említette, hogy igyekeznek mielőbb a parlament elé vinni egy merőben új munkatörvénykönyv téziseit, de addig is olyan módosítások vannak soron, melyeket a partnerek követelnek. Melyek ezek a kérdések?- Minél kevesebb konkrét központi megkötésre van szükség és egyre nagyobb teret kell adni a kollektív szerződésekben rögzített munkaadói és munkavállalói megállapodásoknak. Fontos kérdés a munkaidő, pihenőidő, a díjazás, Ugyanakkor a participá- ciót, tehát a részvétel szabályozását is el kell végezni. Esetleg felmerülhet itt az üzemi tanács, ahol a több szak- szervezet és a munkavállalók küldöttei gyakorolnák a parti- cipációs jogokat. Mind több az olyan kis cég, ahol nincs döntőbizottság, e téren valami újításra van szükség, hisz a tanácsokat felváltó önkormányzat nem terhelhető ilyesmivel.- Végezetül: hogy állunk a meghirdetett egzisztenciaalappal, mi a helyzet az újrakezdési kölcsönnel és a foglalkoztatási alappal?- Az egzisztenciaalapot, mely döntően a privatizációt célozza, a kisvállalkozási iroda kezeli. Az újrakezdési kölcsön konstrukciója nem volt sikeres, mert nem volt valódi vállalkozáséi é n k ítő ha tá sa. Van egy általános vállalkozásélénkítés, amely valahol kicsit ellenünk is dolgozik, mivel a privatizációt erősíti, a privatizáció kapcsán viszont embereket küldenek el . . . Ennek ellentételeként kell működnie a foglalkoztatósügynek: ha a munkanélküli vállalkozásba kezd, akkor mi próbálunk inkubátor-házak létrehozásában segédkezet nyújtani, legyen vállalkozói tanácsadó, vagy pénzzel támogatnánk, hogy igénybe vehessenek ilyeneket. De a vállalkozónak is kockázatot kell vállalnia ... A foglalkoztatási alapban mára már csak mínusz pénzek vannak, ebből már a munkanélküli-segélyeket sem lehet(ne) fizetni, pedig az alanyi jogon járó ellátás, tehát fizetni kell. Ezt elő kell teremteni ... A pályakezdők beindításához, átképzéséhez is feltétlenül kellett 200 millió forint. így aztán más eszközökre, mint például a munkahelyteremtő 'beruházásokra már végképp nincsen pénz. Murányi László A Baranya megyei honismeret harminc éve Hazát teremteni önmagunknak Bizalom a leendő önkormányzatok figyelmességében A leghazább haza — feladat. Nem teremtődik meg önmagától. Határai is csak dklkorák — Illyés Gyula-i értelemben —, amennyit önmagunkból beutazunk, beutazva ugyanennyit a haza ismeretlen, nagyvilágra nyíló tágasságából. Csak egyet lehet érteni mindazokkal, akik nem röste Ilik ismételgetni, hogy nincs eleve készen, amit egyszerűen csak birtokba vehetünk, akik tudják: nem egyszerű mozdulattal kijelölhető, körülhatárolható terrénum, amelyből kizárható lenne bárki is. Az ismeret révén a szeretetet tanulni kell, kimunkálni önmagunkban - a honismeret önzetlen, lelkes társadalmi munkásai jól tudják ezt régtől fogva. Erre szánni magunkat, legkevésbé sem ideologikus megfontolás; hiszen hazát teremteni önmagunkban nagyon sokféleképpen lehet. A honismeret ebben az értelemben- a tudatos elemeket erősítő mozgalom, amelyhez erős gyökeret növesztett a történelem Baranyában is. Az újsághír szerint szeptember közepén Nagydobszán megalakult a Baranya Megyei Honismereti Egyesület. A híren át is lapozhatnánk, ráérő történészek, filoszok magánügyének tekintve a kérdést. Holott nem rekvi- zítumok, foszlósnak indult papírok öncélú búvárlásáról — a múlt idő múzeumi védőőrizetéről van szó! Részben, mert a múlt annyiszor újul meg, ahány új generáció, új szokásjog, erkölcs, élettörvény, tekint vissza rá, részben, mert a szervezett, tudósi kutatómunka fizetett szakemberek dolga. A honismeret munkásai a jelennek szeretnének üzenni vagy méginkább a jövőnek, hogy a múzeumok hűvösébe száműzött múlt kikerüljön a falak közül, ha arra érdemes, sőt, ami csak a gyakorlat vagy a szellem számára hasznosítható, el se múzeumosodjon, hanem legyen hozzáférhető a mindennapi, a jelenidejű tapasztalat számára - ahogyan erről Sükösd Mihály ír szépen egy valamikori esszéjében. Legyen szó az anyanyelvről —, amely születési helyünknél, neveltetésünknél fogva lehet esetleg több •is! —, hogy a maga archaikus történeti gazdagságábanmu- tathassa magát, így birtokolhassuk közvetlen környezetünket, ahol élünk, amely éppen ismereteink révén vájhat igazán lakóhelyünké. A dobszai találkozón, de imár az azt megelőző megbeszéléseken, jobbára a régi arcokkal találkozhattunk. Az aia;pító, Tímár Irma és dr. Vargha Károly emlékeztek az elmúlt évtizedekre és fontolgatták a jövőt, Sellyéről Pápai Jenő volt az ismerős arc, aki 1972 óta vezeti a. falu krónikáját, Meszesről Békés Lajosné szakkörvezető és Gábori Imréné nyugalmazott szakfelügyelő, Siklósról P erics Péter, a neves várbaráti kör mozgatója, Szent- lőrincről a vállalatoknál dokumentumokért házaló Illés Antal, Szederkényből Ravasz János — és mások is, akiknek az ügyét, támogatását az idén, a nyár végén a Baranya Megyei Művelődési Központ vállalta fel. A szakmai patronálás'ban, a mozgalom ügyintézésében partnerük is akadt a művelődési központ munkatársa, Antal Gyuláné személyében. Temesvári Márk villányi gyűjteményétől Lernte Géza, Lengyeltóti János, Sántha József munkásságáig számtalan érték halmozódott fel megyeszerte. Az értékek to- vábbmentése, gyarapítása a fiatalabbak dolga és szép kötelessége. Jól tudják ezt a mozgalomban részt vevők — éppen, mert ismerik —, hogy az országot súlyosabb gondok nyomasztják a honismeret ügyénél - lehetőségük csak annyi, hogy bízzanak a leendő önkormányzatok figyelmességében, hiszen a munkájukra talán az eddigieknél nagyobb szükség lehet. B. R. Szeptember időjárása Az elmúlt hónap első napja ugyancsak kellemes időjárással lepett meg bennünket, a hőmérők 32 C fokot mutattak. A hosszú nyári szárazság után minden okunk megvan a derűlátásra, legalábbis a néphit szerint, hisz a régi bölcsesség azt tartja, hogy „Egyed napján jó idő lévén, az ősz is jó leszen és a bor is." A meteorológiai ősz első hónapja csak némileg pótolta a csapadékhiányt. A lehullott 67 mm, mindössze 10 mm-rel haladta meg a sokéves átlagot, és 12 nap alatt esett le. Természetesen ez az érték még megfelelő, de talán nem árt megemlíteni azt, hogy szeptember hónapban esett már 147 mm is, és volt, hogy csupán egyetlen millimétert mértünk. A hónapeleji magas hőmérsékletek fokozatosan visszaestek és így aztán a havi átlag 14,6 C fok volt, ez az érték 2 C fokkal marad el a sokéves átlagtól. Az említett első nap volt egyben a hónap legmelegebb napja is, míg 19-én a hajnali órákban 4 C fokot regisztráltak a műszerek, ugyanekkor talajszintben mindössze 1,5 C fok volt a levegő hőmérséklete. 185 órát sütött a nap és a legerősebb szelet 24-én mértük, ekkor a sebessége elérte a 60 km/órát. . Ragovácz Márk Kozmetikus fiúk A női kozmetika bizonyára évszázadok, sőt évezredek óta ismert tevékenység. Néhány •éve aztán megnyitották 'hazánkban az első kutyakozmetikaszalonokat, s egy pécs- hirdi induló vállalkozás arra enged következtetni, hogy már az autónkat is elvihetjük a kozmetikába. A SZAVI Autókozmetikát két fiatalember, Szamosi Péter és Vincze Károly nyitotta meg Hirden, a Juhász Gyula téren. A tisztító eljárás után védőréteget fújnak a felületre, mely a polírozás fényét fél évig garantáltan megőrzi az autón. — A külszín persze mit sem ér, ha szennyezett a kárpit, ha olajtól, portól koszos a motor — mondja Vincze Károly. — A teljes kozmetikázáshoz tremészetesen ezek meg- tisztitáso is hozzá tartozik. Aztán jöhet a védőréteg a motorra, a vízlepergető-, a zsír- és portaszító hatás érdekében. Nyolc-tízféle szert alkalmazunk, a kocsi nehezebben hozzáférhető kárpitrészeit sokszor kis ecsetekkel tisztítjuk. Talán ezért találtuk ki a ‘kozmetika elnevezést. — Miért döntöttek emellett a vállalkozás mellett? — Ha az embernek nincs igazán komoly tőkéje, akkor valami kevésbé tőkeigényes, ám ritka vagy újszerű vállalkozásba érdemes fogni. Egyébként a mi döntésünk szinte a véletlenen alapul. Baráti kapcsolat útján bukkantunk rá erre az eljárásra és az osztrák tisztítóanyagra. B. N.
