Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-11 / 189. szám
6 aj Dunántúli napló 1990. október 11., csütörtök Négy elkülönített pólus Rendszerváltás« pedagógia A Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi terme adott otthont annak az országos szakértői tanácskozásnak, amely a társadalmi rendszerváltás pedagógiában érvényesülő hatásait vitatta meg. A rendezvényre olyan személyeket hívtak meg, akik publikációikkal, kutatásaikkal régóta harcolnak azért, hogy az oktatásban is bekövetkezzen a régóta várt átalakulás. A mintegy 170 vendég között ott volt dr. Bóra Ferenc is, a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola tanára. A tapasztalatokról kérdeztük.- A tanácskozás célja az volt, hogy elősegítsék a pedagógiai rendszerváltást. Hogy érvényesülhet a rendszerváltás a pedagógiában? — Teljes paradigmaváltásra van szükség, ahol megújul a szakma, átalakul a tanár-tanuló közötti viszony. A szerkezeti változásnak ezzel párhuzamosan kell megvalósulnia, gyakorlatban az oktatás sokszínűsége kell, hogy érvényesüljön. Ehhez speciális színezetű önkormányzatokra van szükség, olyanokra, amelyek a legjobb oktatási forma mellett voksolhatnak. Az iskolaszékeken keresztül a demokratikus erők bekapcsolódását várjuk. Mély, tartalmi átalakulásra van szükség valamennyi iskolatípusban.- A jelenlegi politikai erők és az iskola kapcsolata fontos az oktatás ügyében. Végzett-e valaki vizsgálatokat erről, hogy a pártok mit szeretnének megvalósítani az iskolatípusokban? — Halász Gábor ismertette kutatását, amelyben kérdőíves módszerrel azt _ vizsgálta, a pártok milyen elképzelésekkel fognak hozzá az oktatásügy reformjához. Megállapította, hogy egyetlen olyan párt sincs, amely nem akarja az iskola önállóságát. De a vizsgálat során az is kiderült, hogy szinte mindegyik másképp képzeli el. Négy, egymástól jól elkülöníthető pólus rajzolódott ki. Az első: modern követelmények (önállóság, tantervváltoztatás, igazgatóváltás). A második: a tradicionális értékek prioritása (valláserkölcs, felekezeti iskolák, a nevelés elsőbbsége). A harmadik: szelektivitás (szigorú vizsgák döntik el, hogy ki, milyen állást kap). A negyedik pedig az úgynevezett egalizáló pólus volt, amelyben a szociális elemek érvényesülnek (segítséqnyújtás és tehetség- gondozás). A különböző pártok tagjainak elképzelését és a pártok oktatáspolitikájának célkitűzéseit vetette össze a vizsgálat. Az SZDSZ egyértelműen az úgynevezett modern és szelektív póluson található. Hozzá kapcsolódik, de az egalizáló vonalra is átnyúlik a FIDESZ. Az MSZP törekvése is figyelemre méltó. A tengelybe kerül az egalizálása, de a másik három pólus is fontos számára. Érdekes a kisgazdák elhelyezkedése. A fő vonal a tradíció irányába mutat, de a szelektivitást is meg kívánják valósítani. A Kereszténydemokrata Néppártra a tradíció és az egalizáció jellemző. A centrumban az MDF van. E párt az összes értéket magába szívta, és a kiegyenlítődést is segíti.- Mi jellemzi a felsőoktatásban dolgozó pedagógusokat? — Megindult a felsőoktatásban az oktatás tényleges, tartalmi rendszerváltása. Az egyes kollégák azonban más-más szinten és formában kapcsolódnak be az innovációba. Valódi értelmiségi magatartást tanúsítanak azok, akik a beszéd helyett alkotnak, tudományáguk belső átformálásához hozzájárulnak. Hivatássze- retetük példaértékű, új szellemi értékek létrehozói ők. Szakértői feladatokat is vállalnak; autonóm és szuverén alkotó- képesség jellemzi őket; problémaérzékenyek és nyitottak a tudomány - elsősorban a Nyugat - orientációi iránt. Látják a társadalmi változások irányát, érzik a feszültségeket és alternatív megoldásokban keresik a váltást, az újrakezdést. Azok az oktatók, akik ' idő és energia híján nem tudnak tartalmi produkciókat (jegyzet, könyv, tanulmány, kritika, segédanyag) letenni az asztalra, általában valamelyik kreatív kollégához kapcsolódnak. Koncepcióját elfogadják, és az ő programja szerint oktatnak. Az eltérő területeken - különböző szakokon — tevékenykedő szakemberek többnyire rokonszenveznek egymással. Tud- iák, hogy a produktumok mekkora munkát tartalmaznak, így elismerik a szándékot, az értékteremtő tevékenységet.- És akik nincsenek az „élvonalban"? — Az úgynevezett első számú vezetők szinte mindenütt az innováció hívei. A helyettesi gárda egy része gátolja a rendszerváltást. Nem direkt módon, hanem például azzal, hogy nem menedzselik a tartalmi váltás munkálatait. Az oktatók között is fellelhető egy-egy személyes ellendrukker, aki vagy intrikával fogadja a tenni akarókat, vagy pedig háttérben maradva sohasem foglal nyíltan állást. Ezek az emberek rövidlátók, tehetetlenek, de remélhetőleg mielőbb rákényszerülnek az új törekvések elfogadására. Lőrinci Sándor Farmerképzés Gödöllőn A Gödöllői Agrártudományi Egyetem jó néhány hallgatója szerzett már külföldön tapasztalatot arról, hogyan működik egy farmergazdaság. Többen eljutottak nemzetközi diákszervezeteken keresztül Finnországiba, Svédországba, az NSZK-'ba, valamint Ausztriába az osztrák mezőgazdasági kamara és a gödöllői egyetem szervezésében. Mégis mindez kevés: a leendő magyar farmereknek a ihazai adottságaikat is-meg kell ismerniük ahhoz, hogy az egyetem elvégzése után bele merjenek vágni egy privát gazdaság beindításába. Éppen ezért hallgatókat fogadni kész farmergazdaságokkal keresi a kapcsolatot a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem mező- gazdaságtudományi kara. Az egyetem olyan farmerek jelentkezését várja, akik két hónapos gyakorlatra hajlandóik fogadni a jövő agrármérnökeit. Gödöllőn ugyanis felismerték, hogy az egyetemi szintűfarmerképzés több oldalról is indokolt: egyrészt a 'jövő agrármérnökeinek egyaránt ismerniük kell a nagyüzemi és a magángazdálkodói feladatokat, másrészt a kölcsönfelvétel feltétele a nyugati országokban — s valószínűleg ez nálunk is hasonlóan lesz - az, hogy a farmernek legyen megfelelő képzettsége, szakmai háttere a gazdálkodáshoz. Dr. Vajdai Imre egyetemi docens, a mezőgazdaság- tudományi kar gyakorlatszervezési osztályának vezetője szerint a felhívásukra eddig feleannyian jelentkeztek, mint amennyi partnerra szükségük lenne. A gyakorlati oktatásba bekapcsolódni szándékozó magángazdálkodókat október végére 'meghívják az egyetemre, és akkor egyeztetik az elképzeléseket és a lehetőségeket. Remélik, hogy a jelentkezők száma addigra eléri a harmincat. L. Cs. K. I______Vállalkozás - rendszerváltás közben Hipermarketre várva Ilyenkor, ősszel a kereskedők is szusszanhatnak egyet a nagy nyári roham után és a 'karácsonyi vásárlási láz előtt. 'No, és kasszát csinálhatnak, amelynek tartalmát helyenként akár 40%-kai is gyarapította eddig déli szomszédaink csillapíthatatlan bevásárlókedve. Mi, egyszerű honi vásárlók persze, keVésbé örültünk a belvárosi tumultusnak, és gyakran emlegettük: elkelne már egy bevásárlóközpont a város déli határán. Nos, ez a vágyunk előbb-utóbb teljesül: év végére műszakilag elkészül a fellbach Rt. 2500 négyzetméteres hipermarket-áruháza, mellette pedig egy 15 különféle boltból álló üzletsor. számottevően csökkentek mostanában. Itt akár 'be is fejezhetnénk a beszélgetést, az emberben azonban tovább él a 'kíváncsiság, és a gyanú is: talán mégsem ilyen egyszerű a dolog. Nemcsak azért, mert mostanában nem éppen a beruházások korát éljük, hanem azért is, mert a döntés még az előző rendszeriben, az akkori feltételek ismeretében született meg, a befejezésre pedig lényegesen megváltozott körülményeik között ikerül sor. Vagyis az érdekelt, hogyan hatott a rendszerváltás a vállalkozásra? — A műszaki átadás_ után döntürík a megnyitás időpontjáról — tájékoztat Perget Béla, a Fellbach Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. gazdasági igazgatója. . — Az átadás csúszik ugyan, de ha elkészül, egy csoda 'lesz, olyan, amilyet eddig Nyugaton járva, irigykedve bámultunk. Amellett, hogy az áruház nagyon hiányzik már, a késés az rt. számára is súlyos anyagi és erkölcsi kárt okoz. Az okokat sorolva, a gazdasági igazgató elmondja, hogy az 500 millió forintos beruházás az eredeti tervekhez képest bővült '(lesz például mozgólépcső, teherlift, francia sütöde), és nehezen boldogulnak a kivitelezést végző öt nagy alvállalkozóval is. Ez utóbbi egyáltalán nem szokatlan a hazai beruházási gyakorlatban, 'legfeljebb az a furcsa, hogy a helyzet azóta sem változott, annak ellenére, hogy az építőipar megrendelései — A (beruházás szempontjából nekünk nem szerencsés ez az időszak — mondja a gazdasági igazgató. — A régi rendszerben megszerezhető támogatásokat már nem, az újét még nem élvezhettük, sőt az átmenet eddig ismeretlen feladatok elé állított minket. A társasági törvény megjelenése után az elsők között jött létre a részvénytársaság, és azonnal szembetaláltuk magunkat az új helyzet minden nehézségével és kialakulatlanságával, a szabályozók kiforratlanságával vagy éppen hiányával, és ezek mindegyike hátrányosan érintett minket. — Csak két példát említek erre. 1990. április lejéig érvényben volt az a jogszabályi tiltás, miszerint külföldi magánszemély ‘ nem fektethetett be tőkét Magyarországon, csak [jogi személy, . pedig nálunk jelentkezett volna ilyen magánszemély. A másik korlátozást pedig ez év március 1-íjei hatállyal fogadta el a parlament az úri. értékpapírtörvény részeként. Ez azt mondja ki, hogy az újonnan alakult társaságok csak egy 'naptári év elteltével emelhetnek alaptőkét. A mi részvénytársaságunk 1989 (júliusában alakult, de csak 1991 elejétől emelhetünk, és ráadásul ez csak ez év márciusálban derült ki. A teljes beruházás 500 millió fo-. rintba kerül, de nem akartuk az alapítók és a befektetők tőkéjét előre ’feleslegesen lekötni ; úgy gondoltuk, majd amikor az építkezés szükségessé teszi, akkor emelünk. Nem volt tőkehiány, tehát ha előre tudtuk volna, lekötöttük volna a szükséges pénzt. így viszont kénytelenek voltunk áthidaló megoldást keresni. Ez se volt könnyű, de ami még -nagyöbb baj, a külföldi tőke bevonását is hátráltatta ez a korlátozás: csak a jövő év elejétől tudjuk igénybe venni a ,/határon várakozó" külföldi tőkét. Mindezek a nehézségek késleltették az áruház 'befejezését, és — a gazdasági igazgató elmondása szerint — többmillió forint- nyereségtől fosztották meg a 'részvénytársaságot. Ennek ellenére — sikeres nagykereskedelmi tevékenységüknek köszönhetően — nem lesz veszteséges, de számottevő nyereség sem várható. Ez szerencsére, nem zavarja a mintegy 20%-'kal részesedő osztrák és német befektetőket, akik az első év után ennél sokkal többre általában nem számítanak. Az áruház végül is hamarosan elkészül. 'De mi lesz akkor, ha a jugoszláv 'bevásárló- turizmus bármely okból ' csökken vagy leáll? Perger Béla szerint erre is felkészültek, és nemcsak a jugoszláv bevásárlókra, sőt nem is csak a pécsiekre számítanak. Különféle közönségcsábító akciókkal az egész régió vásárlóközönségét szeretnék megnyerni, és esélyüket növeli, hegy az áruház szomszédságában nemsokára 'benzinkút, gépkocsiszerviz és buszvégállomás létesül, tehát várhatóan sokan megfordulnak majd arra. Mindez nem jelenti azt, hogy a belvárosi üzletek vevő nélkül maradnak, hiszen egy ilyen bevásárlóközpont új vevőkört is teremt, de mindenképpen kellemesebb körülményekre szám íthatunk majd a belvárosban. Sóvári G. Klinika a Loire mentén Egy hónapra szóló francia- országi meghívás érkezett a pécsi Mentalhygiéniai Intézetben dolgozó test-mozgás terapeutáknak. A Mentalihygiié- niai Intézet a Megyei Kórház területén működik dr. Stark András irányításával, akii megszervezte, hogy a mindennapi pszichiátriai aldpellátás mellett a pszichoterápiák széles repertoárját is kínálni tudják. A test-mozgás terápia több éve működik sok éves psz'i- dhiátriai, kezelési múlttal rendelkező, többnyire magányos, depressziós, kapcsolatteremtési néhézsége'kkel küzdő, beteg emberek számára. Az idén júliusiban a franciaországi La Chesnaie klinika biztosított tanulási, képzési lehetőséget három pécsi és -egy budapesti terapeutának. Mi- haldinecz Csaba test-terapeu- ta, Incze Adrienne 6. éves orvostanhallgató, Kovács Ezrsé- bet gyógytornász és Dióssi Gábor budapesti amatőr mozgás-színész élvezhették a Loire folyó mentén álló, erdei környezetben található kastély- klinika vendégszeretetét. A klinika 1956 óta privát kl'nika. Első feladatuk volt a pszichoterápiák intézményesítése, aztán a hagyományos elmeklinikák kritikája. Ami megkülönbözteti az állami kli- n'itkátó'l, az g sajátos hangulata, a terápiákhoz ideális fekvése, a gyógykezelések bő repertoárja, a 'betegek partnerként kezelése, a szabad ki-íbéjárás biztosítása. 60-80 beteget gyógyítanak, előtérbe helyezve a teljes napi foglalkoztatást. Van, aki az autószerelő terápiában vesz részt, de betegek dolgoznak a klinika konyháján, éttermeiben, klubjaiban, a lovardában, ők szervezik a kulturális rendezvényeket. Rendszeresen fellépnek komolyzenei vagy könnyűzenei együttesek a klinikán. Építészhallgatók vezetésével a klinika betegei építették újabb terméket, épületeket a majdani terápiákhoz. Mindennaposak a kirándulások a közeli vagy távolabbi városokba, erdőkbe. A 60—80 beteggel ugyanannyi terapeuta foglalkozik, nyugodt légkört teremtve, mindkét fél örülve az együttdolgozásnak. A gyógyítókat a munkájukban a beteg személyének a . fontossága irányítja. A klinikán a takarítást és a telefonközpontosi feladatot is a betegek látják el, nincsenek „figyelő" emberek, a feltétlen bizalom érzékelhető, látható. Nincsenek vizitek, a betegek szobáiba az ápolók és orvosok nem mehetnek be. Az állandó foglalkoztatás, hasznos időtöltés eredményes, sakkal jobb fizika i-lelki állapotban vannak a betegek, mint a hagyományosan „üzemelő" klinikákon. A betegek gyógyítását a betegbiztosítási rendszer finanszírozza. A borsos kezelési díjért kitűnő ellátást, gyógyítást kapnak. G. Gy.
