Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-10 / 188. szám

1990. október 10., szerda aj Dunúntült napló 7 Szívesen adnának szaktanácsot az agrárpolitikusoknak A magángazdaságok talpon tudtak maradni Itallal közősök — Üzlet Bemutatjuk Befektetési és Beruházási Szervező Kft. Mi jövedelmezőbb: tehenet vagy tejtermelőt fejni? Most éppen zubog, mintha dézsából öntenék. Bezzeg nyá­ron alig volt pár cseppnyi eső! Németh István gyöngyfái magángazdálkodó portájának udvarán buborékokat vet a víz a pocsolyákban. Az is­tállóban csak egy apró lo­vacska — a gyerekek 'játszó­pajtása — ropogtatja a szé­nát: a szarvasmarhák kint áz­nak a legelőn, s alighanem él­vezik is ezt a helyzetet három hónapos aszály után. Nem éppen időszerű téma az aszályról diskurálni, miköz­ben kint kiadós zápor veri a ■földeket — pendíteném meg a helyzet ilyenképpeni fonák­ságát, látszólagos időszerűt­lenségét, ám rögtön kiderül, hogy Németh István számára más miatt nem időszerű a té­ma :- Már a csapadéktalan tél után a jó gazda előre szá­molhatott a nyári aszállyal. Minden a talajelőkészítésen múlik. A kukoricámat kétszer is megkapáltam, hogy a 'laza talaj minden esőcseppet be tudjon fogadni. Az utolsó egy­két héten -láttam csak, hogy a kukoricám most már nehe­zen tudja elviselni a forrósa- got, a ví/hiányt. Ám ahogy most nézem, így is héktáron- ként 70 mázsára számíthatok. Ha ninfcs aszály, biztos, hogy rekordtermés lett volna. Ennyi az aszályról. Németh Istvánt más témák foglalkoz­tatják inkább.- Mindenki arra hivatkozik, hogy ismeri a magángozdál- kodók gondjait. Számos foga- datlan prókátorunk is akad, aki kinyilvánítja: képviseli ér­dekeinket. Csak éppen a mi véleményünket nem kérdezi meg senki. Nemrégiben ösz- szejöttünk Pesten vagy har­mincon az ország legkülönbö­zőbb vidékeiről. A saját gond­jaimat, gondolataimat hallot­tam vissza minden felszólaló­tól. Például azt, hogy nincs érdekképviseletünk, ezért létre kellene hozni a magán- gazdálkodók szövetségét. Erre annál is inkább szükség van, mert semmi sem látszik abból a beígért esélyegyenlőségiből, amely az agrárágazatban megszüntetné a magángazda­ságok függőségét az állami. szövetkezeti szektortól. Én az agrárreformot, a privatizációt csak többy lépcsőben látom megvalósíthatónak. Az első fo­ka logikusan csak az lehet, hogy a -már meglévő magán- gazdaságok pozícióját javítsák meg. Lehessenek minták, von­zó példák azok előtt, akik a sokféle riogatástól úgyis el­bizonytalanodnak. Ehelyett ma mit látnak? Az állami és szö­Németh István családja is gyakran segit a munkába a tehetészetben vetkezeti szektor betart a ma­gángazdálkodóknak : nem ve­szik át a tejet, a bérhizlalt állatot, megtagadják tőlük a szolgáltatásokat. Egyre Indulatosabbon fogal­maz. De érthető. Kezdeménye­zései, kritikus, szókimondó ma­gatartása miatt az utóbbi években elég sok „fricskát" kapott. Ennek következménye, bogy Pécsről felesége szülei­nek házába költöztek Gyöngy­fára. Rövid termelőszövetkezeti munkaviszony, sőt tagsági vi­szony után négy éve már ma­gángazdálkodó. Ami a gazdaságát illeti: fő profilja a szarvasmarhatartás, a tejtermelés. Van saját trak­tora, kis teherautója, s szinte minden, ami a földműveléshez és betakarításhoz kell. A tenyészbikán és a növendék- óNa tokon kívül 16 tehenet tart, összesen 22-t. Tehenemként évi 5400 forint bérleti díjat fizet a termelőszövetkezeteknek. A megtermelt tejért a literen­ként 3 forint 10 filléres állami támogatást nem ő, a termelő, hanem a felvásárló kapja. Az eredeti szerződés szerint egy tebén bérleti dija csak 3600 forint lett volna. így mindent egybevetve tehenenként a szö­vetkezet és a termelő 15-15 ezer forint arányban osztozott volna az összbevételen. Az egyharmadával megemelt bér­leti díj azonban a jövedelmet a megélhetési szintre szorítot­ta le, vagyis nem marad a fejlesztésre. A takarmány elő­állítására 20 hektár földet bé­rel a termelőszövetkezettől. Maga műveli, mert óránként 800 foriptba kerülne egy ter­melőszövetkezeti gép bérmun­kája. Mind a tehenek, mind a bérelt föld után ő fizeti az adót. A tejet literenként 13 forintért vásárolják fel tőle: 6-7000 litert havonta. Mindezek után az sem cso­da, ha Németh István kese­rűbb pillanataiban így teszi fel a kérdést: „Én fejem a teheneket, vagy inkább a tehenek miatt fejnek engem?” S melyik kifizetődőbb? Optimista pillanataiban per­sze azt számolja, hogy saját maga termelte takarmány fe­leannyiba sem kerül, mintha úgy venné meg a termelőszö­vetkezettől. Olyan terveket for­gat a fejében, hogy tenyész- üszőtartósra ÓH át 'bankhitel­ből. Ehhez bérelne 20 hektár földet legelőnek és másik 20- at takarmánytermelésre. Úgy számol, hogy ez a beruházás hamar megtérülne, a hitelt gyorsan vissza tudná téríteni.- Akik talpon tudtak ma­radni az utóbbi években is, azok bizonyították, hogy pro­fik a maguk területén. S nem értem, amikor a mezőgazda­ság privatizációjáról van szó, miért nem tőlük, tőlünk kér­nek szaktanácsot, miért . csak egyetemi professzorok próbál­ják kitalálni, hogy mi minden kell egy kisgazdaság működ­tetéséhez. Dunai Imre Új önálló vállalat Mágocson Államiból állami FÉKGÉP konténerek az Opelnek, BMW-nek A Mógocs határában levő üzem területe ugyanúgy hangos a gépek, munkaeszközök zajá­tól, mint évekkel, akár több, mint egy évtizeddel ezelőtt. A falubéli asszonyok, férfiak ugyanúgy megtalálják itt mun­kájukat, mint az induló gép­állomáson, javítóállomáson, később a Mezőgép gyáregy­ségben. És bár kívülről nem sok változott, az év elejétől a felállás mégsem ugyanaz. A Mezőgép Vállalat mágocsi gyáregysége ugyanis idén már önálló vállalatként működik. Az elmúlt őszön egy, a dol­gozók anyagi elismerését vitató munkásgyűlésen döntött úgy a gyáregység állománya, hogy kezdeményezi az anyavállalattól való elszakadást. A mágocsi, lévén fékalkatrész- és konté­nergyártó üzem, már kezdettől fogva kilógott a Mezőgép nagygépes, acélszerkezet-gyár- tó profiljából. így adódott, hogy bár a hegyháti üzem megalakulása óta nyereséges volt, a fejlesztésre szánt össze­gek elosztásakor mégis mindig a háttérbe szorult. A dolgozók bére egyre inkább leszakadt a vállalati átlagtól, a szűkös anyagiak pedig már az elő­állított termékek minőségét is veszélyeztették. A nagyvállala­ti egységen keletkezett repe­dések szükségszerűvé tették a változást, ami az elmúlt év végéig nagyobbrészt meg is valósult. Megalakult az önálló mágocsi Fékszerelő és Gép­gyártó Vállalat. Ragaszkodva a „jón ne vál­toztass" bölcsességhez, a mintegy százmilliós vagyonnal megalakult, több mint 260 em­bert foglalkoztató új vállalat megtartotta az előd profilját. A három fő vonalat ma is a különféle tehergépkocsik, me­zőgazdasági nagygépek lég­fékberendezéseinek javítása, karbantartása, az IFA teher­gépkocsi légfékszerelvényeinek előállítása, valamint a konté­nergyártás adja. Azzal a kü­lönbséggel, hogy a megter­melt nyereség nagy részét most valóban a továbblépés­hez szükséges fejlesztésekre, a dolgozók megfelelő bérezésére fordíthatják Mágocson. Szük­ség is lesz a befektetésre, mi­vel a német egység kialaku­lásával létrejött IFA-Mercedes „házasság" előreláthatóan jö­vőre komoly piacvesztést ered­ményez a FÉKGÉP számára. Szerencsére a lassan már egy évtizedes hagyományra vissza­tekintő konténergyártásnál nem kell tartani hasonló veszélytől. Ugyan a Magyar Nemzeti Bankkal támadt nézeteltérése következtében a Volkswagen gyár elállt a további megren­delésektől, a nyugatnémet Szállításokkal szerzett nemzet­közi hírnév meghozta a várt eredményt. Egymás után jelent­kezett az Opel, a BMW, az Audi és az IVECO az új meg­rendelésekkel. Lendíthet az eredményessé­gen a dolgozói érdekeltség ja­vítása is. Ennek megvalósítá­sára néhány egység esetében már jó ideje új formák beve­zetésén gondolkodik a vállalat vezetése. Nem tartják kizárt­nak, hogy a cég főbb terme­lő ágazatai részben dolgozói tulajdonba menjenek át, de szóba jöhet esetleges külföldi tőkeérdekeltségek beszervezé­se is. K. E. Az ötletet egy régi álmuk adta: miért ne lehetne Pé­csett szabadidős sportközpon­tot kialakítani a jégpályára és környékére alapozva? Majd kétmilliós törzstőkével tizenhá­rom béfektető hozta létre a Befektetési és Beruházás Szer­vező Kft.-t, rövidebb nevén a BBSZ-t, melynek ügyvezetője, 'Tímár Lajos elmondta, hogy a kft. létrehozását a Jégpalota álma serkentette. Tehát ez volt a kiváltó ok, de nem szeret­nének csak e körül leragad­ni, mert magúik is szükségét érzik, hogy milyen hátrány a vá I la Ikozá sok nak, hog y pé Idá u I nincs bérirodaház a megye- székhelyen, vállalkozásindító inkubátorház Pécs közelében, ugyanakkor van kereslet az ingatlanközvetítésre és nagy­kereskedelemre, építőipari ter­vezésre, beruházásra, kivitele­zésre. — így együtt ennyi mindent ném hiszem, hogy mások is ■csinálnak. Fog ez menni eny- nyi lábon — mondja az igen­csak széles szakmai ismere­tekkel és ismeretséggel ren­delkező Tímár Lajos ügyveze­tő, aki korábban magas- és mélyépítő technikus és folya­matszervező végzettséggel dol­gozott vállfa likozá ssze rvezőként, geodétaként, építőipari terve­zésben, szervezésben és kivi­telezésben. A kft. mindössze 'három embert foglalkoztat fő­állásban, de a megbízatásuk­ról, a munkáiktól függően be­vonják az alapítóikat és a 'külső szakértői gárdájukat. Székhelyük a Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat Majo- rossy I. utca 36. szám alatti irodaháziban található. Fő profiljuk természetesen a beruházás és a befektetésszer­vezés, éspedig a vállalkozói kör élet- és piacképes ötleteit kívánják keresztülvinni a kulcs­átadásig, de szívesebben bá­'báskodnak a saját ötleteik megvalósításán, mint például a Jég palota. De mit is jelentene Pécsnek a Jégpalota? Mintegy 12 ezer m2 fedett szórakoztató és sportterületet, és körülötte 13 ezer m2 nyitott sportterületet, mindezt új épületekkel és lé­tesítményekkel, a 10 éves jég - ipálya teljes felújításával és (befedésével egész éven ót tar­tó korcsolyaszezonnal. Lenne ott biliárd, géptéke, faltenisz, görkorcsolya és gördeszkapá- lya, BMX-pálya, a szökásos {kispályás foci, tenisz) pálya- sportok, szauna, videoterem, söröző, büfé, kisboltok. A Jég­palota előtervei készek, most készülnék a gazdaságossági számítások. A közel egymilliár­dos beruházáshoz szervezik már a részvénytársaságot, s a tervet kiajánlották Hollandiá­ba, az NSZK-foa, Franciaor­szágba, az USA-ba. Baranyai céglajstrom Számoljunk Mennyibe kerül a hiány- gazdálkodás? Ember legyen a talpán, aki ezt képes kiszámí­tani országos szinten. De 'a maga módján szinte mindenki tudna éhhez valamilyen ada­tot mondani. Feleségem egyre gyakrab­ban panaszkodik: „Már a mindennapi élelmiszerekért is több bojtot kell végigrohan­nom. Az egyikben épp nincs tej, a másikban a kenyér fo­gyott el, a harmadikban nincs cukor..." Hogy ez mennyi feleslegesen elpocsékolt idő, tehát pénzpazarlás naponta? De menjünk tovább! Vállal­kozó barátom az épitőszak- mában dolgozik, s nemcsak vezető, művezető, de anyag- beszerző is, így gyakorta hallom dühös ikifakadását: „Néha a legapróbb mütyürért a fővárosba kell hajtanom, mert ahhoz épp csak ott le­het hozzájutni. Képzelheted, hogy ez Így mennyibe kerül I" A gépkocsi szerviz-vezető lemon­dóan legyint: „Uram, tudja, hogy mennyivel több autót ja­víthatnánk meg naponta, ha volna elegendő alkatrészünk, karosszériaelemünk stb.? így gyér az embereim keresete, mert állni kényszerülnek, dü­höng az ügyfél, mert renge­teg idejébe és szaladgálásá­ba kerül, mire felhajt min­dent, hogy elkészülhessünk a kocsijával." Hosszan lehetne sorolni a bosszantó, zsebünkből eleve pénzt kiszedő példákat. Pedig olyan egyszerű - és hajdanán lejáratott — képlet: kenyeret a kenyérboltból, va­sat a vasboltból, autóalkat­részt az ilyen profilú kereske­désből. Ez így pofonegyszerű és mennyivel olcsóbb megol­dás lenne, lelhetne. Megspó­rolnánk egy csomó . . ., szóval csúszópénzt is. Váilalkozó barátom nekem szegezi a kérdést: „Akarod, hogy egyik napról a másikra legalább egyötöddel gazda­gabb legyen az ország? Ak­kor intézd el, hogy megszűn­jön a hiánygazdálkodás!" Jó, ha csak ezen múlik, megteszem. Fogom a varázs­pálcámat és .. . Te, Úristen, hová tűnt a varázspálcám? Sebaj, megyek és veszek egy másikat.. . M. L. A Baranya Megyei Cég­bíróságon szeptemberben az alábbi új vállalkozási formá­kat vették céglajstromba. (A cégbíróságon — Pécs, Széche­nyi tér 9. - félfogadási idő­ben a céglajstromba bárki betekinthet.) Bt. - betéti társaság: Co­rette Textil; PANNONINVEST Befektetési és Közvetítő; CARKER Mezőgazdasági Ter­melő, Szolgáltató és Kereske­delmi; Kékharisnya Kereske­delmi és Szolgáltató; VARIA Kereskedelmi-Szolgáltató; SU­MER; WÉKUTI. Gmk. - gazdasági munka- közösség: Pannónia Sörgyár Sörpalackozó és Gépmosó; Átrium Vendéglátó; MEKKA Kereskedelmi és Vendéglátó fióktelepe; PUSZTAPLAST Mű­anyagfeldolgozó fióktelepe. A svéd Saab és a Volvo gépkocsigyár alkatrészeket sze­retne gyártatni hazánkban. A pécsi Novindel Rt. közvetíté­sével kilenc vállalat és tizen­hat kisiparos vett részt azon a váltalkozókutatáson, melyen az érdeklődők háromhetes ha­táridőt kaptak, hogy a rajzok alapján tegyenek árajánlatot, és elkészítsék az általuk kivá­lasztott mintadarabot. A határidő leteltére csak egyetlen „legény" állta a sa­rat, azaz tett eleget ígéreté­nek, és adott hivatalos aján­latot minőség, mennyiség és ár tekintetében, és elkészítette a mintadarabot is - a komlói Földtani Kutató és Bányásza­ti Eszközöket Gyártó Vállalat. Farkas Győző, a Novindel Rt. műszaki-gazdasági tanács­adója, mb. cégvezető az aláb­biakban foglalja össze a nem Az ipari és kereskedelmi mi­niszter külön alkotói díjban részesítette a Pécsi Bőrgyár BNV-nagydíjas sertés ruházati bőrcsaládjának alkotóit (mű­szakiak: Steiner Györgyné, László Gyuláné, Ifi Imre, Már­ton Imre és a marketinges Csillag János). A BNV-n sike­res sertésruházati bőrcsaládból készült termékekből a Hunor árusító pavilonjában több mint 2 millió forint értékben árusí­tottak, ez visszaigazolta a ha­zai keresletet, ugyanakkor öt külföldi cég is kért mintát. • Féláron nyújthatja a vállal­kozóknak a műszaki fejlesztés­Kft. - korlátolt felelősségű társaság: FLIKK Csomagolás­technikai; PETRÓ-M Kereske- d élmi és Szol g á Itató; M ATH I AS Panzió Vendéglátó, Kereske­delmi és Szolgáltató; S. A. M. Motor Kereskedelmi és Szol­gáltató; Transagent Általános Kereskedemi; POLYMIX Mű­anyagfeldolgozó; „Gly-so" Fel­dolgozóipari és Kereskedelmi; KO-FA Faipari és Kereskedel-, mi; Boliy és Merk Általános Kereskedelmi és Termeltetési; Csuti és Schwarcz; L. D. M. Szolid Olcsó Árukat Értékesí­tő; KOMPLEX Magyar-Német Építő; Nagy Edit és Társa Könyvelő; Menedzselő, Szol­gáltató; BIOMEDICO Több­profilú Szolgáltató; GRAD- MAS Kereskedelmi Szolgálta­tó; Széria fióktelepe; U. C. I. M. Pénzügyi Szaktanácsadási Kereskedelmi; Csehi és Társai fióktelepe. vállalások okait: nem találtak megfelelő anyagot, a kis da­rabszám nem foglalkoztatta őket, nem tudják tartani az adott pontosságot, nincs meg­felelő öntvény, adatbiáayos a rajz, nem kívánnak mintada­rabot készíteni, csak megren­delésre, túl szigorúak az elvá­rások a gyártókkal szemben. Hogy e kifogások mennyire helytállóak, azt maguk agyár- tájelöltek tudják. De egy biz­tos: ezzel nem lehet messzire jutni. Az is biztos: akinek az ajánlatát elfogadja a Saab és a Volvo, és utána is tudja teljesíteni a mindenképp szi­gorú minőségi, szállítási ha­táridejű megrendeléseket, az nemcsak azt könyvelheti el, hogy volt, van és netán hosz- szú távra is lesz biztos meg­rendelése, hanem erkölcsileg is sokat nyerhet az üzleten. sei kapcsolatos szolgáltatásait a Novindel Vállalkozásfejlesz­tő Üzletközpont Rt., mivel be­került az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság kis- 'és középvállalkozói me­rne d zse rsze rveze tel n ék so rába. A menedzsment-szolgáltatáso­kat nyújtó hazai hálózat tag­jaként immár féláron nyújtha­tó szolgáltatások díjának má­sik felét (az áfa kivételével) az OMFB finanszírozza. Rovatszerkesztő: MURÁNYI LÁSZLÓ Egy, csak egy legény...?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom