Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-29 / 177. szám
1990. szeptember 29., szombat aj Dunántúli napló 11 nemzeti megújulás programja A köztársaság első három éve MTI-fotó Kedden nyilvánosságra hozták a kormány hároméves programját. ,,A nemzeti megújhodás programja — A köztársaság első három éve" című dokumentum több mint 200 oldalon foglalja össze az elkövetkező három év feladatait, a gazdaságpolitika, a környezetvédelem, az oktatás és kutatás, a népjólét, a művelődéspolitika, a közigazgatás, a nemzetbiztonság és honvédelem, valamint a külpolitika területén előttünk álló tennivalókat. Új gazdasági rend A jövő magyar gazdaságának fő vonásait felvázolva a dokumentum a világpiacba integrálódó, a magántulajdon elsődlegességére épülő modern európai szociális piac- gazdaság megteremtését tűzi ki célul, összehangolt lépésekkel kívánják növelni a magántulajdon súlyát, gyarapítani a vállalkozások számát. A versenyszabályók megteremtése, a termelési tényezők liberalizálása néhány év alatt •megtörténik, s a talpraállást segíteni fogja a valós külgazdasági nyitás, a világpiaci alkalmazkodókészségre, versenyképességre, fejlődésre se.- kentő gazdálkodási környezet megteremtése. Elsődleges cél •marad az egyensúlyi követelmények teljesítése, az adósságállomány kezelése, nemzetközi fizetési mérlegünk kiegyensúlyozottá tétele. Ehhez kapcsolódik a belső nazdasá- gi egyensúly megteremtésének, az inlláció megfékezésének követelménye, ami egyformán elengedhetetlenné teszi az államháztartás — ezen belül a költségvetési gazdálkodós - gvökeres átalakítását, a szociális rendszer átépítését, megerősítését. Az elmúlt évtizedekben felhalmozódott gazdasági problémák hatására az új kormány üres kamrákat, fedezetlen csekkeket kapott. Romlottak a külső feltételek is, s így hazánk Európa leglassabban fejlődő, fokozatosan lemaradó országai közé került. Ugyanakkor a piacgazdaság kiépítését a magyar gazdaság több vonatkozásban helyzeti előnynyel keztfi ;meg a többi kelet-európai országhoz képest. Előrehaladt az import, az árak, a bérek szabályozásának liberalizálása, mindinkább irányadó a nemzetközi piac értékítélete, a gazdálkodók •már képesek reagálni a külső feltételek változására. A magyar faluban a háztáji, az inarban a második gazdaság bizonyította életképességét, vonzotta az innovatív, vállalkozásra képes embereket, 1982-től számottevően nőtt a magánvállalkozói szektor. Jelentős tőkeállomány halmozódott fel, mindinkább érvényesülni kezdtek a gazdálkodás piaci elemei. A kormány - figyelembe véve a mozgásterét, döntési lehetőségeit behatároló adottságokat — az első időszakban a kialakult válság leküzdését és a további megrázkódtatásokra történő felkészülést tekinti elsődleges feladatának. lEbben a szakaszban, amely várhatóan 1991 végéig tort, igyekszik stabilizálni az ország fizetési helyzetét, megfékezni az 1988 óta felgyorsult •pénzromlást, életre hívni a központi államigazgatás demokratikus és hatékony rendjét, megteremteni a nemzet- gazdaság működése szempontjából oly fontos helyható- iságokat. Folytatja a gazdaság ..államtalanítását", a kibontakozást akadályozó észszerűden kötöttségek, bürokratikus szabályok megszüntetését. A program már a kezdeti szakaszban épit az új lehetőségekre, a vállalkozói kezdeményezésekre, ezt különböző intézkedésekkel - például az adórendszer módosításával, a qazdasági diplomácia eszközeivel - ösztönözni fogja. Új gazdasági rendet alakít ki, amelyben megszűnnek a kereskedelmi kötöttségek és a monopóliumok, az állami szektorban pedig ayors ütemű privatizálás kezdődik. Az új gazdaságpolitika középpontiában a kínálati piac meateremtése áll. Ez a rendszer a vállalkozás szabadságára épül, aminek kulcspontja a tulaidon szabadsága, a vegyestulajdonon belül az állami tulaidon túlsúlyának fokozatos csökkentése. A tulajdonreformmal összekötött privatizáció gyors, de meafontolt folyamat lesz, s ezt kíséri maid a vállalkozási reform, amelynek alapelve, hoay minden tulajdon piaci, vállalkozói értékek szerint működik, tehát minden olyan vagyont el kell adni, ami többet inér, mint a tőkésített bérleti díi. A rendszer másik sarokköve a fogyasztók szabadsága. Az igények mind tökéletesebb kielégítése az inflációtól függetlenül javulást idéz elő a fogyasztásban. Ezzel párhuzamosan - a vállalkozásfejlesztési reform részeként - különböző ösztönzőket vezetnek be, amelyek segítik a lakossági meqtakaritásak, illetve a képződött tőkeiövedel- mek vállalkozási célú befektetését. A kormány határozott szándéka az áru-, tőke- és munkaerőpiaci verseny kibontakoztatása, erősítése és tisztaságának fokozása. Az ehhez szükséges jogszabályok elkészültek, illetőleg jelenleg készülnek, új szervezetek jönnek létre, s a verseny élénkítését segíti többek között a privatizáció, valamint az import további liberalizálása is. 'E célokat szolgálja maid a hitel- és pénzforrások eddiginél nagyobb arányú átcsoportosítása. Privatizáció A piacgazdaságra jellemző formákat és arányokat 'nem egyszeri tulajdonrefonmmal, hanem 3—5 évre kiterjedő tulajdonváltási és privatizációs lolyamattal kívánják megteremteni. Mivel az állami szektor még hosszabb ideig jelentős marad, megteremtik a közvagyon felelős és 'ésszerű működtetésének feltételeit. A vállalatok várhatóan egyre nagyobb számban alakulnak ót részvénytársasággá, még akkor is, ha nem kerülnek azonnal privát tulajdonba. Ez segíteni fogja a visszaélések elkerülését, megkönnyíti a hazai és külföldi befektetők választását. A kormány a korábbi tulajdonok természetbeni visszaadását általában nem támogatja. A termőföld esetében — a dokumentum szerint — az alkotmányjogi vizsgálódások alapján lehet dönteni az eredeti („1947-es") tulajdoni állapotokat is figyelembe vevő tulajdonjogi rendezésről. Cél a polgárok föld magán- tulajdonára épülő gazdálkodás és a szabad szövetkezésen alapuló agrárgazdaság megteremtése. A földreform során mindenekelőtt a mező- gazdasági tevékenységgel és a földműveléssel foglalkozó falusi réteget kell földhöz juttatni. A tulajdonok (gyárak, üzemek, boltok, műhelyek) visszaadása helyett értékpapír tormában kifejezett részleges kártalanítást ajánl a kormány. Ezeket az értékpapirokat új tulajdon vásárlására lehetne fordítani. A privatizáció mozgósítja .a megtakarításokat, mérsékli a túl keresletet, így a kormány inflációellenes politikájának is fontos eleme. Támogatja a program a külföldiek magyarországi befektetéseit és részvételüket az állami vagyon privatizációjában, hiszen ez segíti a magyar gazdaság megújítását. A kormány a külföldi befektetéseket akadályozó adminisztrációs, engedélyezési és egyéb gátak gyors felszámolását Ígéri. A privatizációból befolyó bevételnek össze kell kapcsolódnia az államadósság törlesztésével. Kedvezményes hitelt vezetnek be, pénzügyi alapot hoznak létre, segítendő a privatizáció körébe vont va- ayontárgyak megvásárlását, s a kormány új privatizációs kötvényt bocsát ki. Ez az értékpapír az inflációt érzékelhetően meghaladó reálmegtakarításhoz juttatja- majd az állampolgárt, úgy, hogy további különleges előnyöket, biztosít, ha a kötvénytulajdonos privatizált állami tulajdon megvásárlására fordítja az értékpapírt. A részvénytulajdon széles körű elterjedése az infláció leküzdésének és a megtakarítások növelésének egyik fontos eszközévé fog válni. Az alkalmazotti részvénytulajdonosi program beindítása utánoz állami vállalatok dolgozói is részvénytulajdonosokká válhatnak. A kormányprogram fontos célja, hogy a köztulajdon államtalanítása és a privatizáció eredményeképpen a hároméves program végére a magántulajdon aránya elérje a vállalkozói vagyon 30-35 százalékát, s az intézményi tulajdonosokat is figyelembe véve 50 százalék alá csökkenjen az állami tulajdon. Így valódi vegyestulajdonú gazdaság alakul ki. Csak szerény növekedés A hároméves program megteremti a gazdaság gyorsabb ütemű, tartós növekedésének feltételeit. Ez időszak alatt azonban a magyar gazdaság várhatóan csak szerény növekedést tud majd leimutatni, s azt is csak a harmadik év végén. Az esetenkénti társadalmi feszültségekkel, az átmenetileg gazdasági visszaeséssel, illetve megszorításokkal is járó változtatásokat a kormány annak tudatában kezdeményezi, hogy ezzel működőképes, modern piacgazdaság kereteit Az Antall-kormány hívja életre, megalapozva a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeit. A gazdasági szabadság és gazdasági fegyelem összefüggéseit elemezve a program kiemeli, hogy költségvetési legyelem szükséges az infláció lassulásához, a túlkereslet csökkentéséhez. A széles rétegek nyomorba süllyedését szociáJis háló alkalmazásával fogják megakadályozni. Kettős feladatot ró a kormányra a belső és külső egyensúly keresése, valamint a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése. A pénz- politika hármas célja ez lesz: a gazdasági átalakulás segítése; a külső fizetőképesség fenntartása; a forint vásárló- értékének védelme. Az infláció ellen összetett politika alkalmazásával lépnek fel, s a kormánynak meggyőződése: a gazdaságban bekövetkező minőségi változások, a vállalkozások fellendülése és a forint iránti növekvő bizalom segítenek majd megtörni az inflációs várakozásokat. Szakaszos integrálódás A kormány kinyilvánítja, hogy Magyarország nem kezdeményezi adósságának átütemezését, az ország fizetőkész és a fizetőképességet biztosító gazdaságpolitikai intézkedéseket - mint eddig is - mindenkor megteszi. Az elkövetkező három évben kiépítik a forint folyószámla konvertibilitását. E folyamat már ma. is előrehaladott, hiszen a gazdálkodó szervezetek számára a forint gyakorlatilag konvertibilis, s lehetőség van a külföldi tőke profitjának teljes átváltására is. A vállalkozási tevékenység folyamatos bővülésével a jövőben szükségszerűen szűnik meg a gazdálkodói, illetve a lakossági kör éles elkülönültsége. A program megvalósításának időszakában hazánk külgazdasági kapcsolatait elsősorban azokkal a gazdasági térségekkel, országokkal kell szorosabbra fűzni, amelyek a fejlett technika megszerzésé, a piaci lehetőségek bővítése és pénzügyi kötelezettségeink teljesítése szemszögéből meghatározóak. Mindenekelőtt az Európai Közösséghez való közeledés lehetőségeit törekszünk kihasználni; az EK-ba történő integrálódásunk szakaszosan célszerű és lehetséges. A kormány olyan társulási szerződés megkötését tűzi ki célul, amely figyelembe veszi az együttműködő országok eltérő fejlettségét, bekapcsolja a magyar gazdaságot a regionális programokba, egyúttal fokozatosan megteremti a teljes jogú csatlakozás lehetőségét. Elsőként az úgynevezett aszimmetrikus szabadkereskedelem fokozatos — két— három év alatt történő - megteremtésére törekszünk. Alapvető érdekünk a kelet-európai és a szovjet piac megtartása, az átmenetileg elkerülhetetlen jelentős forgalmi visszaesés megállítása, majd a forgalom megújítása egy korszerűbb struktúrában, kedvezőbb kereskedelmi feltételek mellett. A program külön megemlíti, hogy alapvető feladat a japán működő tőke beáramlásának elősegítése, s hogy az USA a jövő egyik fontos exportpiaca, sőt, a COCOM-előírások enyhítése nyomán elhárulnak az akadályok a fejlett technika és technológia Importja elől. A konvertibilis exportot 1993-ra az ideihez képest várhatóan 30 százalékkal kell növelni, ami feltételezi az export szerkezetének, minőségének, árviszonyainak javulását és piacképességének erősödését. Ez a növekedés nélkülözhetetlen az ország fizetőképességének fenntartásához, a gazdaság átalakításához. Ezért a kormány pénzügyi politikája „terelni" fogja a vállalatokat, vállalkozókat a fizetőképes külföldi piacok felé. Ezt a célt szolgálja majd az importliberalizáció, az engedélyezési rendszer egyszerűsítése, a vámrendszer módosítása, az árfolyampolitika, az agrárexport támogatása, továbbá — közvetve - a működő tőke beáramlásának további ösztönzése. Szociális háló A munkaerőpiaci folyamatok adminisztratív, központi szabályozásához a kormány semmilyen formában nem kíván visszatérni — mutat rá a program —, célja, . hogy a foglalkoztatás, a bérezés, a munka- feltételek kérdéseit döntően a munkaerőpiac, illetve az intézményes érdekegyeztetés mechanizmusai alakítsák. A munkaerőpiaci politika megújításának lényege a munkaerőpiaci mozgékonyság tudatos kiszélesítése, a különböző munkavállaló csoportok ezzel összefüggő alkalmazkodási képességének javítása. A népjólét területén a kormány első célja, hogy a léthatár alatt tengődök kiemelkedhessenek a szegénységből, a veszélyeztetettek pedig ne süllyedhessenek oda. Ennek eszköze a társadalmi támogatás rendszerének megújítása. A minimális, társadalmilag meghatározott létfeltételhez minden állampolgárnak joga van — ennek érdekében megújítják a segélyező ellátás rendszerét. Ugyanakkor a cél az, hogy a családok többségének szociális biztonságát ne segélyezéssel, hanem munka- jövedelmekkel teremtsék meg. Az átmenet időszakában az állam- felelősséget vállal a minimum ellátásokért. Azok számára, akik nem képesek munkát végezni, illetve tartósan munkanélküliek, szavatolják a létfeltételeket. A kormány kimondja: a nyugdíj munkával szerzett jog, és a társadalom- biztosítási rendszer átalakításával arra kell törekedni, hogy a nyugdijak értéke mielőbb ténylegesen megőrizhető legyen. A szociálpolitika erőforrásait a társadalmilag legalább elvárhatónak ítélt ellátási szint elérésére összpontosítják. Bővítik a célzott ellátások körét, kidolgozzák annak módszertanát, hogy miként lehet felmérni a jövedelmet, ugyanis csak így lehet bevezetni a rászorultság alapján támogató rendszert. A kormány seqiti és ösztönzi a családszemléletű szociális alap- és háttérlétesítmények kiépítését, hangsúlyozva, hoay az önkormányzatoknak felelősséget kell vállalniuk a társadalom leszakadó vagy különleges élethelyzetbe kerülő tagjainak ellátásáért. Az egészségügy, a család-, a gyermek- és ifjúságpolitika teendőinek felsorolása után a dokumentum a lakáspolitikával foglalkozik. Kiemeli, hogy a kormány a hosszú távú célt, a „piackomform" lakáspiac megteremtését fokozatosan valósítja meg. A lakbéreket az inflációt meghaladó mértékben, de fokozatosan emelik, figyelembe véve a lakások minőségét és a családok jövedelmét is. A dokumentum szerint hasonló fokozatos megközelítés szükséges a lakáshitelek kamataival kapcsolatban. Itt ugyanakkor tekintetbe kell venni ó lakások értékének emelkedését is. A szociális lakástámogatások legalább egy része központi állami feladat marad. Az építőipar és az épület- karbantartás privatizációja fel fog gyorsulni, ami segíti a lakáspiac kialakulását. A nem szociális alapon kapott támogatások fokozatosan leépülnek. A bérlakás szektorban kialakul a valódi tulajdonos- bérlő viszony. A költségvetési kiadások növekedésének megállítása miatt már 1991 elején át kell alakítani a lakástámogatási és -hitelezési rendszert. A tervezett intézkedések szerint a jelenlegi tanácsi kezelésű bérlakások önkormányzati tulajdonba kerülnek, s ez új szabályok kidolgozását igényli a bérlettel és az értékesítéssel kapcsolatban. (A bérleti díjnak fedezni kell a karbantartást.) Újragondolt rendszerben teszik lehetővé a bérlakásban lakóknak, hogy kedvezményesen megvásárolhassák lakásukat. A szociálpolitikai támogatás rendszerét átmenetileg változatlan formában indokolt fenntartani, ugyanakkor a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatását önkormányzati hatáskörbe adják. 1991-ben új hitelezési rendszer bevezetésével helyettesítik a lakásépítési, -vásárlási és egyéb hitelek törlesztési támogatási rendszerét. Az 1988. december 31-e előtt érvényes jogszabályok alapján felvett kedvezményes- (1—3,5 százalékos) kamatozású hitelek költségvetési kamattámogatósát 1991-ben elkerülhetetlenül mérsékelni kell. A konkrét megoldásra a kormány javaslatot dolgoz ki. Magánvállalkozásként jött létre és termel a szigetvári Lepke cipőüzem.
