Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-29 / 177. szám

1990. szeptember 29., szombat aj Dunántúli noniö Elhallások a minszteri tárgyaláson Helyesbítési kéréssel fordu­lok a szerkesztőséghez. Az Új Dunántúli Napló szeptember 27-i számának első oldalán megjelent Pataki Veronika cikkben két dolog közül az egyik nem, a másik nem így hangzott el a miniszteri tár­gyaláson. Sajnos e mellett nem mehetünk el helyesbítés nélkül. Pataki Veronika sze­rint: „A pécsi közgazdaságtu­dományi karon már tíz hall­gató kénytelen abbahagyni ta­nulmányait pénzügyi helyzete miatt.” Ez a mondat a kö­vetkezőképpen hangzott el: tíz körül van azoknak a szá­ma, akik jelezték, hogy ilyen szociális intézkedések után kérdéses, hogy folytatni tudják az egyetemet. TEHÁT MÉG NEM HAGYTA in SENKI az egyetemet! Ez volt az egyik. A másik: „A leendő közgaz­dászok kiszámolták, hogy a kormány által juttatott 3150 Ft helyett minimum 4200 Ft lenne szükséges." Átnézve pa­pírjaimat és a szemléltető fó­liákat, semmiféle 4200 Ft-os kijelentés nem hangzott el. 4680 Ft-ról volt szó, ez a ter­vezett összeg, amit mi kiszá­moltunk és hangoztattunk. Ezt azért fontos korrigálni, mert a jövő héten visszatetszést vált­hat ki, hogy most már „480 Ft-tal emeltük a tarifát” a a minisztériumi tárgyalásikra. Különben más sajtó helye­sen közölte az összeget, illet­ve az elhangzottakat. Kérem ezért a helyesbítést megjelen­tetni szíveskedjék. Varga László, a JPTE Közgazdaság- tudományi Kari Diákönkormányzati Bizottságának vezetője új kábel-tévés szolgál­tatásokat ígérnek Díjemelésre kényszerül a Hírgép Marosi István, a Hirgép igazgatója kényszerűen, kelle­metlen hír közlésére kért: 1987-ben dekralált szolgáltatá­si díjukat már nem tudják tartani az időközben soroza­tossá vált áremelkedések mi­att. Október elsejétől a ká­belhálózat üzemeltetési-ka r­bantartási diját kénytelenek harmincról 60 forintra emel­ni. A hírhez nincs mit tenni, talán annyit, tudomásunk sze­rint e jelentős emeléssel együtt is a Hírgép az ol­csóbb szolgáltatók közé tar­tozik a kábel-televiziós szak­mában. Rendkívül érdekes viszont az a terv, amit a cég mielőbb szeretne megvalósítani: ame­rikai típusú kábel-televiziós szolgáltatást szeretnének nyúj­tani, mozi programmal, infor­mációs és kereskedelmi csa­tornával legalább húszcsator­nás választási lehetőséggel, a nap minden órájában. A Hirgépnek kész koncep­ciója van a megvalósitásra, műszaki felkészültsége, szak­embergárdája garancia. Most kecsegtető lehetőség nyílhat a mindehhez szükséges tőke megszerzésére is: két ameri­kai cég tájékozódik ezekben a napokban Magyarországon, eljutottak a pécsi Hírgéphez is, hogy ajánlják vállalkozá­saikat és pénzüket. ötven százalékos tőke részesedéssel vennének részt a hazai ká­beltelevíziózás fejlesztésében. Csak azt remélhetjük, vissza­térnek és az elképzelésekből, tapogatózó szemlélődésből üz­let lesz. G. M. Vasárnap - választás A legnagyobb óceán is cseppekből áll, a 'legfrissebb, legízletesebb ikenyér is apró morzsáikból. Cseppek nélkül nem lenne óceán, morzsáik nélkül 'kenyér, és ez 'megfor­dítva is igaz. Vasárnap reggel 6 és este 6 óra között minden magyar, választásra jogosult állampol­gárt várnak a szavazóhelye- ken. Mindenkit, aki úgy érzi, saját vöksával is hozzájárulhat ahhoz, hogy a kialakuló ön- kormányzatokban kik tevékeny­kedjenek. Tegnap sajtótájékoztatót tar­tottak a megyei tanácson a szeptember 30-i helyhatósági választásaikkal kapcsolatosan. A választási szervek felkészül­tek a munkára. Ha bárkinek bármilyen bejelentése lenne, akikor a vasárnapi szavazási idő alatt a következő telefon- számokon értesülhet a fejle­ményekről: Pécs: 13-222, Komló: 81-150, Mohács: 711/ 2722, Siklós: 73/21-122, Szi­getvár: 70/12-211. Érdemes talán megismétel­nünk az alaptudnivalókat: a tízezernél 'kevesebb lakosú te­lepüléseiken két lapot kopnak a választók. Az egyiken arra szavazhatnak, hogy a — la­kosság létszámának megfele­lően megállapított létszámú — testületbe kiket javasolnak. A másikon a polgármester­jelöltre adhatják Je szavaza­tukat. Baranyában Gilvánfa község az egyetlen olyanhely, ahol vasárnap senki sem sza­vazhat, hiszen az utolsó pil­lanatban visszaléptek a ko­rábban indult polgármester­jelöltek és nincs elég jelent­kező a majdani önkormányzati testületi helyekre sem. Két fa­luban, Meződön és Tarróson nincs polgármesterjelölt, de a testületi tagokra leadhatók a voksok. öt településen - Apát- varasdon, Drávacsepelyen, Kis- harsónyban (I), Molványban és Nagytótfaluban — pedig nincs a törvényben meghatározot­taknak 'megfelelő testületi tag­jelölt, ezeken a településeken a polgármesterre lehet sza­vazni vasárnap. A tízezernél nagyobb tele­püléseken (praktikusan tehát 'megyénkben a városokban) szintén két különböző cédulát kapnak az emberek. Az egyi­ken az adott egyéni választó- kerületben indulókra, a másik pedig a 'megfelelő listasor­rendnek örvendő pártokra sza­vazhat, -j—-gél, vagy x-szel. A városokban a polgásmestert a testület választja meg. Ahhoz, hogy a testület meg­alakulhasson (bármely ma­gyarországi településen) első fordulóként az szükségeltet k, hogy a választásra jogosultak negyven százaléka elmenjen szavazni, és választási kerüle­tenként (kisébb településen­ként) legyen olyan ember, oki az érvényes szavazatok 25 'százalékát megkapta. Ellenke­ző esetben október 14-én, a választások második fordulójá­ra kerül sor, más feltételek mellett... Érdekességként megemlít­jük, hogy a városokban saját számítógépes rendszerrel végzik el az este 6 órai urnabontás után az összesí­tést, a kisébb településekről személyesen hozzák be az eredményeket a megyei vá­lasztási iroda összesítőihez. Megjegyezzük, hogy a válasz­tások helyszínén 3-5 ember állandóan jelen lesz, ugyanak­kor léhetőség nyílik arra is, hogy a helyben tartózkodó, mozgásképtelen emberekhez kimenjenek. Nagy szavakat nem hasz­nálunk, hiszen magunk sem vagyunk tisztában azzal, hogy mi is az igazi rendszerváltós. Mindenesetre, most vasárnap mindenkinek meg lesz a le­hetősége arra, hogy véleményt nyilvánítson. Titkosan. Úgy, hogy senki se tudja. Úgy, hogy utána mindenki megtud­hassa. És ... (bozsik) NYUGDÍJAK ÉS NYUGDÍJASOK HÚSZEZER FORINT FELETT Egy volt tengerésztiszt vezeti □ baranyai listát ÁREMELÉSEKRE VlAN KILÁTÁS AZ AUTÓALKATRÉSZ­KERESKEDELEMBEN Most csak a Polski-Fiat 125-ösé drágul - jövőre mindegyiké? Az Aradi vértanúk emlék­műve a nyugdíjas maszk­mester udvarán SZERVEZETT LAKÁSBETÖRÉS- SOROZÍAT PÉCSETT A tettesek régiségkereskedőnek, víz- és gázszerelőnek adják ki magukat GUMIBOTOZNI KELLETT A GARÁZDA FRADISTÁKAT A siófoki csetepaté utózöngéi Tájékoztatjuk a megye választópolgárait, hogy a városi listás, ^ilfetve köz­ségi polgármester válasz­tásra szolgáló szavazóla­pokon a kisebbségi füg­getlen lista, illetve füg­getlen polgármesterjelöltek kisebbségi jellegének fel­tüntetése nem történt meg. Ezt valamennyi érin­tet szavazókörben a sza­vazatszámláló bizottságok kézírással pótolják. Megyei Választási Iroda ... Pécsett, a Néprajzi Múzeum Guzsalyas-termé ben tegnap megnyílt a „Hazafias szimbólu­mok a népi díszitőművészetben" című kiállítás. Fotó: Szundi György Hz Országgyűlés elite Szabad György sajtótájékoztatója A magyar Országgyűlés nem­hogy nem azonosítja imagát a Parlament üléstermében elhangzott „Hordót a zsidóknak l"-kijelentéssel, hanem a leghatározottabban elíté­li azt, a magyar partement, a ma­gyar demokrácia diszfcreditólásánafc értékeli, minden lehetséges eszköz­zel igyekszik kideríteni, hogy ki tette ezt a kijelentést — mondotta Szabad György, az Országgyűlés elnöke pénteken, szokásos sajtótá­jékoztatóján. Bár a plenáris ülések szünetel­nek, a ház elnökének mégis volt mondanivalója a sajtó számára. Tájékoztatója elején hosszasan ér­tékelte a magyar Parlament kül- kapcsolatait, részletesen beszámolt árról, hogy milyen tájékoztatót kap­nak a hazánkba érkező delegáci­ók, illetve mi iránt érdeklődnek a magyar Országgyűlés munkájával kapcsolatban. Újságírói kérdésekre azonban fordulatot vett a tájékoz­tató, és jórészt arról esett szó a továbbiakban, hogy rendelt-e el vizsgálatot az említett ügyben az Országgyűlés, ha igen, az milyen eredménnyel zárult. Mint ismeretes, a Kurír című lap szeptember 24-i reggeli kiadásá­ban „Mondjon le a képviselői" címmel, majd szeptember 25-én a Magyar Hírlapban „Becsületsértés, közösség elleni izgatás?" címmel cikk jelent ímeg arról, hogy az Országgyűlés szeptember 18-i ple­náris ülésén Tölgyessy Péter kép­viselő interpellációja közben köz­bekiáltásként hangzott el egy mon­dat az ülésteremben: „Hordót a zsidóknak I". Szabad György az újságírók kérdéseire válaszolva ez­zel kapcsolatban elmondta, hogy a kijelentés közbekiáltásként hang­zott el, s aki mondta, annak nem volt még bátorsága, hogy felfedje nvigát. Az elhangzottakra nem le­het mentséget találni, és a kije­lentés élesen ellentmond mind az alkotmányban, mind az írott etikai követelményekben foglaltaknak. A ház elnöke vizsgálatot rendelt el, megbízta az Országgyűlés főtitká­rát, hivatalának vezetőjét, egyik főosztályvezetőjét és az ülésszak rögzítéséért felelős műszaki veze­tőt, hogy a rendelkezésre álló do­kumentumok alapján vizsgálják meg, valóban elhangzottak-e ilyen szavok, s ha igen, kitől. A vizs­gálat megállapította, hogy a gyorsírói jegyzőkönyvben, amely az ülés hangulati elemein túl rögzíti a gyorsírók által hallott közbekiál­tásokat is, az inkriminált mondat nem szerepel. Az ülésről készített videófelvétel többszöri meg ha Uga­tása alapján azonban megállapí­tották, hogy a „Hordót I Hordót I" és más kevéssé érthető közbeszó­lásokat követően valóban elhang­zott a következő közebszólás is: „Hordót a zsidó (k)nakl" Mivel ez idő alatt azonban a televízió ka­merája az ülést vezető alelnököt mutatta, a felvételről nem állapít­ható meg, hogy a közbeszólás ki­től származik. Szabad György azt is elmondta, hogy a teremben el­hangzottakat több mikrofon is ve­szi, de most az sem adott segít­séget. Az biztos, hogy a közbekia­bálás az ülésteremben hangzott el. Az is egyértelművé vált, hogy bár Torgyán József képviselőtől több­ször elhangzott a „HordótI" „Hor­dót I" közbekiáltás, nem az ő hangján szólt a másik. Szabad György kifejtette azt is, hogy a gyalázkodó kijelentést vé­leménye szerint egy „magányos merénylő" tehette, és kijelentésével az Országgyűlés nem azonosítja magát, a cselekedetet a leghatá­rozottabban elítéli. A Merkúr kérése a négyütemű Trabantok tulajdonosaihoz Hosszas vizsgálódás után be­bizonyosodott, hogy helytállóak voltak a Merkur szakemberei­nek korábbi megállapításai, nf- szerint a négyütemű Traban­toknál a futóműnek a karosz- szériához viszonyított helyzetét* meghatározó rögzítő úgynevezett kereszt stabil izátorrúd rögzíté­séhez nem elégséges a rugós alátéttel ellátott egy darab csavar. Már az első szállít­mánynál észlelték, hogy a csa­var könnyen meglazul, s ezért a KERMI-t megbízták a szakér­tői vizsgálattal. A KERMI - miután a tesztkocsi 14 ezer kilo­métert futott már, és a csavar nem lazult meq — nem találta kifoqásolhatónak, s a Merkur továbbra is kiadta a négyüte­mű Trabantokat. Hellner Károly, a vállalat ve- zériaazgatója az MTI-nek el­mondta : már az első meglazult csavar észlelésekor felhívtuk a gyártó fiovelmét. hogy változ­tasson a technoióaián. ami az­óta meq is történt. A qyártók a KEPMI szakvéleményével szem­ben jogosnak találták a Ma­gyar Kereskedelmi Vállalat ki­fogását, a rögzítőcsavarokhoz kiegészítő elemként kontra- anyacsavarokat küldtek, kérték a Merkúrt, hoqy a gyár költsé­gén a nála lévő kocsikat ezek­kel szerelje fel. Ez már megtör­tént. Annak a több mint 6 ezer vásárlónak, akik szeptember 18. előtt a kontra-anyacsavarral fel nem szerelt négyütemű Traban­tokat vették át, a Merkur a napokban levelet küldött, hogy milyen módon pótolhatják a rögzítés hiányosságait. A tulaj­donosok figyelmét felhívta, hogy saját érdekükben minél hama­rabb keressék fel a szervizt, ahol a jótállás alapján elvégzik a kö'ü'helül félórás munkát. A Merkúrnál azt is elmondták, hogy a csavar meglazulása eset- lea elvesztése súlyos következ­ményekkel járhat, mert ha a vezető a hibát időben nem veszi észre, elvesztheti uralmát a jármű felett. Btnói vásárfia dollárért Az egységes konvertibilis elszámolásra való áttérés Ma­gyarországon nem egy cég vezetőinek okoz fejfájást, ha nem a fizetőeszköz, akkor a versenyképes termék hiánya miatt. Máris bizakodva nézhet viszont o Ijövőbe a komlói Magyar Optikai Művek Gép­ipari Részvénytársaság, amely a közelmúltban zárult brnói vásáron, Baranyából elsőként írt alá nagyösszegű, konverti­bilis valutát (hozó szerződést. A komlóiak jövőre egymillió dollár értékben szállítanak automata fékkarokat a cseh­szlovák PANAV gépgyártó vál­lalatnak. A mecsekalíji termé­ket északi szomszédaink euró- paszérte ismert nehéz-teher­autóiba építik majd Ibe. — Közvetlenül az átalakulá­sunk után az év eleji export- bizonytalanság Ibennünket is alaposon visszavetett, megren­deléseink 30—40 százalékkal csökkentek. Hamar rájöttünk, hogy 'az üzleti siker érdeké­ben nekünk magunknak kell Önálló a MOM Gépipari Fékalkatrészek a hazai autópiacra mielőbb lépni, önálló keres­kedelmi- és marketingosztályt alakítottunk, vásárokon, kiál­lításokon .mutatkoztunk ibe ter­mékeinkkel. Az új felfogás hamar meghozta az ered­ményt, 'hiszen amellett, hogy az éveleji rendeléskiesést tel­jes mértékben pótolni tudtuk, mostani kötéseink már 1991-re vonatkoznak — számolt be a sikeres ibrnói üzletkötésig ve­zető útról Fiisz Tibor ügyve­zető igazgató. A konvertibilis PANAV-szer- ződést a bét elején újabb eredményes csehszlovák üzlet követte, ezúttal o Karosa autóbuszgyár rendelt automa­ta fékkarakat 300 000 dollár értékben. Ugyancsak élénken érdeklődik a UAZ és a Tatra gyár, de hasonló reményekre jogosító jelzések érkeznek a már korábban is jól működő jugoszláv, valamint a lengyel és szovjet piacról is. A határokon túlmutató eredmények mellett idehaza is talált új lehetőséget a részvénytársaság. A komlói gyár imár idén megkezdte az útjainkon tömegével futó La­da, Wartburg személygépko­csik hidraulikus fékrendszeré­nek gyártását, de a tervek szerint év végén, illetve jövő­re o Skoda, Dacia és a Polski család fékberendezései­nek alkatrészei iis innen ke­rülnek a boltokba. — 'Bővülő hazai és külföldi lehetőségeinket látva rövide­sen felül kell vizsgálnunk technikai adottságainkat, ter­melőkapacitásunkat, hiszen az igényeket követve jövőre akár meg is duplázhatnánk a hid­raulikus rendszerek gyártását. A növekvő termelési volumen és a csökkenő költségek ér­dekében első lépésként eb­ben és a következő évben egy 40 millió forintos techno­lógiai fejlesztést hajtunk vég­re, amely alapja lehet majd egy későbbi, automatizált technológiát megjelenítő be­ruházásnak. E téren nagyot lendíthetne terveink megvaló­sításán valamilyen külföldi tő­ke bekapcsolódása vállalkozá­sainkba. A dologra vonatko­zóan előrehaladott tárgyalá­sokat folytatunk francia, né­met és amerikai cégekkel is — mondta a részvénytársaság terveiről Füsz Tibor. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom