Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-29 / 177. szám

© in Dunántúli napió 1990. szeptember 29., szombat Újabb átszervezés a környezetvédelemben Négy-öt év kell, hogy a területi hálózat újból kialakuljon Kevesebb rákmegbetegedés, kiegyensúlyozott vérnyomás Meditáció az egészségünkért Még fel sem vehette a ha­zai környezetvédelem a leg­utóbbi szervezeti változásából eredő, s felkészültségét jelző „érettségi öltönyét", máris úgy tűnik: ha nem is mindjárt az alsó tagozat szintjén, de kezd­heti tudományát és gyakorla­tát újból tanulni az általános iskolában. Amivel persze nem azt akarjuk mondani: az ez év október 1-jéig „érvényes", s alig több mint két évet meg­élt szervezete immár hibátla­nul, hézagoktól mentesen mű­ködött, de azt igen: az újabb változás valószínűleg nem használ egy már majdnem jó útra talált környezetvédelem­nek. Kockázatos ezt kijelenteni, mert végül is a most induló új szervezeti felépítés eleddig nem bizonyíthatta jó vagy rossz voltát. Az átszervezés miatt azonban olyan követ­kezményekkel kell — pillanat­nyilag — számolnunk, amelyek a hozai környezetvédelem eu­rópaihoz csak bátortalanul mérhető színvonalát is legke­vesebb megmerevítik. Mindenesetre tény: október 1-jétől ez a rendkívül fontos terület részben a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium, illetve a Közleke­dési, Hírközlési, Vízgazdálko­dási Minisztérium tevékenységi körét is — bár eltérő mérték­ben — fedi. A tervezett válto­zásról Szathmáry Magdolna, a Dél-dunántúli Környezetvédel­mi és Vízügyi Igazgatóság ve­zető szakembere tájékoztatta lapunkat. Amiből ki kell indulni: 1988 júliusától hozták létre az or­szágban a tizenkét környezet- védelmi és vízügyi igazgató'' sáqot. Ennek döntő indoka az volt, hogy korábban a vízvé­delem nem tartozott az OKTH hatáskörébe. így (figyelmének — és hatósági erejének — su­garából kiesett az egyik leg­veszélyeztetettebb természeti érték: a víz. Ezt a Ifelemás állapotot szűntették meg jó két évvel ezelőtt, felismerve, hogy a természet különböző és védelemre szoruló elemeit egymástól elválasztani nem le­ihet. Az igazgatóhelyettesnő úgy véli: náluk valóban komplex környezetvédelmi munka folyt az elmúlt ihuszonegynéhány hónapban, a feladatot ellátó osztályuk teljes áttekintéssel és szakmai felkészültséggel bír. öt évre szóló környezetvédel­mi munkatervvel rendelkeznek, o célállapotok pontos megje­lölésével. Tudták tehát, mi a teendőjük, s hogyan kell csi­nálni. A napokban pedig el­készültek az ezredfordulóig terjedő koncepciójukkal, teljes keresztmetszetét feldolgozva a környezetvédelemnek, a fel­adatokat fontossági sorrend­ben említve. Ezek a tervek most dara­bokra szedendők, mert a ben­nük foglaltak október 1-jétől két tárca irányítása alá tar­toznak. Ez önmagában is ten­nivalók elveszését eredmé­nyezheti, ám a zavart fokoz­za, hogy - hallottuk Szath- máry Magdolnától — a szak­emberek nyakán lévő szétvá­lás valóban közeli időpontja ellenére alapkérésekben sem tudott a két új tárca meg­egyezni. Számos feladat mind­kettő tevékenységi körében fel - (bukkan. Számítani lehet tehát a tisztázatlan kérdések miatt sok vitára, kérdésre, miközben maga a környezetvédelem a szék alá eshet. — Nem értem — magyaráz­za az igazgatóhelyettesnő —, hogy miért nem ismerik el: a vízügyi tevékenység környezet- védelmi is, nemzetközi mércé­vel elismert szinten működik nálunk. Egy olyan Kövizig- szakemberrel nem találkoztam, aki a szétválást elrendelő ha­tározattal egyetértett volna. Vagyis, az a gyanúm: erről pont a szakemberek vélemé­nyét nem kérték ki. Gyakor­lati eredménye az lehet, hogy a vízügy korszerűsítése helyett - elsősorban azt értem ez­alatt, hogy leválasztják róla például a szolgáltatói és a kivitelezői feladatokat — mind­két vonalat legyengítik. Tovább bonyolítja a helyze­tet, hogy a környezetvédelem területéről a törvény felada­tokat hárít az önkormányza­tokra is. Részben kötelezőek ezek, részben a testület által felvállalhatóak. Teljesen jogos a kérdés: mi lesz azokkal a feladatokkal, amelyeket az ön- kormányzat nem vállal fel? Ilyen például a hulladékelhe­lyezés vagy a csatornázás. Ha az átszervezés a vízmi­nőségi mérőhálózatot is érinti, vagyis azt is szétszedik, akkor az új szervezeti rend minden­képpen visszalépést jelent — állítja Szathmáry Magdolna —, mert egyik „fél” sem tud­ja az alapvető elemet, a vi­zet, minősége változásait fi­gyelemmel kísérni. Mindez azonban egyelőre csak aggo­dalom. Ami viszont a két tár­ca környezet- és természetvé­delmi együttműködését illeti, itt az aggodalom kézzelfog­hatóbbnak tűnik: könnyen el­képzelhető közöttük a jövőben az összeütközés, sőt — hallot­tuk, hogy már most ott tarta­nak .. . Ami az új szervezet műkö­dőképességét (illeti (a vízügy és a környezetvédelem gazda­sági szétválasztását január 1- jétől tervezik), négy—öt évet tartanak szükségesnek ahhoz, hogy csak a területi hálózati ellenőrző rendszer újfent ki­alakuljon. Az átszervezéssel ugyanis — és ezt is a környe­zetvédelem nagy veszteségé­nek tekintik — éppen a már e feladatokra külön is kikép­zett területi szakemberek a vízügyi oldalon maradnak. Mészáros Attila Hiába győzködtem az ame­rikai fiatalembert, hajthatatlan maradt. John Brownnak jó oka volt erre, ugyanis nem keve­sebbet kértem tőle, minthogy az általa vezetett transzcen­dentális meditációs kurzus egyik foglalkozására elmehes­sek, és megnézhessem a taní­tás-tanulás módját. Meg kel­lett értenem, ez olyannyira bensőséges, olyannyira együtt kell működni a résztvevőknek az oktatóval, hogy egy kívül­álló, aki csak figyel, zavaró lehet. Ki is valójában John Brown, és mi is az a transzcendentá­lis meditáció? A Nemzetközi Meditációs Társaság Magyar- országi Egyesülete szervezésé­ben érkezett felesége társa­ságában Pécsre. Az Egyesült Államokban mór több mint 12 ezer orvos híve és rendszeres gyakorlója ennek a meditáció­nak, és egyre több betegnek ajánlják az elsajátítását. Hogy mi is ennek a lényege, mond­ja el maga John Brown: — A transzcendentális me­ditáció nem más, mint rend­kívül egyszerű és természetes — minden erőfeszítéstől, kon­centrálástól mentes — mód­szer arra, hogy az ember megtanulja, hogyan lehet az agyat, az idegrendszert meg­nyugtatni. Manapság az em­berek többsége feszültségben él, s a tartós idegi feszültség egyes szerveknél működésbeli zavarokat, elváltozásokat, te­hát konkrét betegségeket okoz­hat. Ez a meditáció arra ta­nítja meg az embereket, ho gyan szabaduljanak meg fe­szültségeiktől. Egész egysze­rűen az történik — mondja John Brown —, hogy aki a módszert megtanulja, képes lesz rá - mint ahogyan aka­ratától függ, hogy gyorsab­ban megy vagy sétál hogy az agy működését befolyásol­ja, pihentetni tudja. — Aki|} a kurzusra jelentkez­tek, már a negyedik napon eljutnak erre a képességre, és további gyakorlással még fejleszteni lehet. Akkor hatá­sos, ha naponta kétszer — reggel, este — fél órát medi­tálnak. A transzcendentális meditációval megszabadulhat-’ nak a stressztől, az agy meg­pihen, az idegrendszer meg­nyugszik, s így az egész szer­vezet működése is kiegyensú­lyozottabbá válik. Például egyensúlyban tartja a vérnyo­mást, megszünteti az alvásza­vart, mozgósítja a szervezet energiatartalékait, erősíti az immuntevékenységet. — Az agy a lehetséges ka­pacitásának csak igen kevés százalékát (egyes kutatók sze­rint átlagosan csupán 5—6 százalékát) használjuk ki. Ez a meditáció hozzásegít, hogy ezt o meglévő potenciális ka­pacitást jobban felhasználjuk, ezzel a teljesítmény is nö­velhető. Persze mindezen állítás csak akkor igazán hihető, ha vala­miképpen egzakt módon is bi­zonyítható. Amerikai kutatók ezért több olyan csoportnál végeztek megfigyelést és vizs­gálatokat, akik hosszabb idő óta naponta gyakorolják a meditációt, öt évig tartott ez a megfigyelés, s az eredmény: azt tapasztalták, hogy ezek­nél a csoportoknál sokkal ke­vesebb volt a neurotikus (szin­te alig fordult elő), 55 száza­lékkal kevesebb rákmegbete­gedést észleltek, sokkal ’keve­sebbnek volt magas vérnyo­mása, és egyáltalán, e cso­portnak csak nagyon kevés esetben volt szüksége kórházi kezelésre, összehasonlítva az ugyanilyen létszámú kontroll­csoporthoz képest. Idős korúaknái is végeztek ilyen megfigyelést. Egy öre­gek otthonában önként jelent­kezőket megtanítottak a mód­szerre. Azt tapasztalták, hogy a rendszeresen meditálok kö­rében az általános szellemi frissességen túl a szervezet öregedésének természetes fo­lyamatát is lelassította a töb­bi hasonló korúakhoz képest. John Brown és felesége fi­zetést nem kapnak ezért. A kurzus díja, a 2000 forint a terembérre és az itt-tartózko- dásuk költségeire épp, hogy futja. Ök elhivatottságból vál­lalták ezt a missziót. Az is programjuk között szerepel, hogy leendő meditációs taná­rokat képeznek ki, akiknek át­adják a módszereiket, hogy minél több ember ismerhesse és tanulhassa meg ezt a stresszoldó, frissítő agytornát. S. Zs. A pécsi Möbiusz Húsipari Vállalat területén létesített zárt rendszerű melléktermék-tárolás és -mozgatás jelentős mérték­ben csökkenti a déli városrész levegöszennyezettségét. Fotó: Prokszo László A pécsi szénbányász-lakások egy részébe már beköltöztek a lakók Fotó: Proksza László Az átalakításokat a bánya fizeti? Pécsett, a Farkas István ut­cában a Mecseki Szénbányák lakásokat épít. Az egyéni ki­vitelű épület most átadott szárnyába már beköltöztek. Jelzést kaptunk, hogy a lakók szétbontották a lakásokat a bánya pénzén: nem tetszett nekik a beosztás. A belső te­reket átalakíttatták. Az' egyik két' és fél szobásban, ahová csak hárman költöznek, külön étkezőt építettek. Hihetetlennek tűnt, hogy egy gazdasági bajokkal küszködő, az érdeklődés középpontjában álló vállalat ilyenre vállalkoz­na. Többször kint jártunk a Farkas István utcában, de ott csak a májusban átadásra ke­rülő házrészen dolgoztak. A már kész épületben nyoma sem volt a „lakásrombolás­nak". Felkerestük a két és fél szobás lakás tulajdonosát, Skutnik Tibort, a Mecseki Szénbányák Építési üzemének szakszervezeti titkárát és dr. Kékes Ferencet, a Mecseki Szénbányák munkaügyi és szociális ellátási osztályának vezetőjét. — Valóban történtek a Farkas István (Felsőbalokány) utcai házban átalakítások — tájékoztat dr. Kékes Ferenc -, de még az építkezés befeje­zése előtt a tervező és a ve­zérigazgató közös engedélye alapján. Egyes lakásokban a konyíhába betervezett ’kamrát lebontották, és az előszobá­ban a leendő beépített szek­rény helyére építették meg. így a konyhában lett helye az asztalnak, székeknek is. A költségeket a lakók vállalták. Az építőanyag jelentős részét és a kamraajtót felhasználták ás megmaradt a beépített szekrények faanyaga' is. A fel­merült költségek c*» lakókat terhelik. A számlát a beköltö­zés utón minden érdekelt meg­kapja. Skutnik Tibor az Építési üzem szakszervezeti titkára. Fizikai munkát végez. A Farkas István utcában kapott ő is lakást. — Eddig az Olga utca 9- ben laktunk egy 38 négyzet- méteres OTP-lakósban — mondja. - Most egy két és fél szobásat kaptunk a válla­lattól, aminek 5,7 négyzetmé­teres a konyhája. Inkább fő­zőfülkének felel meg. Valahol viszont ennünk is kell. A nagy­szobában választattunk le egy részt a saját költségünkön egy belső fa térelválasztó elem­mel. Az étkezőrészhez szükség volt villanyra, ami miatt meg kellett fúrni a falat. Megfor- díttattuk a kamra ajtaját is, hogy a hűtőt be tudjuk tenni. Ennél nagyobb változtatások­ra nem került sor. A bányakárok és a bánya- művelési területek bővítése miatt a kisajátított vagy élet- veszélyessé vált épületek (he­lyett a Mecseki Szénbányák évente több lakást épít Pé­csett, jelenleg Meszesen és a belvárosban. A belvárosi fog­híjtelkeken lehetőség van az átlagosnál jobb minőségű la­kások építésére, mint például a Farkas István, Felsőbalo­kány utcában. A bányának ezeknél a házaknál bérjőkije­lölési joga van, de a lakók beköltözése után az épületek a tanács kezelésébe kerülnek. A bánya ebben az évben 100 OTP-lakóst épít Komló körtvélyesi városrészében, Pé­csett 33-at a Felsőbalokány utcában, amelyből 15-öt már átadtak, és 1991. május 30-ig készül el a többi. Huszon­három vállalati bérlakást' ad­tak ót Meszesen is, a Bocs- kay u. 1. szám alatt 1990. augusztus 15-ig, ahova már a lakók egy része beköltözött és 32 másikat a Bocskay u. 7- ben, amit októberben adnak át. Jelenleg a belső felújítási munkák folynak, mert ezek­ben az épületekben eddig munkásszálló működött. Sz. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom