Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-08 / 126. szám

IO űi Dunántúli napló 1990. augusztus 8., szerda szerkesztőség postájából A fogyasztó fizeti a DÉDÁSZ-postaköltséget Szabó Pál pécsi olvasónk panaszolta: bólyi présházában keveset használja a villanyt, így az áramszámla is alacsony 36 forint 70 fillér. A pa­naszra, felháborodásra az adott okot, hogy ezzel az összeggel együtt, 39 forint 50 fillér postaköltség befizetését kérte a DÉDÁSZ. Nem nagy összegről van szó, de miért a fogyasztónak kell megfizetni a postaköltséget? Megkerestük a DÉDÁSZ üzemigazgatóságán Varga Já­nos üzemigazgatót, aki álta­lános, de olvasónkra is érvé­nyes tájékoztatót adott: Az elfogyasztott villamos­energia rendezésére többféle lehetőséget biztosítanak a fogyasztók számára. így: helyszínen történő in- kosszálás főállású díjbesze­dőkkel; átutalási betét; ügy­félforgalmi irodában; átuta­lási postautalvány fogyasztók rendelkezésére bocsátásával; takarékszövetkezetben. A legelterjedtebb fizetési torma a helyszínen, pénzbe­szedőkkel történő díjbeszedés. Amennyiben a fogyasztót a díjbeszedő nem találja ott­hon, lehetséges a fogyasztók részére más fizetési mód is: ügyfélfprgólmi irodában ren­dezni a tartozást vagy átutalá­si postautalványon. Ha az említett fizetési for­mák nem felelnek meg - az előzőekben felsoroltakon kívül - javasoljuk az átutalási be­tétről, illetve a takarékszövet­kezetben történő fizetési le­hetőségeket. A panaszoséhoz hasonló fo­gyasztási helyeket — szőlők. zártkertek, — egy évben egy­szer, meghatározott ütemezés szerint olvassák le. így áram­számla is csak egyszer készül évente, amely számla összege általában alacsony, éppen a fogyasztási helyek jellege mi­att. A jelzett fogyasztási he­lyek többsége nehezen meg­közelíthető, elszórtan helyez­kednek el, a fogyasztók ritkán és rendszertelenül találhatók meg, ezért a helyszínen tör­ténő teljes körű inkasszálás pénzbeszedökkel megoldhatat­lan. Ez esetben fogyasztóikat levélben kérik tartozásuk ren­dezésére, mellékelve a pos­tautalványt is. A postaköltsé­get - a postai átutalási díjat- eddig is felszámították, amelyért ez idáig nem rekla­máltak, hiszen annak összege minimális volt, általában az áramdijtartozás töredéke. Az összes fogyasztónak csak ele­nyésző hányadát jelenti az említett fogyasztói kör. A DÉDÁSZ eddigi gyakorlatát el­fogadták, reklamáció ez idáig nem érkezett. Mindenki előtt ismeretes, hogy a szolgáltatási díjak év­ről évre, egyre gyorsuló ütem­ben emelkednek, köztük a postai költségek is. Az 1990- es díjtétel-emelések azonban már olyan mértékűek voltak — 1984. évhez képest meghá­romszorozódtak — amelyeket már a vállalat minden erőfe­szítése ellenére sem tud „ki­gazdálkodni" — a jelenlegi gazdasági viszonyok között, így ez év márciusától a fel­merült postaköltségeket kény­telenek teljes összegében a fogyasztókra továbbhárítani. A sásdi honismereti szakkör ifjúsági tagozatának lelkes tanulói meginditóan fegyelmezett magatartással szervezték meg Sásd ). világháborús hősi halottainak emlékművénél tisztelgésüket. Képünkön: Vajda József szakkörvezető előadását meghall­gatva, hajtottak főt a szobor talapzatának fehér márványtáb­lájába vésett 36 hősi halott emléke előtt, majd a kegyelet virágait is elhelyezték az emlékműnél. Miért emelték fel a távfűtést? Bizonyára azért, mert álla­mi támogatás van rajta. A cél pedig az, hogy csökkentsük a dotációt. Véleményem szerint ez rendben is volna, ha nem lenne közismert, hogy a táv­fűtés mint szolgáltatási tevé­kenység igen nyereséges. (PÉTÁV 1989. évi nyeresége 90 millió forint körül volt.) A realizált nyereség a dotáció­ból és a fogyasztók befizeté­séből származik. Természetesen ha egy áMa- milag támogatott szolgáltatás ilyen nagymértékben nyeresé­ges, akkor ott baj van o tó mogatás mértékének megál­lapításával. a valós energia­költségek ismeretével és o fogyasztók által kifizetett, a szolgáltató által beszedett fű­tési dijak mértékével. 1989-ben kollégáimmal ki­dolgoztunk egy olyan mód­szert. amelynek segítségével egyértelműen lehetne megha­tározni - mérésekkel bizonyí­tottan - az állami támogatás mértékét. Ezt a javaslatot 1989. március 7-én küldtük el az Ipari Minisztériumba, dr. Szabó Imre akkori államtitkár címére. 1989. július 31 -i leve­lében eképpen válaszolt: „Lakossági távhőszolgálta­tás fogyasztói kiegészítésének kérdése a Pénzügyminisztéri­um és az Országos Árhivatal hatáskörében vizsgálat tárgya, a helyes arányokat a közeljö­vőben fogja a Kormány ki­alakítani." Hát ez sikerült! Az új ára­kat 42 százalékos fogyasztói áremeléssel alakították ki. Ha akkor az általunk kidol­gozott javaslattal egy kicsit is komolyan foglalkoznak, úgy most nem kellene, illetve csak kisebb mértékű áremelést haj­tanának végre. Úgy tűnik, to­vábbra is az a célja a mos­tani illetékeseknek is, hogy a szolgáltatók nyereségét fenn­tartsa, az állami támogatós a fogyasztók terhére is. Ezáltal nem kényszeríti a szolgáltatót a takarékos gazdálkodás megvalósítására sem. Novreczky Csaba, Novreczky és Fia Bt. ügyvezető igazgató Bűz, szemét, járványveszély. így néz ki a gépkocsiparkoló Siklós és Harkány között, a KGST- pia? egyik „áldásaként". Fotó: Proksza László Totó-lottó óvások Az „öttalálatos, de csak papíron" című Írásra - amely július 2-án jelent meg lapunk­ban. — az alábbiakban vála­szoltak az OTP illetékesei: Az irodánkhoz beérkező óvási bejelentések kivizsgálá­sa két (munkamenetben törté­nik: Az első: A szelvény összes, fellelhető helyen történő ke­resése, kutatása: nyeremény­jegyzékekben, késetten érke­zett szelvények, valamint az ellenőrző szelvényrészek kö­zött. A kivizsgálás első me­netét állami közjegyző, pénz­ügyminisztériumi ellenőr és az iroda ellenőrzési dolgozója végzi. A második: A fogadási szel­vények teljes körű átlapozásá- val történik, szintén pénzügy­minisztériumi ellenőr jelenlé­tében. A második munkame­net elrendelésére akkor kerül sor, ha a szelvény felkutatá­sa az előbbiek során nem vezetett eredményre. Ebben az esetben berendelünk az átla­pozandó szelvény mennyiségé­től függően 30-40 főt és az irodát terhelő több ezer, il­letve több tízezer forintért át- lapoztatjuk a szelvényeket. Az átlapozás eredményéről jegy­zőkönyv készül, (melyet Buda­pestnek továbbítunk, a foga­dót pedig levélben tájékoztat­juk a vizsgálat eredményéről. így történt ez a cikkben említett kedves fogadónkkal is, az ő esetében az első munkamenetben a késett szel­vények között találta meg a bizottság a fogadó által be­küldött lottószelvényeket, mi­vel több szelvénye is késve ér­kezett irodánkhoz. Az irodához 'késetten érke­zett szelvényekre a pénzügy­minisztériumi ellenőr kezelé­sében lévő bélyegző lenyoma­ta kerül. A bélyegzőt ellen- zárás páncélszekrényben őr.z- zük. Az írásban említett „jegy­zők és szakértők" valószínű az állami közjegyzőkre és a pénzügyminisztériumi ellen­őrökre vonatkoznak. A szerdai lottószelvény-gyűj­téseket már a 19. hét előtti hetekben, az öttalálatos ju­talomalap halmozódása miatt nem a szokásos egy, hanem három alkalommal végeztük el a városban kihelyezett gyűjtőládákból. Etikátlan? Érdekes Helyzet — helyzet A x Üj DN július 19-í sió- mában „Tényleg ex a Mely* zet?** címmel nyilatkozói je* ient meg Kulcsár Teréz pos­taforgalmi igazgatóhelyettes tollából. Pár szóval szeretnék reflektálni „magabiztos1* írá* sára: En a Helyzet című hetila­pot megjelenése óta többszőr 4s szerettem volna előfizetni, sikertelenül. Az a gyanúm, hogy Havasi János főszerkesz­tő rátapintott a Posta egyik gyenge pontjára. Postásunk ugyanis készséggel hozta a la­pot minden héten, ho ,,vé­letlenül** 17,50 íorint helyett 20 forintot fizettem neki. Ha a 20 forint elmaradt, kényte­len voltam a szomszéd falu talponállójában (I) megvenni o lapot. Hát nem érdekest . . Havasi István Magyarböly AZ ETIKA (görög ül: ethosz, erkölcs) többjelentésű szó. ezek közül most valamely hi­vatás körében uralkodó em­ber-ember kapcsolatra vonat­kozó erkölcsi és magatartás­beli szabályok összeségét ér­tem. Etikátlan: az az ember, aki ezeket a szabályokat megsérti Az események előzményeit, mozgatórugóit és következmé­nyeit felismerve képes az em­ber olyan döntéseket hozni, amelyek a többség akaratát fejezik ki, annak épülésére szolgálnak minden körülmé­nyek között. A jogszabályok mechanikus alkalmazása nem vezethet egy probléma optimális megoldá­sához, különösen, akkor nem, ha lehetőséget ad többirányú megközelítésre. Miért írom mindezt? Szüksé­gesnek tartottam ismertetni elvi álláspontomat, amely a velem történt esettel kapcsola­tos: „Megköszönték" eddigi munkámat a Szivárvány Gyer­mekházban. Évekkel ezelőtt kezdődött közreműködésem az intézmény munkájában azzal párhuzamo­san, hogy feleségem odakerült és a természettudományi terület felelőse lett. Ma is természetesnek tartom azt a segítséget (számítógé­pes programok beszerzése, tv-k videositósa), amelyet neki és rajta keresztül a „HÁZ"- nok adtam. Tartottam számitó­gépes tanfolyamot, napközit óradíjas szerződéssel. Ez álta­lában a „ló nincs . . ." alapon történt (ugyan a szakmai kép­zettségem megvan hozzá), mi­vel o kollégák nyári szabad­ságuk és programjaik terhére fizetség ellenében sem szíve­sen vállalták ezeket a meg­bízásokat. Ebben a tanévben is így volt, mindaddig amíg a veze­tő — három héttel a kezdés előtt - etikátlanságra hivat­kozva levélben értesítette ta­nulmányi szabadságon lévő feleségemet, keressen másik szakembert. „Természetesen” nem nekem szólt, mert ez ta­lán kellemetlen, ahogyan se­gítséget sem kért soha (peda­gógusnapon társadalmi aktí­vaként 700 forintot kaptam ebben az évben) és különben, ez is a családban marad. Ismerőseim a történtek hal­latán megnyugtattak, nem kü­lönleges és egyedi az az eset, most minden változik. Ma különösen sokszor és kiemelten elhangzik az általam is igaznak tartott állítás, hogy a változáshoz nem tartozhat a személytelen, az előzmények ismerete nélküli döntés. Ennek következményeként utolsó pil­lanatra maradt szakember ke­resése akkor, amikor a nyári programjai mindenkit kötnek. Milyen felelősség az, amely ezzel nem számol? Miért eti­kus azok viselkedése, akik az ilyen esetek fölött átnéznek? Etikus-e bármelyik kolléga ré­széről — a történtek ismereté­ben - a feladat vállalása? . SZAMOMRA a kérdésekre adható válasz egyértelmű, ahogyan segítséget adni is természetes annak, aki rászo­rul, még akkor is, ha ezt nem kéri. Faragó Károly Pécs Közlekedési morál A szederkényi Noll Ervin jú­lius 15-én feleségével és egy hónapos kisfiával Trabant kocsijával hazafelé tartott. Előtte egy kék színű Dácia kombi Haladt, s mert már rég­óta haladt a Trabant közvet­lenül mögötte, úgy gondolta, megelőzi. Annak rendje, mód­ja szerint kirakta az irányjel­zőt. Ám ahogy közvetlenül mellé ért, a dáciás is felgyor­sított. Nem sikerült az előzés. Beláthatta, hogy a Dácia ve­zetője is tud gázt adni, és a kocsija is gyorsabb. Ijedtségében és felháboro­dásában kiállt az út szélére a vesztes Trabantjával. Felesége azóta fél beülni az autóba és nem tud napirendre térni az eset fölött. * Péntek László és ‘elesége június 30-án délelőtt 9 óra­kor Pécsett, a Szigeti úti ben­zinkútnál tankoltak. A keveré- kés kútnál ugyanezt tette két Barkas. Akik 92-es benzint akartak vételezni, melléjük so­rakoztak és haladtak lassan előre. A két ko­csi után is kialakult egy másik sor. Aztán itt követke­zett a „csattanó": soron kívül mellé furakodott egy traban- tos, amit szóvá is tett: „mi sem tapsra várunk" — szavak­kal. Erre a tolakodó lehü- lyézte, és kilátásba helyezte a szájonvógást. Erre a felesége is kiszólt a kocsiból, hogy „azt szeretném meglátni". Az arogáns trabantos a feleséget is nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illette ... Aki ilyen agresszív a kútnál, milyen az utakon? Hogy kap­hat az ilyen ideges ember jogosítványt? Az óvási bejelentések szá­ma természetesen a szelvé­nyek darabszámának növeke­désével együtt nő. Az idén ez ideig 50 óvási bejelentés érkezett hozzánk, amely a feldolgozott 60 925 561 darab szelvényhez képest tendenciá­jában nem növekvő. 'Ebből a nyereményre jogosító óvási bejelentések száma csak egy, téves kiértékelés 'miatt, amiről a cikkben is említés történt. Per útján - ellentétben az írásban megjelentekkel - nem ítélt meg a bíróság nagy nye­reményre járó kifizetési ősz- szeget. Meg kívánom emlí­teni, hogy a fenti 50 óvási bejelentés kétharmad részét a bizottság a vizsgálatok során 'megtalálta (késett szelvények, nyereményjegyzékben, játék­ból kizárt szelvények, társiro­dák nyereményjegyzékeiben stb.), a fennmaradó egyhar- mad rész nem érkezett be a feldolgozó helyekre, amelyért felelősséget vállalni nem tu­dunk, a Lottó Részvételi Sza­bályzat 4., 12. §-a, valamint a Sportfogadás Részvételi Szabályzat 6., 25. §-a értelmé­ben. A fogadók a Részvételi Szabályzatokhoz bármely OTP-fióknál, Totó-Lottó Kiren­deltségnél hozzájuthatnak. A fogadók által időben be­nyújtott óvási bejelentéseket, ha a bizottság megtalálja és az a játékszabályoknak, a biz­tonságnak és a játék tiszta­ságának megfelelnek, úgy azt a nyereményalap újbóli fel­osztásával a fogadók minden esetben megkapják a nyere­ményükre járó öszegeket. Országos Takarékpénztár 2. sz. Totó-Lottó Körzeti Iroda Pécs

Next

/
Oldalképek
Tartalom