Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)
1990-08-01 / 119. szám
6 új Dunántúli napló 1990. augusztus 1., szerda szerkesztőség postájából S Randalírozok a játszótereken Hol vásároljanak az láősOkt A z Enyezd út 16. számú ház lakói és a környé- .. ken élők nevében egy megbízott „szószóló" a következőket mondta el, a június. 29-i Új DN-ben megjelent „Lázadás a gyermekzsivaj ellen" című írásra reagálva: Nem értenek egyet és elhatárolják magukat a fiatal- asszony önkéntes intézkedésétől. De meglepődve olvasták, hogy a közterület-felügyelet járőre azonnal a helyszínen termett intézkedni. Azért lepődtek meg, mert az Enyezd út 16. szám alatt élők kénytelenek két éve „terror" alatt élni, sem a rendőrség, sem egyéb szerv panaszukat nem tudja vagy meri rendezni. 1989 április elejétől egy motoros fiatalokból álló társaság tartja — fenyegetéssel — sakkban a ház lakóit és a környéket. Nincs nappaluk, éjszakájuk, hét végén sem tudnak pihenni, mert ezek a gyerekek isznak, ordibálnak, trágárkodnak, a motorokat túráztatják az ablakok alatt, még éjfélkor is. Többen szóltak mór nekik, de az egyiket megfenyegették, hogy a kocsiját tönkreteszik, ha még egyszer szól, többeknek trágár, sértő szavakat ordítoztak. A rendőrségre is többször telefonáltak, de eredmény nem volt. Hiába küldtek ki egy alkalommal négy járőrkocsit, leigazoltatták az ott tartózkodó, körülbelül 15 motoros fiatalt, majd elmentek. A megtorlás viszont nem maradt el: miután a rendőrök elmentek, elszabadult a pokol, még éjjel egy órakor is üvöltöztek, járatták a motorokat, és ez hónapokon keresztül Így ment — egész a tél beálltáig. Ez év tavaszán kezdődött minden elölről. A házban lakó gyerekek közül egy sem tartozik ebbe a társaságba, teljesen idegenek járnak ide randalírozni. A legnagyobb melegben is csukott ablak mellett kénytelenek élni, egyrészt a zaj, másrészt a benzingőz miatt. Kénytelenek a környéken élők ezt túrni? — Ilyen esetben hol a rendőrség, hol a közterület-felügyelet? S zalai Istvánná is (Uitz Béla u. 4.) a „Lázadás a gyermekzsivaj ellen" című írásra reagál: ;,Hallgattassák meg o másik fél is!" — alapkövetelmény ez minden józan gondolkodású ember kapcsolatrendszerében, s' kiemelt jelentőséget kell bogy kapjon annál, ki a toll fegyverét hivatalból forgatja! Hát még akkor, .ha az ország nehéz időket él át, ha a közélet feszült, s az emberek indulatokkal telítettek. Bányászsztrájkok, energiaellátási gondok, csőd szélén álló bányavállalat esetében pedig egyenesen sportszerűtlen prekoncepció a dolgok olyan beállítása, ahol o védtelen, kiszolgáltatott dr. Kovácsnét nevezzük ki a könyörtelen nagyvállalat packázó játékszerévé. Ember legyen a talpán, aki ilyen polarizált szereposztás láttán — mór a cikk elolvasást, a Darvas József és az Uitz Béla utcát ölelő játszótérnél soha. nincs csend rámondja. Nem pihenhet az itt élő 210 család,, mert reggel a kutyások kezdik, délelőtt folytatják a gyermekek, délután pedig a dübörgő focisták, akik éjfélig is itt rúgják a labdát - pedig az utca végében van a „dühöngő", majd a 14-16 éves fiatalok ricsajától hajnalig hangos a tér. A kár is jelentős: tavaly cserélték a leszakadt hintákat, az összetört beton asztallapokat, padokat. Drága fák nyúlnak kopaszon az ég felé, mert felmásznak rá a gyerekek, ágaikat letörik. Ez a kár bizonyára több az írásban szereplő 12 000 forintnál. Az Írás nyomán a zsivajozók még nagyobb szárnyat kaptak a szenvedő családok „idős és kis emberei" rovására, akik néha pihennének, és szükségük is lenne rá. Meg kell említeni a trágár szavak ordítását, az aszfalthoz röpített, üres sörös-, borosüvegeket, és a semmiképpen sem játszótéri helyre való magatartásokat. Évek (!) óta azon töri a fejét, hogy kihez lehetne elmenni, hogy végre este nyitott ablaknál is hallhassa a televíziót, és szabadjon néha elaludni, amikor ép pen ideje, kedve van, vagy nagyon fáradt. Korábban még le-lement szólni, hogy szeretne pihenni, de mindenkor ellenkező előjelű lett az eredmény. Ha a gyermek valójában gyermek módján játszik, meg sem hallja az ember, de ebben a nagyon zárt, ,,U"-alakú térben még a csendes szó is behallatszik a lakásokba, hát még a kiabálás. Örökös, mérhetetlen, szünet nélküli a zaj a téren, itt csak megbolondulni lehet, de pihenni nem a tulajdon otthonuk falai közt. Hol vannak a közterülete sek, amikor törik a padokat, az asztalokat, röpülnek az üvegek szaftos szavak kíséretében? V alóban - tenni kellene, mert a gyerekeknek valahol játszani kell, de az ott élőknek is joguk van a nyugalomra, pihenésre. Úgy gondoljuk, nem a játszótereket megszüntetni . . . sa előtt - nem áll a potenciális kárvallottjelölt kisember pártjára. S innen tovább már szinte érdektelen mellékkörülmény, hogy o vállalat dr. Ko vácsné kárigényét elismerte, s a helyreállítást 1991. évre beütemezte. (Ezen belül a kandalló javítását és a kémény rendbetételét még a fűtési idény előtt!) További kárigényével kapcsolatban - mely a vállalat nehéz gazdasági helyzetével összefüggésben szenved késedelmet - szives türelmét kerte. Es az ügyintéző packázása? Aki négyszer fárasztotta be a panaszost, „s minden alkalommal valami okmányt hiányolt"! Való igaz! A helyreállítás műszaki progromja elkesziteséhez szükség volt a tetőtér-beépítés A pécsi Tettye utcában, a 110-es élelmiszerboltot július 30-tól végleg bezárják. Ezen a környéken 80—90 százalékban idős ember lakik. Igaz, az Ótemető utcában van egy zöldséges, de azt is be fogják zárni, úgy hallottuk. Idős, rokkant nyugdíjasok, hova járjunk vásárolni? A Tettyére, az Ágoston térre? Vajon akik ezt elhatározták, azoknak van-e idős, beteg szülője, hozzátar- •tozója? Ha igen, ők is ilyen lehetetlen körülmények között tudnak vásárolni? Kétkeréken Somogyországban Hagyományos egyhetes kerékpártúrónkat az idén is meg» rendeztük. Hosszúhetényből. június 23-án reggel fél nyolckor indultunk Sellyére. Másnap délelőtt Szigetvárra tekertünk várnézés, strandolás céljából. Majd „lóra", és irány: Kadarkút! Harmadnap ,az úticél: Bö- hönye. Útközben megálltunk Somogysárdon, itt megtekintettük a ménest és a grófi kastélyt. Este aztán Böhönyén barátságos foci- és kézilabdamérkőzést játszottunk a helybéliekkel. Negyednap reggel mindjárt Vésére indultunk a palackozóüzembe, majd erdei úton, térdig érő homokban, később betonúton Csurgóig pe- dáloztunk. Délután a qyéké- nyesi kavicskotróban lubickoltunk, majd ellátogattunk a Csokonai-emlék parkba. Lábod következett. Útba eitettük a híres-hírhedt Kaszát, ahol nagyon kedvesen végigkalauzoltak minket. Nagyatádon fürödtünk. Este a lábodi erdei csárdában vacsoráztunk - bőségesen, majd szülők érkeztek látoaatóba és elhalmoztak bennünket minden földi iával. Az utolsó naqyobb távot a hatodik naDon tettük meg Bar- csiq. Csokorlyavisontán megálltunk strandolni, ebédelni. A Barcsi Erdészeti Szakköréoisko- lában két éiszakát töltöttünk el kellemesen. Az utolsó előtti napon városnézésre indultunk. Lesétáltunk a határig, ahol szívélyesen fogadtak bennünket. Mea- néztük később a Dráva Múzeumot, majd ismét strandolás. Az utolso nap reggeli után indulás a barcsi ősborókás felé. A borókásnál már várták a túrázókat szüleik - autóval. A feledhetetlen, közös élményért köszönetét mondunk kísérőinknek: Radó Zoltánná és Papp- né Pintér Ilona tanár néniknek, Radó Zoltánnak, Paop lártos tanár bácsinak, valamint mindazoknak, akik segítettek bennünket utunkon. A kerekezők nevébén: Naav Péter Sándor 7. a. osztály tervére! Ehhez pedig tervrajz és műszaki leírás kell, és nem költségvetés, vagy egyéb irat! így . aztán a „könyörtelen" ügyintéző addig nem is. nyugodott meg, míg a szükséges tervekhez’ hozzá nem jutott. Semmivel sem lojálisabb a szénbányához az ’ újságcikk szerzője a Csákány utcai viz- vezetékügy kapcsán. A földhivataltól frissen beszerzett térképmásolat birtokában visszaellenőrizhető, hogy a korabeli vízvezeték nyomvonala nem került közútra, az magánterületen kijárt földút mentén húzódott. Az új - építés alatt álló - vizvezetékrendszert a BARANYATERV tervezte a mo érvényes szabályzatoknak megfelelően, melyek szerint: gerincvezetéket csak közterületen Tudomásunk szerint a Köjál kifogásolta a WC hiányát, ezért zárnák be az üzletet. Eddig ez nem volt gond, csak most? Állítólag .a környezetvédők is kifogásolják, hogy bódét építettek, amely a bolt raktára. Indokuk az, hogy a bódé nem illik a képbe! A Tettye utca végén, a 63. szám fölött a gazos szemétlerakat, vagy a sarki ház beillik a képbe? Fontolják meg a határozatot, mert ez igen nagy probA június 21 -i Pécsi körképben dr. Berényi István tette szóvá, hogy a Németh László utcában hónapok óta egy rossz ágybetét járja rögös útját a közterületen. A közterület-felügyelet munkatársai többször találkoztak a jobb időket megért bútordarabbal. Elszállítására intézkedtek, de mire a köztisztasági vállalót platós kocsija megjelent, a heverő nyomtalanul eltűnt. Mindenki megnyugodott, dicsérte az ismeretlen tulajdonost. Ám két hét múlva a heverő ott pózolt, a mozgalmi ház szabad fektetni. így tehát - szemben az újságírói csúsztatással — a szénbánya nem büntet, hanem az érvényes szabályok megtartásával végezteti komoly anyagi ráfordítással azt a vezetékrendszer- felújítást, mely elkészülte után a helyi lakosság jobb vízellátását lesz hivatva biztosítani. Enyhén szólva ferde tehát az a beállítás, mely a — komoly gazdasági problémákkal küszködő - vállalat jószándékú és nagy (kötelező mértéken felüli) anyagi áldozatot igénylő tevékenységét szándékosan negatív megvilágításba helyezi. A tisztességes hozzáállás, a jószándék kétségbe vonásával az újságcikk írója tovább rontja a vállalat amúgy is megtépázott hírnevét. Ügy lémát jelent az itt lakók számára. Főleg télen, amikor sí- kosok az utak, vagy nyáron, amikor 35 fokos meleg van. Lehet, hogy veszteséges ez a bolt, de szerintünk nem ez a megoldás, mert a lakossági érdeket is figyelembe kellene venni. Vagy rosszul gondoljuk? A Tettye, Űtemetö, Szőlő, Böck, Dimitrov, Gáspár, Szent Vince és a környék kisebb utcáinak lakói falának támasztva. A platós autó újfent jött, de dolgavé- gezetlenül távozott, az ágybetét a strázsálást elunta, és a gyerekek játékszereként a parkosított terület távoli zugában kezdte újra köz(területi)- szereplését. Kérjük a lakosságot, értesítsék a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatot, amely megrendelésre, idő- és helyszinegyeztetés után a limlomot elszállítja. Beszterci Miklós, a közterület-felügyelet megbízott vezetője érezzük, a sajtó mindig is előremutató hatását és szerepét a mai helyzetünkben csak ’fokozná, ha nem uszítana, de békítene; ha nem szétválasztana, de az egység felé segítene. Lafferton Győző, a Mecseki Szénbányák főmérnöke Egyetértek a Mecseki Szénbányák lömérnökének a sajtóval kapcsolatos elvárásaival. Ezt a cikket azonban több mint harmincon Írták - ahogy az egyértelműen kiderül -, azok, akik Pécsbányán laknak, és mondták el gondjaikat, véleményüket. Az újságíró ehhez valóban nem tett hozzá semmit, csapán azt a lehetőséget adta meg az embereknek, hogy elmondhassák a problémáikat. Ez a szándéka szerint ,,segítség az egység leié". Gáldonyi Magdolna rgytttflHii földművelésügyi miniszterrel Szeretném, ha leközölnék véleményemet, egy olyan kisnyugdíjasét, mint én, és sok tízezer társam. Miért éz a nagy huzavona a Parlamentben a földtörvény elfogadása miatt? A Szabadföld 25. •számában olvastam a földművelésügyi miniszter cikkét, amivel egyetértek. Nem jószándékból kerültem az iparba 1962-ben, és most csupán 1400 négyzetméter területem van, holott 7900 négyszögöl örököse vagyok, amit a tsz használ és csupán 1972-ben és 5600 forinttal szúrták ki a szememet. Hát ennyit ér a föld? Igenis, akinek van saját pénzforrása, adjanak neki akár 50 vagy 100 hektárt, az fog termelni és munkaerőt is fog alkalmazni, biztos vagyok benne. Sok, faluról bejáró, iparban dolgozó hazatér, így a városban lakó, iparban dolgozónak nem kell munkanélküliségtől tartani. Őket fizessék meg, mi meq olcsóbban fogunk termelni. Ebben az országban nem kell félni, hogy nem lesz kenyér. Az téves felfogás, hoqy tönkre akaria tenni az FKaP a tsz-t. minden tsz-ben van olyan föld. amelv aliq hozza azt a költséget, amit befektettek. Azt osszák szét. Én már nem bírom megművelni az én jussomat, de egy holdat igen, amiben megtermelném a nyuqdíj kiegészítését, és méq jutna piacra isi A többi földemet meq fizessék ki vagy fizessenek bérleti dí- iat, nekem is vannak gyerekeim, unokáim, ki tudja azt még, mi lesz. Mert enqem ki- semmiztek! Kundár János Szalánta, Zrínyi u. 63.------------------------------------------------------------------1 Hiányos lapkézbesítés Több éve rendszeresen visszatérő problémám, hogy az előfizetett napi-, heti lapokat nem kapom meg a megjelenés időpontjában. Ha reklamációs panaszomat a postai hirloposz- tály dolgozójával közlöm, ígéretet kapok a kézbesítésre. De csak ígéret marad. Ha végső elkeseredésemben az osztály vezetőjéhez fordulok, ő azonnal intézkedik, és legtöbb esetben távirat-kézbesítővel küldi is a I reklamált újságot. Az elmúlt években több hír- I lap előfizetését lemondtam a rendszertelen kézbesítés miatt, mert nem vagyok hajlandó a posta árbevételét azáltal növelni, hogy egy*egy hírlap kézbesítése miatt 2-3 alkalommal is telefonáljak. Javaslom, a hírlap-előfizetési reklamációra rendszeresitsenen 0-val kezdődő, kétjegyű hívószámú telefonállomás üzembe helyezését, hogy az előfizetőnek ne kerüljön az előfizetett újság többe, mintha áruspéldányként veszi meg. A legutóbbi konkrét példám: június 26-án nem kaptam Új Dunántúli Naplót. Aznap be is jelentettem a hiányosságot a városi hirlaposztály egyik dolgozójának. Megígérte, hogy másnap pótolják, a június hónapban elmaradt Autósélettel együtt. Nem kaptam meg egyiket sem. 27-én ismét bejelentettem, de most már a csoportvezetőnek, aki szintén megígérte a hiánypótlást. Ez azonban nem történt meg még a mai napig sem. Úgy vélem, jogos a panaszom. Ha ritkán, egy-egy eset előfordul, akkor az emberi türelem határtalansága miatt megnyugszom, de mivel az említettek rendszeresen ismétlődnek, ez a határtalan türelem is elfogyott. Regényi István, Pécs, Kaposvári út 15. Gondolatok az (J| Dll julius 18-í szamokon közölt cikkhez Bányakárok - presztízskárok lferseny a zebrán Ki jut át előbb, a gyalogos vagy a gépkocsi? talán a rendőrség tudná bizonyítani, hogy volt eset, amikor a kórházban dőlt el a verseny eredménye. A Pécsi Bőrgyár és a vágóhíd közötti gyalogátkelőhelyről van szó. Hiába villog a sárga jöizés, sok esetben csak a gyalogosoknak jelez veszélyt. Életeket mentene meg egy zöld vagy piros jelzés, amely ugyan lassítaná a forgalmat, de biztosítaná. Ugyanez vonatkozik a temető előtt lévő gyalogátkelőhelyre is, ahol néha futásnak ered az ember, mert a gépkocsik megállás helyett fokozzák a sebességet. Fotózás közben tapasztaltam, hogy a külföldi kocsik szinte úgy értelmezik a sárga villogást, hogy sietni kell, a gyalogos előtt átjutni a zebrán. A piros jelzés kötelezné a gyalogost és a gépkocsit az elsőbbségadásra. Forrai István Vigyázzunk a lakókörnyezetünkre!
