Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-04 / 122. szám

1990. augusztus 4., szombat aj Dunántúli napló 11 Már úton van az első négy­ütemű Trabant- száliítmány Erre az évre 26 ezer négyütemű Trabant sze­mélygépkocsi vásárlására kötött szerződést, a Merkur - jelentette be Hellner Károly, a vállalat igazga­tója a Hungexpo vásár- központjában rendezett sajtótájékoztatón, ahol be­mutatták a Volkswagen Polo motorral szerelt új típusú kisautókat. A 240 Trabontot szállí­tó első vonat már úton von Magyarország felé, a másodikat vasárnap indít­ják, s augusztusban vár­hatóan összesen 8 ezer ilyen gépkocsi érkezik. A Merkur hétfőtől, augusz­tus 6-tól fogad el előjegy­zést, illetve típusmódosi- tási kérelmet. Az első hé­ten előnyt élveznek azok, akik valamilyen érvényes visszaigazolásukat kíván­ják módosítani, a későb­biekben pediq folyamato­san veszik fel az előjegy­zést, illetve a módosítási kérést, de csak annyi ko­csira, amennyire a jelen­legi szerződés szól. Az idén ugyanis még rubel­ben számol el a Merkur o Trabant-gyárral, jövőre azonban áttérnek a már­kában való elszámolásra, ami jelentősen módosítja majd a kocsik hazai fo­gyasztói árát. (Az új tí­pusú Trabant Limousin ára jelenleg 165, a kom­bié 172 ezer forint.) A Trabant-gyár egyébként a jövőben is ayártani szán­dékozik a Polo motoros kocsit, ám a tervek sze­rint a karosszériát is mó­dosítják, azaz hozzáiga­zítják a korszerű motor­hoz. A tájékoztatón a Mer­kur vezérigazgatója azt is elmondta, hogy a vállalat teljes szerződésállománya jelenleg 165 ezer sze­mélygépkocsira szól. La­dából, Skodából és kis Polskiból az idén várha­tóan mindazok megkapják autójukat, akiknek a visz- szaigazolása 1990-re szól, Daciára azonban valószí­nűleg tovább kell' várni. Jelenleg körülbelül 220- 230 ezren várakoznak au­tóra, 140 ezren Ladára, 50 ezren Skodára, a lis­tán a harmadik a Wart­burg, a negyedik a kis Polski. A Merkur számítá­sai szerint 1993-ban való­színűleg megszűnik az elő­jegyzési rendszer, részben mert egyre újabb forgal­mazók lépnek a piacra, de nem utolsósorban az árak további emelkedése miatt. Erkölcsi tartást szeretnénk adni a gyerekeknek Félreértések a hittan körül Sok félreértés, alulinformáltságból fakadó téves értékelés és vélemény kíséri az iskolai hittan beveztésének a tényét. Az el­telt 40 év nem sok információt közölt számunkra e témáról, s így nem csoda, ha sokan nem is tudják pontosan, hogyan is lesz ez, mit is fognak tulajdonképpen tanulni a gyerekek. A félreértéseket próbáljuk helyretenni most, amikor megkér­tük Bíró Lászlót, a pécsi Székesegyház plébánosát, beszéljünk arról, mi is a hitoktatás lényege, milyen ismereteket nyújthat ez a gyerekeknek.- Nem tudok hallgatni ar­ról, mennyire megdöbbentettek egyes reagálások az iskolai hitoktatásról. Nem akarok szándékos rosszindulatot felté­telezni, csupán alulinformált­ságot azok részéről, akik fel­háborodottan tiltakoznak, hogy miért akarják kötelezően be­vezetni. Erről soha szó nem volt. Senki, még az állam sem rendelhet el ilyent köte­lezően, mert ez az emberi, a személyiségi jogokat sértené. Nem született új törvény, csu­pán az 1949-ben Rákosi által is jóváhagyott törvény gyakor­lása kapott szabad utat. Re­méltük, megszűnt az admi­nisztrációs nyomás. Tehát a lehetőséget kínálja fel, s a szülő, valamint a gyermek jo­ga dönteni erről. Ugyanilyen alulinformáltság az is, ami: kor arról ironizáltak egy pesti újságban, vajon hogyan lóg­juk osztályozni a hitet? — Va­lóban a hitet nem lehet és nem is akarjuk osztályozni. A kellő ismeretek hiányával magyarázható az is, hogy so­kan az egyes fogalmakkal sincsenek tisztában. Szinoni­maként használják: vallás - hit — világnézet. Pedig nagy o különbség. Van, aki vallá­sos, örökölt bizonyos vallásos viselkedési formákat, imádko­zik, templomba jár és még­sem biztos, hogy hivő. Van, aki azt gondolja magáról, hogy hívő, pedig csak a vi­lágnézete keresztény (marxis­ta megfogalmazásban idealis­ta világnézetű.) Hogy ezekből lesz-e hit, az az illető szemé­lyiségétől függ. A hitoktatás nem tud mást adni, mint meg­ismertetni o keresztény hit tar­talmát, erkölcsét, liturgiáját, s az egyén későbbi döntése, hogy hivő lesz-e vagy sem. Itt a templomi hitoktatásra járó fiataloknak szoktam mon­dani: én bemutatok neked egy szimpatikus egyént, de nem tudok helyetted szerel­mes lenni belé. Milyen ismereteket kapnak majd a gyerekek? Bibliai is­mereteket, valamint a morá­lis principiumokat. Nem lehet például hittant tanitani törté­nelmi háttér nélkül, így alapos történelmi ismeretet is adunk és nincs hit lilozolikus gon­dolkodás nélkül. Odáig is sze­retnénk eljuttatni a gyerme­keket, hogy tudják: Mi a hit és a hittan? Miért fontos a hite és miért a hittan, melyik mit tud adni az embernek? A személyiségformálásban a hittan tanítása keretében sze­retnénk erkölcsi tarlóst adni. Képessé tenni az egyént az önfegyelemre, ha kell. a le­mondásra. Meg kell újból ta­nitani az embereket. hogy tudjanak ünnepelni. A Kis herceg-ben gyönyörűen le van írva, milyen fontos, hogy ün­nepelni tudjunk. Régen meg­voltak az embereknek az ün­nepeik, még egy olyan ese­mény is, mint a disznóvágás, ünnep volt, megvolt a maga rituáléja. Manapság azonos fogalmakként használják az olyan szavakat, mint pihenő­nap, szabadnap, szórakozás, ünnep. Pedig az ünnep más, ilyenkor szembekerül az em­ber a lét értelmével, és a má­sik ember is helyet kap az életében. Ünnepekre szükség van. Fiatalokkal foglalkozó szakemberek panaszkodnak, egyre nagyobb mértékben ta­pasztalható az érzelmi elsi- városodós. A hit emóciókkal telitett, növeli a jóra való készséget. Félve mondom ki — hiszen manapság divat európaiságot emlegetni —, de a keresztény- s ég valóban Európát jelenti. Hiszen a hellén és zsidó ke­resztény kultúrán született meg Európa. Ha ennek tudatosítá­sát elhagyjuk, az általános műveltség lényeges részéből kimarad a gyerek. Sokan hi­vatkoznak arra, nyugaton nem maradt el a vallásos nevelés, és az ottani fiatalok között ugyanazok a problémák je­lentkeznek (alkohol, drog, bű­nözés). Valóban, ha a tizen­éves és a huszonévek kezde­tén lévő fiatalokat nézzük, mintha nem lenne semmi kü­lönbség. De amikor ebből ki­lábal. nekik von hová vissza­térni. Tudom, a hittan bevezetésé­től sok iskola fél, -gondot je­lent. Nagyon magas óraszám­mal dolgoznak már így is. A lelkipásztorok ugyanúgy léi­nek most, mint a pedagógu­sok. A 40 év kontraszelekciója nálunk is dolgozott. Kevesen vagyunk, s közülünk sem al­kalmas mindenki oktatásro, hisz a 140 pap közül száz a 60 év feletti, ezért nem tudja mindenki vállalni. Ugyanis a mi időnk és energiánk is véges. Nem régóta működik Magyarországon az ún. hitok­tató kurzus. Ez 3 éves tanfo­lyam, ám résztvevői közül nem mindenki lesz oktató. Mosf el­ső nekiinduláskor azokra az idősebb pedagógusokra számí­tunk, akik annak idején a ke­resztény tanítóképzőkben még kaptak ilyen képzést. Ezenkí­vül kérjük azon értelmiségiek jelentkezését, akik szeretnék a hit ismeretét átadni a jövő generációjának. Augusztus 18-án délelőtt 10 órára várjuk őket a Székesegyházba. Sarok Zsuzsa Az angyali üdvözlet Kolostori csigalépcsők A hír — mely szerint az egyház által visszakért ingat­lanok között szerepel a Jakab- hegy is, ahol pálos-kolostor lesz - csak az első olvasatra szenzációs. Mert valóban an­nak kellene minősítenünk, ha űz évszázadokat átvészelt, s ma romjaibon is varázslatos hangulatú, hajdani épület kör­nyékén ismét megjelennének a pálos-rendi borátok. Ha újból tiszta víz töltené fel a kis ta­vat — amelynek léte önmagá­ban is meghökkentő —, ha a szerzetesekből sugárzó rend venne birtokba a hegytetőt, amelynek fenntartása történel­mi és vallástörténeti értékei ellenére is jobbára púp a te­rület mai gazdáinak hátán. Am mindez egyelőre távoli­nak tűnik. P. Máté Péter, a pálosok rendjének magyarországi pro­vinciálisa arról tájékoztatott, tulajdonigényüket a Jakab-he- gyi volt pálos-birtokokra be­jelentik, hogy majdan itt is legyen lehetősége a rend szer­zeteseinek a visszavonultsóg- ra Kezelésükbe venni ezt azonban ma még nem tud­nák, többek között azért sem, mert a barátok száma egye­lőre ezt nem kényszeríti. (Is­mert talán, hogy a pálosok rendje remeteszerzet, az elvo­nultság, a visszahúzódottság, a csendes elmélkedés, a ma már jobbára kislétszámú együttlét alapismérvei ennek a közösségnek ) Azért sem várható egyha­mar, hogy a fehércsuhás pá­los-barátok ismét megjelenje­nek lakóként a Jakob-hegyen, mert van épp elég gondjuk Pécsett is: hosszas tárgyalá­sok eredményeként a közel­múltban Máté Péter atya négy évtized szünet utón is­mét belépett a pálos-templom melletti kolostoruk kapuján, hogy az épület töredékét rend­jének berendezze. Mindössze két celláról van szó, tisztál­kodóhelyiségről. Helyzetük jel­képei: egy frissiben ácsolt csi­galépcső és elfalazott ajtók. Hogy a leánykollégiumtól — eddig a teljes kolostorépület használója volt - elválasszák a hajdani tulajdonosok celláit, falazni kellett. Ennek eredmé­nyeként azonban a rendet el­zárták a lépcsőháztól, a por­tától ... Ez indokolta a csi­galépcső elkészítését. Van egyébként az épület­nek egy másik bejárata is, amit a kollégium lakói nyu­godtan használhatnának — ám ez valahogy kiesett a fi­gyelemből. Mégpedig — teszi hozzá a rend provinciálisa — nem rosszindulatból. Ha azon­ban o lépcsőhózot (is) vissza­kapnák a pálos-barátok, újabb cellákat rendezhetnének be, amire nagy szükségük van, mert sorban jelentkeznek a no- víciusok, akikből vagy szerze­tespapok vagy segítő barátok lesznek idővel, s hogy a szer­zetesrend megfelelhessen hiva­tásának, több helyiség kelle­ne. Arról nem is beszélve - mondja csendes mosollyal Pé­ter atya -, hogy a szépnek aligha ' mondható, adja Isten, hogy valóban ideiglenes csi­galépcsőn jószerével csak a székeket lehet felvinni a cel­lákba, a nagyobb darabokat már igen nagy vesződség órán. — Mi semmi mást nem ké­rünk - tárja szét karjait P. Má té Péter —, mint a kolostorun­kat. A rendnek készült, s most újraindulásunk feltétele. M. A. Nemzetközi tudományos társaság élén Az ideghormonok kutatásának új fejezete Az agyalapi mirigy a hor­montermelő - endokrin - mirigyek zenekarának kar­mestere — állapították meg a szakemberek néhány év­tizeddel ezelőtt. De amíg ehhez a .megállapításhoz el­jutottak egy hosszabb kuta­tási szakasznak kellett eltel­nie, s még ma is folytatód­nak a tudományos kutatá­sok többek között annak el­döntésére, hogy az ideghor­monokat termelő sejtek mű­ködését az aovvelö mely ré­szei, mely agypálya rend­szerei befolyásolják. A neuroendokrinológiával foglalkozó kutatók, orvosok az elmúlt napokban Bor- deaux-'ban, a második neu- roendokrinológiai világkong­resszuson cserélhették ki ta­pasztalataikat. A kongresz- szust a Nemzetközi Neuro- endokrinológiai Társaság ren­dezte, melynek elnöke dr. Flerkó Béla akadémikus, a I POTE intézetvezető egyetenv I tanára. A nemzetközi társaság 1972-ben alakult. A társa­ságnak Flerkó professzor egyik alapítója, később al- I elnöke volt, két év óta el­nöke. Világkongresszusaikat négyévente tartják, s nem kis mértékben Flerkó Béla érdemei elismeréseként a I következőt Budapesten ren- I dezik meg.- örülök a pesti kong- I resszusna'k, de ne csak az én személyemnek tudja be, hogy így döntött a társaság. A npuroendokrinológiának Magyarországon is vannak jelentős előzményei. A pécsi egyetemen még Szentágothai professzor indított el néhány fiatal kutatót ezen a terüle­ten, köztük volt Halász Béla is, aki ma a Magyar Neuro- endokrinológiai Társaság el­nöke — mondja dr. Flerkó Béla.- Hogyan sikerült bor- deaux-i kongresszus?- Körülbelül ötszázan jöt­tek el Franciaországba, het­ven előadást tartottak és öt­százhatvan posztert állítot­tunk ki. A legújabb eredmé­nyekről, állatkísérletekről, hu­mángyógyászati lehetőségek­ről tájékozódhattunk. Azt hi­szem, mondhatom, hogy jól sikerült.- Kérem, mondja el, mi minden történt a neuro- endokrinológiában az utóbbi években.- Az egyik legfontosabb állomás 1977 volt, amikor is a francia Roger Guillemii, az amerikai Andrew Schally és a szintén amerikai Ro- salin Yallow kutatási ered­ményeikért Nobel-dijat kap­tak. Ök tisztázták néhány idegingerület-átvivő hormon kémiai szerkezetét és szinte­tizálták e hormonokat.- A következő lépés?- A következőt még ma is lépjük. Továbbra is kérdés, az idegi szabályozás legap­róbb részleteinek a felfede­zése. A kutatások egyre in­kább a molekuláris biológia területén zajlanak.- Mi ennek a magyaráza­ta?- Mondok egy példát. Egy hormon csak ott tud hatni, ahol az ún. hormon recep­tor (fogadó) fehérjék jelen vannak, amelyek a hormont néhány órára megkötik, mint a kulcslyuk a benne meg­forgatott kulcsot. Ennek ki­derítése klinikai szempontból alapvető. Ha tudjuk, mi idé­zi elő egy receptor képző­dését a szervben, azt is meg tudjuk mondani, milyen ha­sonló molekulával lehetsé­ges pl. a receptor lekötése. Bizonyos daganatok elleni küzdelemben is lehetne eze­ket az ismereteket hasznosí­tani. A daganatok elleni harc szinte egy új tudomány­ág kibontakozását is jelenti, oz endokrin onkológiáét. Részben olyan hormon ana­lógok előállításával foglal­koznak á kutatók, amelyek ezen a területen lefogják a daganatok fejlődését. Egy budapesti kémikuscsoporttal közösen a mi intézetünkben is tesztelünk új hormon ana­lógokat, amik meggátolják egyes daganatok további nö­vekedését. Többek között a Szegedi Női Klinikán is foly­tatnak ilyen ígéretes kutatá­sokat, kezeléseket.- Hormonok, hormonkeze­lések - a laikusok számára elég kényes területnek szá­mítanak.- Vigyázni is kell a hor- n onháztartásra, a legkörül­tekintőbben szabad csak bármilyen hormont is alkal­mazni. Biztos önnek s eszébe jutottak a fejlődési rendellenességgel született gyermekek, a születés utáni megbetegedések, melyeket hormonkészítmények utóhatá­saként kellett elkönyvelni. Hormonok adása ugyanakkor hasznos is lehet. A nőknél fellépő — helytelenül klimax­nak nevezett — menopausa előidézője lehet a csont- ritkulásnak. Ma már vpn egy igen jó dán gyógyszer, ami­vel a biológiai határt hát­rébb lehet tolni, tehát az oly* gyakori csontritkulásos betegségek is később vagy egyáltalán nem jelentkeznek. A kezelések előtt viszont meg keli állapítani, nincs-e az illető hölgynek valamilyen daganata, mert akkor ez a fajta hormon nem alkalmaz­ható, mert serkentheti a nö­vekedését. De számos kuta­tás indult a növekedési fak­torokkal kapcsolatban is. S amint már mondtam is, én nagy reményeket fűzök ~tih- hoz, hogy az ismertetétt ha­tásmechanizmust felhasznál­va a daganatok ellen Is si­kerrel lehet majd alkalmazni hormon analógokat. Barlahidai A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom