Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-01 / 119. szám

1990. augusztus 1., szerda aj Dunántúli napló 5 Siralmas örökség? Találkoztak a pártok és a megyei tanács szakemberei (Folytatás az 1. oldalról) A négyórás találkozón jó­részt az oktatással és az is­kolaüggyel foglalkoztak a je­lenlévők, oz első kérdés az iskolák visszakörzetesítésének körülményeivel volt kapcsola­tos. Ez ügyben gondot jelent­het, hogy kis települések meglévő épületek átalakítását, vagy új iskola építését gyak­ran még megyei támogatóssal sem tudják vállalni, ezen fe­lül vita tárgya, hogy az ilyen iskolákba járó diákok milyen eséllyel tutinak továbbtanulni. A megyei tanácsnak ebben az évben 10 millió forintja van visszakörzetesitési szándék tá­mogatására, de a feladathoz állami hozzájárulás is szüksé­ges. Más, de mindezzel össze­függő kérdés, hogy alapos fe­lülvizsgálatra szorul a 3-tól 13 éves korig nyújtott normativ állami támogatás rendszere is. Csalog Judit vetette fel azt, hogy a nyolc osztályos gimnáziumok mértéktelen el­szaporodásával a nagyközsé­gek egyébként jól működő nyolc osztályos általános is­koláit az elsorvadás veszélye fenyegetheti. A folyamatot második falurombolásnak is vehetjük, ha valóban bekövet­kezik az, hogy tragikusan le­csökken a falusi értelmiség száma, illetve, ha a nagyobb és hatékonyabban működő városi iskolákba nem, vagy csak aránytalan terhek válla­lása árán kerülhet be kis te­lepülésről való diák. Jelenleg, míg oz oktatás átalakitásáro kész tervek nincsenek, a kér­dés megválaszolatlan, csak­úgy, mint Matavovszky Ivánnak a szokmunkásképzés átalakítá­sára vonatkozó felvetése. Ez utóbbi témában ugyanis elke- seritően bizonytalan minden jóslás, míg vállalatok egyik pillanatról a másikra szűnnek meg, vagy váltanak profilt, s míg a gazdaságban csak igen rövid távra vonnak megbízha­tó elképzelések. Ezekben az ügyekben nem csupán helyi, hanem átfogó országos kon­cepcióra is szükség lenne. Szó volt a kollégiumi férőhelyekre való igény várható megnöve­kedéséről is. arról, van-e szándék új négy osztályos gimnázium indítására, és ar­ról, mi legyen a megszűnő eladás előtt álló vállalati óvodákkal? Az egybegyűltek megvitatták a kétnyelvű isko­lák. illetve a kötelező ide­gennyelv-tanulás problémáit is. Az iskolák helyzete nem ad okot vidámságra, különö­sen, ha tudjuk, hogy az ener­giahordozók árának legutóbbi emelkedése és az élelmiszer- árak növekedése óriási ter­heket ró rájuk, nincs viszont semmilyen központi elképzelés mindezek ellensúlyozósóra. He­lyi testületek legfeljebb csak egyszeri támogatóst adhatnak, ez azonban csak a lakosságot érintő különböző szolgáltatá­sok kárára képzelhető el, rá­adásul igazi megoldást nem is nyújt. Kulcskérdésekben kell majd tehát a leendő önkor­mányzatnak dönteni, egy olyan helyzetben, melyet dr. Bödő László siralmasnak ítélt. El­hangzott az is, hogy a köz- művelődés területén fel kell készülni bizonyos csökkenté­sekre és megszorításokra, s bár a témára a tegnapi meg­beszélésen jóformán alig ju­tott idő, érdemes kiemelni Ko­csi László hozzászólását, mely­ben arra figyelmeztetett: pil­lanatnyi érdekek és a jelenle­gi szorult helyzet miatt hiba lenne fölélni a város vitat­hatatlan szellemi tőkéjét, kü­lönösképpen azért is, mert a foyamat azon túl, hogy idő­vel visszafordíthatatlanná vál­hat, Pécs új, idegenforgalmi, szellemi és tudományos köz­ponttá válását is kilátástalan helyzetbe sodorhatja. A tegnapi találkozóval nem ért véget a megbeszélések sora, augusztus 27-én újabb randevút adnak egymásnak a pártok és az ágazat szakértői. Kétségtelen örömhír, hogy kulturált és kölcsönösen segí­tő szándékú találkozókról is tudósíthatjuk olvasóinkat, kü­lönösen akkor, ha tudjuk, hogy bármilyen önkormányzat is lesz szeptembertől, az ok­tatás, az iskolaügy kérdésében nem engedhető meg semmifé­le felelőtlenség, hiszen Ma­gyarországon egymillió gyer­mek sorsáról van szó. Fel kell azonban hívni a figyelmet ar­ra is. hogy a helyhatósági választások körüli vitákban ki­éleződhetnek, személyessé is válhatnak a pártküzdelmek, az pedig nem lenne jó, ha meg­gondolatlan személycsere, után olyan vezető kerülne egy-egy közösség élére, aki a na­gyobb, de nem feltétlenül jó­tékony szelet vitorlájába fog­va, zátonyra vinné hajóját. Hodnik I, Ajándék autó a szigetvári rendőrségnek A nemrég alakult Autó és Agrocentrum Rt. a Szigetvári Rendőrkapitányságnak adott egy Mitsubishi típusú gépko­csit. A 7Oc/0-ban NSZK érde­keltségű cég elnök igazgató­ja elmondta, hogy ezzel is hozzá kívánnak járulni a bű­nözés elleni harchoz, mivel szerintük stabil közrend és közbiztonság nélkül nem kép­zelhető el eredményes vállal­kozás. Az autót, melyet a hét­köznapi munkához kívánnak használni, Gábor József őr­nagy szigetvári rendőrkapitány vette át dr. Győrvári Márktól, az Autó- és Agrocentrum Rt. elnök igazgatójától. Sugárzó porvihar Pellérden? A kiszáradt zagytavak széléről a szél szabadon felkaphatja a port. Fotó: Szundi György (Folytatás az 1. oldalról) A mintavételi helyektől több száz méterre találhatók a MÉV zagytározói. Joggal me- 'rült fel a gondolat az ott élőkben, hogy esetleg a me­dencék homoktöltését hordta a szél a kertekbe, innen szárma­zik a többletsugárzás. Ezt a feltevést erősítik meg Szcza- urski József, a görcsönyi tsz főagronómusának szavai is.- Nyugtalanított bennünket a szövetkezetben, hogy a ta­vaszi és nyári nagy szélvi­harok idején valóságos por­ködbe borul a község és a környező földek. Nem voltak pontos információink. hogy mit tárolnak a zagytavakban, mit hoz felénk a szél. Már több falugyűlésen is felmerült egy esetleges vizsgálat lehe­tősége, ezért küldtük be a nyár elején a mintákat az élelmiszerellenőrző állomásnak. A kiugró eredmények miatt kezdődött meg a három szerv együttes, mégis egymástól füg­getlen vizsgálatsorozata. A közösen begyűjtött búza. cu­korrépa, saláta, fű, lucerna, talaj és egyéb minták vizs­gálata végül is megnyugtató eredménnyel zárult.- Az analitikában egy vizs­gálat nem vizsgálat. - mond­ja dr. Bárány Imre, a MÉV területi környezetvédelmi fő­mérnöke. - Ha egy eredmény rendellenességet mutat, akkor meg kell ismételni a vizsgála­tot, amennyiben ez igazolja az első eredményeket, akkor tényként kell elfogadni az adatokat. Amennyiben nem igazolja, úgy valami hiba csúszhatott a mintavételbe, a vizsgálatba, számtalan más tévesztési lehetőség van.- Ha o vizsgálat eredmé­nyeit összevetjük a MÉV 1963-tól mért adataival, lát­szik hogy az eredmények tö­kéletesen szinkronban vannak egymással. Az eddigi 28 év tapasztalatai nem igazolták, hogy a szél kimutatható mér­tékben széthordaná a tározó­ból a homokszemcséket. A kétszáz hektáros zagytá­rozók vize olyan kristálytiszta, hogy szinte fürdésre ingerel a hőségben. A szakemberek mégis eltanácsolnak ettől a gondolattól. A tározók tölté­sén virágzik a sós és egyéb növények, a fák halkan susog­nak. A durva és finomabb szemcséjű homok egy vékony rétegű szilárd kéreggé tapadt össze. A tározó nagyobb ré­sze víz alatt van. Komoly szél­vihar kell ahhoz, hogy ezt az anyagot felkapja a szél. . . A hatóságok és a bánya­vállalat szeptember elején új­ból megismétlik a mintavételt és a vizsgálatokat. A mosta­ni és 25 évre visszamenőleg a sugárzási adatokat mindenki megtekintheti a pellérdi taná­cson. Hajdú Zs. Új vezető négy nagyvállalat élén Új vezérigazgatók veszik át augusztus 1-jétől a Malév, a MÁV, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat irányí­tását. Ezzel kezdetét vette az a vezetőváltási folyamat, amelyet Sik­lós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter röviddel hivatalba lépése után rendelt el. Mint elmondta, a tárca részéröl — a kormánnyal egyetértésben — a következők kaptak bizalmat az állami irányítás alatt álló nagy- vállalatok vezetésére: a Magyar Államvasutaknál Csárádi János, 52 éves okleveles közlekedési és gaz­dasági mérnök, a MÁV budapesti igazgatóságának eddigi vezetője; a Malévnál Déri Tamás, 42 éves villamos üzemmérnök, idegenforgal­mi szakközgazdász, a Malév Air Tours igazgatója; a Magyar Táv­közlési Vállalatnál Horváth Pál, 41 éves villamosmérnök, aki 1973 óta a posta dolgozója; a Magyar Mű­sorszóró Vállalatnál Bartha József, 48 éves villamosmérnök, a Műsor­szóró Vállalat eddigi fejlesztési ve­zérigazgató-helyettese. Rehabilitálták Bokor Imrét Teljes mértékben rehabilitálják Bokor Imre mérnök-ezredest — je­lentette be Keleti György ezredes a honvédelmi tárca szóvivője azon a keddi sajtótájékoztatón, ame­lyen az ügy részleteit ismertették a Honvédelmi Minisztériumban. Mint ismeretes, Bokor ezredest ta­valy a katonai vezetés nyugállo­mányba helyezte a múlt év őszén megjelent Kiskirályok mundérban című könyve és az általa kiváltott vihar miatt. Az Országházból jelentjük Szűrös Mátyás értékelése a népszavazásról Tisztában vagyunk vele milyen szerepet töltöttünk be a békés átmenetben (Munkatársunk még a hétfői parlamenti ülésnapon készítet­te az alábbi interjúkat) A vasárnapi népszaváról kimenetelével elszállt a közvetlen elnökválasz­tás tehetősége és vele együtt az a remény, hogy szocialista párti elnök legyen. Érez-e személyes csalódást, hiszen ónnak idején tavaly ősszel ön is a Szocialista Párt elnökjelöltje volt?- A népszavazással kap­csolatban először is a követ­kezőket szeretném elmondani: nem derült ki isteniaazából, hogy a nép hogyan szeretne elnököt választani. A szava­zás tulajdonképpen eredmény­telenül végződött. Ez senkinek nem válik dicsőségére. Inkább arra lehet következtetni belő­le, hogy a választók elfásul­tak. Egy agyonhallgatott nép­szavazás volt, és volt, ahol ellenpropaganda is felhang­zott. Ez a kudarc márcsak azért sem válik sen'kinék sem a dicsőségére, mert el kell gondolkodni azon, hogy mi lesz majd olyan fontos vá­lasztásokon, mint az önkor­mányzati testületek létrehozá­sa. Nem is annyira a közöm­bösség, valószínűleg a fásult­ság és az érdektelenség is szerepet játszott a részvétei­ben. Ezért a népet nem lehet hibáztatni. Ami a szavazás­nak, az MSZP-re vonatkozó ré­szét illeti, az MSZP vezetése eleinte tartózkodó volt, végül fölkarolta az aláírásgyűjtést, és együttműködött Király Zol­tánnal, a kezdeményezésében. Akkor még fel sem merült lesz-e majd MSZP-jelölt, vagy hogy kit támogatunk. Ez na­gyon korai lett volna és az eredmények is ezt igazolták, így most a parlament fogja megválasztani az elnököt, és nem kizárt, hogy erre rövide­sen sor kerül. — Osztja-e azt a véleményt, hogy az öt parlamenti párt, tehát az MSZP-n kívüli pártok és ezek sze­rint a választópolgárok is méltány­talanul kezelik az MSZP-t, egyen­lőségjelet tesznek az MSZMP és az MSZP közé, holott nyilván az egy­kori reformkörből lett szocialista párt tette lehetővé, hogy a mai parlamentális viszonyok egyáltalán létezzenek. — Nézze, erről mi már több­ször szóltunk, ilyen elegánsan, mondhatni ilyen könnyedén, békésen sehol sem adták át a hatalmat. Mi abból indul­tunk ki reformpolitikusok, hogy alávetjük magunkat a nép döntésének. Ha a nép úgy ha­tároz, hogy más pártokra, más vezetőkre szavaz, mi ezt tudo­másul vesszük. Mi tudjuk, hogy milyen szerepet töltöttünk be a békés átmenetben, ezt sen­ki el nem vitathatja tőlünk. A nép egyelőre nem érti még az MSZP-t, nem arról van szó, hogy nem méltányolja, hanem politikailag még abban a stá­diumban gondolkodik, hogy a régi rendszer nem kell és eh­hez kapcsolja az MSZP-t is, amely pedig egy megújult de­mokratikus párt. Demokraták vezetik ezt a pártot és tagsá­ga is új szellemben politizál. A parlamenti választásokon va­lami ellen szavaztak a válasz­tók, és ez a hangulat ma is tart. Ezért bennem bizonyos ag­gályok élnek, hogy si'kerül-e majd demokratikusan, körülte­kintően lebonyolítani a hely- hatósági választásokat, amely a hatalmi változás menetében rendkívül fontos tényező lesz. Király Béla: Örülök, hogy részese lehetek a demokratikus átmenetnek Hogyan érzi imagát a imagyar parlamentben, nem bánta-e meg, hogy hazajött és képviselő lett, mik a tapasztalatai a parlament munkájával kapcsolatban, hogyan látja a korábbi egykor szövetséges ellenzék mai viszály kodásait, torzsalkodását? — Kezdettől fogva kételyem volt, hogy elfogadjam-e a képviselői jelölést, vagy sem. Azért, mert életem folyamán mindig az akció embere vol­tam, nem vitafórumokon érez­tem magam jól, hanem ott, ahol valamit meg kell tervez­ni, határozni és kivitelezni. Ebből kifolyólag voltak aggá­lyaim, hogy vajon egy inkább konzultáció és vitafórumot je­lentő intézmény, mint egy de­mokratikus országgyűlés szá­momra megfelelő munkaterü­let-e. De többé-kevésbé az­zal az érvvel meggyőztek, hogy Somogybán erős volt a Szocialista Párt, és olyan sze­mélyre volt szüksége az el­lenzéknek, aki ezt a befolyást ellensúlyozza. Ez az érv volta fő abban a döntésemben, hogy a jelölést elfogadtam. Azt nem mondhatom, hogy megbántam, ha egyszer elfo­gadtam, megpróbálom végig­vinni, egy küldetésnek, misz- sziónak tekintem, de meg­mondom őszintén, nagyon sokszor jut eszembe, hogy mennyi kéziratot rendezhetnék nyomda alá, mialatt mint bi­zonyos ismétléseket hallgatók. sBár nem bántam meg, néha nem érzem nagyon kényelme­sen magam. Ennek ellenére különösen most, a mai nap, olyan döntő nap volt az or­szággyűlés életében, amikor a hat párt képviselőinek meg­egyezése révén különösen a helyhatósági választások te­kintetében egy ugrásszerű elő­relépést tettünk. Én remélem, hogy ez egy új időszak kez­detét jelenti, fölébreszti azo­kat, akik közül annyian a sa­ját hangjuk hallgatásáért be­széltek, és nem egy ügyért. De bármely más nyugati par­lamentben megfigyelhetjük, hogy ott is végnélküli vitákat hallunk, a nagy különbség csak az, hogy pl. Amerikában már 200 éve ,folyik ez, van idejük a kákán csomót keres­ni. Mi nemcsak, hogy pár hó­napja működünk, hanem ren­geteg égetően szükséges új dolgot .kell bevezetni. Ha nyu- godtabb időket élnénk, ez a parlamenti vita abszolút ter­mészetes lenne, de nekünk most nem szabad teketóriáz­nunk, és mielőbb előbbre kell lépnünk.- Mint független képviselő, ho- gyan ítéli meg a különböző irány­zatokat, pártokat, melyik irányzat­tal szimpatizál, s melyikkel kevés­bé? — Én megmondom, mivel szimpatizálok, azzal, ami az utóbbi napokban történt, ami­kor összeült a hat párt, és egyeztették döntésüket. Ez a helyhatósági választásokkal kapcsolatos legújabb elrende­zés, mind formájában, mind tartalmában lökésszerűen vi­szi előre a demokráciát. • Nem kívánja elkötelezni ma­gát valamelyik párt mellett? — Nem, egyikkel sem, füg­getlen képviselőnek választot­tak meg és eddig nem volt jelentős nézeteltérésem, véle­ménykülönbségem egyik par­lamenti párttal sem. Nagyon jól érzem magam ebben a pozícióban. Gaál György

Next

/
Oldalképek
Tartalom