Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-04 / 122. szám

8 új Dunántúlt napló 1990. augusztus 4., szomfcőí Magyar vers Szlovákiában Barak László: Két etűd | i. Mit tudsz te arról, ami még hátravan? Nem ismerheted az álmok hajóját, mely elkerülve minden földi bóját, úszik, lebeg tovább határtalan . . . II. szobádon átsuhan egy felhő egy csörömpölő árnyék a térítőn napkorong tüzel ablak nyílik füvek és fák zizegnek hamu alól virág nyit szirmot szüntelen morajlik o tenger mozog . Hizsnyai Zoltán: _ Rondó- Lattól-e anyám, bölcsőnek való fát?- Nem láttam én, csak bitónak valót.- Dongának való la, anyám, van-e?- Nincs, fiam, csak kalodának való.- Nászágynak való fát keresek, anyám!- Nincs fa, fiam, csak karámnak való.- Szerezz fát, anyám, dorongnak, siess!- Nem terem fa, csak pálcának való.- Bitónak való fát keríts azonnali- Nem láttam én, csak bölcsőnek valót. 1948 der emberében jelent meg o háború utáni első ma gyár nyelvű újság - az üj Szó — Szlovákiában, s az új­ságban 1949 szeptember 4-én 'át napvilágot az első vers Dénes György tollábái. A szétzilált és megalázott ma gyár kisebbség négy év után : 'ászár a líra münemében ta Iái magára. s ettől kezdve egymás után jelennek meg versek a szaporodó magyar lapokban. 1949 márciusában megalakul a Csemadok, az irodalom olvasói bázisának je­lentős- szervezője, s ennek lap ‘jói, a Fáklya, majd jogutód­ként a Hét — egeszen az Iro dolmi Szemle (1958) megindu- .ásóig - az írók fontos fő •urnáivá lettek. A háború utáni első költő- nemzedék két ontológiát jegy zett. Az Üj hatások (1953) és a. Három fiától költő (1954) a nemzetiségi lira kezdetleges állapotát idézik. Fábry Zoltán két kritikájában is foglalkozik a páiyokezdö fiatalokkal, fi­gyelmeztetve őket a megszo kodt kontinuitásra, átfogo esz­tétikai mércét állítva eléjük Dénes György mellett az ót venes evek líráját Bábi Tibor, Gály Olgo. Tárok Elemér. Ozs- vald Árpád es Csontos Vilmos jegyzi, s o két antológia mei- ott kilenc ónálló verseskö/iy/ át napvilágot. A forma ns o személyiség, n romantikus köitöszerep elő zetörésére figyelhetünk a má sodik nemzedék leg jobbja inai, akiket a Turczel Lajos szer késztette Eiotal szlovákiai ma­gyar koftók (1958) című onto :ógio mutat be F generáció (o Nyolcak) három kiemelke do oikotoja Tozsér Árpád, Cselérryi László és Zs. Nagy lajos Az induló Tózsér a Jó­zsef Attilával es Illyés Gyula vaí fémjelzett vershagyomány bo' indul <i, később versei világát az önelemzés rányábo tágítva alakit ki egy sajátos es elvonta bb kői tói beszedet. Cselenyi is a népi iskolává! indít, a viloggoí való szembe nézés koltoi programjavai A hatvanas évek középén figyel me a külvilág fele fordul, a társadalmi átalakulások te remtette emberi váisághelyzc tek érdeklik, lírájában a szub­jektumnak egyre kevesebb sze­rep« lesz. Nominális stílusa. szövegei, töredékei a konstruk tivizmussa! rokoníthatok Zs Nagy Lajos a romantikus alap érzést a groteszk es ni ironi kus irányába tágította, de alapjaiban megmaradt a ha gyományos átásmódon beiül A második nemzedékhez ké sóbb csatlakozott Gál Sándor és Tóth tlemer Am: Goi San dort nemzedéktársai föle eme ií, ez a nemzetiségi let vers be fogasa, s hogy ezt a ,kóz nopiság" szintjén tudja el mondani A közösség mindig ott leihetö verseinek melyén, lírájában ott munkál a kuzde em az intenzivebb cs telje sobb életért, a történelem rej­télyeinek feloldásáért. 1970-ben újabb nemzedék jelentkezik, okét az Egyszemű éjszaka antológia mutatja be. A nemzedék nem egységes: ami összekovácsolja tagjait, az a tagadás. Elutasítják az örök­séget. úgy látják, nem aiker­mas a valóság kifejezesere. Nem meglepő ez, föllépésük a neoavantgárd virágzására esik. Keszeli Ferenc, Tóth László, Mikola Anikó, Varga Imre, Kulcsár Ferenc nevét kell e költőnemzedékból emií teni. Közülük Tóth László, aki illúziótlanu! nézett szembe a világgal, lebontva azt elemei­re, a nyolcvanas évek köze­pén áttelepült Magyarország­ra. A nemzedék legjelentö sebbjének Varga Imrét véljük, aki komplex költői kifejezés módra törekszik, a képiséget és a zeneiséget próbálja szin­tetizálni. A nyolcvanas évek elején ö is áttelepült, s Ma gyarországon kiadott könyvé ben kísérletet tesz az elvesz tett történelem tudati, képze­leti rekonstruálására. Két nemzedék is egymásra torlódik a nyolcvanas években. 1980-ban Megközelítés címen lát napvilágot egy antológia, Tóth László és Kulcsár Ferenc szerkesztésében. E könyv kól - tőinek világa oldottabb, Iá- gyabb a korábbi generációé nál. A személytelen feié no ladnok, verseikben feloldódik, arcát veszti és tárgyiasul a ‘költő. Barak László neve a legis­mertebb ezen alkotók közül, de Kövese// Károly, Bettes 1st vön, Karsay Katalin neve sem cseng ismeretlenül a szlová­kiai magyar lírára figyelők kö­rében. A nyolcvanas évek közepén új nemzedék, az „iródiások" nemzedéke jelentkezik. (A szó -♦ l/ödia eredati .jelentése, a fiatal, kezdő írogatok ne­gyedévenkénti érsekújvári ta­lálkozóját jelöli 1983-tól.) ..Az Iródio kihívás az alkotásra es az együttgondolkozásra” — fo­galmaz a program az Iródia Füzet második számában 1986-ban a Főnix Füzetekben jelent meg közös antológiájuk Próbaút címmel, s ez az a sorozat, amely a pályakezdő szlovákiai magyar írástudókat útnak indítja a nyolcvanas években. A Próbaút 11 szerzőt mutat be, közülük nyolcon verssel lépnek a nyilvánosság elé. Az antológia szükségsze rüen eklektikus, mégis látszik, hogy a legtehetségesebb al­kotók líráját ironikus látásmód jellemzi; s hogy a modern stí­lusirányzatok csupán színezik az alkotásokat. Közülük Farnbauer Gábor, Juhász R. József és Hizsnyai Zoltán első kötetét is közre adta már, s úgy tűnik, a kö zös indulás után szétválnak a költői uta-k. Míg Juhász a mo dern szabadvers mesterein is­kolázott, s versei sajátos, he zai izeket óiig hordoznak, ad dig Hizsnyai első kötete a kapcsoiódási pontokat keresi, versei átélt alkotások. Ez azért is emelendő ki, mert a szlo­vákiai magyarság líráján alig alig érződik a hely szelleme, így alkotói, a tágabb közös ségre • számítva, éppen az egyetlen 'ehetsegest vesztik el. Hizsnyai mellett Krausz Tiva dór antológiabéli versei fog tak meg; tehetségét mi sem jellemzi jobban, hogy néhány sorral képes olthatatian szom­júságot kelteni bennünk. Szardínia című verse korosz­tály-élményt is kifejez: „hn időben felnyitottad */oina J tetten érted volna benne c tengert / ahogy tajtékzik és amilyen végtelen / most már dobd el / az ilyesmit veszélyes magadnál tartani f meg meg­ölhet a vágy". Böröndi Lajos Gál Sándor: Tíz emberöltő foglya V? I ha volna hova akkor se mennék el innen nincs lehetőség más csak az ittmaradás 8 zuhogó tél fehérséget fél évszázada élem úsznak csipkés jégtömbök a dunán én tudom hogy már jogom van a halálra kiérdemeltem kegyelmét öt évtized öt bazalttömb elég lehetne a megváltáshoz de én nem feloldást várok hanem jogot hogy dönthessék magam felöl s szabhassak magamnak határt átléphetöt az idő az én ujjaim közül pörögjön alá szándékaim pereméig ha volna hova akkor se mennék el innen szavaim itt tartanak öt évtized havazásában öt évtized jégtömbjeiben csontjaim itt sárgállanak o temetők agyogjában tíz emberöltő egyetlen pillanotbo gyúrva évfolyam. 1321 december 5 lót dec. 10-ig. Í2 jutám. £v. ?écsi * 9 'nfidziSJ* ^ _____ H IHiilip, & ftltin «tttttf* ® t A -M 8*ínhA*i rn\«*«*«••» »»»zR . ütwa ÍC*?»**»«’ ■* «itthltWn, 8**.ík«»**Wt*4* i* JS*é8Í*>M*yí~t4«- Í5. **-. *. ***** & 4uf* mttmnmmmttmimwmmiummmmumnmmnmin bälkihAlymo szAm. Ludvig Vilma, a Pécsi Nemzeti Színház énekesnője a Pécsi Színházt Élet címlapján (1921) A pécsi színház múltjából Faun - lenge állatbőrben Pécsi Színházi Elet címmel s/inmüveszeti és irodalmi heti lap tájékoztatta a század el sö évtizedeiben a pécsi kö­zönségét a színházi esemé­nyekről, kulisszatitkokról. Az 1921 decemberében megjelent IV évf. 12. szám címlapja Ludvig Vilmának, a színház operaénekesnöjének képét őrizte meg számunkra. Oszin te, meleg siker fogadta e ma­gas -énekkultúrával rendelke /ó. egyébként ,,civil" hölgy­nek, Petrovics István zeneta nai feleségének fellépéseit. A Pécsi Színházi Élet cik köböl többet is megtudhatunk róla: ..Enektudását a leghíre­sebb onektanárnőktól szerez te. s most maga is enekisko- 'at vezet . . A mi művésznőnk o, kétszeresen büszkék va gyünk reá, mert hiszen pécsi leány, ki városának eddig is dicsőségére vált Szerepei az énekművészet tokeietessegeve! tündökölnek, repertoárján pe­dig a klasszikus operaalakok foglalnak .helyet. Városunk művészi életének igazi nyere­sége ö, s amely hangverseny műsorán neve helyet foglal, ott ünnepe van a résztvevő közönségnek." Máskor is előfordult egy- egy „műkedvelő" fellépése azokban az években. így a pécsi Rózsa kárpitos tehetsé­ges Bözsi leányának is sokat tapsoltak a pécsiek, akivel az 1926-os évad elején jelent meg interjú a Pécsi Színházi Élet 4000 koronába kerülő november 17-i számában. „Ti­zennégy eves voltam, amikor először leptem nyilvánosság elé egy nőegyleti matinén. Mindenki azt mondta, a szín­padra születtem. Egyszeresek Pesten találtam magam, a szí ni iskola ban. Aztán estélye­ken szavaltam: itt vette észre Asszonyt direktor és szerződ tetett." Sólymai postatisztvi- selö ugyancsak Bözsi nevű leánya a Gül baba Gábor diákjának nadrágszerepében lépett fel. Szépen csengő hangja mellett /igazán szín­padképes jelenség volt, saját költségén csináltatott jelme­zekben. Óriási sikert aratott, de nem vált hivatásos színész­nővé. Társadalmi rendezvénye­ken énekelt néhányszor. A legnagyobb, legmeré­szebb sikert műkedvelőként dr. Muller János ügyvédnek, az ügyvédi Kamara nagy­tekintélyű elnökének fia, Han- zi aratta. „A magát rettegett- nek ismerő kritikus, egy di­lettáns (aki mellesleg ügyvéd és a Pécsi Est kritikusa) egy­maga játszik három különbö­ző nagy színészi skálát igénylő szerepet" - harangozta be a maga nemében páratlanul ér­dekes színházi eseményt a Dunántúl 1924. június 17-i száma. A faun-ban, Knob­lauch derrabjának I. felvoná­sában a címszerepet játszotta elképesztő mozgáskultúrával, Molnár Ferenc Marsalljában a színészt alakította, mig a Leányvásárban a táncos ko­mikus szerepében dzsilolót énekelt és boszorkányoson szteppelt június 23-an, a színház karszemélyzete javára rendezett jutalomjáték kereté ben. A másnapi újság kritiku­sa szerint kísérlete „. . . sike rült. Frakkban jó színpadi alak volt, kár hogy orgánuma nem alkalmas arra, hogy a nézőtéren mindenütt megéft sék. A prózai darabokban ta­núsított viselkedése és játéka törekvő műkedvelőre vall. A Mágnás -Miska címszerepében azonban annyi kacagnivalot nyújtott a közönségnek, hogy ennyivel műkedvelő kabaré bőven megelégedhet. A telt ház elejétől végig jól mula­tott.'' Gesztesy Emiltől tudom, hogy bár Müller Hanzinak fre­netikus sikere vöt e hármas alakítással, az ügyvédi Ke maró nehezményezte, hogy egyik tagja, mint faun, lenge állatbörben, mezítláb agáit a színpadon. .Dr. Nádor Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom