Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-04 / 122. szám

1990. augusztus 4., szombat ui Dunántúli napló 5 Dél-dunántúli történészek nyári tábora (Folytatói az í. oldalról) kissé megváltozott. Az ötlet szellemi szülőatyja, dr. Vonyó József (jelenleg a Janus Pan­nonius Múzeum osztályvezető­je) elmondta:- Eredetileg dél-dunántúli fiatal történészeket, kutatókat kerestünk és hívtunk a tábor­ba. Később a határok kitágul­tak, vannak köztünk tanárok, levéltárosok, történelmi tárgyú kutatásokkal foglalkozók, egye­temisták, akiknek ezek a ta­lálkozók továbbképzési lehető­séget nyújtanak. Idén először az országhatáron túlról, Erdély­ből is érkeztek résztvevők, s a négy megye, Baranya, So­mogy, Tolna és Zala mellett az ország más területeiről is jöttek. A mostani nyári tábo­den újszerű, hiszen a magyar történelemre vonatkozó dol­gokról alig tudunk valamit. Még különösebb nekünk a kö­tetlenség, a közvetlen, felsza­badult légkör. Azt hiszem; tu­dásban gyarapodtunk itt, és- különösen az egyetemes tör­ténelemre vonatkozó részeket- feltétlenül lesz majd lehető­ségünk hasznosítani otthon. Nem szándékom kiemelni azt, miért is fontosak ezek a történésztalálkozók. Az ered­mények magukért beszélnek. Mint kiderült, ha elsivárosodás nem is, egyvalami mégis fe­nyegetheti ezt a színvonalas, értékes kezdeményezést. A szó és a jelzője unalomig koptatott: a kevés pénz. Az egykori tanácsi és KlSZ-támo- gatások helyett az új közigaz­gatás akar-e, és tud-e majd segíteni ennek az országossá fejlődő komoly munkának? Hodnik I. Kimerült a szociális segélykeret A tanácsok szociális segély­keretei kimerültek, pótlásuk­ról a Népjóléti Minisztérium csak abban az esetben gon­doskodhat, ha megkapja a költségvetéstől kért 1,3 milli­árd forintot — közölte Zám Mária, a Népjóléti Miniszté­rium helyettes államtitkára. Hozzáfűzte: egyidejűleg fel­kérték az Állami Számvevő- széket annak a vizsgálatára, hogy mi okozza a tanácsok­nál a nagyarányú forráscsök­kenést. A szociálpolitikai segélyke­ret apadásának okát a mi­nisztérium elsősorban a foko­zódó inflációban, a tanácsok normatív finanszírozási rend­szerében látja. Továbbá ob­iban, hogy a bevezetett ápolási díjat is a segélykeretből fe­dezték. Ugyancsak a keretet apasztotta, hogy — a gyógy­szeráremelés kapcsán - töb­ben igényelték a közgyógy- el látott igazolványt. Holnap az Uj UDN-ben Fogyasztja a bizsuja? „Ha nem hiszel benne, akkor nem érdemes elkezdened" ♦ Barlang­gyógyászat gyermekeknek Játék - pihenés - gyógyulás ♦ Egy szélhámos nagy kalandjai Kicsalt előlegek nyugati kocsikra Magyarok nyilai Vadászat halra, vadászat lóról ♦ rs I • • I • • „Gyűlölöm a vereséget” Kojcso András, a PMSC kézilabdázóinál ♦ A PSE után jön az Atom Paks: csapatváltás az NB ll-ben Szex újság a Casanova - bárban runknak — a régebbiekkel szemben — egyetlen fő és ko rábban elhanyagolt témája volt: a történelmi személyisé­gek történelemformáló szere­péről beszéltek a meghívott előadók, megvilágítva a prob­léma elméleti, politikai sőt pszichológiai oldalát is. A közel száztíz résztvevő többek között olyan előadók­kal is találkozhatott, mint Pó­lóikéi Ferenc, Schlett litván, Ormos Mária, a délelőtti és a délutáni programokon pedig szó volt Robespierre-ről, Na­póleonról, Hitlerről, Mussolini­ról, Marxról, a magyar törté­nelem jelentős személyiségei­ről: Széchenyiről, Tisza István­ról, Eötvös Józsefről, Bethlen Istvánról, Gömbös Gyuláról, hogy csak néhányat említsünk. A tábor szervezője és a tema­tika összeállítója, Fülöp Mik­lói, egyetemi tanársegéd sze­rint az a kérdés, mit tehet egy ember egy adott politikai-tár­sadalmi szituációban, hogyan éli meg a szándékai és a le­hetőségei közti konfliktusokat, ma kétségtelenül aktuális, kü­lönösen akkor, ha az egyéni felelősségvállalás ma minden területen megkívánható . . . Ar­ról szóivá^, segít-e a mostani találkozó a történelemtanárok mindennapi gyakorlatában — tekintve, hogy tankönyvek nin­csenek vagy elavultak úqy vélte:- Csak a rossz történelem- tanárok nyafognak felmentő körülmények után! Én örülök, hogy nincs tankönyv, ez min­denkit önálóságra, szakmai to­vábblépésre inspirálhat. Le kell számolnunk a hivatalos tör­ténelemszemlélet eddig nyúj­tott kétséges előnyeivel. Valahogy így gondolja ezt a tábor egyik, már rendszeres látogatója, a pécsi Vegyipari Szakközépiskola tanára, Mikuli Jánoi:- A legjobb emberektől a legfrissebb információkat sze­rezhetjük itt meg. Ez a tábor mindig ' nyílt volt és őszinte, mondhatjuk, hogy megelőztük a politikai változásokat is an­nak idején. Előtérbe kerültek a napi politika kérdései is, bár nem kényszerítjük az előadó­kat arra, hogy jövőképeket vá­zoljanak fel, a beszélgetése­ken, konzultációkon az is óriá­si élmény, hogy országos szak- tekintélyekkel találkozhatunk. A 27 éves szekszárdi operá­tor, Gazdag Ferenc csak mint érdeklődő jár a nyári táborok­ba. Legjobban az 1848—49-es forradalom és szabadságharc, meg a II. világháború érdekli, a szabadsága és a pénztárcá­ja terhére van itt, hallgatja az előadásokat ahelyett, hogy va­lahol a tengerparton mártózna a habokban. A tábor nyitott­ságát talán az is jellemzi, hogy ő is itt lehet, ha nem is kuta­tó, ha nem is szakmabéli. Megindultan foglalja össze élményeit a székelyudvarhelyi általános iskolai tanár, Volkori György.- Sok mindenről először hallottunk itt, majdnem min­Tanácskozás a megyei földhivatalban Jövőre már a föld új tulajdonosa arathatja le a termést? Fotó: Szundi György Kié lesz a föld? Vélemények o termőföldtulajdon rendezésének törvénytervezetéről — Nem gúnyolódom, de nem tudom, hogy a termőföldtulaj­don rendelkezéséről éppen most nem készül-e egy újabb törvénytervezet a minisztérium­ban, ugyanis a hétfőn önök­nek elküldött anyag mór nem aktuális, ezért osztottuk ki ma a tanácskozás kezdete előtt a Földművelésügyi Minisztérium­ban megszerzett legfrissebbet - e szavakkal dr. Berkei György, a Baranya Megyei Földhivatal vezetője magyaráz­kodott a törvénytervezetet megvitatni és véleményezni szándékozók (pártok, nagy­üzemi gazdálkodók, érdekvé­delmi és államigazgatási szer­vek képviselői) előtt. Pedig magyarázkodnia másnak kel­lene: a Földművelésügyi Mi­nisztérium úgy bocsát vitára törtvénytervezetet, hogy köz­ben módosít rajta, s mindösz- sze pár náp a különbség a két változat közreadási ide­je között (július 27., illetve július 30.) A tegnapi megyei tanácskozáson, az is kiderült, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt nem ilyen szövege­zésről tudott, ezért a párt megjelent képviselője hangoz­tatta is, hogy továbbítja párt­ja felé ezt a megállapítást, márcsak azért is, mert ez a törvénytervezet mindenkit bün­tet: a jelenleg falun élőket a kirekesztettséggel, az örökö­söket pedig a magas illeték- fizetési kötelezettséggel. A Kisgazda Párt is kifogá­solta a törvénytervezetet, szor­galmazva azt, hogy az első örökös illetékmentesen kapja vissza a családi földeket, s kiemelve: a kisgazdák nem szétzúzni akarják a szövetke­zeteket, hanem tulajdonrende­zéssel a falun élőket tisztább, szabadabb körülmények közé kívánják juttatni. Ez utóbbira reagált az MSZP, mondván: ők is ezt akarják, de a jelen törvényjavaslat erre nem meg­felelő, mert ha ezt a törvényt így elfogadják, akkor a jelen­leg falun élők kisemmizettek lesznek, valamint a svábsággal szembeni törvénysértések ren­dezése sem tisztázott. A TESZÖV véleménye: a terve­zett tulajdonrendezés a me­zőgazdaságban dolgozó har­minc-negyven évesek rovására történik, e korosztálynak sem­mi köze az elmúlt évtizedek igazságtalanságaihoz, mégis ők lesznek a károsultak, el­szakítják őket a földtől. A TESZÖV javaslata: földet az kapjon vissza a régi tulajdo­nosok közül, aki megművelni akarja, a többieket másként kárpótolják, például vagyon­részt kapjanak élelmiszeripa­ri vállalatok részvényeiből. A megbeszélésen megjelent mezőgazdasági nagyüzemi jo­gászok egymás után sorolták aggályaikat: a földrendezés költségviselése, az öröklési il­leték alopja, a leendő földren­dező bizottságok tagjainak szakértelme, az 1947-es álla­potok igazolása (például Pécsváradon 1956-ban eléget­ték ezeket az iratokat!) - mindezek a jogszabály érvé­nyesülő képességét kérdőjele­zik meg. A tudósító a mohácsi tsz képviseletében megjelent Szabó Sándorral ért egyet: ez elsősorban politikai és nem pedig racionális gazdasági törvény! Az egykor városba üldözötteket a tsz-be kénysze­rítettek ellenségévé teszi: ál­dozatok állnak áldozatokkal szemben! A mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozók egyelőre passzív figyelői az eseményeknek. De vajon med­dig kötelesek tűrni? Mert a tudósító is már mindent ért, csak azt nem, hogyan, mikor, milyen feltételekkel fog föld­höz jutni az, aki vállalva a paraszti életet, éjt nappallá téve fog dolgozni — akár kis­gazdaként, farmerként vagy szövetkezeti tagként —, aki búzát, kukoricát, burgonyát akar termelni, állatokat hiz­lalni - gondoskodni akar egy ország élelmezéséről. Egyelő­re úgy látszik sokan elfeledik a természet rendjét: ősszel el kell (!) vetni a búzát, hogy jövőre legyen kenyér! L. Cs. K. Vagyonellenőrző bizottsági ülés Bank lesz a pécsi Kolumbia presszó helyén Az állami tulajdon védelme érdekében igyekezett döntése­ket ihozni teg napi ülésén is a Baranya Megyei Vagyonellen­őrző Bizottság. Több téma ke­rült ezúttal is terítékre, így egyebek között annak a ké­relemnek az elbírálása, hogy jóváhagyják-e a Meruker Vál­lalat használatában lévő üz­lethelyiségek, raktárak végle­ges használatának átengedé­sét a Szimpatex Kereskedelmi Részvénytársaság részére. A Pécsett, főleg a belvárosban lévő 31 iroda-, raktár- és üz­lethelyiség összes alapterüle­te megközelíti a 6000 négy­zetmétert. A terv szerint eze­ket a helyiségeket igénybevé­teli díj megfizetése nélkül ■kapná meg a részvénytársa­ság — ennek tagja a Meru­ker —, pontosabban ingyen jutna a használati joghoz. A bizottság megállapította, hogy a kérvényt nem a szak­igazgatási szerv illetékes osz­tályának, hanem a Meruker Vállalatnak kell benyújtania. Ezen túl kérdésként merült fel, vajon miért nem az rt. alapí­tásakor vitték be ezt a va­gyont, s miért sürgős most a döntés? Elhangzott, hogy a majdani önkormányzatok ér­dekei sérülnek, ha ezt a ké­relmet a jelenlegi formájában jóváhagyják, mint ahogy az is érthetetlen, miért ingyen akarják átadni a használatba­vételi jogot. A bizottság tag­jai végül abban maradtak, hogy a vállalat által benyúj­tott kérelmet követően újból napirendre tűzik a kérdést. Érdekesnek ígérkezett a kö­vetkező kérelemnek a tárgya­lása: a Baranya Megyei Ven- déglótóipan Vállalat megálla­podást kötött az Inter-Európa Bank Részvénytársasággal a pécsi, Sallai utca 52. szám alatti társasház földszinti he­lyiségei kezelői jogának át­adásáról. A volt Kolumbia presszó kezelői jogát majd 15 millió forintért venné meg a bank, de ezen kívül 3 millió forintot fizetne még a jelen­leg is tartó rekonstrukció el­lenértékeként. A bizottság tag­jai igen alaposan „kivesézték" a kérelmet, elhangzott, hogy ez a 134 négyzetméter alap- területű helyiség igen frekven­tált területen van, talán jobb lenne, ha vendéglátóipari egy­ség maradna ... A vendéglá­tóipari vállalat igazgatója el­mondta, amennyiben a meg­állapodást nem köthetik meg a bankkal, úgy a volt presz- szó évekig még zárva lesz, mert nem lesz érdemes kinyit­ni. Amennyiben viszont igen, abban az esetben a banktól kapott pénzen lehetőség lesz több vendéglátóegység kor­szerűsítésére, felújítására. Van-e arra jogi garancia, hogy ezt a pénzt erre fordít­ják? Mint kiderült, nincs, de az igazgató megerősítette, nem kívánják másra költeni. A bizottság végül is engedé­lyezte a szerződés megköté­sét, így a Kolumbia presszó helyén rövid időn belül bank­fiók nyílik. R. N. Az OTP Kossuth L utcai körzeti fiókunkban a kulturáltabb ügyfélszolgálat érdekében egységesítjük a betét- és devizapénztárak nyitvatartását Pénztári órák: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: 7.45- 15-ig 9.15-17.30-ig 7.45- 14-ig VÁRJUK ÖNÖKET! BIZALMUKRA TOVÁBBRA IS SZÁMÍTUNK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom