Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-29 / 146. szám

1990. augusztus 29., szerda aj Dunántúli napló 9 Ismét a föld Álmodik a miniszter? Az MSZMP BM Koordiná­ciós Bizottságának augusztus 15-én a DN hasábjain meg­jelent — „Milyen agrárpoliti­kát támogat az MSZMP?” - írása gondolataim nyilvános •közlésére kényszerít. Az MSZMP agrárpolitikájá­nak megvalósítása érdekében a parasztok ezreit 'kényszerí­tette a közösbe. Nekik válasz­tásuk nem volt. Őseik és saját életük gazdasági eredményé­vel (földdel, állattal, felszere­léssel) később állami támoga­tással, no, és alacsony mun­kabérükkel alapozták meg a mai nagyüzemi gazdaságot. Az alapító tagság azóta folyama­tosan kihal/ Az MSZMP poli­tikai akarataként a bevitt va­gyon nagy része oszthatatlan, közös tulajdon lett. Csak a tsz-tag örökölhetett. A kihalt tagok munkaerejét nagyrészt gépi erővel pótolták. Kevés új dolgozóra volt szükség. Az új belépők teljesen őriként, már garantált bér ismeretében vál­laltak munkát. A végbement folya mat következtében az ala­pító tagok bevitt vagyona an­nak minden hozadékával a tsz közös, oszthatatlan tulaj­dona lett. Vagyis, viszonylag kislétszámú tsz-tag kezében jelentős mennyiségű vagyon (föld, épületek, gépek, mellék­üzemágak stb.) halmozódott fel. Az igazi vita az oszthatat­lan, közös vagyon körül folyik. A TESZŐV-tbe tömörült tsz- elnököl^ szerint — akik az MSZMP támogatását is élve­zik - erről a vagyonról azok­nak kell dönteni, akik jelen­leg megművelik. Dagadt hú- sosfazekuk védelmében az éh­ínség, a drágaság rémével fe­nyegetnek. Ha az ő javasla­tuk alapján dönt a kormány, az az alapító tagság kisem­Szeptember 30-án lesz, vagy nem rendszerváltás. Lengenek újra a pártzászlók, pártígére­tekkel éneklik ki a szánkból az utolsó darab sajtot. Ne engedjünk pár 'száz csorda­szellemű pártoskodó vállán ágáló, hatalomra vágyó nagy- hangúaknak! Az önkormányzat legyen a többség önkormány­zata, a hatalom pedig ne lé­tezzen többé; csak közszolgá­lat ! Válasszunk magunknak be­csületes, tisztességes embere­ket, akik nem saját pecsenyé­jüket sütögetik, hanem a köz alázatos szolgái lesznek. Ha pedig ezt elfelejtenék egy pil­lanatra -fs, az uborkafáról rög­tön a földre kerüljenek! A politika áldozatai vagyunk évtizedek óta, sötét pártideo­lógiák és ostoba pártbizottsá­gi határozatok irányították életünket és gazdaságunkat. Közös jelölteket indít Pécs 19 egyéni kerületében és a megyében több helyen a Sza­bad Demokratáik Szövetsége és a Fiatal Demokratáik Szövet­sége a szeptemberi helyható­sági választásokon. A kormánypártok parlamen­ti szavazógépével szemben a két párt úgy került az esetek többségében azonos platform­ra, hogy eközben megőrizte saját arculatát. Nem koalíciós fegyelem miatt politizáltak ha­sonlóan, hanem a hasonló po­litikai gondolkodás miatt lép­tek most választási koalícióra. Pécsett 6 kerület kivételével — ahol .a listaállitás miatt kü- lön-külön kell jelölteket á M í ­mizését, a kegyelemdöfést, az MSZMP agrárpolitikájának a befejezését jelentené. Legfőbb érvük: ha a tulaj­donos és a földművelő külön válik, beláthatatlan drágaság következik. Talán az alábbi kérdések rövidebben kifejezik a véleményemet. O Van-e tőkés ország - ahol a bérleti rendszer is el­terjedt ahol 1 kg húsért közel 1 napi, 1 liter tejért és 1 kg kenyérért 1 órai átlag­bért kell fizetni? 0 Ha a jelenlegi tagság kezébe kerül ez a vagyon, ne­kik valamiféle járadékot nem fizetnének? Nekik a bérbe adást (netán az eladást) meg­tiltanák? A tsz-ek ma is bér­be adnak olyan tevékenysé­get, ami a közösbe vesztesé­ges, ennek nincs árfelhajtó ható sa ? 0 Ki tudja azt hozzávetőle­gesen is, hogy a városban lakó örökösök közül hányán vennék saját kézbe? Hányán engednének át tsz-tag roko­nuknak, hányán iműveltetnék a tsz-szel, vagy éppen munka- nélküliként, ez az egyetlen le­hetőségük az újrakezdéshez. No, és hányán lehetnek, aíkik nem 3, hanem éppen 5- 15 évet dolgoztak előzőleg a tsz-ben? O Érdekelne, hogy az emlí­tett állásfoglalás írói miben jelölnék meg a falu eddigi fejlődését, amit a földtörvény elfogadása elvágna? A drága­sággal sikeresen lehet rérnisz- teni, úgy gondolom, a drága­ságnak többek között a kö­vetkező okai vannak: O Drága műtrágyákat, gyomirtószereket, mesterséges tápot alkalmaznak (közben a szalmát elégetik, a természe­tes trágyát elfolyatják). Ezután is ez történne! Ha nem állunk végre a sarkunk­ra, megint a lábunkra tapos­nak. Értelmes, független szak­embereket minden szintre! Most vagy soha. Pártokra csak párttagok szavazzanak, szabad ember csak sza­bad emberre. Mi va­gyunk többen, ha nem mi vesszük kézbe saját sor­sunkat mások teszik meg ezt a szívességet, és akkor me­gint úgy kell nekünk. Már 150 éve állandó a kérdés; rabok legyünk vagy szabadok? Ed­dig mindig a rabság jutott. És most? Erről döntünk szep­tember 30-án! Alakítsuk ki minden körzet­ben a pártonkívüliek válasz­tási csoportjait és válasszuk ki a többség bizalmát élvező tisztességes embereket közvet­len környezetünkből, aki nem Pestről üzeni meg mi lesz a •tani, az összes többi kerület­ben közös jelölték indulnak. Úgy gondoljuk, hogy a si­ker reményében vesszük fel a küzdelmet az egységes kor­mánykoalíció jelöltjeivel szem­ben, hisz az országgyűlési, vá­lasztásokon a pécsi . kerületek nagy részében együtt több szavazatot kaptunk, mint a je­lenlegi kormánykoailíoió pánt­jai. A képviselőijelölteikre - a sajtóiban ismertetett módokon túl - az ajánlásokat a két párt irodájában is meg lehet tenni. SZDSZ városi .iroda: Felső­malom u. 13. (tel.: 25-344], FIDESZ területi iroda: Kos­suth L. u. 23-25. (tel.:10-318). 0 Monopolszervezetek ter­peszkednek a mezőgazdaságon (húsipar, malomipar, Agroker, ta ka rmá nyé rtékes itő). 0 A nyersanyagot a város­ba, a készárut a faluba (hosz- szú kereskedelmi láncon) szál­lítják. O Magas az improduktív, a nem termelő létszám. 0 Ag rá rol ló. Q A közös tulajdon az ed­digi formájában „Csákiné szalmája" volt. Nem vagyok szövetkezetelle­nes, ha azt valódi tulajdono­saik, és nem az állam kormá­nyozza. Tisztelem, becsülöm a földművelő embert, akik meg­termelik a mindennapit, jogos­nak tartom, hogy a haszon végre azé legyen, aki dolgo­zik. Viszont ingyenes vagy kedvezményes földosztással csak akkor értek egyet, ha az ipari munkásság is az élő munkája arányában részt kap az üzemekből. Ez a nép meg­fizette drágán a kollektivizálás árát, most ne kelljen fizetnie a privatizációért. Én az MSZMP BM-i Koor­dinációs Bizottságával ellen­tétben, nem féltem a pa­rasztságot a polarizációtól, in­kább azért vagyok szomorú, hogy^ ma az egész falu bér­munkás- (cseléd-) sorban él, és nincs vállalkozni kész, gaz­dag parasztság. Viszont valóban féltem a tsz-eket az összeomlástól, mi­után megszűnik az állóm mil­liárdos támogatása, az olcsó katona- és diákmunkaerő, de ezért nem az új földtörvényt, hanem az MSZMP eddigi ag­rárpolitikáját fogom okolni. N. E. (Név és cím a kiadóban) jó nekünk. A falun dőljön el kié legyen a föld és a mun­kás mondja meg ki legyen az igazgató. Se régi, se új lé­hűtő urakat ne tartsunk el! A pártok ránk és önmaguk­ra szabadultak, akadályozva az értelmes szabad társadalmi élet kialakulását. Pártatlan bizottságokkal próbálkoznak, mintha a prostituáltak vigyáz­nának az erkölcsre. Vezetésre alkalmatlanok, döntésre kép­telenek, de ráérnek vitatkozni tízszeres átlagfizetéssel a zse­bükben, nekünk meg munka sem jut. Akiket a nép közvet­lenül választott, szóhoz sem jutnak, a kiskapukon bekerül­tek irányítgatnak. Szabad országot csak sza­bad emberekkel lehet építeni! A szabadságról döntünk szep­tember 30-án! Somlai Ferenc párton kívüli Holnap Pécsett SZDSZ-FIDESZ nagygyűlés Közös kampánynyitó nagygyűlést tart a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szö­vetsége 1990. augusztus 30-án 18 órakor Pécsett, a Széchenyi téren. A nagygyűlés szónokai: Hack Péter, az SZDSZ országos tanácsának tag­ja, országgyűlési képvi­selő. Ungár Klára, a FIDESZ országgyűlési képviselője. A rendezvény rossz idő esetén a pécsi Liszt-te­remben (Kossuth L. u. 83.) megtartják. Dr. Surján László népjóléti miniszter 1990. augusztus 1-jén tett pécsi látogatásakor a sajtónak tett nyilatkozatában többek között megemlítette, hogy új nyugdíjrendszerről ál­modik. A Nyugdíjasok Pécsi Egye­sülete felajánlja segítségét a miniszternek, hogy ez az álom — Sütő András szavaival élve- „könnyű" legyen, többek között azzal, hogy a már ál­talunk elvégzett elemzéseket és kidolgozott elképzeléseket, javaslatokat rendelkezésére bocsátjuk Ennek egy rövidí­tett változatáról — a helyi saj­tó jóvoltából — szeretnénk a megye országgyűlési képvise­lőit és a város nyugdíjasait is tájékoztatni. Az új nyugdíjrendszer vagy törvény kidolgozásánál tisztáz­ni, helyére kell tenni egy-két olyan fogalmat, amelyet a tör­vényhozók nagy többsége ko­ránál fogva csak hallomásból ismerhet, és amelynek ismere­te alapvetően befolyásolhatja a törvény elfogadásánál. KI A NYUGDÍJAS? Létszámát tekintve az aktív dolgozók és az ifjúság után a harmadik helyet foglalja el. Ennek következtében hatása alapvető az előző kettőre. (Úgy is mondhatnánk, a ma ifjúsága a jövő nyugdíjasa.) Ml A NYUGDÍJAS VÉLEMÉNYE SAJÁT HELYZETÉRŐL? A nyugdíjasok fiatalabbja gyerekfejjel végigszenvedte, az idősebbje végigharcolta a második világháborút. (A rossz táplálkozás és az ötvenes, hatvanas évek megfeszített munkatempója következtében jobban elhasználódtak, mint az apáik vagy a most felnö­vekvő generáció.) A háború után az újjáépítésben, az inflációban, a jobb jövő re­ményében dolgozva koplaltak vagy koplalva dolgoztak. Az 1956-os forradalom vesztesé­geit is ők fizették meg. Majd a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az új gazdasági mechanizmus, a begyűrűző olajválság költségei, a nyugati kölcsönök kamatainak törlesz­tése is mind e rétegre hárult. És most, nyugdíjason, az egy­re fokozódó válság, a két-, várhatóan háromjegyű infláció növekedését a kormány 100 Ft/hó nyugdíjemeléssel próbálja kikompenzálni, mi­közben a miniszterek, ország- gyűlési képviselők havi jöve­delme — a különböző címeken felvett pénzösszegekkel - a százezer forintot is meghalad­ja, és amelyet szinte vita nél­kül elfogadtak. Ezzel szemben napokig tartó vitában szavaz­ták meg a minimál nyugdíjak 5000 Ft-ban történő meghatá­rozását. Ml A NYUGDÍJ? A nyugdíjasoknak egyönte­tűen az az álláspontjuk, hogy a nyugdíj nem könyörado- mány, segély, juttatás, amit az illetékesek anyagi lehetősé­geik mértékében adnak és önkényesen határozzák meg annak mértékét és az elosz­tás módját. A nyugdíj (még ha nem is önkéntesen, hanem kötelezően írták elő a társa­dalombiztosítási járulék fizeté­sének mértékét) két fél között megkötött szerződés, amelyet mindkét fél köteles betartani, különösen akkor, amikor az egyik fél ennek több évtize­den keresztül eleget is tett, és már csak a másik fél kötele­zettsége vált aktuálissá. Ezen rendszernek van egy sajátos­sága más befizetésekkel szem­bén. Nevezetesen, hogy a bankba betett pénzét a betét elhelyezője bármikor vissza­kérheti kamatos kamatával együtt és utódai azt örökölhe­tik. Természetesen a banknak a kamatokat az árfolyamnak megfelelően automatikusan nö­velni kell, mert ellenkező eset­ben a betét tulajdonosa a pénzét kiveszi. Ezzel szemben az évtizedekig befizetett nyugdíjjárulék nem örökölhe­tő és a kamatnövekedés sem illeti meg a nyugdíjasokat, és •ezt igazságtalannak tartjuk. NYUGDIJELOSZTAS MÓDJA? Az alacsony nyugdíjjal ren­delkezők (létminimum körü­liek) nagy része kifogásolja a nyugdíj összegének differen­ciálását. Az lenne szerintük az igazságos, ha ez egységes lenne. t A középnyugdíjasok viszont helytelenítik, hogy csak az alacsony nyugdíjakat emelik, és így rövid időn belül az ő nyugdíjuk is a létminimumra csökken, pedig ők a többszö­rösét fizették be, mint a lét­minimum szintjén élők. És itt már az sem mellékes szem­pont, hogy ez a befizetés mi­lyen időtartamú. Vannak, akik számításból 10-15 évig fizették a társa­dalombiztosítóst, és vannak, akik ezt 35—45 évig. EGY KIS STATISZTIKA (Sajnálatos módon az 1989. évi statisztikai évkönyv csak most jelent meg és az ehhez viszonyított előző évi eltérések csak becsülhetők és csak az infláció mértékében és a bér­emelésekben jelentkezik.) A kötelező társadalombizto­sítási járulékot (TB) kb. 5 millió fő fizeti, 10-40 éven ke­resztül. Az 5 millióból kb. 48% éri el a nyugdíjkorha­tárt. Az 5 millióból kb. 17% 0-10 évig, kb. 8,4 % 10-20 évig kapja a nyugdíját és csak 3% éri meg őzt, hogy 20 év után és tized % az, aki 30 év után is részesül nyugellátásban. (Hol van és mire fordítják a fennmaradó járulékot?) < Az 1988, december 31 -i sta­tisztikai kimutatás .szerint a nyugdíj összegének felosztása az alábbi: . 2500 Ft-ig 0,3%, 2501-3000 Ft-ig 8,8%, 3001­4000 Ft-ig 40,8%, 7000 Ft fö­lött 8,2%, a többi megoszlik az egyéb kategóriák között. Ezekben a számokban nagy­mérvű változás sajnos az el­múlt 1,5 évben nem követke­zett be, mert 1989-ben 2% + 200 Ft volt az emelés, ez 200- 400 Ft volt a magasabb nyug­díjak javára. 1990-ben egyesek 1050 Ft-ot, illetve 750 Ft-ot kaptak, a többieknek 500—200 Ft volt az emelés. INFLÁCIÓ HATÁSA A NYUGDIJAKRA A nyugdíjbamenetelkor azonnal 75%-ra csökken a nyugdíjas jövedelme, és az infláció következtében roha­mosan veszít a vásárlóértéké­ből. Ha igaz, hogy 1989-ben 15—20%-kai, 1990-ben eddig 25-30%-kal és decemberig el­érheti a 60—65%-ot is válto­zatlan nyugdíj mellett. Pl. aki 1988-ban 12 ezer Ft keresettel ment nyugdíjba, ma annak a nyugdíjának a vásárlóértéke 5700 Ft. MIBŐL KÉPZŐDIK A NYUGDÍJALAP? Az aktív dolgozó 4,85 millió fő, bruttó keresete 8900 Ft/hó/fő. Ez éves szinten 510 milliárd Ft kifizetést jelent. Nyugdíjasok létszáma 2,42 millió fő. Átlagnyugdíj 4515 Ft/hó/fő. A kifizetés éves szin­ten 130 milliárd Ft. Aktív dolgozók után a tár­sadalombiztosítás 43-j—10 = 53%-ot kap. Ez 270 milliárd Ft-ot jelent. Ebből 130 milliárd a nyugdíj, a 270 milliárd 48%-a. A családi pótlék, gyes, gyed, táppénz, egészségügyre fordított összeg 106 milliárd Ft. A TB bevétele a nyugdí­jakra és egyébre (gyes, gyed stb.) fordított összeg közt a különbség 3,4 milliárd Ft. A különbség nincs meg. (A fenn­maradó összeget a kormány kiemeli, emelte a TB kasszá­jából.) A másik összehasonlítás a béremelésekből adódó TB be­tétnövekedés. Az aktív dolgo­zók béremelése 1989-ben 10- 15%. Számoljunk csak 12%- kal, így a bérnövekedés 61 milliárd Ft. Ennek 53%-át kap­ta a TB. Vagyis 32 milliárdot. Az előző gondolatmenettel számolva ez 516 Ft/hó/fő nyugdíjemelést tett volna le­hetővé. Ezzel szemben 291 Ft volt átlagosan. (Hova lett a többi?) 1990-ben az aktív dolgozók béremelése - munkaügyi mi­niszter rádiónyilatkozata sze­rint — 20—25%-ra tehető. (Szá­moljunk csak 20%-kal.) Tehát a dolgozók keresete 114 mil­liárd Ft-tal növekedett. Ebből a TB-nek 60 milliárd jutott. A korábbiak szerint a nyugdíj- emelésre 28,8 milliárd Ft/év lehetőség volt. Az év elején ki­adott nyugdíjemelés (becsült adat) 1,3 milliárd Ft/hó, 15,6 milliárd Ft/év nyugdíjemelést jelent. Az 1990. augusztus 1-jei emelés (az év visszalevő idő­szakára) 1,8 milliárd Ft növe­kedést jelent. Tehát az ez évi összes emelésre fordított ösz- szeg 17,4 milliárd Ft lenne, a lehetséges 28,8 milliárd Ft he­lyett. Nézzük o maradék 11,4 milliárd mire elegendő? Egyen­lő arányban történő elosztás­nál 400 Ft/hó/fő. (Itt nem vet­tük figyelembe az 1989. évi kb. 7 milliárd Ft megtakarí­tást, ami az év végére kétsze­res lesz.) VISSZÁSSÁGOK: Az utóbbi két évben a nyug­díjasok létszáma nem csak az elöregedés mértékében, ha­nem a kényszernyugdíjazások nagymértékű növelésével is növekedett. Ez a zilált jelen­legi politikai és gazdasági helyzettel indokolható, de nem igazságos, hogy ennek terheit csak a nyugdíjasok viselik. Vagyis ezen dolgozók kerese­tét kiveszik a TB bevételei­ből. (Ezek keresetének meg­szűnésével megszűnik a TB- hez jutó 53% befizetése.) Ezek nyugdíját is a TB nagy­kalapjából kell fizetni a to­vábbiakban. Nem kis problémát jelent az sem, hogy ezen személyek a viszonylag sok politikai és gazdasági felső- és középve­zetők soraiból kerülnek ki, és nyugdíjuk jóval magasabb, mint az átlagnyugdíjak. Pon­tosan annak többszöröse is le­het. Tehát csökkenő bevétel mellett, fokozottabban növek­vő kiadás hatványozottan csökkenti a réaiek .^esélyeit, mert ezen manipulációk telie- sen elvihetik a nyugdíjemelés lehetőségeit, és nem csak most, hanem a jövőre vonat­kozóan is. Ml LEHFT A MEGOLDÁS és hogy képzeli el A JÖVŐT A NYUGDÍJAS? A nyugdíjrendszer vagy nyugdíjtörvény mielőbbi előter- iesztése. törvénybe iktatása. Ennek kidolaozósában DCrtne- rek szeretnénk lenni és fel­ajánljuk -j- jószolgólatainkat. A már említett korengedmé­nyes nyugdíjazások számának minimálisra csökkentésén kívül, a kényszernyugdíjazásból kieső TB-bevételek 'kompenzálását az állami költségvetésből. Az indokolatlanul magas nyugdíjak megcsapolását vagy egy meghatározott arányhoz való igazítását. A politikai foglyok nyugdíj- kiegészítéséhez állami hozzá­járulást. A sorállományú katonák családi segélyének és a mun­kanélküli-segélynek a TB-alap­ból való . kiemelését vagy kom­penzációját. A TB alacsony kamatozású beruházásainak, magas ka­matozású és' gyorsan megté­rülő beruházásokban való el­helyezését. Nyugdíjasok Pécsi Egyesülete Most vagy soha... SZDSZ-FIDESZ választási koalíció

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom