Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)
1990-08-18 / 136. szám
1990. augusztus 18., szombat aj Dunántúli napló 7 Politikai sérelmek — anyagi kárpátiás Mennyit érnek az elvesztett évek? Beszélgetés Kiss Gyula tárca nélküli miniszterrel a Kárpótlási Hivatal megalakulásáról A közelmúltban kormányzati döntés született a törvénysértések okozta egyéni sérelmek, a politikai okokra visszavezethető következmények orvoslásáról. Az előző kormány működésének utolsó szakaszában megtett tétova kezdőlépéseket felgyorsíthatja a kárpótlási hivatal létrehozása. A szeptember 1-jétől működő hivatal céljáról, feladatairól, munkamódszereiről Kiss Gyula tárca nélküli miniszterrel, a politikai rehabilitációt felügyelő kormányzati vezetővel beszélgettünk. — Mindenekelölt arra a kérdésre szeretnénk i/álaszt kapni, hogy milyen politikai igény hivta létre a kárpótlási hivatalt? — Egyáltalán, a rehabilitációnak, a kárpótlásnak a politikai indoka: ahhoz, hogy Magyarországon véghez vihető legyen az a politikai rendszer- váltás, amit az Antall-lkormány fölvállalt, előfeltétel a múlt politikai sérelmeinek orvoslása. Alapvető igazságértékek húzódnak még mindig feszültségként a mélyben kezeletlenül. S ilyen politikai múltra nem lehet ráépíteni egy gyökeres rendszerváltást, ami pedig célunkat képezi. Ahhoz ezt a politikai múltat kezelni keil. Ebben a koncepcióban jelenik meg, ebbe a törekvésbe ágyazódik a politikai rehabilitáció. Ami a jelen esetben nem jelent mást, mint a politikai meggyőződésük miatt sérelmet szenvedettek anyagi kárpótlását. Mégpedig ez a kor jogilag is pontosan behatárolható. Azok sérelmeinek rehabilitálásáról van szó, akiket személyi szabadságukban jogtalanul korlátoztak, s emiatt anyagi hátrányt szenvedtek. Rendszerváltás és igazságtétel — Ennek szervezettebb tormában történő kezelésére hivatott o kárpótlási hivatal? — Igen. A kárpótlási hivatalt a kormány hozta létre. Maga a név jogilag nem túl szakszerű, mert nem fedi pontosan azt a tevékenységet, amit felvállalt. Tulajdonképpen kártérítési vagy kártalanítási hivatalnak kellene nevezni, mégis, a kárpótlás elnevezés mellett döntöttünk. Jelezvén azt, hogy itt nem valamiféle teljes kártalanításról van szó, inkább gesztusértékű, anyagi jellegű rehabilitációról. — Mi a rehabilitációs döntés alapelve? — A személyes szabadságot sértő fogva tartás időtartama alatt kieső jövedelmet hivatott pótolni az egyszeri kárpótlási összeg. De ezenkívül más formában is megjelenik, például társadalmi biztosítási juttatás kiegészítéseként — gondolok itt arra a bizonyos ötszáz forintra, ami az eltöltött idő arányában nő 250, illetve 200 forinttal, meghatározott időhatáron túl. Ebbe az intézményrendszerbe illeszkedik a fogva tartás idejének szolgálati időként történő elismerése is. Ezeknek az intézkedéseknek egy része már az előző kormány nevéhez fűződik, azonban ebben a tevékenységében egyfajta állandó lépés- kényszer volt a jellemző. Mindig csak egy részterületet szabályozott. Mi most úgy gondoljuk, hogy politikamentesen, egységes elvek alapján az egész kérdéskört kezelni kell. Egyéni kérelem alapján — A kárpótlási hivatal milyen módszer szerint végzi a munkát, hivatalból vagy döntően egyéni kérelmek alapján jár el? — Azt a kérdést, hogy milyen sérelmek után kik kaphatnak kárpótlást, a megalkotandó kárpótlási törvényben kell rendezni. Ehhez képest működik a kárpótlási hivatal, mint új, országos hatáskörű államigazgatási szerv; szervezetileg a tárca nélküli miniszter, jelen esetben az én felügyeletem alatt. Ötvenfős apparátussal működő szervezetről van szó, amelynek élén az elnök áll. A hivatal a Belügyminisztérium épületében van, a minisztérium technikáját használja a munka végzéséhez. Munkáját a sérelmet szenvedettek kérelmei alapján végzi, ezeket a kérelmeket bírálja el a kárpótlási hivatal. Tehát konkrét kérelemre indul meg az eljárás, és megy végig azon a procedúrán, amelynek eredményeként megállapítható a kárpótlás ösz- szege. — Államigazgatási szervről lévén szó, kapnak-e valami- léle betekintést, netán beleszólási jogot a politikai rehabilitáció ügyét leikaroló, különböző társadalmi szervek? — Ez valóban lényeges kérdés. A hivatal mellett, szándékaink szerint, föl kívánunk állítani egy társadalmi bizottságot. Ez a társadalmi bizottság a sérelmet szenvedetteket tömörítő szervezetek által delegált tagokból állna. Jelenleg konzultálnak, hogy milyen elvek alapján álljon föl ez a bizottság, hogy miként tudnánk bekapcsolni magukat a sérelmet szenvedetteket is.- A kárpótlási hivatal majdani gyakorlatában mennyit ér egy elvesztett év? Habár tudjuk, hogy ezt lorintban aligha lehet kilejezni. Igazodik-e a kárpótlás az egyéni kereseti lehetőségekhez, vagy pedig egy társadalmi átlagot vesznek alapul?- Igyekszünk objektív módon meghatározni ezt, ellenkező esetben teljesen kezelhetetlenné válna a probléma. Jelen pillanatban komolytalan 'enne ko ökrét összeget mondani. Az azonban biztos: amikor dönteni kell, alapvetően a kiesett jövedelmet igyekszünk kárpótlás címén nyújtani mindazoknak, akik meghatározott időtartamra elestek a jövedelemszerzéstől. Bizonyítékok kellenek- Kell-e dokumentálni, hogyan kell bizonyítani a kérelmezőnek az elszenvedett sérelmet? Be kell-e szerezni például az itéletmásolatot?- A jogsérelmet bizonyítani kell. A bizonyítást a kérelmezőnek csatolnia kell a kérelméhez. Ebben az esetben nem lesz különösebb gondja a hivatalnak. Ellenkező esetben a magyar jogrendben ismert szabad bizonyítási rendszer szabályai szerint járnak el. Tehát az okiraton kívül bármely más módon is bizonyítható a kérelmező sérelme, jogosultsága. Azt hiszem, természetes dolog, hogy a döntéshez, a határozathoz bizonyítékra mindenképpen szükség van.- Kell-e várni a kérelem benyújtásával a hivatal formális megalakulásáig, szeptember I-jéig? 5 mit tanácsol a miniszter a vidék lakosságának? Kaphatnak-e ügyükben lakóhelyükhöz közel is tanácsot?- Ne várjanak! Már azért sem mondhatnám ezt, mert jelen pillanatban is több mint 170 ezer kérelmet tartunk nyilván a Belügyminisztérium Igazgatási Osztályának Rehabilitációs Alosztályán. Jelen pillanatban is érkeznek ilyen kérelmek, melyeket már iktatnak, rendszereznek, tehát előkészítenek a későbbi elbírálásra. Ami a vidéki lakosságot illeti, számunkra is fontos, hogy a hivatalról tudjanak az országban. Jelen pillanatban azonban nem áll a szervezettségnek azon a szintjén, hogy vidéken is fogadhatná a kérelmezőket. Csak most történik meg a hivatal vezetőjének a kinevezése, s ezt követően épül ki szervezeti érte lemben is a hivatal. Azt azonban indokoltnak tartom, hogy a kárpótlási hivatallal összefüggő információkhoz a politikai meggyőződésük miatt sérelmet szenvedett állampolgárok mind a fővárosban, mind vidéken hozzájussanak. Bodnár Lajos Katasztrofális helyzetben hazánk egészségügye Felszámolást csak jobb követhet A pécsbónyatelepi kórház mellett felépített apácaotthon avatására érkezett Pécsre az elmúlt hét végén dr. Surján László népjóléti miniszter. Az ünnepi szertartás után a város vezetőivel találkozott és több aktuális, az önkormányzatot, s a megye egészségügyét érintő kérdést tárgyaltak meg. E tanácskozáson a miniszter részéről elhangzott véleményből adunk most közre részleteket:- Az önkormányzati apparátusban - nevezzük már így - tapasztalható bizonytalanság érthető, de sokkal nagyobb mértékű, mint az indokolt lenne. Az új kormány nem azt fogja nézni, hogy ki, mennyi ideig volt tagja az állampártnak, kinek milyen volt a politikai előélete (természetesen kirívó és kifogásolható előzményeket kivéve), hanem kizárólag a szakmai hozzáértés számít. Most az önkormányzati választások után bizonyíthatja be igazán mindenki, hogy mennyire alkalmas arPécs és Baranya vezetőivel tanácskozott a népjóléti miniszter parátusé. Elmaradt végrehajtáskor pedig a szigorú számonkérés és felelősségrevonás ugyancsak a testület joga lesz.- A bizonytalanságra visz- szautalva jegyezném meg, hogy vannak vezetők, egyes vidéki községek eddig teljhatalmú urai, akik visszaéltek és élnek még ma is hivatali pozíciójukkal. Azt mondom, számukra nem is árt, ha most elbizonytalanodtak, ha félnek, s ezt a véleményemet akkor is vállalom, ha tudom, hogy nagyon nem szimpatikusnak, nem keresztényinek hangzik a számból. Az egészségüggyel kapcsolatban elhangzott felvetésekre, kérdésekre a miniszter a következőket mondta : Rendelésre várakozók a pécsi sóján ra a feladatra, amivel megbízták. Persze, akiről kiderül, hogy pozícióját nem a rátermettsége, hanem egyéb okok miatt nyerte el, vagy nem akar együttműködni a rendszerváltásban, attól előbb-utóbb az önkormányzat meg fog válni.- Mi a minisztériumokból kevés embert küldtünk el. Azt mondtuk, ne firtassuk a múltat, az legyen a döntő, hogy mit tud. Sajnos, sokan visszaélnek ezzel.- Az a baj, hogy ebben az országban csak azt hallani: Elrontották! Csak nagyon ritkán: Elrontottuk és sohasem azt: Elnézést, hibáztam, az elrontásban én is benne voltam.- Egyszer mesélte nekem egy tanácstag, hogy 12 évi tanácstagsága alatt egyszer sem volt lehetősége, hogy befolyásolni, megváltoztatni tudott volna rossz döntéseket. Az új önkormányzati törvény azt célozza, hogy a döntések előkészítése az apparátusban történjék, valamennyi döntés a választott testület joga legyen, s a végrehajtás ismét az apLánc utcai rendelőintézet folyo- Fotó: Horváth Norbert — A minisztérium működésére is jelenleg az átmeneti állapot a jellemző. Nem örököltünk az elődeinktől hosszú távú terveket, amin elindulhatnánk. Az ország katasztrofális egészségügyi helyzetét, a statisztikákat mindenki ismeri, különböző fórumokon nagyon sokat beszéltek már róla, de valójában nem tárták fel azokat a pontokat, ahol a problémákat igazán hatékonyan meg lehetne fogni, A mai magyar egészségügyre az a hadiállapot a jellemző, amikor tervszerűség nélkül oda adunk pénzt, ahol épp az adott pillanatban o legjobban kell, A fejlesztésekhez, műszerek vásárlásához, a pénzek elnyerésére a pályázati rendszer sem megoldás - mint ahogy az eddig bebizonyosodott. E/re az alapra 230 millió forint volt letéve, ezzel szemben 4,5 milliárdnyi igény futott be.- Arra vonatkozóan több elképzelés is van, hogy a különböző megyei, városi, egészségügyi ’ és szociális intézmények irányítása hogyan legyen a jövőben. Az biztos, hogy o Köjálok elkerülnek az önkormányzatoktól, hiszen tarthatatlan az a jelenlegi állapot, hogy a tanács finanszírozza o Köjált, s ugyanakkor a Köjál ellenőrizni köteles a saját finanszírozóját.- Az egészségügyi finanszírozás három forrásból történik majd. Az egyik a társadalom- biztosítás, a másik az önkormányzat, a nagyobb beruházásokba, műszervásárlósokba pedig a minisztérium is besegít. A város egészségügyi vezetői felvetették: Pécsett és Baranya megyében a járóbetegek szakellátását biztosító rendelőintézetek jól működnek. Ugyanakkor az egészségügy reformjával kapcsolatban egyre többször azt hallani, hogy ezeket fel akarják számolni. A miniszter véleménye erről: — A kétpólusú (csak körzeti orvosok éé kórházak) egészségügyi ellátás megteremtése 15—20 éves program. Semmiképp nem számolunk fel addig semmit, amíg annak jobb színvonalú helyettesítésére nincsenek meg a feltételek. Többen kérték a minisztert, tisztázza, hogyan is lesz a kórházak élén álló igazgatók kinevezésének bonyolítása?- Háromfős vezetői gárda áll majd az élen: az orvosigazgató, a gazdasági és egy nővérigazgató. Az orvosigazgatói posztra mindenki pályázhat, aki legalább tíz éve gyakorló szakorvos. A pályázatokat első fokon szakorvosokból választott bíró lóbi zott - sáq véleményezi. Az jut tovább, aki ötven százalék, plusz egy szavazatot elnyert. Kivétel ez alól az addigi igazgató, neki ötven százaléknál több szavazatot kell elérnie, mert helyzeti előnyben van. A következő lépcsőfok az Orvosi Kamara, a végső döntés és kinevezés joga pedig az ön- kormányzaté. Végül Piti Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnöke kérte a miniszter segítségét a pécsi Bajcsy-Zsilinszky laktanya ügyének elrendezéséhez, hiszen a város egészségügyének égetően szüksége lenne az épületre, pénze pediq nincs arra, hogy megvásárolja a Honvédelmi Minisztériumtól. A tanácselnök azt is megemlítette, hogy átnézték a régi dokumentumokat, s tulajdonképpen az a terület, amelyen a laktanya áll, a mai napig a város tulajdona. A népjóléti miniszter ígéretet tett arra, hogy tárayalni fog a Honvédelmi Minisztériummal erről a témáról, s mindenképp a pécsiek kérését támogatja. Sarok Zsuzsa DR. KOVÁCS ZSUZSA, a Gyámügyi Kamara ideiglenes elnöke. A Baranya Megyei Tanács VB. Egészségügyi és Szociális Osztályának gyámügyi főelőadója. 1972—1977 között a Baranya Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet munkatársa volt, és a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudornál nyi Kara esti tagozatán szerzett diplomát 1977-1982-ig Nagykanizsán élt, leánya születését követően a Zala Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet növendékügyi előadója volt. 1982-tben Hideg Gyula (a pécsi GVIVI igazgatója) hívására tért visz- sza Pécsre - a családdal együtt -, és Komló város hivatásos pártfogója, majd 1984 májusa és 1987 júniusa között a GVIVI igazgatóhelyettese lett. 1987. július 1-jé- től dolgozik a megyei tanácson, feladatköre a gyámügyi ügyintézés. Az intézményi gyermekvédelemben eltöltött idő alatt tapasztalta, hogy a GYIVI-igaz- gatók szakmai munkaközösségének tevékenysége a napi munka során segítséget jelenthet, a közös életmód, a szakmai együttgondolkodás segítője. Ilyen szakmai közössége a gyámügyi munkatársaknak nem volt, ezért szorgalmazta a létrehozását: Ez év áprilisában vállalkozott öt megye gyámügyi főelőadója a szervezői munkára, és Kecskeméten június 20-án a kamara megalakulását határozták el. Július 23-án Budapesten, a Népjóléti Minisztériumban tartották alakuló közgyűlésüket. A Pécsett ez év jújiusában megalakult Magyar Gyermek- védelmi Kamarával ma még párhuzamosan dolgoznak, de közös a céljuk: a komplex családvédelem, és szándékuk Profilban szerint erőiket koncentrálni kívánják. DR. MIKES ÉVA, a FIDESZ területi irodájának vezetője. 30 éves, jogász. Pécsett született, iskoláit is itt végezte. Az egyetem után alkalma volt majdnem egy évet az Egyesült Államokban tölteni, a seattle-i egyetemen politikai és gazdasági témájú előadásokat hallgatni, ami rendkívül sok új ismeretet és tapasztalatot adott. Dolgozott ipari szakcsoportban, kisvállalkozásban, és gyermeke születése előtt né hány hónapot az OTP-nél. Már egyetemista korában próbálkozott hallgató társaival ónálló és független egyetemi klubot létrehozni. 1985-ben néhámyadmagával tevékeny részt vállalt abban, hogy a HNF hivatalos jelöltjeivel szemben az általuk alkalmasnak tartott, és a kerület lakosságának spontán jelöltje kerüljön az Országgyűlésbe. A Fiatal Demokraták Szövetségének 1989 májusa óta tagja. 1989 augusztusától intézi a Baranya Megyei Választmány melletti adminisztrációs és szervezési teendőket, novembertől a FIDESZ dél-dunántúli regionális irodáját vezeti, ma ő a megyei kampány- főnök. 1982-ben kötött házasságot, férje, Trombitás Zoltán, országgyűlési képviselő, természetesen a FIDESZ frakciójában. Kristóf fia két és fél Az ősszel kapja meg a külkereskedelmi áruforgalmi oklevelet, és nagy örömére felvették a nemzetközi marketing szakra, ahol azt tanulhatja, amit már régóta szeretne. TELLER ENDRE, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének baranyai elnöke. Hatvanban született, 1921. január 4-én. Iskoláit Bonyhó- don végezte, majd szakmát a fővárosban tanult, és vasesztergályosként szabadult 1938- ban. Bonyhádon a kisgazdapárt tagja volt 1945-től 1949-ig, miközben önálló iparosként dolgozott, majd a Bonyhádi Cipőgyárban lett 1951-től gépkocsivezető. Az 1956-os forradalomban tevékenyen részt vállalt, a helyi munkástanács tagja is volt. 1957. február 12-én tartóztatták le az ,,államrend megdöntése" vádjával, másodmagával állították biróság elé, amely öt évre ítélte. Büntetését Márianosztrán, illetve a budapesti gyűjtőfogházban töltötte. 1960. április 12-én feltételesen szabadult 3 év és 2 hónapi szabadságvesztés után. Tolna megyében nem tudott elhelyezkedni — két évig rendőri felügyelet alatt is állt —, Így a Hidasi Lignitgyárban dolgozott tmk-lakatosként. A bánya leállítása után Pécsre került, az Épgépnél nyolc évig, az AFIT-nál 1980-ig, a nyugdíjazásáig dolgozott hasonló beosztásban. Ám a nyugdíj után még hat évet töltött a vállalatnál. Az MPFSZ Baranya megyei szervezetének a múlt év decembere óta tagja, és július 14-én, a választmánytól kapott bizalmat a megyei elnöki tisztre. Gáldonyi Magdolna - Kaszás Endre
