Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)
1990-08-11 / 129. szám
8 új Dunántúli napló 1990. augusztus 11., szombat KAROL WOJTYLA A ragyogó víz éneke Jézus azt mondta neki feleletül: „Aki ebből a vízből iszik, újra megszomjazik. De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé." Janos 4, 13-14 Amikor a szem lehatol a víz mélyére A futó esőtől csillognak a kövek - mintho csillámlón meg-megrezzennének az arra járók lépteitől. Közel az est. Hány ember tűnik el a gyorsan megnyíló ajtók mögött - hányán olvadnak eggyé az ablakok fényével. Már itt az est. Az emberek falából olykor kibukkan egy járókelő arca — aztán az ablakból kiáradó fény egybemossa a többiekkel hol kisebbé lesz, hol megnyúlik. Újra meg^ újra. A tekintet lassan elszakad a homályos faltól. Könnyedén. Én mégis azt mondom neked, egyedül csak te láthatsz le a mélyre, a tömegbe, mialatt tova úszik a neonfény hullámain. Valójában az mutatja meg őket, ami lényük legmélyén rejlik s amit nem tud tűz elhamvasztani. Ha iehúnyod a szemed, a tér újra kitágul szinte eggyé lesz a mérhetetlennel - íme a tömeg előbukkan a homályból s megérinti a jóság melyet - titkon - ott érzel önmagadban de - ha felkiáltanál - összezúznád. Nem, nem, nemcsak ezek vagytok ti - és ha mégis, nem csupán itt éltek sokáig, de tanúskodtok is. Csak legalább más szemmel néznél, nem úgy, mint máskor, s ne felednéd a látványt, ami abban a pillanatban tárult eléd. Balássy László fordítása Az anya A dal értelme Nem ismertem magam olyannak, ahogy megénekelnek. Éltem az emberek között, megosztva gondjaikat, egyszerű tetteimmel, asszonyos gondoskodással, amiről mindig fennhangon szólnak. és amikor kitört a dal, és körül zengett, mint a haransgszó, fölismertelek Téged a szavakban, bár rejtve kellett maradniuk, mint a gondolatok mélyén a fénynek - És amikor az ének megszakad, jobban meghallom majd a gondolataimat. Veled telnek-múlnak a napjaim, az emberek között, és lüktet a vérem szabályos ritmusa. Nem adok neked más dalt. De azzal, ami elsőként újra csendül, bennem, lelkem legmélyén együtt zeng az egész létezés ahogy megint elsuttogja ajkam, elsuttogja örökké, ilyen tisztán, ilyen egyszerűen. Balássy Péter fordítása A néger Benned, igen, Drága Testvérem, érzem benned az egész nagy világrészt, ahol a folyók áramlása hirtelen megszakad ... a test meg úgy ég a nap hevében, mint kohóban az ere — érzem, hasonlóan gondolkodunk: s ha te másként nézed is a világot, de ugyanarra a mérlegre tesszük az igazságot meg a tévedést. Közös tehát az örömüriK: egy mérlegen mérni meg minden gondolatot, melyeknek fénye más a te szemedben, s más az enyémben, de a tartalom egy és ugyanaz. Balássy Péter fordítása II. János Pál pápa jövőre, 1991 augusztusának második felében látogat Magyarországra, és jelen lesz a Szent István-napi ünnepségeken is. Erre a nagy jelentőségű eseményre emlékeztetve szeretnénk bemutatni - műveinek tükrében - a Szentatyát mint költőt. Karol Wojtyla költészete és irodalmi munkássága immár világirodalmi viszonylatban ismert — és elismert. Amióta pappá szentelték, műveit különböző írói álneveken — Andrzej Jawien, A. J., Stanislaw Andrzej Gru- da, Pjotr Jasien — publikálja. Vagyis teljesen különválasztja önmagában a papot - a lelkipásztort (későbbi krakkói segédpüspököt, majd érseket) - s a költőt és drámaírót. De mint krakkói érsek, igazi mecénása volt az arra érdemes írói - költő i - tud ósi tevékenységeknek, a krakkói érseki rezidencián egyetemes szellemű iroII. János Pál hétköznapjai II. János Pál pápo programjában magyarországi utazásáig több látogatás szerepel. Legközelebb, szeptemberben például tíz napot tölt Afrikában. Az utóbbi időben éppen túlzott munkavállalása miatt hallatszottak olyan vélemények Olaszországban, hogy a pápa fáradt. Ami végtére is természetes lehetne, hiszen május 19-én betöltötte a 70. évét. S ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy 1981. május 13-ón az életére törtek, s a merénylet után bonyolult műtétet hajtottak végre rajta, nos, a test fá- radása valóban indokoltnak tűnne. Mindezek után hogyan él a katolikus egyház irányítója? Személyes vallomást erről eddig nem olvashattunk. Corrado Manor, a pápa orvosa, a Panoráma című lapnak adott interjúban 'hajlandónak mutatkozott, hogy bepillantást adjon II. János Pál magánéletébe. — Úgy hírlik, láradt a pápa. ön milyennek látta, amikor legutóbb találkoztak? — Június 21-én láttam az otthonában és mondhatom, kitűnő formában volt. Ez valóságos csoda, hiszen 70 éves, és a kíséretében lévő negyvenesztendős munkatársai között volt olyan, aki útjukon estére már holdfáradt lett, a pópa meg nem. — Mint orvos mivel magyarázza ezt az energiát? — A kilenc évvel ezelőtti merényletet és az ezt követő műtétet azért bírta oly jól, mert a hegymászó alkata segítette. A szervezete egészséges és erős, bár a „motor" már nem a régi. — Javasolta ön, hogy csökkentse a sebességet? — Egy alkalommal. Talán 1983-ban. Akkor azt mondtam: „Azért, mert a merénylet után újra vállalta minden korábbi tevékenységét, nem kellene kimerítenie a szervezetét. Korlátozza a tennivalóit, dolgozzon valamivel kevesebbet." Ő így válaszolt: „Még kevesebbet dolgozni?!” És évődni kezdett velem. — ön ott volt a műtétnél, a Gemelli klinikán is, mire emlékszik? — Egy epizódot említenék. A műtét után, június végén utólagos kezelésre bejött a kórházba, összeült az orvosi konzílium. Megállapodtunk abban, hogy még egyszer be kellene jönnie a klinikára. Csakhogy ki mondja ezt neki? Csak nekem volt ehhez bátorságom. „Szentséges atya, jó lenne, ha az ősszel felkeresne, szeptemberben vagy októberben ..." — mondtam. Mire ő azt felelte: „Ha a pápa beteg, maradjon kórházban, a meg egészséges, endalmi kört tartott fenn, ahol mindenki - még ha nem is volt hívő - szabadon elmondhatta véleményét, és így termékeny viták, eszmecserék alakultak ki. Hogy pápaként ír-e verseket vagy más irodalmi munkákat, nem tudjuk. Föltételezhetően igen, hiszen a költő, a művész, a Lélektől ihletetten, sohasem tagadhatja meg küldetésének ezt a vonását — karizmáját. Karol Wojtyla (II. János Pál pápa) válogatott irodalmi művei - a nagy versciklusok, drámák és a ke- resztútról szóló elmélkedései - ez év őszén, 1990 októberében, a Zrínyi Nyomda Kiadójának gondozásában kerülnek a magyarországi olvasók kezébe, A bennem növekvő Ige címmel, Balássy László összeállításában. Fordítók: Balássy László és Balássy Péter. Alábbiakban ebből mutatunk be szemelvényeket. gedjék haza." Én akkor kellő tisztelettel még hozzátettem, hogy a betegségen és az egészségen kívül létezik a felépülés állapota is.- Az orvos vagy a beteg győzött?- Nos, egészségesen akart távozni. Augusztus 4-én ismét megműtöttük és tökéletesen felgyógyult.- Igaz, hogy szigorú diétát tart? — Abban a szerencsében részesített több alkalommal is, hogy meghívott az asztalához. így elmondhatom, hogy azt eszik, mint más, még spagettit is. Itt az ideje, hogy véget vessünk a mendemondának, a pápának semmiféle diétára nincs szüksége. — ínyenc! — A hangsúlyt a lengyel konyhára helyezi. Az apácák is lengyelek, akik főznek. Nagyon finomak a süteményeik.- Fogyaszt-e bort?- Ez nem tilos. Fél pohárral iszik, és nem többet.- Van, amit különösen kedvel? — Az étkezés nem jelent különös eseményt az életében. Öt más problémák foglalkoztatják. — önt orvosának vagy barátjának tekinti?- A mi kapcsolatunk szívélyes, túllép a hivatalos kereteken. Az őszinteségen alapul. Én nyílt ember vagyok, és akkor sem használok álarcot, ha a pápánál vagyok. — Ma is ellátja öt tanácsokkal? — Voltaképpen nem. Az ő útjai meghatározottak és én azt kívánom, hogy sokáig járjon és nemcsak a katolikus egyház, hanem az egész emberiség érdekében. Karol lAloftyla Elmélkedés a keresztútról — részletek — . ív. Anyja, Mária találkozik Fiával a keresztúton. A Fiú keresztjét hordozza ő is. Fiának megaláztatása, nyilvános szégyene az ő megaláztatása és szégyene is. Ez az emberi dolgok rendje. így kell érezniük azoknak is, akik körülötte vannak, és Jézus szenvedése eljut az ő szívébe is. Mert „a te lelkedet is tőr járja át". Az akkoriban - Jézus negyvennapos korában - kimondott szavak ebben a pillanatban valósulnak meg, olyannyira, mint még soha. Mária szívében ezzel a láthatatlan tőrrel megy Fia és a saját Kálváriája felé. A keresztény áhitat úgy látja őt tőrrel a szivében, ahogy a festők megfestették, vagy a szobrászok megmintázták a Fájdalmak Anyját. Mater dolorosa ! „Ó Te, aki együtt szenvedtél Vele" - ismétlik a hívő emberek. Érzik, hogy így kell kifejezniük szenvedésének tit- ikát. Noha ez az ő saját szenvedése, mely átjárja anyai lényének egész bensejét, mégis az ő szenvedése része Fia szenvedésének is. „Együtt- szenvedés". Ez az „együtt- szenvedés" valamiképpen hozzátartozik Fia szenvedésének titkához. Vili. Felhívás a bűnbánatra, az igazi bűnbánatra, a rossz cselekedetek szívből fakadó megsíratására. Jézus Jeruzsálem leányaihoz szól, akik sírnak, amikor rátekintenek: „Ne engem sirassatok, hanem magatokat sirassátok és gyermekeiteket". Nem lehet átsiklani a rossz felett, le kell ásni a gyökeréig, ró kell találni az indítékra, a tudat legbensőbb igazságaira. Ezt akarja mondani a keresztet hordozó Jézus, mert ő „tudta, mi lakik az emberben", és mindig tudni fogja. Épp ezért csakis ő maradhat tanúja minden tettünknek és lelkiismeretünk tetteinkre vonatkozó minden ítéletének. Talán arra is rá akar döbbenteni, mit tegyünk, hogy határozottan, az igazsághoz híven és tárgyilagosan ítéljük meg önmagunkat — hiszen azt mondja: „Ne sírjatok”. Ugyanakkor fel akar rázni, hogy soha el ne tántorodjunk az igazságtól. És ne feledjük: ő hordozza a keresztet. Hogy mindig igazságban éljek és járjak, könyörgöm Hozzád, Uram! XI. „Kezemet és lábamat ösz- szekötözték . . . Megszámlálhatom minden csontomat". „Megszámlálhatom" — menynyire profétikus szavak! Tudjuk, hogy ez a test — zálog: a kéz is, a láb is, meg a csontok. Az egész ember a végletekig ki van feszítve: a csontváz, az izmok, az ideg- rendszer, minden szerv, minden sejt - teljesen kifeszítve. „Én meg, ha fölemelnek a földről, mindenkit magamhoz vonzok”. E szavak világosan kifejezik a keresztrefeszí tés valóságát. Megvan bennük az az iszonyú feszültség, amely átjárja kezét, lábát és minden csontját. Borzalmas feszültsége a testnek, melyet mint valami tárgyat, rászegeztek a keresztre, a kereszt gerendáira, hogy aztán egy halálos görcsben kiadja lelkét És a keresztrefeszítés valóságában benne van az egész világ, amit Jézus magához vonz. A kereszten függő testre ránehezedik a világ egész terhe, hogy azt lefelé rántsa. Ebből a teherből ered a Megfeszített minden szenvedése. „Ti alulról valók vagytok, én meg felülről", ö pedig így szól a kereszten „Atyám, bocsáss meg nekik, :rt nem tudják, mit tesznek' . XII. A keresztre szegezett Jézus, szörnyű helyzetében tehetetlenül, Atyját szólítja. Minden szava nyilvánvaló bizonyítéka pnnak, hogy ő és az Atya egy. „Én és az Atya egy vagyunk". „Aki engem látott, az Atyát is látta.” „Atyám mindig munkálkodik, azért én is munkálkodom". Ez a Fiú cselekedeteinek csúcspontja, a legfönségesebb, az Atyával egységben. Igen, ez a legmélyebb egység, még ba így kiált is föl: „Éli, Éli, lamma szabaktani? — Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?" Ezt a tényt fejezi ki az a kereszt függőleges gerendájára felfeszített test, kifeszített, szinte ölelésre tárt karjával a keresztgerendán. Aki ezt látja, csak egyre gondolhat: a Megfeszített, egész végső erejével magához öleli az embert, és a világot. Átöleli őket. íme az Ember! íme az Isten, - „akiben élünk, mozgunk és vagyunk". Benne: ebben a keresztgerendán kifeszített két karban. A Megváltás titka. Balássy Péter fordítása A pápa látogatása elé
