Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-04 / 91. szám

1990. július 4., szerda uj Dunántúli napló 9 Mz U| DIU politikai uitaföruma ______________________________________________________________________________ Á bizalom alapja a hitelesség Elég volt o hazugsá­gokból, a csalásokból, a közélet tisztátalanságai- ból! Az MDF Pécs városi szervezetének Etikai és Fegyelmi Bizottsága elítéli a parlamenti szavazások során elkövetett szabály­talanságokat. Lehet, hogy a történtek sem az alkotmány, sem az Országgyűlés ügyrend­jének jogszábályaiba nem ütköznek, de úgy érezzük, hogy kollektív szavazás nem létezhet. A mások nevében történő szavazás mindenképpen olyan er­kölcsi vétség, melynek nyomán a képviselő mél­tatlanná válik mandátu­mára. Csak hiteles ember élvezheti a választók bi­zalmát. Erről mindegyik pártnak el kell gondol­kodnia. A magatartás Íratlan szabályai, az etikai sza­bályok ellen bizonyítha­tóan vétő képviselők - bármely parlamenti frak­cióhoz tartozzanak is - vonják le a személyi kon­zekvenciát, és lépjenek le a politikai közélet színpa­dáról. Az MDF Pécsi Szervezetének Etikai és Fegyelmi Bizottsága jelentkezzenek a munka­szolgálatosok! Az 1950-es években Ba­ranya megyéből, valamint Pécsről nagyon sok fiatal teljesített rákosista mun­kaszolgálatot. Részben né­met, részben horvát szár­mazása miatt, de elég volt, ha pécsi kereskedő, iparos, vagy értelmiségi családból származott. Szervezetünk ez év au­gusztusában országos kongresszust akar tartani, ezért az alábbiak közlését kérjük: Várjuk azoknak a volt MUSzos bajtársaknak a jelentkezését, akik 1951 júliusától, a 3219, 3229, 3340, 3333, 7218 stb. ala­kulatoknál teljesítettek szolgálatot. Cím: Kalmár Tibor, 7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 57/b I./7. Szöcs Zoltán ügyintéző Nosztalgia a SZOCDEM-eknél! Szép szómban jöttek el a pórt 1948. előtti veteránjai ez év június 14-i találkozójukra. Munkában elfáradt kezek régi tagsági könyveket szorongat­tak, a tekintetek egymást ke­resték. A jelenléti iv körbe­adásánál elgondolkoztató csend: '56 után egy ilyen alá­írásnak következményei voltak - mondta valaki félig-meddig tréfásan. A megnyitó beszédben cfr. Somlai Józselné növekvő fához hasonlította a. pártot, melyről sokan azt állítják, „gyökérte- len", s vannak, akik kidönté­sén fáradoznak. Mi azért dol­gozunk, hogy ennek a fának gyümölcse teremhessen. Ny/íray Béla, az MSZDP Ba­ranya megyei elnöke leszögez­te: a választási kudarcok nem szegték kedvünket, mi nem egyéni érdekből léptünk a A Független Jogvédő Háló­zat 1988 áprilisában alakult. Célja abban az időben oz volt, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik összeütközésbe kerültek a pártállammal, mert élni akartak alapvétő emberi jogaikkal. Tevékenysége során mintegy 1200 ügyféllel foglal­kozott. Rámutatott politikai okokból származó hatósági diszkriminációkra, védelmet adott politikai üldözötteknek, felhívta a figyelmet rendőrsé­gi törvénytelenségekre és túl­kapásokra. Munkásságát egyébként részletesen fogja is­mertetni egy megjelenő doku­mentumgyűjtemény. A rend­szerváltás után azt hittük, hogy a Független Jogvédő Szolgálat feladatát betöltötte. A tapasztalat mást bizonyí­tott. Erre a szolgáltatásra a továbbiakban is igény és szükség mutatkozik. Ezért a Szabad Demokraták Szövetsé­ge úgy határozott, hogy ezt a tevékenységét a jövőben is folytatja és kiteljesíti. (A Füg­getlen Jogvédő Szolgálat megalakulása idején pártsem- leges szervezet volt, noha csaknem teljes egészében a Szabad Demokraták Szövetsé­ge, illetőleg a Szabad Kéz deményezések Hálózata tag­jai alapították és dolgoztak benne.) A Szabad Demokraták Szö­vetsége elvi nyilatkozata cé­lul tűzi ki a pozitív diszkrimi­náció keretében a rászorulók segítését, a társadalmilag hát rányoS helyzetűek, az önhibá­jukon .kívül az élet faeremére szorultak megsegítését, a ki sebbségek érdekképviseletének SZOCDEM-ek soraiba, s nem i< azért, hogy bárkivel ellensé­geskedjünk. Mi szeretjük ezt a pártot, tetteinket az vezérli, hogy meg'akadályozzuk a tár­sadalom elembertelenedését. Munkánkhoz nagy szükség van, az elnökasszony szavaival élve: aranytartalékaink böl­csességére, élettapasztalatára, kritikájára. Ez utóbbit nem is rejtették véka alá az egybegyűltek. Volt, aki keményen, volt, aki visszafogottan bírált, de min­denképpen építő jelleggel. A kíméletlenül őszinte, ámde a történelem tarsolyából táplál­kozó felülvizsgálatokat magya­rázkodás és fenntartás nélkül elfogadtuk, magunkévá tettük. A hozzászólásokban mintegy tucatnyian jelezték: tovább kí­vánják folytatni tevékenységü­ket, pedig az életuta,k elnyo­a felvállalását. Ez szükség­szerűen hozta magával azt, hogy létrehívjuk az SZDSZ Jogvédő Hálózatot, ami a gyakorlatban már néhány bu­dapesti csoportban és az or­szág több pontján már műkö­dik. Az SZDSZ tagsága köré­ben több mint 200 jogászkol­légát kerestünk meg ezzel a kéréssel. Többségük vállalko­zott arra, hogy részt vesz eb­ben a munkában. Egyfelől szükséges a szociálisan rászo­rulók, elesettek, a jogban já­ratlanok részére a jogi ta­nácsadás biztosítása, segítség- nyújtás beadványok szerkesz­tésében. Erősen korlátozott mértékben lehetőség van ar­ra is, hogy a Jogvédő Háló­zat ügyvéd foglalkozású mun­katársai indokolt esetben biz­tosítsák a rászorulók jogi kép­viseletét. Ez azért okoz ne­hézséget, mert a jelenlegi tör­vények szerint ez a lehetőség a jogi végzettségű, de nem ügyvédi foglalkozású szemé­lyek elöl ez el van zárva. Jó lenne ezt a pártállamtól örö­költ diszkriminációt minél ha­marabb megszüntetni. A Jogvédő Hálózat másik feladata, hogy olyan jogi ano­máliákkal foglalkozzon, amely szükségessé teheti egyes hatá­lyos jogszabályok módosítását, esetleges kiegészítését, össze­gyűjti, dokumentálja azokat az eseteket, amelyek parlamenti interpellációt, miniszteriális, kormányzati döntést igényel­nek, és ezeket továbbítja az SZDSZ parlamenti frakciójá­nak. Az SZDSZ Jogvédő Há­lózat 1990. jún. 25-től kezdte meg tevékenységét a Szabad másról, üldöztetésről, emigrá­cióról tanúskodnak. S akkor miéTt a nosztalgia? - Olyan emberek fényében, mint Kéthly Anna, Peyer Ká­roly, érthető, hisz legtöbben e két névre hivatkoztak akkori belépésük indoklásaként. Né­hány sor az akkori útravaló- ból. melyet Peyer Károly üzent emigrációjából: „Vissza fog térni az idő, amidőn az em­beri életnek nagy értéke lesz, s amikor az ember meg tud­ja becsülni a szabadságot, mely lehetővé teszi, -hogy el­veik hirdetése mellett félelem nélkül éljenek.” Talán már vissza is jött. Mi legalábbis úgy éreztük. Boczán Béla, az MSZDP II. sz. alapszervezetének elnöke Demokraták Szövetsége, Bp. V., Mérleg u. 6. sz. alatti központjában. Minden munka­napon 16.30 és 19.30 között három—három jogász SZDSZ- tag áll a hozzá fordulók ren­delkezésére. Ugyancsak lehe­tőség van jogi segítség kéré­sére az SZDSZ budapesti ke­rületi irodáiban is a hét egy napján, illetőleg vidéken mint­egy 35 helyen. Erről a helyi SZDSZ-szervezetek adnak fel - világositóst. A Jogvédő Háló­zat a 650 SZDSZ-csoport ré­szére is segítséget nyújt a kü­lönböző alapszabály-értelme­zési kérdésekben, helyiségbér­leti szerződések, jogviták ese­tén. Mi az, amiben nem tud se­gíteni? Nem tudunk vállalkoz ni az évek óta jogerős Ítéle­tek megváltoztatására a bíró­ságokkal szemben. A pártál­lami bíróságok nem egy eset­ben kétes Ítéleteinek a ter­hét, sajnos, nem tudjuk, és nem is akarjuk a vállunkra venni. Ez bizonyára sok hoz­zánk fordulóban fog csalódást okozni, de sajnos, ezen nem tudunk segíteni. Az SZDSZ Jogvédő Hálózat szolgáltatása díjmentes. Min­denkinek a rendelkezésére áll, akár tagja a Szabad Demok­raták Szövetségének, . akár nem. Az SZDSZ Jogvédő Há­lózat munkatársai tevékenysé­güket anyagi térítés nélkül, ügyszeretetből végzik. Pécsett minden kedden 2—6-ig tart ügyeletet a szolgálat, az SZDSZ központjában, Felső­malom u. 13. SZDSZ Jogvédő Hálózat Dr. Somogyi János -jogta nácsos SZDSZ Jogvédő Hálózat Fújhatjuk? Sajátosan tompa és fojtott hangulatban került megrende­zésre nemrég Siklóson az or­szág legnagyobb fúvószenei fesztiválja. Tompán zajlottak az esemé­nyek, hiszen a szervezés a múlt rendszer polgár- és mű­vészetellenes légkörében tör­tént, ahol oz autonóm alkotó ember méltósága vált áldozat­tá. Úgy tűnik, mintha ismét­lődne az összefonódással fel- duzzasztott öndicsérgetés és egymás dicsérgetése, az ön­jutalmazás és egymás jutal­mazása. Ezek a hangulatfoszlányok a szervező apparátus olyan melléfogásaival párosulnak, amelyek furcsán hatnak omol valóság újító és sorsfordító történéseiben. Megütközve áll a páros számú nemzetközi zsűri dön­tésképtelensége előtt a részt­vevő és hallgató, érdeklődő ember, mert semmiféle szak­mai értékelés nem történt, s olyan titkos volt minden, hogy még a pontszámokat is meg semmisítették (két azonos ér­tékű első díj, az egyik ezüst be, a másik aranyba csoma­golva — megosztott első dij? - megosztás-megfosztás? nincs második?); mondván, .hogy az első négy sorrendi sége után a maradék négy közt már ne kelljen rangsoro­lást felállítani, dönteni, fele­lősséget vállalni. Sajátos értékpaletta ez, ahol a határok végtelensége már- •már' a jóhiszeműség hiányát, etikai bizonytalanságot felté­telez. Olyan ólőszinteség ez, amely épp az őszinteség lé- nyegiségét helyettesíti be vélt lényegiséggel, őszinteséggel, mert a paternalista állam ösz- szefonódásai számára ez a kényelmes, ez az ellenőrizhető. Lehet, hogy a nevezési dí­jakat nem a megfelelő célok­ra fordították? A józan polgár köznapi értelme úgy véli, hogy ha van nevezési dij, akkor azt például közönségszervezésre, o zenekarok számára nyújtott, esetleges kedvezményekre (ebéd, szállás, utazás stb., amit a zenekarok maguk fi­zettek), dekorációra, reklámra, menedzserekre fordítják, és az ebből megmaradt összeget di­jakként ki lehetne osztani, hi­szen az alkotás és a műve­szet elsősorban ilyen inspira­tiv mecénatúrára támaszkodik, így lehet és van termékeny és fejlődő hatása, eredménye az ilyen rendezvényeknek, míg a mostani forma ez ellen hat, mert senki se látja a hátte­ret, a szakmai előmenetel pár­tatlan kritika hiányában nem garantált. így nem fordulhat elő, hogy a zenekarok egy­mást hallgatják, és csak a hozzátartozók érdeklődnek. Tapasztaltuk, hogy külföldön olyan keretéket adnak az ilyen rendezvényeknek, ame­lyek nem eszközként használ­ják az alkotó embert, hanem célként értelmezik. Jó példa erre az 1985-ös osztravai nagyzenekarok nemzetközi ver­senyfesztiválja, ahol az érté­kelést kódolás alapján (a fel­lépő zenekarokat számozva), páratlan számú, egymástól térben elválasztott, az önálló megítélés alapján dolgozó zsűri végezte, és az eredmé­nyeket, észrevételeket minden­ki számára hozzáférhetően hozták nyilvánosságra. Meggondolandó az az ano­mália is, amely egy orszá­gon belül a fúvós- és kórus- mozgalom között van. Amikor Pécsett megrendezték a X. Eu­ropa Cantatot, megmozdult az egész város (rekonstrukciók, városrendezés, jó szervezők, reklám, közönségszervezés, vá­rostakarítás, európai hangulat sfb.), mig a siklósi várfeszti­vál, mintegy mellékes dolog, mellékhatását kelti. Úgy érez­zük, hogy ez nyers, érzéket­len méltánytalanság a gon­dolkodó és alkotó ember mél­tósága ellen. A negativ katar­zis élménye mondatja ki ve­lünk, hogy az ilyen fajta moz­galomtól és az ilyen alapon ■megrendezett fesztiváloktól a jövőben elhatároljuk magun­kat, hivatkozva az autonóm ember autonóm világára. A Pécsi Vasutas Koncert­fúvószenekar tagjai Pécsi nyugdíjasok üzenete a Tisztelt Háznak! A Nyugdijosok Pécsi Egye­sülete átérezve, hogy a nyugdíjasok nagy többsége a rohamos elszegényedést egyre nehezebben viseli el, az Országgyűléshez fordult, felhívja a Tisztelt Ház fi­gyelmét azokra a feladatod­ra, amelyek a közel kétmil­lió nyugdíjas helyzetét ten­nék elviselhetőbbé. Arra kéri a Parlamen­tet, tűzze napirendre az előző Országgyűlés utób­bi időben elfogadott törvé­nyeinek, rendeletéinek újra­tárgyalását, felüvizsgálatát és ha kell, megszüntetését, korrekcióját. így többek között: 0 A viz- és csatornadíj bevezetése, az energiahor­dozók órai és a lakbérek drasztikus emelésének felül­vizsgálatát 9 A piacgazdálkodást fel­tételező, de valójában az állami vállalatok, trösztök (lásd húsipar) monopolisz- tikus helyzetéből adódó, dik­tált úgynevezett szabod- árrendszert, amely az ára­kat — a kínálat hiánya miatt - csak felfelé mozdíthatja. 0 A közvetlen létszükség­letet jelentő élelmiszerek (tej, kenyér, olcsóbb húsfé­leségek, töltelékáruk, zsira­dékok) egyes nyugati orszá­gokhoz hasonlóan továbbra is hatósági áron történő árusítását. 0 Az 1988-ban bevezetett adórendszer felülvizsgálatát, amelynek bevezetése nem váltotta'be a hozzáfűzött re­ményeket. O A nyugdíjtörvény mi­előbbi kidolgozását, törvénybe iktatását és ezen belül tegye lehetővé: 9 A jogegyenlőség meg­teremtését minden területen. Ennek az elvnek érvényesí­tésére meg kell szüntetni azokat az előjogokat, kivált­ságokat, amelyek egyes nyugdíjasokat jogtalan elő­nyökhöz juttatnak. Így a kü­lönböző címekkel, kitünteté­sekkel járó nyugdijkiegészí- tés, megkülönbözetett egész­ségügyi, kórházi és ingyenes gyógyszerellátásokat, gyógy­kezeléseket. 0 A nyugdijak értékálló­ságának megőrzését, a bé­rekkel azonos mértékű, fo­lyamatos, de legalább fél­évenként történő emelését. (Az igazságosabb elosztás érdekében a legmagasabb nyugdíj összege ne halad­hassa meg a minimál nyug­díj négyszeresét.) 0 A nyugdíjasokat érintő jogszabályok, intézkedések a nyugdíjasok érdekvédelmi szerveinek (nyugdíjas egyesü­letek, nyugdíjas kamarák) előzetes véleményezési jogá­nak biztosítását. 0 Annak elismertetését, hogy a nyugdjías nem el­tartott. A nyugdíj munkával és járadékfizetéssel szerzett jog, ezért a nyugdíjasról való gondoskodás (napközi szociális otthonok, elfekvő kórházak létesítésével, a volt pártintézmények, feleslegessé vált katonai létesítménye«, fegyveres testületek üdülői­nek ilyen célra történő fel- használásával) állami fel­adattá kell tenni. Az Országgyűlés szor­galmazza : 0 a nyugdíjasok szociális és egyéb helyzetének leg­alább évenkénti egyszeri fe­lülvizsgálatát és a felmerült problémák rendezését, illet ve a végrehajtás ellenőrző sét. 0 Az ingyenes gyógyszer ellátás visszaállítását vagy legalább az alacsony jöve­delműek, kis nyugdijosok é> az idült, krónikus betegség­ben szenvedőkre történő - külön kérelem benyújtása nélküli - kiterjesztését 0 A nyugdíjasok munka viszonyából származó jőve delemadójának elkülönítését, az állami költségvetésből való kiemelését és egy köz ponti nyugdíjas alapban tör­ténő elhelyezését. Az Így képződött alap lehetővé ten­né az alacsony nyugdíjjal rendelkezők vagy nagyobb anyagi segítségre szoruló, külföldi gyógykezelésü, nyug díjasok támogatását. 0 A nyugdíjasok étkezte tésének a diákétkeztetéshez hasonló és kedvezményes intézményes megoldását, kü lönös tekintettel a diétás ét­keztetésre, valamint az.egész ország területére kiterjedő, kijelölt vendéglátó helyeken beváltható „Bőn" rendszer bevezetését. 0 A nyugdíjasok nyugdíjas egyesületek révén arányszá­muknak megfelelő képvise­letének biztosítását a helyi önkormányzatokban és az országos hatáskörű szervek ben. Kapjanak lehetőséget, hogy szakértői szinten be kapcsolódhassanak ezek munkájába. 0 A miniszterelnöki hiva­talon belül hozzanak létre- a gyermek- és ifjúság politikai titkársághoz ha spnló — nyugdíjas politikai titkárságot. 0 A gyámügyi hatóság vagy hivatal, feladatainak, jogkörének a nyugdíjasokra történő kiterjesztését. E ha­tóság vagy hivatal feladatai közt szerepeljen a nyugdíja­sok, különösen az egyedül állók, magatehetetlen bete gek látogatása, a szociális és lakáshelyzetük vizsgálata és amennyiben szükségesnek látszik, oz intézkedés (a nyugdíjas kérésétől függctle nül) a szociális segély egy­szeri vagy folyamatos folyó­sításáról vagy szociális ott honi, kórházi elhelyezésről. 0 A közlekedési kedvez mény korhatárát 65 évre szállítsák le, de ezen felül kívánatosnak tartjuk, hogy a 65 év alatti nyugdíjasokat is illesse meg — a meglévő 90%-os kedvezményen kívül — a közalkalmazottak részé­re biztosított 50%-os ked­vezmény. O A Nyugdíjasok Pécsi Egyesülete végül fel­hívja az Országgyűlés fi­gyelmét arra, hogy mig a nyugdíjasok egyesülete havi 5 forintos tagdíjakból a tag gyűlések megtartásához szük­séges terembérleti dijat sem tudja előteremteni, egyes „fantom" pártok a nem lé­tező taglétszámuk arányá­ban több tízmillió forint álla­mi támogatást vettek föl és ezen összegekről nem tud­nak vagy nem is akarnak el­számolni. S jelenleg nincs olyan szerv vagy hatóság az országban, amely erre kény­szeríteni tudná őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom