Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-25 / 112. szám

1990. július 25., szerda e aj Dunántúli napló „Nem vidám élmények a Vidámparkban" Borsos árak? A „Nem vidám élmények a Vidámparkban" című levélre — amely az Új Dunántúli Napló június 5-i számában jelent meg —, az alábbiakban válaszolok: A levélíró által említett ko­rábbi cikk buzditólag hatott mindazokra, akik a vidám­park lejáratására törekszenek. Ez sajnos az ön esetében si­került. Első Ízben kicsit értet­lenül olvastam a sorokat, megdöbbenve, hogy az új­ságíró nem vagy nem akarja tudni, milyen és mekkora tá­mogatásban részesül Magyar- országon egy kulturális intéz­mény, s a társadalmilag ki­alakult szokások szerint a szolgáltatásokért korábban mennyit fizetett és fizet ma is egy látogató. Ennek ismere­tében az elmarasztalást kissé rosszindulatúnak éreztem, de nyugalmamat helyreállította a; a tény, hogy B. L. újságíró kisfia mégis vidám maradt. Emiatt nem reagáltam a cikk­re, mely csak féligazságokat tartalmazott. ön, kedves látogató, fo­kozza a vádakat, hisz borsos árakról, burkolt áremelésről ír, játékainkat roncsnak nevezi, c park vezetőit érdektelenség­gel vádolja. Megállapításai rágalomnak, hitelrontásnak minősülnek. A parkba a gyer­mekbelépő 5 forint, kétéves kor alatt díjtalan (ezt a be­járat melletti táblán is jelez­zük). A több mint 50 játék közül 17 egység nyerőjáték. Az elektromos szerencsejáték, halászat, zsákbamacska és búvárhalászat minden száma nyerő, a lutri és szerencse- kerék nyerési aránya 50 szá­zalékos. Az összes többi sze­rencsejáték nyerési esélye a látogató ügyességétől függ. Ilyenek a mesterlövő, doboz­dobáló, franciakugli, stb. Kö­zülük mindössze két játék használati díja haladja meg a 10 forintot. Korábban ekét játék sem volt több 10 fo­rintnál, igaz, ekkor még csak az 50 százaléka nyert. A vál­toztatást a látogatók javasla­tára hajtottuk végre, ezzel is bizonyítva érdektelenségünket! A borsos árakra vonatkozó megállapításaihoz is álljon néhány adat. Az ön által fil­léresnek nevezett ajándékok közül a legolcsóbb műanyag­katona 2—? forint, egy simi- labda 5 forint, egy miniautó 3-4 forint, a közepes nagy­ságú 40-50 forint, s egy ma­gasabb számú nyeremény 60-200 forint között mozog. Ha hozzászámítjuk a dolgo­zók munkabérét, a 43 száza­lékos társadalombiztosítási já­rulékot, a 25 százalékos áfát, az elektromos-, víz- szennyvíz- és egyéb költségeket, akkor könnyen kiszámítható az a „hatalmas” nyereség, mely ön szerint képződik és ez a ron­csok felújítására fordítható. Nem szégyelljük tisztes sze­génységünket (nem biztos, hogy csak a mi hibánk), de az ön megállapítását sértő­nek tartjuk, visszautasítjuk. Vidámparkunk mindig tiszta, példásan rendes, ami első­sorban idős dolgozóink helyt­állásának is köszönhető. Sze­rény anyagi lehetőségeinken belül minden évben, így idén is nyújtottunk valamilyen új­donságot. (1990-ben egymillió forint értékű HALLI-GALLI já­tékot állítottunk be.) Ezek nem nyugati színvonalúak igazr de nem nyugati színvonalú a használatukért fizetett díjtétel sem. Amikor a belépődíj fél fagylaltgombóc ára, s a já­tékok átlaga sem több egy fagylaltnál, az ön megálla­pításait nem tartom reálisnak. Függetlenül attól, hogy a vidámpark nem kizárólag a kisgyermekek intézménye — lá­togatóink 60 százaléka 14 éven felüli -, a zenére vo­natkozó megállapításaival egyetértek, s az említett és ihozzó hasonló kazettákat ki­vonattam a forgalomból. Ész­revételét köszönöm. Végül egy megjegyzésem. Szerettem volna önnek névre- szóloan válaszomat eljuttatni, sajnos, ön névtelenül írt és i nkog nitóját — kérésem elle­nére - a szerkesztőség meg­őrizte. Ezért voltam kénytelen válaszomat nyilvánosan eljut­tatni önhöz, természetesen nem névtelenül. Dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark igazgatója Kell a KGST piac? A Bogár utca és a Móra Ferenc utca lakóinak a pa­naszát jogosnak tartjuk, de a KGST-piac megszüntetésére vo­natkozó javaslat ellen tiltako­zunk. Az ország gazdasági hely­zete, a gyors ütemű infláció következtében szinte napról napra nő azon nyugdíjasok és nagycsaládosok száma, akik­nek a jövedelme a létminimum körül alakul, és azok közül pedig egyre többen kerülnek a létminimum alá. Az olcsó KGST-piac főleg e réteg szá­mára nélkülözhetetlen, mert csak itt van lehetősége arra, hogy létfenntartáshoz szüksé­ges ruházati és egyéb cikke­ket pótolhassa. A belvárosban és főleg a főútvonalak mentén lakóknak sem jobb a helyzetük, mint a vásártér környékieknek. A tö­megközlekedést hajnaltól késő estig szolgáló autóbusz-for­galom, a megnövekedett ju­goszláv turizmus miatt zajo­sak, túlzsúfoltak az utcák. A szabálytalanul parkoló sze­mélygépkocsik közlekedési aka­dályokat képeznek, sok a be­törés és a lopás, a bérházak lépcsőházát egyesek WC.-nek használják, az üzletek túlzsú­foltak. Mindezeket azért tartjuk fontosnak elmondani, mert a Bogár utca és Móra Ferenc utca lakói nem egyedüli hát­rányos helyzetű, szenvedő la­kói Pécs városának. Nem szabad több ezer em­ber, főleg nyugdíjas és nagy­családos napi megélhetési gondjait tovább fokozni a KGST-piac megszüntetésével, mert amíg szegénység van, addig erre az olcsó piacra szükség van. A vásártér kör­nyékén lakók problémáin eny­híteni kell, de nem a piac megszüntetésével. 63 aláírás (névvel, címmel) # Harkány környékének kis­pénzű nyugdíjasai, mélysége­sen fel vagyunk háborodva a KGST-piac megszüntetése miatt. 4—5000 forintból egy családnak lassan a kenyérre és tejre sem futja. Itt leg­alább olcsón hozzájutottunk ruhaneműhöz. Hol kapunk 200 forintért egy munkás férfi­öltönyt? Mi butikban nem vá­sárolhatunk — nincs rá pén­zünk! Augusztustól ismét emel­kednek az árak, teljesen le­hetetlenné válik a helyzetünk. Ne engedjék a tiltott játéko­kat, valutázást, de a ruhafélét engedjék árusítani. Egy harkányi fiatalember vállalta volna, hogy a telkén kulturált körülmények között árusítsanak, miért nem enge­dik? Vagy rakják ki a prérire, de ne tiltsák meg. Segítséget várunk panaszunk orvoslására. 9 aláírás Még most is felháborodás­sal gondolok a múlt hét vé­gére. Ugyanis a harkányi piac­A kritika jogtalan Az Új Dunántúli Napló jú­lius 17-i számában „Késik az áremelés” címmel megjelölt cikkben a Baranya Megyei Tanács névtelen illetékese úgy nyilatkozott, hogy „felte­hetően a posta hibájából késnek a jegyzékek". Gondo­lom, hogy ez egyszer megbo­csátanának a postának, ha késedelmével elősegítette vol­na, hogy olcsóbban vásárol­hattak az emberek az élelmi­szerboltokban még néhány na- pig. De nem ez az igazság! Nem feltehetően, hanem biz­tosan állíthatom, hogy a jegy­zékek nem a posta közremű­ködésével kerültek ki az üz­letekbe, így a kritika jogtalan. Kulcsár Teréz postaforgalmi igazgatóhelyettes Városvédő őrjárat A Hal ,tér és a Rákóczi út sarkán lévő tömb házait lebontották, és a város eme forgalmas pontján ez a látvány fogadja az arra elhaladó nagyszámú hazai és külföldi polgárt. A palánkon a választás plakátjai, föliratai „díszelegnek". Mivel „városkép megőrző” szerepe is van, eme „kövületet" a ma és a jövő emberének szánva közöljük. Csernus Ferencné, Vajgert György, dr. Vargha Dezső Fehér Zsiguli A vásárcsarnoktól taxival utaztam a „Hotel Hunyor" szállodába május 25-én. Több csomagom volt, amit a taxi­sofőr a hátsó ülésen helyez­tetett el velem. Megérkezve a kért címre, a taxióra 69 fo­rintot mutatott, míg én 500 forintot adtam azzal, hogy 80-, bál kérek vissza. Nagyon siet­tem, amíg a gépkocsi veze­tője a pénzét rendezgette, ki­szedtem a csomagjaimat — ugyanis ő nem segített a be­szálláskor sem, s most sem. Kiadott az ablakon egy húsz­forintost és elhajtott, még csak reklamálni sem tudtam. Az illető a piros-sárga koc­kás, számomra ismeretlen taxi­társasághoz tartozik, okik állí­tólag (érdeklődtem) telefonon nem hívhatók. A nevét sajnos nem tudtam megfigyelni, vi­szont bármikor felismerném. Rendszeresen taxival utazom, ez az eset nagyon megdöb­bentett.' A taxi egy fehér Zsi­guli volt! Rozsnyói Gabriella magánkereskedő ' Június 14-én temetésre vásároltunk ruhaneműt a mohácsi piacon lévő butik- I szerű üzletben. (Sajnos, az ott dolgozó két kiszolgálót nem ismerem, és az üzlet számát sem tudom, csak annyit, hogy szövetkezeti bolt.) Ebben még nincs semmi különös, de abban igen, hogy már a belépés pillanatában érezhető volt, az üzletben dolgozók rend­kívül előzékeny, emberi ki­szolgálása. Kedvesek, szol­gálatkészek. A kiszemelt öltöny nadrágját ott hely­Mesébe illően szép ben, tíz percen belül a mé­retemre igazították. Amikor fizettem volna, ki­derült, hogy 1000 forinttal kevesebb pénzt vittem ma­gammal a kelleténél. Mond­tam az eladónak, hogy sajnos nem elég a pénzem, de tegyék félre egy órára, visszajövök érte. Az üzlet­vezető közölte, nem kell fél­retenniük, vigyem csak el, ha majd újból arra járok, adjam be a hiányzó pénzt. Meglepetésemre még a sze­mélyi igazolványt sem fo­gadták el bizonyítékul. Úgy érzem, ott, ahol eny- nyire becsülik a vásárlót, ahol nem kényszerből mo­solyognak az eladók, töb­bet is érdemelnének, mint ez a pár, soros köszönet. Murzsa Sándor, Mohács, Felszabadulás lakótelep 21/A. A hivatalból viharjelentést kell kérni A napokban a ' Mecsekre vezető szerpentinen egy ki­sodródott gépkocsival az üt­közést elkerülendő a járda- szegélyre hajtottam. A ma­gas szegély a futóművet sú­lyosan megrongálta. Autós társam természetesen elis­merte a károkozást és an- nak rendje-módja szerint át­adta a kitöltött betétlapot. Másnap a Hungária Bizto­sítónál ért a meglepetés, miután 'kitöltöttem a kárbe­jelentőt. Kiderült, hiába a betétlap olyan esetben, omi- kor nem egyértelmű a do­log (?!) - tehát nem történt ütközés, „csak leszoritás”, a másik felet is megkérdezik. Ennek okán külön egy lapra nekem is le kellett írnom részletesen az eseményt. Ugyanis ezt hasonlítják ösz- sze a másik fél által mon­Ütközzünk polgártársak! dottakkal. Amennyiben elté­rés mutatkozik, nincs mód­jukban a másik fél felelős­ség biztos itósa alapján ren­dezni a káromat, hanem csak a saját Casco-biztosi- tásom terhére, amiből ter­mészetesen az önrészt levon­ják. A fiókvezető azt is java­solta, kérjem az én biztosi-- tásom alapján a kárrende­zést és amennyiben bebizo­nyosodik a másik fél felelős-- sége, visszafizetik az önrészt. Ez persze hosszadalmas, le- velezgetés után következhet be, ugyanis az én emberem sűrűn jár külföldre és hosz­szabb időszakokat tölt ott el. Mennyivel egyszerűbb len­ne a dolog, ha én nem „re­nitenskedek", és egyszerűen amúgy magyar módra neki­hajtok az én sávomba átme­részkedett járműnek?! Nem beszélve orról, hogy sért, mert nem hisznek nekem, sőt a betétlapot kitöltőnek sem. Akkor mi szükség erre a lapra? Úgy tudom, ezzel meg kívánják gyorsítani az ügyintézést. Feltételezem, hogy ez is valami korábbról iittmaradt „sztálinista” jogszabály, mint ahogy az is, hogy több sé­rülést, ami nem egyidőben, de egymást követő két na­pon keletkezett, külön-külön kárbejelentőn kell közölni. Ugyanis ebben az esetben minden egyes kárból is vé­letlen levonásra kerül az ön­rész. Mas dolog az, hogy a szakember, ‘vagy szerviz, aki javítja, ezt természetesen nem veszi figyelembe, nem is veheti, hiszen ő egyszeri nekirugaszkodásra végzi el a munkát és azt egy összeg­ben kell rendezni. Még egy adalék, amely a fentiéket teszi teljessé és mintegy betetőzése - leg­alábbis számomra - a trük­kös előírásoknak. Kertváros­ban, mint tudjuk más szelek fújnak. így amikor az uta­som kiszállt a kocsiból, egy széllökés kirántotta kezéből az ajtót, ami a csapódástól megsérült. Amikor mindezt közöltem o biztosítónál, fel­világosítottak, hogy a hely­zet korántsem egyértelmű. Ugyanis ilyen esetben hiva­talból vihorjelentést (kell kérniük a Meteorológiai In­tézettől, és amennyiben ott igazolják, hogy a jelzett na­pon Pécsett (nem Kertváros­ban) vihar volt, mos ez eset­ben módjukban áll kifizetni o kár teljes összegét. Nem szaporítom a szót, az én esetemben a jelzett napon a szakemberek szerint nem volt vihar. A károm megállapított összege 2125 forint. Az ön­rész levonása utón 125 fo­rintot kaptam kézhez. N. R. Pécs ra vittem zöldséget és gyü­mölcsöt eladni. Bent a csar­nokban nem volt hely, mivel az állandó árusok raktározás­ra használják az árusítóhelye­ket. így kiszorultam többed- magammal a csarnok bejára­ta mellé. Szemtanúi voltunk a valutaüzérkedésnek, amit 10- 12 fiatalember művelt. A piaci gondnoknő kijött és határo­zottan felszólított bennünket a távozásra, hogy menjünk akár- hová, csak ott ne árusítsunk., A valutázókhoz egy szava sem volt, holott azok állták el az utat és zaklatták a vásárló­kat. Jó lenne a KGST-piac ren­dezése után ezt is rendezni. Azért vagyok felháborodva, hogy mi, magyarok élelmiszert nem árusíthatunk a harkányi piac területén, de a külföldi valutások szinte zavartalanul uralhatják a területet, jobban, mint ezelőtt. (Név és cím a szerkesztőségben) Ritka szolgálatkészség A „mai” kereskedelemre nagyon sok panasz hangzik el - én azonban most nem kri­tizálni, hanem dicsérni szeret­ném ezt a sokat szidott szak­mát. A közelmúltban történt, hogy feleségemmel elmentünk egy olcsóbb hűtőszekrényt vá­sárolni, de az nem volt olyan egyszerű dolog. Bejártuk Pé­csett minden elképzelhető bol­tot, mire végül a Diana Áru­házban sikerült előjegyeztetni és hamarosan megvásárolni. Ebben az áruházban olyan udvariasságot, szolgálatkészsé­get tapasztaltunk, ami manap­ság tényleg ritka. Vük Gáspár nyugdíjas Mozgáskorlá­tozottaknak! 55 év alatti és legalább 40 százalékos mozgáskorlátozot­taknak a pécsi Alfa Ipari Vál­lalat munkát tud biztosítani hímzés munkakörben. Megfe­lelés esetén fonalat a válla­lat biztosítja. - Erről értesít a Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesülete. Ha beteg a vállalkozó... Foglalkozásomra nézve vál­lalkozó (magánkereskedő), állampolgárként pedig — sze­rencsére —, csak alkalmi be­teg vagyok. „Az egészségügyi biztosítás teljesen váljon külön" — című cikkhez fűznék megjegyzést. Én igazat adok minden ma­gyar álampolgárnak, aki fel van háborodva, hogy az ala­csony szintű orvosi ellátást a kialakult szokás szerint hála­pénzzel illik jutalmazni. Bár nehezebben, de megértem a kisfizetésű orvosokat is. Ismerjük el azonban, hogy a legnagyobb vesztes a ma­gánvállalkozó, aki a 43 szá­zalékot saját jövedelméből fi­zeti. Tehát akkor kétszer fizes­sek? Ez eszébe jutott a SZDSZ-nek, de erről nemcsak a helyi sajtóban szeretnék hal­lani. A cikk szintén elítéli egyes főorvosok harácsolásót és az államot, amely adó el­fogadásával ezt szentesíti. Kér­dezem: mi az, hogy az „ál­lam", amikor tudtommal majdnem három hónapja el­lenzéki kormányunk van. Mi­kor szólnak a pártok erről a parlamentben? Kónya Tibor Pécs, Cserfa utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom