Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-25 / 112. szám
1990. július 25., szerda e aj Dunántúli napló „Nem vidám élmények a Vidámparkban" Borsos árak? A „Nem vidám élmények a Vidámparkban" című levélre — amely az Új Dunántúli Napló június 5-i számában jelent meg —, az alábbiakban válaszolok: A levélíró által említett korábbi cikk buzditólag hatott mindazokra, akik a vidámpark lejáratására törekszenek. Ez sajnos az ön esetében sikerült. Első Ízben kicsit értetlenül olvastam a sorokat, megdöbbenve, hogy az újságíró nem vagy nem akarja tudni, milyen és mekkora támogatásban részesül Magyar- országon egy kulturális intézmény, s a társadalmilag kialakult szokások szerint a szolgáltatásokért korábban mennyit fizetett és fizet ma is egy látogató. Ennek ismeretében az elmarasztalást kissé rosszindulatúnak éreztem, de nyugalmamat helyreállította a; a tény, hogy B. L. újságíró kisfia mégis vidám maradt. Emiatt nem reagáltam a cikkre, mely csak féligazságokat tartalmazott. ön, kedves látogató, fokozza a vádakat, hisz borsos árakról, burkolt áremelésről ír, játékainkat roncsnak nevezi, c park vezetőit érdektelenséggel vádolja. Megállapításai rágalomnak, hitelrontásnak minősülnek. A parkba a gyermekbelépő 5 forint, kétéves kor alatt díjtalan (ezt a bejárat melletti táblán is jelezzük). A több mint 50 játék közül 17 egység nyerőjáték. Az elektromos szerencsejáték, halászat, zsákbamacska és búvárhalászat minden száma nyerő, a lutri és szerencse- kerék nyerési aránya 50 százalékos. Az összes többi szerencsejáték nyerési esélye a látogató ügyességétől függ. Ilyenek a mesterlövő, dobozdobáló, franciakugli, stb. Közülük mindössze két játék használati díja haladja meg a 10 forintot. Korábban ekét játék sem volt több 10 forintnál, igaz, ekkor még csak az 50 százaléka nyert. A változtatást a látogatók javaslatára hajtottuk végre, ezzel is bizonyítva érdektelenségünket! A borsos árakra vonatkozó megállapításaihoz is álljon néhány adat. Az ön által filléresnek nevezett ajándékok közül a legolcsóbb műanyagkatona 2—? forint, egy simi- labda 5 forint, egy miniautó 3-4 forint, a közepes nagyságú 40-50 forint, s egy magasabb számú nyeremény 60-200 forint között mozog. Ha hozzászámítjuk a dolgozók munkabérét, a 43 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 25 százalékos áfát, az elektromos-, víz- szennyvíz- és egyéb költségeket, akkor könnyen kiszámítható az a „hatalmas” nyereség, mely ön szerint képződik és ez a roncsok felújítására fordítható. Nem szégyelljük tisztes szegénységünket (nem biztos, hogy csak a mi hibánk), de az ön megállapítását sértőnek tartjuk, visszautasítjuk. Vidámparkunk mindig tiszta, példásan rendes, ami elsősorban idős dolgozóink helytállásának is köszönhető. Szerény anyagi lehetőségeinken belül minden évben, így idén is nyújtottunk valamilyen újdonságot. (1990-ben egymillió forint értékű HALLI-GALLI játékot állítottunk be.) Ezek nem nyugati színvonalúak igazr de nem nyugati színvonalú a használatukért fizetett díjtétel sem. Amikor a belépődíj fél fagylaltgombóc ára, s a játékok átlaga sem több egy fagylaltnál, az ön megállapításait nem tartom reálisnak. Függetlenül attól, hogy a vidámpark nem kizárólag a kisgyermekek intézménye — látogatóink 60 százaléka 14 éven felüli -, a zenére vonatkozó megállapításaival egyetértek, s az említett és ihozzó hasonló kazettákat kivonattam a forgalomból. Észrevételét köszönöm. Végül egy megjegyzésem. Szerettem volna önnek névre- szóloan válaszomat eljuttatni, sajnos, ön névtelenül írt és i nkog nitóját — kérésem ellenére - a szerkesztőség megőrizte. Ezért voltam kénytelen válaszomat nyilvánosan eljuttatni önhöz, természetesen nem névtelenül. Dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark igazgatója Kell a KGST piac? A Bogár utca és a Móra Ferenc utca lakóinak a panaszát jogosnak tartjuk, de a KGST-piac megszüntetésére vonatkozó javaslat ellen tiltakozunk. Az ország gazdasági helyzete, a gyors ütemű infláció következtében szinte napról napra nő azon nyugdíjasok és nagycsaládosok száma, akiknek a jövedelme a létminimum körül alakul, és azok közül pedig egyre többen kerülnek a létminimum alá. Az olcsó KGST-piac főleg e réteg számára nélkülözhetetlen, mert csak itt van lehetősége arra, hogy létfenntartáshoz szükséges ruházati és egyéb cikkeket pótolhassa. A belvárosban és főleg a főútvonalak mentén lakóknak sem jobb a helyzetük, mint a vásártér környékieknek. A tömegközlekedést hajnaltól késő estig szolgáló autóbusz-forgalom, a megnövekedett jugoszláv turizmus miatt zajosak, túlzsúfoltak az utcák. A szabálytalanul parkoló személygépkocsik közlekedési akadályokat képeznek, sok a betörés és a lopás, a bérházak lépcsőházát egyesek WC.-nek használják, az üzletek túlzsúfoltak. Mindezeket azért tartjuk fontosnak elmondani, mert a Bogár utca és Móra Ferenc utca lakói nem egyedüli hátrányos helyzetű, szenvedő lakói Pécs városának. Nem szabad több ezer ember, főleg nyugdíjas és nagycsaládos napi megélhetési gondjait tovább fokozni a KGST-piac megszüntetésével, mert amíg szegénység van, addig erre az olcsó piacra szükség van. A vásártér környékén lakók problémáin enyhíteni kell, de nem a piac megszüntetésével. 63 aláírás (névvel, címmel) # Harkány környékének kispénzű nyugdíjasai, mélységesen fel vagyunk háborodva a KGST-piac megszüntetése miatt. 4—5000 forintból egy családnak lassan a kenyérre és tejre sem futja. Itt legalább olcsón hozzájutottunk ruhaneműhöz. Hol kapunk 200 forintért egy munkás férfiöltönyt? Mi butikban nem vásárolhatunk — nincs rá pénzünk! Augusztustól ismét emelkednek az árak, teljesen lehetetlenné válik a helyzetünk. Ne engedjék a tiltott játékokat, valutázást, de a ruhafélét engedjék árusítani. Egy harkányi fiatalember vállalta volna, hogy a telkén kulturált körülmények között árusítsanak, miért nem engedik? Vagy rakják ki a prérire, de ne tiltsák meg. Segítséget várunk panaszunk orvoslására. 9 aláírás Még most is felháborodással gondolok a múlt hét végére. Ugyanis a harkányi piacA kritika jogtalan Az Új Dunántúli Napló július 17-i számában „Késik az áremelés” címmel megjelölt cikkben a Baranya Megyei Tanács névtelen illetékese úgy nyilatkozott, hogy „feltehetően a posta hibájából késnek a jegyzékek". Gondolom, hogy ez egyszer megbocsátanának a postának, ha késedelmével elősegítette volna, hogy olcsóbban vásárolhattak az emberek az élelmiszerboltokban még néhány na- pig. De nem ez az igazság! Nem feltehetően, hanem biztosan állíthatom, hogy a jegyzékek nem a posta közreműködésével kerültek ki az üzletekbe, így a kritika jogtalan. Kulcsár Teréz postaforgalmi igazgatóhelyettes Városvédő őrjárat A Hal ,tér és a Rákóczi út sarkán lévő tömb házait lebontották, és a város eme forgalmas pontján ez a látvány fogadja az arra elhaladó nagyszámú hazai és külföldi polgárt. A palánkon a választás plakátjai, föliratai „díszelegnek". Mivel „városkép megőrző” szerepe is van, eme „kövületet" a ma és a jövő emberének szánva közöljük. Csernus Ferencné, Vajgert György, dr. Vargha Dezső Fehér Zsiguli A vásárcsarnoktól taxival utaztam a „Hotel Hunyor" szállodába május 25-én. Több csomagom volt, amit a taxisofőr a hátsó ülésen helyeztetett el velem. Megérkezve a kért címre, a taxióra 69 forintot mutatott, míg én 500 forintot adtam azzal, hogy 80-, bál kérek vissza. Nagyon siettem, amíg a gépkocsi vezetője a pénzét rendezgette, kiszedtem a csomagjaimat — ugyanis ő nem segített a beszálláskor sem, s most sem. Kiadott az ablakon egy húszforintost és elhajtott, még csak reklamálni sem tudtam. Az illető a piros-sárga kockás, számomra ismeretlen taxitársasághoz tartozik, okik állítólag (érdeklődtem) telefonon nem hívhatók. A nevét sajnos nem tudtam megfigyelni, viszont bármikor felismerném. Rendszeresen taxival utazom, ez az eset nagyon megdöbbentett.' A taxi egy fehér Zsiguli volt! Rozsnyói Gabriella magánkereskedő ' Június 14-én temetésre vásároltunk ruhaneműt a mohácsi piacon lévő butik- I szerű üzletben. (Sajnos, az ott dolgozó két kiszolgálót nem ismerem, és az üzlet számát sem tudom, csak annyit, hogy szövetkezeti bolt.) Ebben még nincs semmi különös, de abban igen, hogy már a belépés pillanatában érezhető volt, az üzletben dolgozók rendkívül előzékeny, emberi kiszolgálása. Kedvesek, szolgálatkészek. A kiszemelt öltöny nadrágját ott helyMesébe illően szép ben, tíz percen belül a méretemre igazították. Amikor fizettem volna, kiderült, hogy 1000 forinttal kevesebb pénzt vittem magammal a kelleténél. Mondtam az eladónak, hogy sajnos nem elég a pénzem, de tegyék félre egy órára, visszajövök érte. Az üzletvezető közölte, nem kell félretenniük, vigyem csak el, ha majd újból arra járok, adjam be a hiányzó pénzt. Meglepetésemre még a személyi igazolványt sem fogadták el bizonyítékul. Úgy érzem, ott, ahol eny- nyire becsülik a vásárlót, ahol nem kényszerből mosolyognak az eladók, többet is érdemelnének, mint ez a pár, soros köszönet. Murzsa Sándor, Mohács, Felszabadulás lakótelep 21/A. A hivatalból viharjelentést kell kérni A napokban a ' Mecsekre vezető szerpentinen egy kisodródott gépkocsival az ütközést elkerülendő a járda- szegélyre hajtottam. A magas szegély a futóművet súlyosan megrongálta. Autós társam természetesen elismerte a károkozást és an- nak rendje-módja szerint átadta a kitöltött betétlapot. Másnap a Hungária Biztosítónál ért a meglepetés, miután 'kitöltöttem a kárbejelentőt. Kiderült, hiába a betétlap olyan esetben, omi- kor nem egyértelmű a dolog (?!) - tehát nem történt ütközés, „csak leszoritás”, a másik felet is megkérdezik. Ennek okán külön egy lapra nekem is le kellett írnom részletesen az eseményt. Ugyanis ezt hasonlítják ösz- sze a másik fél által monÜtközzünk polgártársak! dottakkal. Amennyiben eltérés mutatkozik, nincs módjukban a másik fél felelősség biztos itósa alapján rendezni a káromat, hanem csak a saját Casco-biztosi- tásom terhére, amiből természetesen az önrészt levonják. A fiókvezető azt is javasolta, kérjem az én biztosi-- tásom alapján a kárrendezést és amennyiben bebizonyosodik a másik fél felelős-- sége, visszafizetik az önrészt. Ez persze hosszadalmas, le- velezgetés után következhet be, ugyanis az én emberem sűrűn jár külföldre és hoszszabb időszakokat tölt ott el. Mennyivel egyszerűbb lenne a dolog, ha én nem „renitenskedek", és egyszerűen amúgy magyar módra nekihajtok az én sávomba átmerészkedett járműnek?! Nem beszélve orról, hogy sért, mert nem hisznek nekem, sőt a betétlapot kitöltőnek sem. Akkor mi szükség erre a lapra? Úgy tudom, ezzel meg kívánják gyorsítani az ügyintézést. Feltételezem, hogy ez is valami korábbról iittmaradt „sztálinista” jogszabály, mint ahogy az is, hogy több sérülést, ami nem egyidőben, de egymást követő két napon keletkezett, külön-külön kárbejelentőn kell közölni. Ugyanis ebben az esetben minden egyes kárból is véletlen levonásra kerül az önrész. Mas dolog az, hogy a szakember, ‘vagy szerviz, aki javítja, ezt természetesen nem veszi figyelembe, nem is veheti, hiszen ő egyszeri nekirugaszkodásra végzi el a munkát és azt egy összegben kell rendezni. Még egy adalék, amely a fentiéket teszi teljessé és mintegy betetőzése - legalábbis számomra - a trükkös előírásoknak. Kertvárosban, mint tudjuk más szelek fújnak. így amikor az utasom kiszállt a kocsiból, egy széllökés kirántotta kezéből az ajtót, ami a csapódástól megsérült. Amikor mindezt közöltem o biztosítónál, felvilágosítottak, hogy a helyzet korántsem egyértelmű. Ugyanis ilyen esetben hivatalból vihorjelentést (kell kérniük a Meteorológiai Intézettől, és amennyiben ott igazolják, hogy a jelzett napon Pécsett (nem Kertvárosban) vihar volt, mos ez esetben módjukban áll kifizetni o kár teljes összegét. Nem szaporítom a szót, az én esetemben a jelzett napon a szakemberek szerint nem volt vihar. A károm megállapított összege 2125 forint. Az önrész levonása utón 125 forintot kaptam kézhez. N. R. Pécs ra vittem zöldséget és gyümölcsöt eladni. Bent a csarnokban nem volt hely, mivel az állandó árusok raktározásra használják az árusítóhelyeket. így kiszorultam többed- magammal a csarnok bejárata mellé. Szemtanúi voltunk a valutaüzérkedésnek, amit 10- 12 fiatalember művelt. A piaci gondnoknő kijött és határozottan felszólított bennünket a távozásra, hogy menjünk akár- hová, csak ott ne árusítsunk., A valutázókhoz egy szava sem volt, holott azok állták el az utat és zaklatták a vásárlókat. Jó lenne a KGST-piac rendezése után ezt is rendezni. Azért vagyok felháborodva, hogy mi, magyarok élelmiszert nem árusíthatunk a harkányi piac területén, de a külföldi valutások szinte zavartalanul uralhatják a területet, jobban, mint ezelőtt. (Név és cím a szerkesztőségben) Ritka szolgálatkészség A „mai” kereskedelemre nagyon sok panasz hangzik el - én azonban most nem kritizálni, hanem dicsérni szeretném ezt a sokat szidott szakmát. A közelmúltban történt, hogy feleségemmel elmentünk egy olcsóbb hűtőszekrényt vásárolni, de az nem volt olyan egyszerű dolog. Bejártuk Pécsett minden elképzelhető boltot, mire végül a Diana Áruházban sikerült előjegyeztetni és hamarosan megvásárolni. Ebben az áruházban olyan udvariasságot, szolgálatkészséget tapasztaltunk, ami manapság tényleg ritka. Vük Gáspár nyugdíjas Mozgáskorlátozottaknak! 55 év alatti és legalább 40 százalékos mozgáskorlátozottaknak a pécsi Alfa Ipari Vállalat munkát tud biztosítani hímzés munkakörben. Megfelelés esetén fonalat a vállalat biztosítja. - Erről értesít a Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesülete. Ha beteg a vállalkozó... Foglalkozásomra nézve vállalkozó (magánkereskedő), állampolgárként pedig — szerencsére —, csak alkalmi beteg vagyok. „Az egészségügyi biztosítás teljesen váljon külön" — című cikkhez fűznék megjegyzést. Én igazat adok minden magyar álampolgárnak, aki fel van háborodva, hogy az alacsony szintű orvosi ellátást a kialakult szokás szerint hálapénzzel illik jutalmazni. Bár nehezebben, de megértem a kisfizetésű orvosokat is. Ismerjük el azonban, hogy a legnagyobb vesztes a magánvállalkozó, aki a 43 százalékot saját jövedelméből fizeti. Tehát akkor kétszer fizessek? Ez eszébe jutott a SZDSZ-nek, de erről nemcsak a helyi sajtóban szeretnék hallani. A cikk szintén elítéli egyes főorvosok harácsolásót és az államot, amely adó elfogadásával ezt szentesíti. Kérdezem: mi az, hogy az „állam", amikor tudtommal majdnem három hónapja ellenzéki kormányunk van. Mikor szólnak a pártok erről a parlamentben? Kónya Tibor Pécs, Cserfa utca 6.
